Szabadság, 1901. december (28. évfolyam, 278-301. szám)

1901-12-01 / 278. szám

XXVIII. évfolyam„ Nagyvárad, vasárnap, 1901. deczember I. Műfimtési feltételek: Szétküldéssel Hoirben : Korona H»líru­m IMlék­ra 19.­­í?yár 3 árra JMk.— Vidékre |K»táT»l : Korona Negyedévre 7.— Fejérre 14.— Eger:'­, évre 28.— Kiadó­hivatal: Kmntsc LKjo»­Ht«u. (Biharmegyei La&Krékpénztári épü­let), hőre­s hirdeté­sek és u elfifl<etés-dijsk kfildeeddk. M^ye* * * szám &ra 10 fillér POLITIKAI NAPILAP. A BIHARMEGYEI ES NAGYVÁRADI SZABADELVÜ PÁRT KÖZLÖNYE. 278-ik szám. Hirdetések dija: 6 hasábos petitsorért egyszer 12 fillér Háromszor és többször — — 8 fillér. Nyilttér 8 hasábos petitsorért 40 fillér. Apró hirdetésben minden szó 4 fillér, vastag betű­kkel — — — 8 fillér.. Bee Isim soro­nként — — — 2 kor. Szerkesztési iroda: Kossuth Lajos­ utcza (Biharmegye takarékpénztári épület.) Kéziratok vissza nem küldetnek. Főszerkesztő: SZÚNYOGH SZABOLCS. Felelős szerkesztő : HEGYESI MÁRTON. Laptulajdonos : LASZKY ÁRMIN. A tűzpróba. Budapest, nov. 30. (K. 82.) Egy-két napos pihenőt tart most a képviselőház, miután a fe­irati vitával vég­zett, és mielőtt nekifogna az ebben az esz­tendőben, évforduló előtt még elintézendő teendőknek. A teendők között, van kettő, a­mely már be van nyújtva javaslat formájá­ban a Ház asztalára: az egyik az indem­nity, vagyis négyhónapos költségvetési pro­vizórium, a másik a horvát kiegyezési pro­vizóriumnak egy évre szóló meghosszabítása. És hozzá fognak járulni ezekhez a katonai javaslatok, amelyeket báró Fejérváry legköze­lebb be fog nyújtani: az újoncozási javas­lat, és véderőtörvénynek szintén egy eszten­dőre szóló provizórikus meghosszabbítása, mivelhogy nincs rá kilátás, hogy maga az ú­j véderőtörvény, amelynek még a javaslata is csak most készül, még ebben az­­ eszten­dőben törvényerőre emelkedhessék. Ez ele­gendő munkaanyag egy hónapra, mert hiszen már csak ennyi van hátra ez esztendőből, s a Háznak seréntem gyorsan kell majd dol­gozni, hogy idejére elvégezhesse. A felirati vita ezúttal hosszabb terjedelmű volt, de bizonyára nincs senki, aki sajnálná a ráfordított időt, mert a vita gazdag volt ta­nulságokban, szívet-lelket megragadó és még mindig fogva tartó momentumokban. Bátran mondhatni, hogy ez tűzpróbája volt az új képviselőháznak még­pedig méltó tűzpróbája. Eseményeiből kitűnik a honatyák újonnan vá­lasztott gyülekezetének hangja, ereje, harcmo­dora, és megmutatkozott az a csatavonal, amelyben előreláthatólag az országgyűlés későbbi küzdelmei is le fognak zajlani. Üd­vös dolog lesz tehát, ha — amennyire lehet­séges — már most leszűrjük e vitából a ta­nulságokat, okulásul a későbbi időkre. A szabadelvűpárt részéről mindenekelőtt két momentum domborodik ki a vita lefo­lyásából. Az egyik momentum az, hogy vé­get ért az idő, amikor a szabadelvűpárt tisztán a vezér kipróbált erejére bízza a küzdelem eldöntését. A pártnak több kiváló kapacitása, de több egyszerű közlegénye is részt vett a vitában, összemérve fegyverét, erejét az ellenzékkel, s ily módon igazán méltó, magas nívóra emelve a vitát. A má­sik momentum pedig az, hogy napról-napra kitűnt, mily egységes lelkesedéssel tömörül a párt .Széll Kálmán vezéri alakja köré, úgy­hogy ha valaha, úgy most lennének a leg­alaptalanabbak és legnevetségesebbek azok a célozgatások, a­melyek a szabadelvű párt egységét, teljes egybeforrottságát vonták kétségbe. A Kossuth párt nem­ valami túlságosan termékenyítő módon hatott a vitára, de el kell ismerni, hogy több, figyelemreméltó új erő mutatkozott be a tetemesen megerősö­dött párt részéről, amely erőknek a későbbi vitákban kiváló hasznát fogja vehetni. Elis­merést érdemel, hogy a párt megmutatta, hogy rendíthetetlenül ellenzéki, de mégis tiszta és és lojális fegyverekkel akarja föl­verni a küzdelmet. Sajnos, nem lehet ugyanezt mondani a néppártról, sőt ha valaha, úgy most válik vele szemben jogosulttá az a vád, hogy a mérgezett fegyverektől sem irtózik. És épen ezért nem érdemel irgalmat, aminthogy nem is irgalmaztak neki. A­ki csak ismeri e párt titkos machinációit a perifériákon és rejtett, de immár kellően leleplezett céljait: mindenki örömmel fogadhatta a fölirati harcn­ak azt a szembeötlő jelenségét, hogy a folyton támadó néppárt kapta folyton a legsúlyosabb vere­ségeket. A szabadelvűpárt soraiból igen ér­zékeny sebek érték a néppártot, és úgy lát­szott hogy már-már megindul a mérgezett fegyverekkel küzdő párt ellen az az irtó hadjárat, a­melyet teljesen megérdemel a többi párt részéről. S a küzdők élén Széll Kálmán haladt, aki dicsően mérte össze fegy­verét a Rakovszkyéval. Azt hisszük, hogy azok a támadók s vádaskodók, akik Széll Kálmánt titkos reakcionalizmussal, a néppártnak való kedveskedéssel vádolták alaptalanul, ezután végképen el fognak hall­gatni e vádjaikkal. A szabadelvűség minden igaz barátja örömmel s megelégedéssel zárhatja le az országgyűlés ez első és legfontosabb vitájá­nak aktáit. Reméljük, a folytatás méltó lesz ehhez a kezdethez, s hogy a szabadelvű párt ereje, összetartása, bölcsesége meg fogja hozni a sikert, úgy mint most azoknál a nevezetes kérdéseknél is, amelyek az ország anyagi életkérdéseivel fügnek össze, s ame­lyek már nemsokára ott fognak sorakozni a napirenden. Vasárnapi levél:­ ­ A­ Szabadság“ «redati tárcája. — Ezen a héten folyt le Budapesten az ügy­­­védgyűlés. Sok, igen sok nagy fontosságú do­logról tárgyalt a fiskálisok kongresszusa s va­lósággal nagy áldás volna, ha egyike-másika azoknak a dolgoknak megvalósulna. Hogy egyebet ne említsünk, itt van például az in­gyen jogi segítség. Ó, mióta halljuk ezt a szé­pen hangzó mondást szerte az országban s a szegény embernek mégsem nyújt ingyen jogi tanácsot senki sem. A megboldogult „Nemzeti Szövetség“ nagyváradi fiókja egyszer, talán két­­-három esztendővel ezelőtt, hozott olyan határo­zatott, hogy az ügyvédjelöltekkel lép érintke­zésbe, akik hetenként egyszer, meghatározott helyen, adjanak ingyen fölvilágosításokat a jog­kereső szegény, vagyontalan népnek. Bizottsá­got is küldtek ki ennek a szép dolognak a ke­resztülvitelére s azután — annyi az egész. Ba­josan tudná nekem megmutatni valaki azt a szegény embert, aki ingyen jogi segítséget ka­pott. Azért mondottam el ezeket, mert tartani lehet tőle, hogy az ügyvédek kongresszusának­­ nem igen lesz reális eredménye. Határoztak szép dolgok fölött, meg volt a lelkesedés és minden, egyébb, a­mi a kongresszusokon szokásos és valószínűleg annyi lesz mind­ennek is az ered­ménye, mint volt eddig valamennyi kongres­­­szusnak. Nekünk nagyváradiaknak kellemes meg­lepetést hozott a kongresszus. Azt tudniillik, hogy az ország fiskálisai nagyváradi ügyvédre, a mi emberünkre, Hl­a­t­k­y Endrére bízták a kongresszus vezetését. # * Míg a fiskálisok odafönn a maguk dolgai­ról vitatkoztak, addig Nagyvárad valóságos villamos lázban égett. Óriási érdeklődéssel várta mindenki a rendkívüli közgyűlést, a­mit a vi­lágítás dolgában hívtak össze. Egyik-másik jó­hiszemű külvárosi polgár szinte látta már a gyönyörű fehér villamos fényt szóró ívlámpá­­kat a mostani soha sem világító petróleumos lámpák helyén. Ezek a jámborok azonban igen csalódtak, mert a közgyűlés egyszerűen­­ ha­lasztott. — Meg fogja várni, amíg lesz bennünk annyi angol élelmesség, hogy a Körösben rejlő erőket felhasználjuk és sokkal olcsóbban jutha­tunk a villámhoz. Hát hiszen ez nagyon jó­­ volna, kétségtelenül, de tartunk tőle, hogy a februári közgyűlésen, amikorra a világítás kér­dését halasztották, épen olyan nyugodtan folyik a Körös mint most s Szokoly Tamás újra elő fog állani az indítványával, hogy hirdesse­nek új pályázatot. Nem tudjuk, de alighanem valami negyvennyolcas részvénytársaság alakult időközben s ezért akar Szokoly úr mindenáron uj pályázatot. A rendkívüli közgyűlésen egyéb­ként a villamos vitát Szokoly úr mennydörgése előzte meg a fináncok ellen, akik mindenáron be akarják szedni a polgároktól az adót. Az in­terpelláció egyébként Szokoly sír kétszeri rend­reutasításával, minden nagyobb emóció nélkül végződött. * Sztrájk is volt a héten. Az „Ébresztő“ című újság kötelékébe tartozó néhány szocialista haj­lamú úr — állítólag — furcsának találta, hogy az a néhány száz napszámos nyugodtan dolgo­zik az építkezéseknél 120 fillérért, holott 140 fillért is kaphatna. S ez a nagy igazság tény­leg szeget ütött a szegény napszámos nép fe­jébe s abba­hagyták a munkát. Hiszen igaz, hogy 120 fillér meghalni sok, élni kevés, dehát // 2lz­efi elvem, hogy a n. é. közönséget állandóan újdonságokkal kiszolgálhassam, ennélfogva elhatároztam, miszerint az összes rak­táron levő felöltőket (Confectio) HP rendkívül olcsó árban kiárusítom. ""HS Teljes tisztelettel n69 ifj. Stein Sámuel.

Next