Szabad Vasutas, 1993 (3. évfolyam, 1-11. szám)
1993-01-01 / 1. szám
IÜ0 minuBáv A munkáltató háza táján A MUNKÁLTATÓ: Tisztelt Szerkesztőség! Az 1992. évi novemberi számban megjelent “Délről jött elkeseredés” című cikkének “szereplői” a mi igazgatóságunk dolgozói. Még a cikk megjelenése előtt mi is megkaptuk a dolgozók panaszát tartalmazó levelet, természetesen a felmerült problémákat kivizsgáltuk, a vizsgálatról készített összefoglaló válaszunkat megküldtük a VDSZSZ helyi képviselőjének és most Önöknek is. Barcs és Szigetvár állomás dolgozóinak panaszát kivizsgáltattam, az alábbiakat állapítottam meg: 1/ Az osztott munkaidő fogalma és tartalma nem új, már a korábbi Koll. Szerződések is lehetővé tették alkalmazását. Darány állomáson a váltókezelői szolgálat - az 1992. február 27-én kelt KSZ Helyi függelék szerint - osztott munkaidőben történhet, ha csak egy fő áll rendelkezésre. A gyakorlatban igen gyakran megvalósult az osztott munkaidő. A vasúti teljesítmények csökkenése miatt az Igazgatóság Üzemviteli Osztálya b. 315 sz. táviratában 1992. június 15-től lehetőséget adott több szolgálati helyen - többek között Barcs, Darány, Középrigóc, Szigetvár - az osztott munkaidő bevezetésére. Barcs állomás, a Barcshoz tartozó valamennyi állomásra 1992. február 1 - től érvényes Helyi függelékben kiegészítette a 27.paragrafusát, amelyben leszögezi “azon szolgálati helyeken, illetve munkakörökben, ahol a szolgálat ellátása lehetővé teszi és a munkaidő kihasználás indokolja, a napi munkaidőt meg kell szakítani”... A módosítás dátuma 1992. június 24. Az aláírók a VSZ, a VDSZSZ helyi képviselői, valamint az állomásfőnök. A helyi függelék felhatalmazása után a helyi szokásoknak megfelelően a vezénylés ismeretével 1992. július 1-től Középrigóc váltókezelői, Barcs-felső térközőr, Darány fszt i és Nemeske térközőr munkaköreiben bevezették, 24-04 óráig a szolgálat szünetelést, majd 1992. aug. 1-től a középrigóci forgalmi szolgálattevőknek is. Szigetvár állomáson júniusi KSZ Helyi függelék módosításában szerepel az osztott munkaidő bevezetése. Barcs állomás 1992. X. 18-án kelt Helyi függelék módosításában (aláírók, VSZ, VDSZSZ képviselők és állomásfőnök) 1992. VI. 1-i hatállyal - többek között - rögzíti a 27.paragrafusban, a már működő gyakorlat szerint az osztott munkaidőben foglalkoztatott dolgozók körét. A Helyi függelék szabályos, mivel a rendelkezéseinek hatályát saját maga állapítja meg, ez része a megállapodásnak. (Ugyanígy történt a Koll. Szerződés szeptemberi módosítása is, amely bizonyos kérdések szabályozását /pl.: átlagkereset számítás/ július 1 -től - visszamenőleg! - rendeli el.) A munkabérek elszámolása a fentiek szerint történt. Valóban a kötelező órák teljesítésén felül - amennyiben a dolgozó nem tud hazamenni - az éjszakai szolgálatok számától függően 36, 32, vagy 28 órával több a jelenléti órája, de munkavégzési kötelezettsége ezen idő alatt nincs, így nem is járhat érte munkabér. A jelenléti időre KSZ által biztosított 50 %-os alapbért minden esetben elszámolták. (Emögött semmiféle munkavégzés nincs!) 2/ A KSZ - már említett - szeptemberi módosítása, egyértelműen szabályozza a fizethető műszakpótlék mértékét. A folytonos munkarend fogalmát az osztott munkaidő nem elégíti ki, ezért a műszakpótlékot sem lehet a folytonos munkarendnek megfelelően számítani. A vizsgált szolgálati helyek a műszakpótlékot helyesen a teljesített óráknak megfelelően számolták el. Téves panaszosnak azon állítása, hogy a “176 órából kiveszik a 32 órát és 144 órára kapok műszakpótlékot”. Október 1. előtt minden ledolgozott szolgálati óra után 30 % műszakpótlék került elszámolásra, október 1. után a ledolgozott órák közül kb. 68-90 órára kapott valamilyen (20 vagy 40) % műszakpótlékot. Így a tényleges bérkülönbözet - a legmagasabb alapkeresetű (23600.-Ft/hó dolgozó esetében) - 3621.-Ft. volt a vizsgált szeptember és október hónapban. 3/ Az 1992. évre a MÁV kb. 30 %-os kereset-emelkedést ígért, ebből október 31-ig szakszolgálati szinten átlagban 44,88% valósult meg. (Teljesítménycsökkenés mellett!) Az egyes dogozói csoportoknál ez a szám több 50%-nál. 4/Valóban kezdeményezte a munkáltató a részben, vagy egészben készenléti jellegű munkakörök meghatározását adott állomásra, ami napi kötelező (8 órás) munkaidő felemelést jelentene (éppen a részbeni készenlét miatt). Ennek a foglalkoztatásnak a bevezetéséhez a állomási kollektíva egyetértése szükséges. Pécs, 1992. december Üzemviteli Osztály Sárái Gyula osztályvezető s.k. VÁLASZ A DÉLRŐL JÖTT ELKESEREDÉSRE A VDSZSZ: A műszakpótlék illetve ezen belül a folytonos munkarend szerinti műszakpótlékról szóló rendelkezés a Munka Törvénykönyv 146. paragrafusban található. E rendelkezés figyelembevételével került megfogalmazásra a MÁV Kollektív Szerződés 48. paragrafusa is, amely szerint az éjjelnappal folytonosan üzemelő szolgálati helyeken a fordulószolgálatos dolgozók folytonos munkarend szerinti műszakpótlékban részesülnek (30 %). Azokon a szolgálati helyeken, ahol éjszaka a szolgálatban megszakítás van (osztott munkaidő) szintén a folytonos munkarend szerinti pótlék jár. Folyamatossá akkor válik a munkarend, ha hétvégén, pihenőnapon stb. üzemszünet van. Osztott munkaidőben foglalkoztatott munkatársaink a megszakítás időtartama alatt az állomás területén maradnak és erre az alapbérük 50 %-át kapják, amely munkabérjellegű kifizetés és nem szociális juttatás. Az üzem megszakítás naptári napra értendő nem pedig 1 -2 órára, ha folyamatos munkarend kerül meghatározásra. Amennyiben a munkáltató a továbbiakban sem változtat álláspontján, szakszervezetünk a jogi képviseletet felvállalja és bírósági úton érvényesíti a munkavállalókat megillető jogokat. DR. JUHÁSZ