Szabadság, 1903. november (30. évfolyam, 249-272. szám)

1903-11-01 / 249. szám

Nagyvárad, 1903 Előfizetési feltételei* Szétkült­sssel Helyi'ö»: Vidékre postával: Korona Korona életvad évre *>.— Negyed évre­­• — ?él évre 12.— I Fél évre 14 —­­|éar. évre 14.— Egész évre 23.— Kiad.C­h.iYE. isi: Voasoth Lajos-utcza,­iBihar,­iOEzer„aja­­nékpénztár épület), hova a hirdetését és az előfizetés-dijak küldendőt. Egyes szám ara 10 fillér. Felelős szerkesztő: HEGYESI MÁRTON. XXX évfolyam, 249 szám. P­CS t. 3 T 1 IS í Sft Pí­­ A P A BIHAR MEGYEI ÉS NAGYVÁRADI SZABADELVÜ PÁRT KÖZLÖNYE. Vasárnap, november 1. *■ * ■ ‘dtíc «* ■ /* 6 hasábos pén­zsorért egyszer 12 fill háromszor és többször — — 8 fillér. Nyílttól 3 hasábos potát sorólt 40 hitet Apró hirdetésben minden szó 4 fillér, vastag betűkkel — — 8 fillér. tfekjRir» soronként —­­ — 2 két. SiePKesitfősősz : KdSei­'th Shjoh-Mters (Bftar megyei­t : 'I- - i-­B, t»f­ >-SS!*t.'< Kéziratok vasá­ R nem «ra'.­.u.2nGkv Laptulajdonos: LASZKY ÁRKÜÜ. M——i—I­n­ a».........W!a3^.du. m».i.t.r.. Tisztelettel kérjük előfizetőinket, akik­nek előfizetése lejárt, szíveskedjenek azt megújítani. Igaz, hogy kényszerhelyzetünk­ben nem tudjuk a közönséget úgy kielé­gíteni, mint rendesen s mint ahogy joggal igényli, de ez a mulasztás nem a mi hi­bánk. S figyelmébe ajánljuk olvasóinknak azt is, hogy még e mérsékelt kiszolgálás is rendkívüli fáradságunkba és áldoza­tunkba kerül. Ünnepélyesen kijelentjük, hogy mihelyt legközelebb módunkban lesz, bőséges kárpótlással szolgálunk. A nagy­váradi sajtó most valóságos életharczot vív : kérjük e nehéz harczban a jóindulatú kö­zönség szives támogatását. Az uj kormány. A válság megoldása gyorsan halad előre. Szinte azt mondhatjuk, minden úgy megy, mint a karikacsapás. Az új minisz­terelnök, Tisza István gróf, háta megett a kompakt szabadelvű párti többséggel, Bécsbe utazott, ahol olyan jelentést ter­jeszthetett a király elé, amelyet az utóbbi idők rossz hírei után ugyancsak örömmel fogadhatott az uralkodó. Az új kormány­elnök miniszteri lisztája már kész s abban több új név is szerepel; ilyenek: Tallián Béla, Berzeviczy Albert, Nyiry Sándor, Cseh Ervin és Hieronymi Károly. Látni való, hogy az újak mind az úgynevezett ó-sza­­badelvüek közül kerültek ki. — Tisza István kormánya szerdán már a Házban is bemutatkozik. Lehet, hogy az ellenzék zajos fogadtatást készít számára, azt hiszik azonban, hogy Tisza István kormánya le­győzi a nehézségeket és sikerül neki min­dent a rendes kerékvágásba terelni. A mai nap hírei a következők : Tisza István Bécsben. BéCS, okt. 31. (Saját tudósítónktól.) Tisza István deszignált magyar miniszter­­elnököt, a­ki ma reggel ideérkezett, d. e. 10 órakor ő Felsége egy óra hosszat tartó kihallgatáson fogadta. Tisza gróf beszá­molt megbízatása eredményéről s a par­lamenti helyzetről s megtette a kabinet alakítására vonatkozó javaslatait. Ő Fel­sége a jelentést kegyesen fogadta s a ja­vaslatotok, jóváhagyta. A legfelsőbb kéz­iratokat a Khuen-kabinet felmentésére vo­natkozókkal együtt, a hivatalos lap keddi számában fognak megjelenni. Az uj ka­binet tagjai kedden Bécsben teszik le az esküt ő Felsége kezeibe, mire a Khuen­­kabinetet fogadja a király bucsukihallga­­táson. Még kedden este bemutatkozik Tisza István gróf kabinetje a szabadelvű pártnak, szerdán pedig az országgyűlés két házának. Tisza gróf ma délután 3 órakor visszatér Budapestre és még ma este megjelenik a szabadelvű pártkörben, hogy a kabinet tagjaival érintkezzék. Az uj kormány tagjai Budapest, okt. 31. Az uj kabinet névsora már a király elé került, aki tu­domásul vette Tisza István gróf előter­jesztését az egyes tárczák betöltésére vonatkozólag. E szerint az uj miniszté­rium a következőképen fog megalakulni: Tisza gróf miniszterelnök megtartja a bel­ügyi tárczát is és ideiglenesen az ő Fel­sége személye körüli minisztérium ügyeit is vezeti. A névsor szerint az uj kormány tagjai a következők lesznek : Miniszterelnök, belügy és a felség személye körüli miniszter Pénzügyminiszter Igazságügyminiszter Vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter Kere­skedelemügyi miniszter Honvédelmi miniszter Horvát miniszter Tisza István gróf. Lukács László. Plósz Sándor. Berzeviczy Albert. Hieronymi Károly. ■ Nyiry Sándor: Cseh Ervin. Az államtitkári állások betöltésére vonat­kozó diszpozícziók valószínűleg még a mai nap folyamán megtörténnek. Az új miniszterek ki­nevezését a hivatalos közlöny keddi száma teszi közzé. Egyidejűleg jelennek meg a Khuen-Hé­­derváry-minisztérium tagjait felmentő legmaga­sabb kéziratok. Tisza István gróf miniszterelnök ma Bu­dapestre utazott és este megjelent a szabadelvű pártkörben. A kormány munkaprogramm­ja. Bécs, okt. 31. Tisza István gróf teg­nap este érkezett ide és az éjszakát a Bank­­gassei palotában töltötte. Ma már kora dél­előtt hosszasan tanácskozott Körberrel és Goluchowskival. A királyi kihallgatás után $éfpel"í?érme. A Nagyvárad, a Szabadság és a Tiszántúl eredeti tárczája. Irta: Sas Ede. Helyi érdekű, magyarul viczinális Jupiter tonansunk, jó Szok­oly Tamás mérget vesz reá, hogy a nagyváradi szedők azért léptek sztrájkba a héten, mert mindnyájan tüzes negyvennyol­­c­asok és nem akarták kiszedni a hírt, hogy Tisza István lett a miniszterelnök. Terringettél! Hát csakugyan jön az erős T­éz ? A félelmetes, a rettenetes Tisza István? Pedig hát úgy áll a dolog, hogy az az erős kéz kissé simábbá vál­tozott tavasz óta. Az energiája mit sem vesztett, de a fogása puhább, megnyerőbb. No, majd meglátjuk. Annyi bizonyos, hogy az ország föl­­lélegzik, hogy nemsokára megmenekül a kínos bizonytalanságtól. És nagy kérdés: ki haragszik jobban a Tisza István miniszterelnökségére : az ellenzéki Eötvös Károly vagy a szabadelvűpárti — Apponyi Albert ? De csitt az istenért ! Hallgass nyelvem, nem fáj fejem ! Mindent visszavonok — azt is, amit Eötvös Károlyról, azt is, amit Apponyi Albert­ról mondtam. (De még azt is, amit Tisza Ist­vánról írtam.) Mert hiszen én most három lap­nak vagyok az eredeti tárczaírója. Ha bántom Tisza Istvánt, menten elcsap Laszky Ármin. Ha megdicsérem, akkor Vucskics Gyula szerkesz­tőmmel gyűlik meg a bajom. (A Nagyvárad szerkesztőjével majd csak megértjük egymást­­ valahogy.) Annyi bizonyos, hogy újságíró megtette már azt, hogy tegnapról mára köpönyeget for­dított : egyik nap írt kormánypárti, másnap el­lenzéki czikket. De hogy egy újságíró legyen kormánypárti is, ellenzéki is egyszerre — azt hiszem, ezt még egy kollegám se próbálta. A közönség tudja, mi a magyarázata en­nek a párját ritkító állapotnak. A nagyváradi nyomdászok tudvalévően letették a szedővasat. Hogy mit követelnek, azt nem lehet e helyen­­ megmagyaráznom. Röviden azt követelik, hogy­­ hogy ha annak a tizedrészét megadjuk, hát mi tehetjük le a szedővasat, azaz az iratollat és­­ mehetünk ki átkaparónak, ki levélhordónak. Ha megadjuk, a lapok Nagyváradon nem tudnak megélni. De hát mit törődnek ezzel a hatalmas központ vezetői ? Denikre a szedők hétfőn be­szüntették a munkát, hiába könyörögtek nekik Lovassy Andor és Géczy István, legalább addig várjanak, míg az ő színdarabjaikról a műkriti­­kák megjelennek. Nem és nem! A nyomdászok kegyetlenebbek voltak Hyrkánia fenevadjainál, meg nem hatotta őket a szerzők kétségbeesése. Megkezdték hát a háborút. És nagyon érdekes volt, amikor például Fehér Dezső kollegánkhoz beállítottak . — Szerkesztő úr, ezennel bejelentjük ön­nek, mint laptulajdonosnak, hogy megkezdjük a harczot a tőke ellen . . . A tőke említett képviselője éppen akkor szállott le a vasútról, Miskolczról jövet, ahová családi gyásza szólította. Az összes vagyona e pillanatban 75 krajczár volt — azt oda is adta azonnal a munka oltárára . — No hát, hogy az én tőkém ellen ne har­­czoljanak, hát ezennel felajánlom a sztrájk­kas­­­szának ! Ne gondold azonban, malicziózus olvasóm, hogy az újságírók örültek ennek a váratlan munkaszünetnek. Az újságíró fanatikusa a mun­kának. Beteg bele, ha a közönséget nem tudja kiszolgálni. Nosza, megindultak hát a tanácsko­zások, hogy segítsünk a bajunkon? Voltak, akik azt indítványozták, hogy japánt beszélő újságot csináljunk, olyant, aminőt Tokióban szerkesz­tenek az olvasni nem tudó népnek. Az eleven újság kiáll az utcza sarkára és kikiáltja az ös­­­szeverődő népnek a szenzácziókat. Mások hir­­matinék és szobrék rendezését ajánlották, olyan­formán, hogy a Fekete Sas nagytermében ol­vastuk volna föl a vezérczikket, tárczát és új­donságokat. De hát az első nap hasztalan volt minden tanakodás. Legjobb akarat mellett sem tudtunk egy betűt sem adni a mi jó közönsé­günknek. Másnap aztán Laszky Ármin elkiál­totta magát : — Heuréka ! (Amiről Neumann Vilmos megjegyezte, hogy milyen szép nyelv az a franczia !) A felkiáltás azt jelentette, hogy a lapok

Next