Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1973 (12. évfolyam, 11. szám)

1973-11-01 / 11. szám

Eredményes tagszervezést írtak Szilágyi József, a KISZ KB első titkára . A­z MSZMP KB 1970. februári ifjúságpolitikai, a KISZ VIII., és a SZÖVOSZ VII. kongres­­­szusának határozataiból adódó feladatok végrehajtása kölcsönösen feladata az ÁFÉSZ-eknek, az ÁFÉSZ ■ KISZ-alapszervezeteknek, de az ÁFÉSZ-ek működési területén tevékenykedő alapszervezeteknek is. kongresszus jelszava: Jobb munkával, nagyobb tu­­­dással a szocialista Magyarországért” szellemében va­ló munkálkodás fontos célkitűzése, hogy tovább ja­vuljon a fiatal szövetkezeti tagok aránya a szövet­kezetek testületeiben, bizottságaiban, a szövetkezeti tagok soraiban. Az eredményes tagszervezés követelménye, hogy megismertessük a fiatalokat, KISZ-tagokat az emlí­tett határozatokkal, a szövetkezetek célkitűzéseivel, terveivel, a szövetkezeti demokrácia­­ kérdéseivel. Is­merjék meg a fiatalok a szövetkezeti tagok köteles­ségét és jogait, kihangsúlyozva itt a kötelességek ma­radéktalan teljesítésének jelentőségét. Történjen párhuzamosan a KISZ-tag építés, KISZ-taggá nevelő tevékenység, a szövetkezeti tag­a­ságra való felkészítéssel. Igen nagy szerep hárul községekben működő ÁFÉSZ KISZ-alapszervezetekre. a Az ÁFÉSZ alapszervezetek hozzák létre a községek­ből eljáró és a lakóterületen tevékenykedő fiatalok KISZ-csoportját. Szervezzenek a fiataloknak a diffe­renciált igényeknek megfelelő programokat. A KISZ-tagépítés, a szervezeti élet javítása, a szövetkezeti tagságra való felkészítés érdekében tart­sanak az ÁFÉSZ alapszervezetek közös rendezvénye­ket a községben működő termelőszövetkezeti, üzemi, vagy lakóterületi alapszervezetekkel. Rendezzenek közös tapasztalatcseréket a szövet­kezeti és üzemi demokrácia kérdéseiről, a jelentkező alapszervezeti feladatok időarányos végrehajtásáról,­­ az ifjúsági törvény alapján elkészült helyi intézkedé­si tervek megvalósításáról. Az ÁFÉSZ KISZ-alapszervezetek szervezett for­mában a testvéralapszervezetek rendezvényein szól­janak a szövetkezeti kérdésekről, az ÁFÉSZ-eknek a lakosság körében betöltött helyéről és szerepéről. Az alapszervezetek tekintsék kiemelt KISZ-meg­­bízatásnak a szövetkezeti tagszervezést, a szövetkeze­ti tagságra való felkészítő munkát. Az alapszervezetek az elkészítendő akcióprogram­jaikban tervezzék a szövetkezeti taggá nevelő te­vékenységet. A feladatok színvonalas megvalósítása érdekében az alapszervezetek minél előbb ismerjék és tárgyal­ják­ meg taggyűlésen és vezetőségi ülésen, valamint más fórumokon a KISZ KB 1973. október 18-i állás­­foglalását, és határozzák meg az ebből adódó további feladatokat. KISZ-választások után A Kommunista Ifjúsági Szöv­etség szervezeti szabály­zata értelmében 1973 a KISZ- veze­tségválasztások éve. A KISZ KB Intéző Bizottságá­nak 1972 november 23-i hatá­rozata részletesen az újjáválasztásokkal megszabta kapcso­­latos feladatokat. E határozat Iránymutatása szellemében megyénk fogyasztási szövetke­zeteinek KISZ-szervezetei szeptember 15 és október 31 között tartották meg a veze­tőségválasztásokat. A választásokon a KISZ- szervezetek „régi” vezetői szá­mot adtak az elmúlt két esz­tendő munkájáról, gondjairól, ismertették a KISZ-munkát segítő és gátló tényezőket. A beszámolókból örömmel álla­pítottuk meg: az eltelt leg­utóbbi két esztendőben a KISZ szervezeti élete igen sokat ja­vult. A fogyasztási szövetkezetek vezetői a tervek megvalósítá­sánál biztos támaszt találtak a KISZ-alapszervezetek tagjai­ban. A fiatalok becsülettel helyt álltak a munkában, szakmai tudásuk növelésében. Társadalmi munkák végzésé­vel segítették az üzlethálózat korszerűsítését, a szocialista brigádokban mint tagok a leg­jobbak­ közé tartoztak, mint nagy részt vállaltak voln­a kezdő szakmunkások munká­jának segítésében. Sokat fára­doztak a szabad idő hasznos eltöltéséért, a szórakozás mellett szakmai továbbképző tanfo­yamokat és politikai ok­tatásokat szerveztek, s nem egy kereskedelmi bemutató megrendezésével emelték az ÁFÉSZ-ek kereskedelmi mun­kájának színvonalát, erősítet­ték a tagsággal való kapcso­latot. A beszámolókból kiderült az is, hogy a KISZ-alapszer­­vezeteknek jó a kapcsolata a fogyasztási szövetkezetek ve­zetőivel. A vezetők kikérték a fiatalok véleményét — a KISZ-titkáron keresztül — az alapszabály és a kollektív szerződés elkészítésénél, s igényelték a segítségüket a párt nő- és ifjúsági törvé­nyének végrehajtásánál is. A vezetőségi üléseken a KISZ-t valamennyi esetben a titkár képviseli, aki előzőleg infor­mációt gyűjt a fiatalok köré­ben a napirendi pontokhoz, valamint tájékoztatja az alap­­szervezet tagjait az ülések ha­tározatáról és az abból adódó feladatokról. Örömmel hallottuk azt is, hogy Kisvárdán az ÁFÉSZ-nél választhattak először csúcsve­zetőséget, amely három alap­­szervezetet irányít. S ez ran­got jelent! Jó munkájéval szolgált rá erre a szövetkezet KISZ-szervezete.* Az új vezetőség tagjainak kiválasztása igen fontos fela­dat. Ettől függ, vagyis tőlük függ a következő évek mun­kája. Tudták ezt az alapszer­­vezetek tagjai is, s elmond­hatjuk, olyan fiatalok kerültek a KISZ-alapszervezetek veze­tőinek soraiba, akik majd minden bizonnyal megállják helyüket. Irányításuk alatt to­vább javul majd a KISZ­ munkájának színvonala. Az új vezetők máris komoly feladatot valósíthatnak meg: az őszi akcióprogram végre­hajtásánál sokat tehetnek tagszervezésért, a szövetkezet- a politikai munka javításáért. S eddig végzett munkájuk alap­ján bízunk benne hogy így lesz. a fogyasztási szövetkezeti mozgalom megyei lapja XII. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM ÁRA: 1,50 FORINT 1973. NOVEMBER HÓ Gazdag akcióprogramok Baráti találkozók — Koodás az iskolákban Dokumentációs pályázat — Verseny a brigádoknak A fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusának határo­zatai végrehajtására, a szö­vetkezeti jelleg további erősí­tésére, valamint a tagság és a lakosság magasabb színtű igé­nyeinek kielégítésére ÁFÉSZ- eink akcióprogramot készítet­tek, amely szeptember 15-től, december 31-ig szól. Az akcióprogramokban a szövetkezetek első helyen taglétszám növelését — külö­­­nösen a nők és a fiatalok kö­zül — emelték ki. A legtöbb új tag beszervezését az újfehér­tói és a mátészalkai ÁFÉSZ tűzte ki célul, szám szerint 500 —500-at. Utánuk mény, Balkány és Vásárosna- Nyírbátor következik 300, illetve 250— 250 új taggal. Az újfehértóiak vállalásáról még el kell mon­dani azt is, hogy az 500 új tag 60 százaléka — a tervek sze­rint — a nők és a fiatalok kö­zül kerül majd ki. A tagszer­vezés mellett szinte valamen­­­nyi szövetkezet nagy gondot fordít a töredékrészjegyek ki­egészítésére. Az akcióprogramokat lapoz­gatva megállapítottuk: a leg­több szövetkezet igen gazd­ag tartalmat készített. A máté­szalkai ÁFÉSZ akcióprogram­jában olvastuk például, hogy — többek között — az ifjúsá­­gi klubjukban kéthetenként baráti találkozóra hívják a város üzemeinek fiatal 5'’1'* amit „felhasználnak” a tag­szervezésre. Szintén tagszerve­zési céllal az általános iskolák VII. és VIII. osztályában tá­jékoztató előadásokat tarta­nak, valamint „Ki tud többet az ÁFÉSZ munkájáról” cím­mel dolgozatot iratnak. ..Az ÁFÉSZ fejlődése hazánk fel­­szabadulása óta” címmel pe­dig dokumentációs pályázatot hirdetnek. Több szövetkezet tagszerve­zési versenyt hirdetett a szo­cialista brigádjai, alapegysé­gei, valamint dolgozói között Számos KISZ-alapszervezet é ifjúsági bizottság is részt ves­­az új tagok toborzásában, ke­resve a kapcsolatot a község vagy város más KISZ-szerve­­zeteivel is. A n­agyhalász5 ÁFÉSZ-nél .­Minden dolgozó egy új szövetkezeti tagot szer­vezzen” mozgalmat alakítot­tak ki. A legtöbb ÁFÉSZ nem fe­ledkezik meg az alapító tag­jairól sem. A kemecsei és az ibrányi például találkozóra hívja meg a „régieket”. Ugyancsak egy ibrányi péld­a: a szövetkezet tagjainak díj­mentes kultúrműsort ad az ÁFÉSZ kul­túrcsoport­ja. A Fe­hérgyarmati ÁFÉSZ alapító tagjainak árcsökkentéssel ér­tékesített különböző árukat. Gazdag programot állítottak össze az ÁFÉSZ-ek a kereske­delmi rendezvények terén is. Különböző vásárokat, kiállítá­sokat, bemutatókat tartanak december 31-ig. Az akcióprogramokat a kö­zelmúltban értékelte a MÉ­SZÖV elnöksége. Megállapítot­ták: az eddigi megvalósítások során kiderül, hogy a tag­­szer­vezésnél nagyobbak lehetőségek, jobban kell meg­ a , szervezni! Az ÁFÉSZ-eknek csak az 50—60 százaléka vet­te fel a kapcsolatot a KISZ- alapszervezetekkel, pedig erre nagy szükség van. A szövet­kezet és a tagság kapcsolatá­nak javításánál is van még tennivaló, jobban ki kell hasz­nálni a lehetőségeket. A ke­reskedelmi rendezvények álta­lában jól voltak megszervez­ve. A vendéglátóipari rendez­vények viszont sok kívánniva­lót hagynak maguk után. Az elnökség tapasztalatait ismertette az ÁFÉSZ-ek el­nökeivel. Reméljük, ki-ki le­vonja a tanulságot. Bízunk benne, hogy a gyengélkedők felzárkóznak a jobbak mögé és december 31 után egy jól­sikerült akcióprogramot érté­kelhetünk majd. Az elnökség megtérgy­alta 182 településen működik a takarékszövetkezet A MÉSZÖV elnöksége októ­ber 31-én tárgyalta megyénk takarékszövetkezeteinek I—III. negyedévi tevékenységét. Meg­állapítást nyert, hogy a taka­rékszövetkezetek az eltelt ki­lenc­ hónap alatt tovább erő­södtek, a tagság számának növelésével a jelleget jelentősen szövetkezeti javították. Sikeresen oldották meg az új alapszabály készítésének fel­adatát, a szövetkezetek törvé­nyes keretek között működtek. Egy település — Csenger — bekapcsolásával nőtt a taka­rékszövetkezetek működési te­rülete. Jelenleg 181 községben és városban — Mátészalka — mintegy 380 ezer lakos — a megye összlakosságának több mint 64 százaléka! — részére biztosítanak pénzügyi szolgál­tatásokat. Tovább növeke­dett a takarékszövetkezeti egységek száma is, két kirendeltséggel is két betétgyűjtő pénztárral. Így az egységek száma ma •­ár 85, tagjainak száma pe­dig 77 ezer. A tagságnak és a lakosság­nak a takarékszövetkezettel szemben megnövekedett bizal­mát mutatja az a tény, hogy újabb 3300 betétes helyezte el megtakarított pénzét a taka­rékszövetkezeteknél, mintegy 70 millió forint összegben. Ok­tóber végére a szövetkezetek betétállománya 43 millió­rinttal növekedett és így is­az össz betétállomány eléri a 400 millió forintot. Ez szolgál alapul arra, hogy a takarékszövetkezetek tagja­ik részére több, mint 162 mil­lió forint kölcsönt folyósítot­tak, melyből 12 millió terme­lési, 33 millió építési, 50 mil­lió áruvásárlási és 68 millió forint pedig személyi célra lett felhasználva. A takarékszövetkezetek az év eltelt 10 hónapjában jelen­tős mértékben bekapcsolódtak az állatforgalmi és húsipari vállalat által vásárolt állatok árának kifizetésébe. Ezen címen több, mint 55 millió fo­­­rintot fizettek ki. A szövetkezeti jelleg­­ továb­bi erősítése érdekében a me­gyei szövetség ajánlására szeptember 15-től, december 31-ig a takarékszövetkezetek akcióprogramot dolgoztak ki. Célul határozták meg, hogy terven felül 1600 új tagot szerveznek be, melyből 600 fő női dolgozó, 600 pedig fiatal. A betétállományt 35—36 mil­lió forinttal szeretnék növelni a IV. negyedévben. Bartha Sándor MN­ ok­tatás A szövetkezetek növekvő feladatai megkövetelik, hogy a választott testületek tagjai, a téli időszakot kihasználva, évenként tovább bővítsék is­mereteiket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezt igény­lik is a választott vezetők, akiknek többsége szívesen és aktívan vesz részt az évenként megszervezett oktatáson. Az 1973/74. évi téli oktatást indo­kolja a VII. kongresszus hatá­rozata is, mely a szövetkeze­tek szocialista jellegének to­vábbfejlesztését tűzte ki célul. Ennek elősegítésére a MÉ­SZÖV elnöksége a témák megvitatását következő javasolja az ÁFÉSZ-eknél tartandó téli oktatáson: — a szövetkezetek alapsza­bály szerinti működése és az ezzel kapcsolatos fel­adatok, — a szövetkezeti kádermun­­ka, és a továbbképzés helyzete, feladatai a vo­natkozó párt- és kor­mányhatározat tükrében, — a tagsági érdekeltség ér­vényesülése és a tovább­fejlesztéssel kapcsolatos tennivalók, — a szövetkezeti pénz-, és hitelgazdálkodás alakulá­sa, annak konkrét tapasz­talatai és a fejlesztés le­hetőségei, — az ÁFÉSZ-ek élelmiszer­­gazdasági tevékenysége, a szakcsoportok és a mo­dellszövetkezetek ez irá­nyú feladatai. A takarékszövetkezeteknél a tulajdonosi és belső ellenőrzés, a hitelpolitikai irányelvek al­kalmazása, a gazdálkodás ha­tékonyságának fokozása sze­repel a téli oktatás tematiká­jában. A lakásszövetkezeteknél pe­dig megvitatásra kerülnek az időszerű lakásszövetkezeti fel­adatok, valamint a választott t­estületi tagok jogai és köte­­l­tőségei. A MÉSZÖV elnöksége ja­­vazolja a szövetkezeteknek, hogy az oktatásba va­árják be az iazgatóság, felügyelő, in­téző, döntő, fegyelmi, nő- és ifjúsági, a tagbizottságok tag­jait és amennyiben az lehet­séges, a körzeti küldé­keket is. Az oktatásnál a szövetkezetek válasszák meg a legcélraveze­tőbb módszert. A foglalkozá­sok időpontját pedig egyeztes­sék a közjogi szervekkel, hogy az összehangolt legyen a terü­leten folyó más oktatási for­mákkal. Az időpontot illetően célszerű arra törekedni, hogy az oktatás valamennyi szövet­kezetnél 1974. január és feb­ruár hónapokban megtartásra kerüljön. Az oktatás sikere jelentősen függ attól is, hogy milyenek az előadók, és megfelelően fel­készülnek-e az egyes foglal­kozásokra. Ehhez szükséges, hogy a szövetkezetek vezetői a segítséget megadják az okta­tás előadóinak. Megyei szövet­ségünk az ajánlott témákhoz előadásvázlatot készít és küld az ÁFÉSZ és a takarékszövet­kezeteknek, ezzel kívánja se­gíteni az oktatást végző előa­dók megfelelő felkészülését. Gere Ferenc Országos döntőkön a csengersimai „pávakor” Megkezdte felkészülését az új zenei idényre a Hodászi ÁFÉSZ nyírkátai felnőtt kóru­sa. Jurkó Pál pedagógus kar­nagy vezetésével az esti pró­bákon 34—36 dolgozó vesz részt. A 14 éves kórus az el­múlt szezonban nagy sikerrel szerepelt a megyei és a munkáskórusok nívódíjas verse­nyén, s szeretnének továbbra is a legjobbak között lenni. Megyénk másik kórusa a csengersimai ÁFÉSZ-s páva­kör az új idényben már egy igen elismerésre méltó ered­ményt mondhat magáénak. A Magyar Televízió által meg­hirdetett „Aranypáva” ilgen a csengersimaiak verse­mint legjobb szabolcsi pávakör, be­jutottak az országos döntőbe. Legközelebb a versenyen láthatjuk salgótarjáni őket képernyőn. A pávakör vezető­­­jétől Hajnal Árpád általános iskolai igazgatótól megtudtuk, Salgótarjánban is a legjobbak között szeretnének végezni a csengersimai „pávakor” tag­jai. November 7-i ünnepség a A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom tiszteletére november 6-án­ ünnepséget­ rendeztek megyei szövetsé­günknél. Ünnepi beszédet Kecskés Péter, a pártvezető­­ség tagja mondott. Ezt köve­tően Szilágyi Gyula, a MÉ­SZÖV elnöke kitüntetéseket és jutalmakat adott át. Eredményes munkája elis­meréséül a „Kiváló szövetke­zeti munkáért” kitüntetést és a vele járó kétezer forint pénzjutalmat kapta Nagymáté József, az Anarcsi ÁFÉSZ igazgatóságának tagja, Már­ton Irén, a Kemecsei ÁFÉSZ főkönyvelője, Szabolcsi György a Nagyhalászi ÁFÉSZ sütőn­ MESZÖV-nél zemének vezetője és Molnár János, a Baktalórántházi ÁFÉSZ elnökhelyettese. Az eredményes szövetkezeti mun­kát végző MESZÖV-dolgozók­ pénzjutalomban részesültek. Az ünnepség után élelmi­szerbemutatót, valamint a po­litikai könyvhónap keretében vásárlással egybekötött könyv­­bemutatót rendeztek.

Next