Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1976 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1976-07-15 / 1. szám

\ I. ÉVFOLYAM 1. SZ. ÁRA: 2.­ Ft 1976. JÚLIUS 15. AZ ÁL­TALÁN­OS FOGYASZTÁS­ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ, IPARI ÉS MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK LAPJA A­mikor most a kezébe veszi az olvasó a Szabolcs - Szatmár megyei Szövetkezetek megújult külsejű lapját, akkor az első szó a köszöntésé. Az olvasó­kat köszöntjük, az ÁFÉSZ-ek közel negyedmilliós tagságát, a mezőgazdaság;­ermelőszövetkezetek 80 ezer tagját és az ipari szövetkezetek 15 ezres tagtáborát. Tulajdonképpen tehát a megye lakosságának több mint a fele tartozik e három szö­vetkezeti szektor valamelyikéhez, és ebben az erős kötelék­ben egyesülve dolgoznak a szövetkezeti mozgalom további fejlődéséért, amely szép utat megtett megyénk további fel­virágzását is jelenti egyúttal. Nem célunk itt felsorolni, hogy az ÁFÉSZ-ek, mezőgaz­dasági és ipari szövetkezetek milyen rendkívüli változásokon mentek át az elmúlt közel három évtized folyamán. Annyit azonban mindenképpen megkíván az összehasonlítás, hogy leírjuk: a szövetkezés első éveihez képest a mozgalom m­­ind a három szektorában óriási az előrelépés. Az ÁFÉSZ-ek áru­val megrakott modern bolthálózattal, a kistermelőket haté­konyan segítő egységekkel rendelkeznek, éves forgalmuk csak milliárdokban mérhető. A termelőszövetkezetek többségében már régen eltűnt a nehéz fizikai munka, az emberi erőt a gép vette át, s az iparszerű termelési rendszerek segítségé­vel az ember arra szövetkezik, hogy magasabb termésátlagokat érjen el, meghódítva a tudományt és a technikát. Az ipari szövetkezetek régi képe is a múlté. Megváltoz­tak a termelés körülményei, s megváltoztak a gyártmányok is. A szabolcsi szövetkezeti termékek híre messze az ország­­­­ba, sőt a világba is eljutott. J, n­­él­tán mondhatjuk, hogy szövetkezeteink 330 ezer p­­*j[ főt kitevő tagsága nélkülözhetetlenül fontos szere­nc­pet tölt be a megye életében. Hozzá kell tennünk a fentiekhez, hogy a legfontosabb: a tudománnyal és a tech­­nikával együtt a legtöbbet az ember változott. A szövetkeze­ti tag, aki az elmúlt évtizedek során megfiatalodott, öntudat­­ban, szakmai, általános és politikai tudásban megújult, s ké­pes a mind magasabb szintű feladatok ellátására. Változik, fejlődik az életünk, a helyünk és a szerepünk a világban, az országban és a megyében. Ezzel együtt vál­tozik és a magasabb követelményekhez igazodik szövetke­zeti mozgalmunk mindhárom ágazatának munkája is. Ami tegnap jó volt, az ma már kevésbé jó. Ami tegnap elég volt, az ma már kevés. Ami tegnap haladó volt, az ma már el­avulhatott. Új utakat és módokat kell keresnünk. Tanulnunk, gondolkodnunk kell, hogy megfeleljünk a kívánalmaknak, a változó világ magasabb szintű igényeinek. Ehhez sok minden rendelkezésünkre áll. Az általános emberi tudnivaló tárháza, a szakmai tudás kincsestára és a politikai tudnivalók sokasága. Talán nem leszünk szerényte­lenek, ha azt mondjuk, hogy ez a lap a maga szerény lehe­tőségeivel ugyancsak ezt a célt tűzte ki. A módszerek, tapasz­talatok átadásával, a határozatok, rendeletek ismertetésével és magyarázásával, politikánk gyakorlati végrehajtásának se­gítésével, tapasztalatok átadásával, egymás munkájának köl­csönös megismertetésével is hozzá szeretne járulni a sza­­bolcs-szatmári szövetkezeti mozgalom ereje gyarapodásához, ágazatai közelebb jutásához. Azért is fontos ez, mert az országban immár négy éve született egységes szövetkezeti törvény célja is az volt, hogy az egész szövetkezeti mozgalom erejét egyesítve dolgozzon a feladatok jobb megvalósításáért. A szövetkezeti tagság ér­dekeinek megfelelőbb védelme mellett fontos megjavítani a lakosság ellátását, szélesíteni a szolgáltatásokat, ugyanakkor — és nem utolsósorban — szélesíteni szükséges a szövetkeze­ti demokratizmust, amely a gazdasággal együtt járó jogok fejlesztésével és a munkahelyi demokrácia növelésével páro­sul. A­z egységes szövetkezeti törvény, azt követően pár­tunk XI. kongresszusa is kimondta, hogy a szö­vetkezetekre ez úton is épít az ország. A szövet­kezők jogilag is és minden más tekintetben is teljesen egyen­rangú szerepet játszanak az állami vállalatokkal, fejlesztésük és üzleti kapcsolataik alapja az egyenjogú partneri viszony. Lehetőségeink tehát adottak, most már jobban kell élnünk velük. Szabolcs-Szatmár megye három szövetsége: a MÉSZÖV, a TESZÖV és a KISZÖV már az eddigiekben is szép sikere­ket mutathat fel az együttes megbeszélések és az azokat kö­vető eredményes együttműködés alapján. A most először és ezután rendszeresen havonként megjelenő megyei szövetke­zeti újsággal is ezt az együttműködést akarja javítani a há­rom szövetség. Úgy gondoljuk, hogy hasznos segítőeszköz lehet erre a „Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek”. Havonta nyolc oldalon, a legmodernebb technikai eljárással jut el az olvasóhoz, a szabolcsi szövetkezeti tagsághoz, hozza közelebb őket egymáshoz. A szövetségek is és a lap szerkesztői is jog­gal várják ugyanakkor a sok ezres olvasótábortól, hogy ész­revételeikkel, javaslataikkal, írásaikkal segítsék a szerkesztés munkáját, járuljanak hozzá a mozgalom mindhárom ágaza­tának jobb együttműködéséhez, a színvonalasabb szövetke­zeti munkához. Öszöntjük az olvasót és meggyőződésünk, hogy ben­sőségesen jó viszont tudunk teremteni az olvasó és az újság között. Ha pedig így lesz, akkor joggal várhatjuk: a lap betölti hivatását. K Kombájnosok versenye A gyors, veszteségmentes gabona betakarításért A Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége társada­lompolitikai és önkormány­zati bizottsága a betakarítá­si verseny szép hagyománya­it felelevenítve a kenyér- és takarmánygabona gyors, veszteségmentes betakarítá­sa érdekében a kombájnve­zetők részére munkaversenyt hirdetett. A bizottság felkérte kombájnvezetőket, hogy csat­a­lakozzanak a betakarítási versenyhez. A versenyértékelés főbb szempontjai: a betakarítással kapcsolatos üzemi, minőségi előírások megtartása, az ara­tás kezdetének és befejezésé­nek időpontja, a ledolgozott munkanapok száma, vala­mint a learatott terület hek­tárban és a gabona mázsá­ban. A szövetség a munkaver­seny eredményeit kombájn­típusonként fogja értékelni. Az SZK—4-es típusú kom­bájnok vezetői közül tíz főt, az SZK—5-ösök közül három főt, az SZK—6-osok közül 1 főt, az E—512-esek közül egyet, a John Dearee és a Claas 80-asból, valamint Claas Dominátor 100-as kom­a bajnok vezetői közül pedig a két-két legjobb teljesítményt elérő kombájnvezetőt ju­talmazza a szövetség. A társadalompolitikai és önkormányzati bizottság fel­kérte a termelőszövetkezetek párt- és gazdasági vezetőit, a KISZ-szervezetet, a ver­senybizottságot, hogy adja­nak meg minden segítséget a versenyben részt vevő kom­bájnosoknak. Kísérjék fi­gyelemmel és segítsék elő a mind kedvezőbb eredmények elérését. A verseny rendszeres érté­kelésével, az erkölcsi és anyagi ösztönzés helyes al­kalmazásával, jó szervező, irányító munkával segítsék elő, hogy a kombájnosok kö­zött minél szélesebb munka­­verseny bontakozzon ki. Ezen a nyáron mintegy 100 ezer hektár kalászos terményt kell betakarítani Szabolcs- Szatmár megyében Az első aratási jelentések június végére érkeztek a megye több tá­járól. Képünkön az aranyosapáti termelőszövetkezet kombájnosai a rendre vágott őszi árpát csépelik. (Hammel József felvétele) A IV. ötéves tervben dinamikusan fejlődtek megyénk ipari szövetkezetei Küldöttgyűlés Nyíregyházán • Ismét Czimbalmos Istvánt választották a KISZÖV elnökének Megyénk ipari szövetke­zetei június 25-én Nyíregy­házán titották meg küldött­­közgyűlésüket. A tanácsko­zás munkájában részt vett, az elnökségben helyet foglalt Cs. Nagy István, a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályának a vezetője, dr. Fábi Andor, az OKISZ el­nökség tagja, a pénzügyi fő­osztály vezetője, Sándor Jó­zsef, a megyei tanács ipari osztályának a vezetője, Józsa Endre, a megyei TESZÖV titkárhelyettese, Kecskés Pé­ter, a MÉSZÖV titkárság ve­zetője, Papp Mihály, a KI­SZÖV pártszervezetének tit­kára, a revizori iroda vezető­je. Czimbalmos István, a KI­SZÖV elnöke köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, kedves vendégeket, majd ád­a­­dta a szót a küldöttközgyű­lés levezető elnökének, Árvai Imrének. Árvai Imre ismertette a napirendi pontokat, melyet a résztvevők egyhangúlag el­fogadtak. Megválasztották a mandátumvizsgáló és a sza­vazatszedő bizottságokat. Ezt követően Czimbalmos István, egészítést fűzött az elnökség a KISZÖV elnöke szóbeli ki­ írásbeli jelentéséhez. jó­ politikai légkör, a megyei pártbizottság és a megyei ta­nács támogatása. Elvégzett munkánkról úgy adhatunk számot, hogy a szövetkezeti ipar fennállása óta a leg­eredményesebb tervidősza­kot zárta. Ez nemcsak a ter­melésre vonatkozik. Erősö­dött a szövetkezeti demokrá­cia, a szövetkezeti tagok él­tek jogaikkal, részt vállaltak a szövetkezet vezetéséből és irányításából is. Szabolcs-Szatmár megye egész szocialista ipara gyor­san fejlődött. Termelése az elmúlt öt évben kétharmad­dal san nőtt, tehát egész gyor­iparosodott a megyénk. A megye szövetkezeti ipara — mint a szocialista ipar szerves része — ehhez meg­közelítően fejlődött. Például a III. ötéves tervben me­gyénk ipari szövetkezetei 3,5 milliárd, a IV. ötéves terv­ben már több mint 6 milliárd forint értéket termeltek. Ez 70 százalékkal több mint a III. ötéves tervben. 1971-ben, a IV. ötéves terv első évében 971 millió forin­tot termeltünk, 1975-ben, a IV. ötéves terv utolsó évében 1 milliárd 600 milliót. Ezen belül kiemelkedő volt a gép­gyártás 66%, a villamos gép­ipar 95%, a fémtömegcikk­ipar 89%, a cipőipar 104%, a szolgáltatóipar 133%-os fej­lődésével, így ipari szinten (Folytatás a 2. oldalon.) Czimbalmos István, a KISZÖV elnöke szóbeli kiegé­szítőjét mondja a tanácskozáson. (E. E. felv.) Czimbalmos István beszéde Tisztelt küldöttközgyűlés, kedves elvtársak, elvtársnők! Az ipari szövetkezetek Sza­bolcs-Szatmár megyei vá­lasztott testületek öt évvel ezelőtt, 1971. május 18-án kapták meg megbízásukat és feladatukat a IV. ötéves terv időszakára. Most értékeljük a végzett munkát: — hogyan tettek eleget a megye ipari szövetkezetei, választott szer­vei megbízatásuknak. Czimbalmos István rámu­tatott: a feladatok végrehaj­tásához a legfontosabb­­ok biztosítva voltak: — ala­a

Next