Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1982 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-10 / 1. szám

Napirenden az 1982. évi terv Hatékonyabb gazdálkodást Ónody István KISZÖV-elnök December 17-én ülést tartott Nyíregyházán a KISZÖV elnöksége. Napirendjén szerepelt: tájékoztató a szakmun­kásképzésről; jelentés a nők szociális helyzetének és ellátá­sának alakulásáról; a megyei szövetkezeti bizottság és a KISZÖV-irodák költségvetése; az 1981. évi várható ered­mények és az 1982. évi feladatok. Az írásos beszámolókat vita követte, majd ajánlásokat fogadtak el a munka továb­bi javítására. Az ülést követően Ónody István, a KISZÖV elnöke nyilatkozott lapunknak. Többek között a következő­ket mondta: “ Az MSZMP Központi Bizottsága december 3-án, a megyei pártbizottság decem­ber 10-i ülésén­ foglalkozott az 1981. évi gazdasági építő­munka tapasztalataival, a ha­zai és a nemzetközi feltéte­lekkel reálisan számolva jó­váhagyta az 1982. évi nép­­gazdasági tervet. Ezt követő­en az országgyűlés is az or­szág jövőjéért érzett felelős­séggel vitatta meg és fogadta el a jövő évi költségvetést. Mindezek nagy tanulsággal szolgáltak számunkra terve­ink elkészítésénél. — Bár az elmúlt évet eredményesen zárták ipari szövetkezeteink, sok még a megoldásra váró gondunk. Nem szabad szem elől tévesz­tenünk, hogy fejlődésünk mértéke, minőségi jegyei még nem állnak arányban lehető­ségeinkkel. Éppen ezért ta­nulságos számunkra a megyei pártbizottság megállapítása: tárjuk fel a kedvező és a ked­vezőtlen tendenciák okait. Kapjon nagyobb hangsúlyt a piackutatás. A vezetői gya­korlat a gazdaságos export­­lehetőségek felkutatására, az ármunka tökéletesítésére, a termékek jobb minőségére irányuljon. Szigorúbban meg kell követelni szövetkezeti vezetőinknek az anyaggal, az energiával való takarékossá­got, a technológiai normák betartását.­­ A párt határozatai ugyanakkor arra is figyel­meztetnek bennünket, hogy az élet- és munkafeltételek javításával, a jó üzemi lég­kör megteremtésével töreked­jünk a törzsgárda stabilizá­lására. A határozat kimond­ja: az irányítás minden szint­jén a termelés szolgálatába kell állítani a dolgozó kol­lektívák kezdeményező kész­ségét, a szocialista munkaver­seny adta lehetőségeket. A jobb munka feltétele, hogy a termelőközösségek idejében és alaposan megismerjék a népgazdasági tervet. — Mindezeknek az elvárá­soknak igyekeztünk eleget tenni 1982. évi terveink elké­szítésénél. Minden szövetke­zetben alapos vita előzte meg a tervkészítést és a sajá­tos viszonyokat figyelembe véve határozták meg tenni­valóikat. Ezeket a tapasztala­tokat tartalmazza szövetsé­günk elnöksége elé terjesztett 1982. évi tervünk. Talán né­hány számot megemlítenék. Várhatóan teljes termelésünk eléri a hárommilliárd forin­tot. Ez a bázishoz viszonyít­va 107,3 százalékot jelent. Nagy gonddal foglalkoztunk az exporttermelés meghatáro­zásával. Itt figyelembe vet­tük a megyei pártbizottság határozatát mely kimondja: az összes export 8—10, a nem rubel elszámolású kivitelt en­nél magasabb százalékban célszerű tervezni. — Tervünk 820 milliós ex­porttal számol, ebből a tőkés 260 millió (110,6 százalék), a szocialista országokban érté­kesített termékek 560 m­illió (105,5 százalék). Ami a la­kossági szolgáltatást illeti ez is egy igen fontos területe a szövetkezeti iparnak. 200 mil­liós tervünk felelősségteljes munkát igényel. Nagyobb arányú értékesítést tervezünk a belkereskedelem felé. Ter­vünk 490 milliós (109 száza­lék). Az építőipari szövetke­zeteinknek a lakások karban­tartása mellett 200 lakást kell felépíteni és átadni. A ter­melékenység 108,4 százalékos növelésével számolunk­­, ezt a termelőmunka haté­konysága adja — s ez fegyel­mezettebb munkát követel vezetőtől és munkástól egy­aránt.­­ A Központi Bizottság ülésén megállapították: gaz­daságpolitikánk alapvető tö­rekvése, hogy a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát meg­tartsuk, hogy külgazdasági egyensúlyunk tovább javul­jon. Ez számunkra parancs, a holnap parancsa. Ennek ér­­ nyilatkozata dekében kell cselekednünk, napi munkánkat végeznünk. 1982. évi tervünk reális, meg­valósítható. Természetesen igényli az összefogást, az egy­séges cselekvést szövetkeze­­teteinktől. — Az 1981. évi feladatok sikeres megvalósításáért ez­úton szeretnék köszönetet mondani ipari szövetkezete­ink vezetőinek, tagjainak, va­lamennyi dolgozójának, a szocialista brigádoknak a termelő munkában való helytállásért. Kérem, hogy ebben az évben is jó gazda módjára végezzék munkáju­kat. A KISZÖV-elnökség el­ismerését és köszönetét sze­retném tolmácsolni a kom­munistáknak, a pártszerve­zeteknek példamutatásukért, segítőkészségükért Megkö­szönjük a fiatalok, a KISZ- szervezetek, a társadalmi és tömegszervezetek, a válasz­tott tisztségviselők aktív munkáját, kezdeményező­készségét. Az 1982. évi terv­feladataink sikeres teljesíté­séhez boldog új évet kívánok­­, fejezte be nyilatkozatát Ónody István, a KISZÖV el­nöke. Dragos Gyula A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetnél az 1981/82-es tanév új tanműhelyrendszerben kezdődött meg. Érdekesség, hogy a berendezések egy részét maguk a tanulók készítették a lakatos- és hegesztőműhelyekben. A forgácsolóüzemben már produktív termelőmunkát végeznek a fiatalok. Képün­kön: Gerliczki János szakoktató irányítása mellett a készülő munkadarabot méri, ellenőrzi a tanuló. (Ónaisz Ferenc) Félkészházakció — házilagos kivitelezés Kétezer lakást építenek a szabolcsi lakásszövetkezetek A IV. ötéves tervben úgy a lakásellátásban, mint a­­ fenn­tartásban növekvő gazdasági és társadalmi jelentőségű fel­adat megoldása vár a lakás­­szövetkezetekre. A célkitűzés mintegy 2000 szövetkezeti la­kás felépítése, ugyanakkor a jelenlegi hétezer fenntartott lakás háromezer darabbal történő növelése. A jelentkező feladatok megoldása még igényesebb, felelősségteljesebb­­ munkát követel a szövetkezetek tes­tületeitől, függetlenített dol­gozóitól. A lakásszövetkezetek végzett munkájuk alapján el­ismerést vívtak ki, ma már a tanácsok kikérik véleményü­ket, igénylik közreműködé­süket, az adott település poli­tikai, gazdaságpolitikai cél­kitűzéseinek megvalósításá­hoz, figyelemmel kísérik és segítik tevékenységüket. A tanácsokkal kialakított jó kapcsolat révén, már az ötödik ötéves terv második felében biztosított volt a jelen középtávú tervciklusban épí­tendő szövetkezeti házak megvalósításához, az építési terület, tervezői kapacitás, és kivitelezői háttér. Építést il­letően zökkenőmentes volt a VI. ötéves tervi átmenet biz­tosítása, ebben az időszakban az építés alatti lakások szá­ma 335 volt. Múlt évben 214 szövetkezeti lakásépítés vette kezdetét. A középtávú terv első évében 213 szövetkezeti lakás építése fejeződött be és került átadásra. Az állami­ pénzeszközökből megvalósuló lakások csökke­nése miatt, az igények elto­lódtak a magánerős lakásépí­tések felé. Emiatt fokozódott az érdeklődés a szövetkezeti lakások építése iránt. A je­lenlegi lakáskérelmek — me­lyet a szövetkezetek nyilván­tartanak — besorolása megtör­tént, ezek kielgítése biztosí­tottnak látszik. A kereslet nö­vekedése esetén, a lakásszö­vetkezetek korszerű építési technológiák alkalmazásával biztosítani tudják a növekvő igények kielégítését. A lakásépítési költségek csökkentése érdekében hatvá­nyozottabban előtérbe kerül a félkészházakció, amellett a házilagos kivitelezés. Na­gyobb szerepet kap a saját munkavégzés, a lakásépítés­nél. A lakásszövetkezetek az OTP-vel történő egyeztetés függvényében lehetővé kí­vánják tenni, hogy egy adott lakásban az adott időben csak azok a helyiségek kerül­jenek teljesen befejezésre, melyek a lakhatóságot bizto­sítják. (A második, esetleg harmadik szoba vakolása, burkolása egy későbbi idő­pontban történjék, amikor erre a pénzügyi eszközök biz­tosítottak.) Ezzel a megoldás­sal az a cél, hogy a fiatal há­zasok is viszonylag alacsony „beugróval” elérhető közel­ségbe kerüljenek a saját ott­hon megteremtéséhez. Új színfoltnak ítéljük meg a kisszövetkezetek és kis­vállalatok részvételét a lakás­építésben. A technológiai vá­laszték bővítése érdekében — a már meghonosodott építési technológiák mellett — ez­­évben alkalmazásra kerül a MEZŐPANEL, ilyen eljárás­sal épülnek majd szövetkezeti házak Kisvárdán, Mátészal­kán. A tapasztalatok függ­vényében a megye más tele­pülésein is. Ez évben Fehérgyarmaton 27, Kisvárdán 66, Mátészal­kán 12, Nyírbátorban 27, Nyíregyházán 200, Nyírtele­ken 28, Vásárosnaményban 18, Záhonyban 30 szövetke­zeti lakás építése veszi kez­detét. A legtöbb lakásszövet­kezet ezen építkezésekhez je­lentkezést még elfogad. Év végéig terv szerint az átadás­ra kerülő lakások száma meghaladja a 400-at. Az utóbbi időben mind na­gyobb érdeklődés mutatkozik a garázsépítés iránt, az igé­nyek kielégítése céljából az utóbbi három évben több mint ezer gépkocsitárolót építettek. Az építés alatt álló garázsok száma meghaladja a 400-at, ehhez kapcsolódik a tárgyévi indítás. Az idén még dinamikusabb lesz a garázsépítés üteme. A lakásállomány gyarapo­dásával együtt a növekvő karbantartási, hibaelhárítási igények kielégítésére Kisvár­dán és Mátészalkán karban­tartó beállítására került sor, a nyíregyházi szövetkezet az ilyen jellegű feladatokat sa­ját szervezetével elégíti ki, más területeken viszont a leg­változatosabb formában biz­tosítják a lakásszövetkezetek a népgazdasági vagyon ál­lagmegóvását, karbantartását. Bojtos István Váljon korszerűbbé, élőbbé az önkormányzati szervek munkája Tanácskozott a TESZÖV küldöttgyűlése en a szövetkezetek tevékeny­sége felett az ellenőrzési jo­got is a tagok gyakorolják. Ma már törvényszerű, hogy az önkormányzati szervek összetétele állandóan válto­zik, igazodik a szövetkezeti mozgalom fejlődéséhez. Ez a fejlődés igényli, hogy az ön­­kormányzati szervek munká­ja korszerűbbé, élőbbé vál­jon, csökkenjenek a még fel­­lelhető­ bürokratikus és for­mális vonások. A továbbiakban a beszá­moló részletesen vizsgálta a különböző önkormányzati szervek tevékenységét, érté­kelte azok munkáját. A köz­gyűlések, részközgyűlések törvényes keretek között mű­ködnek, üléseiket évente és rendszeresen megtartják. Gond viszont, hogy a terme­lőszövetkezeti tagok az egyes beszámoló szövegét kétszer, vagy többször is hallják. En­nek rossz hatása, hogy a köz­gyűlések passzívak, csökken a tanácskozási jelleg, helyet­tük az ünnepélyes külsőségek válnak meghatározóvá. Ezért is elő kell segíteni, hogy a kisebb fórumok hatásköre nö­vekedjen, mert ott széles kö­rű a vita, hasznos javaslatok születnek. Elhangzott a beszámolóban, hogy a kollektív vezetés leg­fontosabb önkormányzati tes­tületének korszerűsítését, működését, élővé tételét szövetség a tsz-törvény mó­­­dosításával is indokoltnak tartja. Ugyanilyen javaslat, hogy a küldöttek választása ne két évre, öt évre történ­jen.­­ Elhangzott az önkormány­zati szervekre vonatkozó né­hány adat is, melyek repre­zentálják a végzett munkát. A termelőszövetkezetekben az 1300 munkahelyi közösség az elmúlt évben 2340 tanács­kozást tartott. Ezek színesek, tartalmasak voltak, hozzájá­rultak a tsz-demokrácia erő­sítéséhez, a gazdálkodás szín­vonalának továbbfejlesztésé­hez. A téeszekben 182 nyug­díjas közösséget hoztak létre, jól működnek, hiba viszont, hogy a közösségek által szer­vezett rendezvényekről írá­sos feljegyzés alig-alig van. Jelentős helyet foglalnak el a termelőszövetkezetekben a közgyűlések által választott ellenőrző- szövetkezeti dön­tő- és főbizottságok. Ezek a bizottságok sikerrel teljesítik (Folytatás a 2. oldalon) Tanácskozott a Szabolcs- Szatmár megyei Mezőgazda­­sági Szövetkezetek Területi Szövetsége küldöttgyűlése. Az 1981-es évet záró közgyűlé­sen részt vett Hosszú László, a megyei pártbizottság tit­kára, Lakatos András, a me­gyei tanács elnökhelyettese és dr. Fóti Gábor, a TÓT ellen­őrzési osztályának vezetője. Napirenden szerepelt töb­bek között a szövetkezeti ön­­kormányzat helyzete és to­vábbfejlesztése; a szövetke­zeti tagok és vezetők erkölcsi megbecsülése és elismerése, valamint a szövetség nőbi­zottságának jelentése az 1981. évben végzett munkáról. A szövetkezeti önkormány­zat fejlődéséről Csonka Zol­tán, a szövetség társadalom­­politikai titkárhelyettese szá­molt be. Többek között el­mondta, hogy társadalmi elő­rehaladásunk nélkülözhetet­len feltétele és eszköze a szo­cialista demokrácia, benne a szövetkezeti demokrácia fej­lesztése. Termelőszövetkeze­teinkben az kereteinek jogi önkormányzat szabályzása az össztársadalmi érdekek megvalósulását garantálja. Az állami szabályzás és a szövet­kezeti belső szabályozás egy­máshoz való viszonya foko­zatosan fejlődött. A szövetkezetekben az ön­­kormányzati szervek által a tagság vezetése érvényesült. Bizonyítja a szövetkezeti de­mokrácia kiteljesedését, hogy megyénk szövetkezeteiben az aktív dolgozók mintegy 20— 25 százaléka tagja valami­lyen önkormányzati szervnek. A tagsági vezetésből eredő­ A küldöttközgyűlés résztvevőinek egy csoportja

Next