Szabadság, 1903. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1903-01-01 / 1. szám
AYA.évfolyam. Nagyvárad, csütörtök, 1903. január 1. Előfizetési feltételek: Szétküldéssel Beísben: Korona negyed évre 0.— Fél évre ! — Egész évre *4.— Kiadóhivatal:Kossuth Lajos-utcza, (Biharmegyei takarékpénztári épület), hová a hirdetések és az előfizetés-dijak küldendők. POLITIKAI NAPILAP. Egyes szám ára 10 fillér. A BIHARMEGYEI ÉS NAGYVÁRADI SZABADELVÜ PÁRT KÖZLÖNYEI Vidékre postával: Korona Negyed évre 7.— Fél évre 14.— Egész évre 2 b.— Főszerkesztő: SZÚNYOGH SZABOLCS. Felelős szerkesztő: HEGYESI MÁRTON. 1 fer szám. Hirdetések díja: 6 hasábos petitsorért egyszer 12 fillér. Háromszor és többször — — 8 fülér* Nyilttér 3 hasábos petitsorért 40 fillér. Apró hirdetésben minden szó 4 fülér, vastag betűkkel — — 8 fillér. Reklám soronként — — — 2 kor. Szerkesztőség: Kossuth Lajos utcza (Bihar megyei takarékpénztári épület.) Kéziratok vissza nem küldetnek. Laptulajdonos: LASZKY ÁRMIN. írsamla£i T iiwi mmiiiBTi fmnirrrfiaBwaBa^M—manviMiroma——satamam «»Wia— Uj esztendő. — január 1. Tegnapi vezércikkünkben beszámoltunk az elmúlt év politikai és parlamentáris mérlegéről. Ma azon reményekre s azon aggályokra kell rámutatnunk, melyek minden hazafi lelkét ez uj év hajnalán a jövő iránt megremegtetik. Sokat kell nekünk várnunk az uj évtől, és soktól kell aggódnunk. Úgy politikai mint társadalmi téren. Szóljunk előbb, mert ezzel hamarabb végezhetünk, a társadalmi tekintetben föltoluló reményeinkről és aggályainkról. Taszadhatlan tény, hogy az utóbbi időkben, nem csupán az elmúlt évet értve ez alatt, olyan jelenségek merültek fel társadalmi életünkben, melyek joggal kelthetnek minden korrektül gondolkodó egyén keblében aggályokat. Oly irányok, oly egyének törtettek elő a felszínre, melyek és kik szereplése csak is úgy volt lehetséges, hogy a józan többség vagy a harctól való félelemből, vagy nemtörődömségből nem reagált azok ellen s tűrte azoknak felülkerekedését. És ezek az irányok és ezek az individiumok a pillanatnyi érvényesülés délibábos napsugaraiban sütkérezve, elég vakmerőek ,azt hinni, hogy most már övék a jövő. Na hát ezt a bitang reménykedést a magyar társadalomnak meg kell egyszer mindenkorra semmisíteni. Hisszük s reméljük is, hogy az meg fog történni, s az az aggodalom, mely azon irányok és azon egyének további prosperálásából keletkezhetnek, szétfoszlik, mint a ködgomoly; eloszlik, mint egy részálom. A magyar társadalom egy egészséges lehellete elutasítja magától azokat az irányokat s lerázza magáról azokat az individumokat, mint a nemes mén a reá ragadt kullancsokat s ezek vissza fognak hullani, mint a fölfújt hólyag, oda, ahonnan eltörtek : a porba, a mocsokba, és sorsuk a jól megérdemlett örök feledés lesz. Ezt várjuk mi társadalmilag az uj esztendőtől De politikailag is sokat várunk. Várjuk mindannak ellenkezőjét, ami aggályt kelt lelkünkben. Mert az is tagadhatatlan tény, hogy több fekete pont észlelhető hazánk jövőjének egén. Ott van először Lambsdorffnak, az orosz külügyminiszternek éppen most a Balkán államokban tett utazása. Külügyminiszterek, különösen az orosz külügyminiszterek, nem szoktak hideg tél idején ok nélkül utazgatni. Nagyon félő most is, hogy a tavaszi szellők fuvallatára az orosz külügyminiszter nyomán vérvirágok fognak kivirulni a macadoni bérceken és síkságokon, s lángba fog borulni újra a Kelet- Európának ezen puskaporos raktára. És ez bennünket, Ausztria-Magyarországot a török birodalmon kívül, elsősorban érdekel. Itten is hisszük és reméljük azonban, hogy külügyi kormányunk tapintata és erélye vagy egészen el fogja hárítani a fenyegető veszélyt, vagy legalábbis localizálni fogja azt. Ott van másodszor is főleg az Ausztriával való kiegyezési kérdések egész complexuma, mely ma az új év napján, egészen a borotva élére van állítva. Lesz-e még megmenthető a kiegyezés fonala a borotva éle általi szétmetszetéstől, azt ma egyáltalán nem tudhatja senki. Az osztrák állapotok sivárságán s az osztrák államférfiak konokságán megtörhet minden további kísérlet, habár ma még a teljes szakítás nem konstatálható. Mit hoz a jövő, e tekintetben már a legközelebbi napok meg fogják ugyan adni a választ, — ma még nem tudhatja senki. Higgjük és reméljük azonban most még a legutolsó stádiumban is, hogy még létrejön egy becsületes kiegyezés, melynek keretén belül a mi jogos érdekeink kellőleg meg lesznek védve. De azon esetben is, ha az alkudozások nem vezetnek eredményre, ha megtörténik a szakítás az egy uralkodó alatti két állam között, higgjük és reméljük, hogy a magyar állam, ez a mi sokat szenvedett édes hazánk, megerősödve fog kikerülni a reá szakadt megpróbáltatások nehéz küzdelmeiből. Ezeket várjuk politikailag az új esztendőtől. Adjon Isten jobb jövőt — mi magyar hazánknak! Hegyesi Márton: Politikai hirek. A magyar autonom vámtarifa elkészítése. Négy hete annak, hogy Varga min. tanácsost, a statisztikai hivatal főnökét, Széll miniszterelnök Történet az erkölcstelen Margitról. Irta: Lengte! Géza. — A „Szabadság“ eredeti tárcája. — Margit, a barnaszemű, erős és szép Margit nem ismerte az élet keserűségeit. Nem tudta, mi az, ha a kalap nem egészen új és nem egészen divatos és nem tudott arról az égető fájdalomról sem, ami akkor lép fel, ha valami jogász bálra nem viszik el az embert, aki leány. Margitnak ugyanis mindig finom és szép volt a ruhája, bálokba meg egyáltalán nem járt, mert egész más dolgokkal volt elfoglalva. Margit örökölt valamit a szüleitől, amennyit épen a nevelő rokonok segítségével nagy leány koráig kényelmesen elfogyaszthatott, mielőtt azonban teljesen vége lett volna a pénzének, észrevette, hogy apró virágait, amit mindenféle haszontalanságokra festett, az egyszerű, naiv, de bájos rajzait szívesen megfizetik. Sőt később, hogy tanult és nagyon szép dolgokat,ruhákat, meg eféléket tervezett, kényelmesen vágott zsebre egészen csinos summákat és nem kellett lemondania a finom kalapokról, sem arra nem szorult, hogy báltermekben próbáljon szerencsét. Margit ekkor búcsút vett a rokonaitól, idejében, mielőtt azok az örökségről a kegyelem-kenyérre tértek volna át és dolgozott annyit, amennyire épen szüksége volt. Sok szabad idejét pedig hol lustálkodással, hol bölcs okulással töltötte el. Ekkor lett Margit húsz éves és már meglátta az élet apróbb és nagyobb, tisztább és szenvesebb bajait. Látta, hogy az élete meglehetősen oktalan, látta azonban, hogy semmivel sem céltalanabb egyébb embertársai életénél, nem főképen azokénál, akik eljutottak a nagynak és szépnek nevezett páros életbe, nevelvén gyermekeket, kik majdan ép oly tanácstalan állanak a nagy rejtelem előtt. Margitot azért a nyugalma, az erős és egészséges és tudó volta megóvta a keserű gondolatoktól és nem fordult meg fejében a házasság sem, mint megnyugtató eszköz. Hideg, világos agya sehogy sem tudta tetszetősnek színezni az idegen férfiúval való örök együttélést. Fiatal vére azonban felpezsdült és mind gyakrabban pezsdült fel, megjelentek előtte ismerős férfiak, lélekben idegenek, kikkel nem mert volna lelki, állandó közösségben élni, csak ép az ölelést, a csókot áhítozta. Akkor jött János, aki semmivel sem volt különb a csinos férfiaknál, hanem nagyon kellemes és nagyon előzékeny. Margit elfogadta a virágjait és magában kinevette, hogy tulajdonképen udvarlásával semmit sem érne, ellenben az övé lenne minden szószaporítás nélkül is, mert itt az ideje egy fiatal, derűs élet virágzásának. Mert ilyen erkölcstelenül gondolkodott Margit, sőt ép ilyen erkölcstelenül cselekedett is, mikor a délutáni órákat Jánosnak szentelte. Nem volt szigorú mama, aki tekintélyével akadályozta volna meg e romlást, mely csak eskü és egy életre szóló kötelezvény után engedhető meg a nőknek, és Margit szegény nem tudta eléggé mérlegelni a szörnyű tettet, amely gyönyörű nyugalmat szerzett a vérének. János gyengéd volt és csak a második hónapban akarta megkezdeni ama kellemetlenkedő jogok gyakorlását, amelyeket a férfiak igénybe szoktak venni, viszonzásul, hogy kedvesük szíveskedett az ő véleményük szerint, de az ő kedvükért, megvetésre méltó teremtménnyé lenni. Margit ekkor tartózkodóbbá lett és a délutánokon, hol János hálósapkás férfi szerepet kezdett játszani, mind ritkábban jelent meg Bejelenteni a né. közönségnek, hogy czipő kalap- és férfi-divatáruüzletemben z ujévi kiállítás Teljes tisztelettel: IJEITNEJFt L>AZÁFL, Nagyvárad, Zöldfa utcza, a „Zöldfa“ kávéházzal szerben, a mai napon ,^az épít^ette. A megtifeo tárgy bámulatos Olcsó árak mellett fognak eladatni. w 'jy vfél&s'