Szabadság, 1903. október (30. évfolyam, 224-248. szám)

1903-10-01 / 224. szám

XXX. évfolyam. Előfizetési feltételek: Szétküldéssel Helyben: Korona évre 6.— évae 12.— évre 24.— Vidékre postával: Korona Negyed évre 7.— Fél évre 14.­­Egész évre 2­8. — Kiadó-hivatal:­­ Soasatk Lajos­ ote­a, (Bihamegyei taka­­rékpénztári épület), hová a hirdetések 6a ax előfizetés-dijak küldendők. Nagyvárad, csütörtök, 1903. október I Egyée szám­ukra 10 fillér.SZABADSÁG POLITIKAI NAPILAP A BIHARMEGYEI ÉS NAGYVÁRADI SZABADELVÜ PÁRT KÖZLÖNYE . Felelős szerkesztő: HEGYESI MÁRTON. 224-ik szám, Hirdetések dija : 0 hasábos petitsorért egyszer 12 filér Háromszor és többször — — 8ftU4t. Nyilttér 8 hasábos petitsorért 40fülre. Apró hirdetésben minden szóbanéz, vastag betűkkel — —8síiét. Reklám soronként —­ — —i­ke«. Szerkesztőség: Kossuth La Jos-utcza (Blksrmegyei* takarekpénztári épület.­ Kéziratok rixxxa nem küldetnek. Laptulajdonos: LASZKY ÁRMIN. A kormány lemondása. — A képviselőház ülése. — Nagyvárad, szeptember 30. A képviselőház tegnapi ülése eldöntötte a Héderváry-kormány sorsát és a lemondást, mely tegnap köztudomású lett, hivatalosan is bejelentette. — Nem fűzött hozzá indokolást és a történtek után felesleges lett volna is. Az ellenzék, a­mely már is­mételten lehetetlenné tette, hogy Magyaror­szág miniszterelnöke a házban szabadon nyilatkozzék, valószínűleg nem tagadta volna meg önmagát ezúttal sem. Héderváry gróf, a­kinek kormányzása oly rövid idő alatt annyi hány­tatáson ment keresztül, nyu­godt önérzettel vonulhat vissza a magyar vezető politikától, a­mely igen alkalmas arra, hogy embereket megőröljön és embe­rekkel megutáltassa a közéletet. Az or­szág első emberének lenni bizonyára szép és nemes ambíció. De ilyen előzmények után nagy kérdés, lesz-e valaki oly nagy mértékben ambiciózus, hogy munkakedve és lelkesedése nagyobb legyen az elébe tor­nyosuló akadályoknál. Ez akadályokat nem a normális politikai ellenfél emeli, hanem egy olyan kisebbség, a­melyek erőszakoskodása kiszámíthatatlan, politikai programmját sze­szélyek, hangulatok irányítják. Szeszélyek kipark­ozására kell akarat­lanul is vállalkoznia a jövendő magyar kormányelnöknek. Ezzel a helyzettel min­den magyar államférfiu tisztában van már és az teszi súlyossá a válság személyes részét is. A távozó miniszterelnök valóban meg­könnyebbülést érez, hogy megmenekült fel­adatától, a­mely nehéz volta mellett ezer apró, szinte tűrhetetlen bántalommal jár. Lemondása súlyos kérdés elé állítja az or­szágot. Az országgyűlés, a­mely tulajdon­­képen felvetette a kérdést, nem mutat haj­landóságot, hogy meg is feleljen rá. • A mai ülésről, a­melyen a minisztérium le­mondását publikálták, a következő tudósítást kaptuk: A Héderváry lemondásának bejelentésére gyűlt össze a ház, de a­míg erre került a sor, a beje­lentések során másfél óráig vitázott a ház. Hé­­derváry bejelentette végre lemondását — egészen röviden — és erre kiment a teremből, a kormány tagjai pedig követték. Khuen így szólt a folyosón: — Most mulathatnak bent. A kormány távozása óriási konsternációt keltett. Kossuth, Szederkényi, Rakovszky visszautasí­tották Körber beavatkozását, mire általános szen­zációt keltve, Kubinyi Géza kijelentette, hogy csak oly kormányt támogatnak, a­mely Körber nyilatkozatait leszállítja. A szélsőjobb még Kossuth beszéde alatt ki­vonult a teremből, de a szavazásnál betódult és elfogadta Hédervárynak a ház elnapolására vonat­kozó indítványát. Részletes tudósításunk itt következik: Elnök: Apponyi Albert gróf. A kormány részéről jelen vannak: Khuen- Héderváry Károly gróf, Lukács László, Kolozsváry Dezső, Plósz Sándor, Láng Lajos, Wlassics Gyula és Darányi Ignácz. Jelentések: Elnök megnyitja az ülést és bejelenti, hogy a király köszönetét fejezte ki a háznak, születés­napja alkalmából hozzá intézett szerencsekivána­­taira. A király névnapja alkalmából a ház szintén szerencsekivánatait fejezte ki. (Élénk helyeslés jobbról.) Bemutatja a szünet alatt beérkezett kér­vényeket. Polónyi Géza : Kérdi az elnököt, hogy a par­lamenti bizottság jelentését miért nem terjeszti be ? Vagy nem kapta e meg az elnök ? Elnök tudatja, hogy ezt a jelentést tudomása szerint a bizottság előadója ma terjeszti be. (Helyeslés.) Elnök bemutatja Sándor Pál össze­férhetlen­­ségi ügyében a jelentést. Ezt tudomásul veszik. A három éves katonák, Holló Lajos kéri a három éves katonák elbo­csátására vonatkozó kérvények sürgős tárgyalását és illetve arra kéri a házat, utasítsa a kérvény­bizottságot, hogy 48 óra alatt tegyen jelentést a háznak. Elnök szavazásra teszi fel a kérdést. Többen a szabadelvü pártból is felállanak Holló indítványa mellett. Felkiáltások: Ellenpróbát kérünk ! Elnök elrendeli az ellenpróbát és miután a többséget kivenni nem tudja, elrendeli a szavaza­tok megszámlálását. (Nagy zaj ) A szélsőbal za­josan kiálltja : Hoch ! Hoch ! A jegyzők megolvassák a szavazatokat. Közben a függetlenségiek névszerinti szava­zást kértek. (Nagy zaj. Felkiáltások jobbról. Nem lehet! Nem lehet!) Elnök kijelenti, hogy Holló indítványa mellet 88, ellene pedig 93 szavazott. Kossuth Ferencz kéri, hogy a bizottság sür­gősen tegyen jelentést. Régi urak, régi cselédek. Irta: Vay Sándor gróf. Szent Mihály napja nevezetes forduló­pontja­­ a gazda esztendejének. Az volt kivált a régi világban, melynek mód­jai mentöl inkább kivesznek a sok uj szokások között. Másoké már a magyar föld nagy része, mint hajdanában és az uj gazda se földjét, se cselédjét nem szereti már úgy, mint a régi. Olyan cselédekről, akik 12—20 esztendeje szolgálnak, ma már alig hallani. A szegődtetés, a bérek is más formák talán mostanság. Régenten szent Mihálykor álltak be a béresek, gulyások. Még nóta is szól róluk: Szent Mihálykor jönnek értem szekéren . A gazdámmal leszek majd egy kenyéren. Voltak egész és fél kommenciós cselédek. Tél kommencióra rendesen a nőtlen embereket fogadták. A juhászoknak külön szerződési idejük volt. Ezek Demeterkor álltak be. A juhászok éle­tében ez különben is forduló­pontot jelentett. Rendesen ezen a napon tartották eljegyzésüket a bojtárok, hogy már mint nős emberek, egész kommencióra szegődhessenek. Régi gazdákról, régi szegődtetésekről sok vidám történetet is mesélgetnek még csöndes al­konyestéken, pipaszó mellett hajdani öregek. Nem volt az utolsó, mikor egyik gróf Károlyinak valami alföldi vásáron megtetszett egy jóképű parasztem­ber. Szent Mihály felé járt az idő, beszegődtette hát béresnek. — Jól van, én beállok szívesen, csak ezt az egypár marhácskámat is hozhassam magammal. A gróf beleegyezett, hiszen két-három füstös tehénke csak ellegelhet a békés vármegyei nagy­­síkságon. Mikor aztán elkövetkezett a fentirt nap, meg­érkezett a béres gazda. Nyomában irtózatos por­­felleg, ostorpattogás és marhabőgés. — Mi ez ? — kiáltotta eléje a csodálkozó gróf, mert vagy ezer darab jószág is keveredett ki a nagy porfellegből. — Hát hiszen azt méltóztatott mondani, az én egypár marhácskáimat is magammal hoz­hatom. — De hiszen ez ezer darab is van . . . vé­lekedett Károlyi gró . . . hát hol vette ezeket kend, kicsoda kend ? — Bagi volnék kegyelmes uram . . . mon­dotta most már a zsíros kalapu paraszt egy ki­csit hangosabban. A gróf pedig a paraszt nábob nevét hallva, elnevette magát, vége lett a sze­­gődtetésnek, de megtartotta ebédre Bagi uramat a gróf, a­ki haláláig emlegette ezt a szegőd­­tetését. Hajdanában szűrt, mit is kaptak szegődségbe a gulyások, juhászok. Történt Szabolcsban, hogy egyik Pataynál ré­gebben szolgált már egyik gulyása. Elvásott a szűre, de hiába kérte a gazdát, venne ujjat, mindig egyik vásárról a másikra halasztotta, így múlt el még egy-két esztendő, meg egy két vásár, Kállón, Nyíregyházán, Várdában, hol, de új szűr csak nem került, a régi meg olyan volt már, akár a pókháló. A gulyást már nagyon ette a méreg, de va­cogott is a foga a pusztai hires széltől, cselhez folyamodott hát. Akkoriban még sűrűn akadtak a vásáron olyanfajta énekesek, akik holmi rémes történeteket, vagy apró restaurációs gúnydalokat adtak elő, egy ilyennel szövetkezett a gulyás s a­mikor Patay behajtatott sallangos négyesen a kál­­lói vásárra, egyszer csak felhangzott mögötte fer­­telmes, elnyújtott hangon a nóta: Szent Mihály nap után Hidegen fúj a szél — A Patay gulyásának Nincsen szűre, fázik . . . Akármerre tért aztán gyalog is a vásárban, mindenfelé ezzel a nótával kisérte a gajdos. XSaraguly László férfi-szabó, A közeledő őszi idényre legújabb angol és franczia szövetekből jutányosan készit mindenféle izlésteljes, divato férfi-ruhákat, sport-öltönyöket, lovagló-nadrágot stb. 4)19 Nagyvárad, Fő-utcza 5. sz., (Gr. Bethlen-féle ház).

Next