Szabad Vasutasok és Hajósok Lapja, 1947 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1947-01-01 / 1. szám

SL Sx* S* Mais SM? S^sfflás Világ preferárjja! egyesüljetek! tfegjeleiek tanrwti LAMA !w:^­zey: 'ssfvsVT&L* MAGYAR VASUTASOK ES BAJOSOK ORSZÁGOS SZABAD SZAKSZERVEZETETEK HIVATALOS KU2LOAYK összeesküvők ... I a H­aflyar Komm­uiiilita. Párt m magyar € © lg@i» jobb mmmmM rakta le alapjait KfiZ?.\j&oxacs\ hegy © Magyar Komnmissian­L Pást r IH. kÖDgrecs^oáánsic hatéraeatft­elep­­jén cik­énsítette hároméves gazdasági tervét. A tervei & Magyar Koaxm^aigta Píi*t politi­kai akadímaútjának egyik legutóbbi előadáta a Gerő Emi közlölteáéart­gyi mitóföt« eSvb&s­­süni: iseacitatte. A terv a shaíín’.aíwrcSc­­ vúSariséE­yB asetei kútvógkí­»W alapját siópeei a m­agyar do'gőzölj as oreEági jobb aarséóalb Ráca Jenő kisgazdapárti péssligycitelaeí«!' kaitetoEffifieában többek között © l­8vo £ k«2&. kei mondta a tervvel tepcseiatifeaix: — MScflatt ciEgya?’tendernek MJ&vaj da ® L ismeréssd Ide­ fordulnia a Magyar Konsmu­­nióba. Pál­t és Gerü Ernő feli. A háromé«» terv kihatásait fekintettel arra, hogy* a* fessmttöätet vasutasokat is köszönöi kell, hogy erőskedjen, kisssa & ám­ jobb ja­­vaik alapijait ia képes!, a következőkben Is­mertet­jük Gwő Zktső eslvtármdk eí&z-Aaa nyo­­mta: — Háromévá« Anessgeanafflágl Tervj&vsp- Ustuak alapvető célja: as cgfess né?, a, m­imteL sok, a parajaitok, aa értelsrúaég, a dolgaid kis­­emberek millióinak életszínvonalát az 1935-ös életssénvCissiza, sőt a szinvonal fölé emelni, — mondta a ’ terv ismaeiptetása során Gerii Broá. — Mert ne feledjü­k el, hogy valóban demo­­­kratitna országban a temi­lés fejlesztése, a beruh­ázósok­, az épSkes és ok tsani ö­no­ Sl. Minessi csak eszköz arra, hogy a nép életét könnyebbé, szebbé, boldogabbá tehessük. En­nek az alapvető elgondolásn­ak a megfelélisn és temésaelfcesen számolva ess adott lehetőségel­­­kei, hároméves tervjavaslatunk a dolgozói tö­megek életszínvonaláinak­ évrőLévre való forxn­­zates ecaelksdéaét irányozza elő. A terv e­ Az útfeleik végán, «a fissib Saaisak seertot, a tana­ Itások, a­z 15b. és a mgáEíisa tvi atífil­, a vasutá. *»k és postások, a tsjiltók­ és tanárok« vala­­atíűt a nyugdíjasok étszeri vonala el fogja Aríá aa 1833-aa érctezínvonal 35%-fit, a terv­ik&oä5: é'.'ének végén an­ éistsaín vonal aláv általában déri és ISM-fts detszir.vonal 100% -át, míg a ten.' hareaafíll: C’.’écek végén aa áltabinos alaA estovtaal natnífügy 0%-kal fog a bék­eben é;e4 színvonail fölé em­elkedni, vagyis elöri as 1928-as életssinvocsil 100% ^it. '— MSszfetó még a hároméves terv befeje­­záse előtt, számítuJS a Sint szerint, teljesen meg­szűnik a munkanélküliség, tót egyik legnehe­­zib ob kérdésünk, éppen as Iesa, hogy honnan és hogyan teremtük!; elő a es,ül-:íj*ivrea n­miM;­­erőt. Jl f@rm©Sis eiw@SlsecSés@ —. Srnek as alapvetö cSnsk & enegval&i­­ttsffik­a Eulík­s·gcs, hogy 1947 augusztus l.töi, aaaikor a terv v^rebalbasa oi&aadedUt, egé­szes. 1030 augusztus l-ig as ipari terv/valósáen nemcsak elérjük az­­ utolsó cil:cóv, avas 19S8/S9 színvonalát, hanem azt mintegy SG.ű facsalókkal m­eg is hatódjuk. Emellett a szé­­­lesebb értelemboen vett nebesüpsz­­erratícsát, amelyet a rövidség kedvéért „Alcsoportnak aerosak, tálát a szénbányászat­na & koliá­­ezet, a s­zíktroaica energia termelézét, a gép­ipar pe­rcén belül a mezőgazdasági gépipar, továbbá & vegyészeti ipar és különöak&pr^sn a mezőgaavalási vegyászsü ipar távndését na­­gyobb mértékben kell fok­csalni­, mint a ■ ,3”-<® op<>f4éf, ez-ág e. könnyű, Iparelát, háV — aa­cnnyira az adottaá­g­ok­ me­gerg­edták* •— ezen a tetíleten is igen' sjkatatissy touieaöe­­cmeSked­is enö. — Az „A’^csoportban a teratelég nagyobb laérftéJcü­­ ansifedísét íne^wi­ olttá, *zBkaígew6, fiö6 chíffi iitic­.­c­K.uhó­t«sal,xh­ogy ettől fUffg nicaogazdaságrnnknak­ maga­. • asbb SBiarttnaira --aiO feleTuelófe ®, a fc­ 5d­­rcíonffi eredm­ányek­:slí i^azdasátp. megaü­­láruilása, aa újgaznái: ía általiban a lás­­birtokok: a.äjysgi teJprjúíHItÚ!«; ettől a «szektortól fú,eg továbbfe iparműi és köz­­lekedisiÍEk helyi^áSitfiaa és ráfejfesztéss; . vég­ fi- esen múlik jobbára jóvátétel! kötelezett, cégeink teljesí­ cCce, amelyek a­poltot terhelik. Ásni ajBJograsöJaftgi­t«!mélé«fea>.et iJ&S, ■, St károanéven tervünk azt e célt tűsi az ex+ iszé­g. elé, hogy a terv utolsó eStHi idejébe áll a ldTtossigba^'cifirjitJi c.s 1239jhs tc.*mdé$i aeinyénalat. A bers«fiázás«ai*c •— A ttiűrojmves afíartigaixtosdyi terv diini.ö fontossági réssé c­harupéadaojB JxriUso. I« főszempontjaink: a Jtövéíkeoik: Ztiudendisieti bkitoeittiDii kell c Isrv.hdsésok ■taré», .eusrge* tOM tézisünk igen lényeges kte+Mesitöaplt mert jelenleg éa ixu­g hosszú éveken át elölt, baláfláeitntaafc.aj: enorgetüuil Ite­.áa szűk volta less reginfeö.ou a veréSkvitöje. vigyel­anbsvüvt­­a _ az­ eritpontot, előtérbe ítéli helyskríhik a aaénb&nyúltatt, tová3á>á a vi’isiaosanc­rgis.­termelé3 nö­jäöppikc­^ 'szakoágas bersHízasoltatí Irgsí Király Gésa ’ A 'fék ® &g ® ssarrtrt tonapéneik tópaégei és örömei még a Zsirkében élnek , mindenkinek, akik & sok vér- Savatarce karácsony után, egy, már tonsiasm béke ® ünnep hangulatát él­tek át. A koressténység egyik legssebb Ünnepének hatáai alatt e­ s femibszek — akik meg is érdemüik tsz ember nevet «— legalább egy ideig igyekeznek is úgy élni, hogy ne riszkítsák­ be leg­­­­alább addig az emukét a nagy ühnsp­­bek, amíg hatása alatt állanak annak, esni a 3 emberiség számára csak­ csápot és jót hirdet Mint a derült égből l»csapódó vS4m, hatott a közvéleményre az ás összees­küvés, ami a napokban jutott a nyil­vánosság elé, de ami már hosszú idő óta, készült arra, hogy talán örökre ehetetlenné tegye nekünk, azt, hogy­­ nyugodt és békés életünkben nymáét id­egérícve, tarthassuk meg elég aajon hétköznapjaink után ünnepeinket. Mert ui történt? Néhány tucatnyi, Sünden emberiességből Mvrtkőzött, S megszédült, még az embert névre mm méltó slak — elfelejtkezve mániásról, •miről nekünk magyaroknak soha I­egfelejtkeznünk nem szabad­ — egy olyan cél szolgálatába álltak' amelyik eddig elért összeg eredményeinket m­egsemm­­isítették volna.. Ismételten meg­állapította mindenki, hogy Euró­pában egy ország dolgozói sem értek el még megközelítőleg sem­ olyan ered­­m­ényt, mint mi .égi amikor a keserve­­sea elért eredmények azzal biztatnak, hogy annak gyümölcsét talán rövide­ken már élvezhetjük, egyéni érdekeik előtérbe tolásával, ettől minden dolgo­z EÓt el akartak ütni. • Nem hisszük, hogy akad a fantass« fcál­­on kívül valaki, aki ne látná vilá­­gosan és pontosan Európának bak­a­­rcolódását és ez legkevésbé sem lehe­tett bíztató azokra nézve, akik ostoba elgondolásaikban úgy képzelték, hogy egy egész Európával szemben állva, visszanyitsanak egy olyan esert, amelyik gyűmöltté tette rend­min­denki előtt a magyar nevet. Most nem beszélünk arról, hogy milyen elképzel­hetetlen pl. a földreform során szét­osztott földek visszajuttatása azokhoz, akiktől a föld munkásainak — sok­­százéves harcok után — végre «sikerült a kesébe ■ juttatni, akiket es meg is siet. A világ­ összes számottevő nagy nemzete nem szélt vérzett éveken ke­resztül, hogy segédkezet nyújtson sír­hez, hogy a dolgozók által elért mind­azokat az eredményeket, amelyeket az emberi élet elviselhetővé és szebbé való tételéért elértek, azokat kienged­jék a kezükből ütni és felállítani egy olyan­ rendszere, amelyik ennek éppen az ellenkezője. Szívós és kegys­éri körülmények­­között végzett szorgalmas munka­ után eljutottunk oda, hogy a hazaárulók munkáját ellensúlyozni tudtuk és ki­vívtunk valami megbecsülést a szab­ad­­gágszerető népek előtt és legjobb­ úton­­ haladunk afelé, hogy egyenrangúnak ismerjenek el és vegyenek maguk közé a demokratikus népéig Tbalzégese­n sok, amit kockára tet­tek és igen nagy tétre ment a játék. Éppen most, a békeszerződések alá­írása előtt, mondhatnék néhány órá­val, igyekeznek olyan színbe beállítani a dolgokat a világ közvéleménye előtt, mintha Magyarország elvesztette vol­na józan észét és ítélőképességét. Ez a mi jövőnk szempontjából pedig túl­ságosan veszélyes. Az a kis kör, ame­lyik az egyéni érvényesülés kedvéért újra feláldozott volna mindent, semmi­­esetre sem azonosítható a becsületesen dolgozó­ és tisztességesen élők egyiké­vel sem éa mi­ vasutasok, akik meg­mutattuk az egész világnak, hogy élni akarunk és élni is fogunk­, csak undor­ral és megvetéssel fordulhatunk azok felé, akik a még jóformán alig magá­hoz tért országunkat újra­­ sírba akar­ták taszítani. Tudjuk nagyon jól, hogy es út, a mi utunk, nehéz és göröngyös volt eddig, azzal is tisztában vagyunk, hogy még sokáig igen nehéz út előtt újra koncul odadobni a cal ± ieh­aat, am­it mi tíz körmünkkel kapartunk ki eddig magunknak. A vasutcasság, ame­lyik évtizedeken keresztül, a missi as or­szág második hadserege szerepelt, a felsisabadulás óta első hadsereggé lé­pett elő. Félretettünk mindent, ami bennünket oly sokáig elválastott, igye­­keztünk egymást megértve dolgozni és együtt haladni a feltámadás felé és azok, akik az úgynevezett régi rend­szert akarták feltámasztani olyan for­mában, hogy az ellentéteket szítsák egyes osztályok között, visszaállítani azoknak a hatalmát, aMk úri módon akarnak élni a munkások, a parasztok és az értelmiség verejtékén, tudomásul kell, hogy vegyék, ez a világ meghalt, fel nem támasztható. Abban a díszes társaságban, ame­lyik megint piacra akar le­vinni mind­ezt, ami előttünk sarnt és amelyik állunk, míg elérünk ahhoz, sarat nyu- , keresztje mögé bújva, újra goét életnek lehet nevezni. Vállaltuk el0 &1S­ ai^a sírösm arc&kt sz­allapoto- és vállaljuk ennek, a keserves feladat­nak minden nehézségét, de nem tűr­jük és nem engedjük meg senkinek, hogy? ef elé bárki is akadályokat akar­jon állítani. Ez a mi kezdődő és lassan, de szé­pen épülő demokráciánk elsöpör min­iet a ferdályi ssűt^áből, nem engedjük állapoto­­kat, amelyek bennünket a becsülete­sek szem­ében gyüK­ötté tették, nem volt közülünk senki és ez megnyugtat a jövőre nézve, hogy­ ez ország első hadserege, a vmitagság, még a legki­sebb­­ százalékban eearn azonosította ma­gét ezekkel A gonAloüatot sz­emmé% &mi e­lettünk és hirdettünk: a karácsonyi ün­nepek alatt, nem felejtettük .De mi ezt az országot a magunk részére fel is építjük m­inden olyan kísérletezés elle­nére, amelyik velünk az építők helyett a rombolást akarja elvégeztetni Bi* sunk abban, hogy a sors egyformán fogja jutalmazni a szándékot, és az akaratot, érdeme szerint m­indenki megkapja azt, ami őt megilleti és a krázismagyarok és áll­ere­stény­ek arra a sorsra fognak jutni, mint amilyen sorsra ők akarták juttatni a dolgozók millióit. 2 Mi, &Mi magunkat szocialistának valljuk, és képviselünk egy olyan poli­­tikát amelyik az elvégzett munka után a békét és a becsületes életet óhajtja biztosítani mindenkinek, aki ebben a munkában velünk tart — bár nem be­­­csüljük le & nem értékeljük alá ezt a összeesküvést, de nem is értékel­­jü­k túl & még kevésbé ijedünk meg '•'J.. . felemeljük szavunkat azok fele, ak­ik még mindig­­ tétovázva figye­­lik az eseményeket, néznének körül és na látják, hogy mik az e­edmények amelyeket elértek ők és mik a mi er­edményeink, tndööle­nnek arra, hogy a magyar vasutasság illetve Magyar­­ország életét semmiféle össeesküvés alás tudja derékbatenni • • •~ i­mi—rrrmBt

Next