Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1984 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-15 / 1. szám

IX. ÉVFOLYAM, 1. SZ. ÁRA: 3,60 Ft 1984. JANUÁR 15. AZ ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ IPARI ÉS MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK LAPJA Jobban érvényesíteni a helyi lehetőségeket yíregyházán, december 12-én tartották a Szabolcsszatmári Fogyasztási Szövetkezetek küldöttközgyűlésüket. Napirenden szerepelt: az áfészek közgazdasági munkája, a takarékszövetkezetek továbbfejlesztésének feladatai és a megyében működő lakásszövetkezetek tevékenysége. A küldöttközgyűlésen többek között részt vett Hagymási József, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője és Majoros Anna, a SZÖVOSZ főosztályvezetője is. Az ülésen elhangzott, hogy a szabolcsi szövetkezetek nagy többsége magas színvonalon tesz eleget sokrétű feladatainak, melyben nem kis szerepet játszanak a közgazdászok, a gazdasági szakemberek. Ám az is igaz, hogy szövetkezeteink egy részénél még nem alakult ki az a munkamódszer, magatartásforma, melyet közgazdasági szemléletnek nevezünk. Az eredményes gazdálkodáshoz a tervezők, az elemzők mellett valamennyi dolgozónak a maga módján közgazdászként kell a konkrét feladatokat előkészíteni, megszervezni, végrehajtani. Hibás nézet azonban, hogy egyes vezetők a közgazdasági munkát valamilyen csodaszernek tartják, s a közgazdasági munka javításától gazdálkodásuk problémáinak automatikus megoldását várják. A szövetkezetek tervező munkája az utóbbi években sokat fejlődött, amihez jelentősen hozzájárult, hogy a különböző tervek kidolgozásához szükséges központi és megyei információk kellő mélységben és időben rendelkezésükre állt. Gazdálkodó szerveink egy részénél azonban változatlanul a tervezés gyenge pontja a belső helyzetelemzések minden lényeges területre kiterjedő elvégzése. Több helyen az üzletpolitika tulajdonképpen nem más, mint a tervszámok szöveges megjelenítése, melyekben sablonosan fogalmazódnak meg a gazdasági kereskedelempolitikai célok. Az árpolitikáról, ármunkáról hangzott el a megállapítás: szövetkezeteink közül csupán néhányra mondhatjuk el, hogy a tervszerű és jó ármunka náluk a piaci viszonyok tudatos befolyásolásának és a gazdálkodási hatékonyság javításának egyik eszköze. Dicséret illeti viszont a vendéglátóipari egységeket, ahol a megszokottnál lényegesen rugalmasabb, színesebb és célszerűbb az árkialakítás gyakorlata. Szó volt a küldöttközgyűlésen a munkaerő-gazdálkodásról és a belső anyagi érdekeltségi rendszerekről is. Itt az írásos anyag szerint a legnagyobb ellentmondás abban nyilvánul meg: amíg a szövetkezetek tevékenységének szabályozása jövedelemcentrikus, addig a dolgozók bére és jövedelme csak minimális mértékben függvénye a gazdálkodási eredményeknek. Ennek megváltoztatása az egyik legsürgősebb és legfontosabb közgazdasági feladat. A pénzgazdálkodás körülményei általában valósan jellemzik az egész gazdálkodás viszonyait is. 1983-ban a szövetkezetek egy részénél jelentősen romlott a pénzügyi fegyelem, a fizetőképesség. Ennek okaiként a forgóalap elégtelenségét, az alacsony hatékonyságú készlet- és forgóeszköz-gazdálkodást, a vevőállomány és egyéb kintlévőségek felduzzasztását, a gazdasági munka tervszerűtlenségeit, a beszerzések és a hitelfelvételek nem kellő összehangoltságát egyaránt megemlíthetjük. Meghatározta a küldöttközgyűlés a közgazdasági munka továbbfejlesztésének fő irányait, lehetőségeit. Így többek között a központi és területi irányelvek szem előtt tartása mellett jobban érvényesíteni kell a belső realitásokat, a helyi lehetőségeket, követelményeket. El kell érni, hogy az üzletpolitika mindenütt valóban a tervcélkitűzések teljesítésének konkrét, módszereiben és eszközeiben változatos, s főként hatásos helyi programja legyen. A szövetkezetek árképzési és önköltségszámítási szabályzatait aszerint kell átalakítani, hogy azok az önálló árpolitika belső normatíváivá, iránytűivé váljanak. A gyakorlati ármunkával fokozni kell a tudatosságot, a rugalmasságot, a piaci viszonyok és gazdasági érdekek egyidejű érvényesítését. Az állóeszköz-fejlesztés szűkebb pénzügyi lehetőségei ellenére is törekedni kell a gazdálkodás kedvezőbb szerkezeti változása folyamatának meggyorsítására, növelni szükséges az ipar és szolgáltatás ágazatainak fejlesztésére és általában a rekontsrukciós célokra fordított összegek nagyságát. Szabolcs-Szatmárban jelenleg csaknem 140 ezer tagja van a takarékszövetkezeteknek, a létszám az elmúlt három évben 17 ezer fővel emelkedett. A megyében 19 takarékszövetkezet működik, melynek betétállománya meghaladja a másfél milliárd forintot, de elmondható az is, hogy az utóbbi időkben megélénkült a hitelek iránti kereslet, az elmúlt három esztendő során például egymilliárd forint kölcsönt folyósítottak a szövetkezetek. A takarékszövetkezetek előtt álló feladatok közül kiemelkedik szolgáltatások mennyiségének és minőségi színvonalának a fokozása. A fogyasztási szövetkezetek legfiatalabb ágazata a lakásszövetkezeti mozgalom. Év végéig megyénkben 650 szövetkezeti beruházású lakást adnak át, további 600 most épül, azaz a tervciklus lakásépítési programjának 80 százaléka teljesült. A szövetkezetek eddig is feszített tempóban dolgoztak, ám a közeljövőben még komolyabb feladatok várnak rájuk. Például olyan építési mód bevezetésére volna szükség, amely lehetővé tenné az anyagok előcsomagolását, házhoz szállítását, gyors összeszerelhetőségét, a több ütemben építendő és továbbfejleszthető lakástípusok szabolcsi meghonosítását. A három ágazat munkájának értékelése, feladatainak meghatározása után a küldöttközgyűlés meghallgatta és jóváhagyta az elnökség elmúlt időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámolót, majd módosította az alapszabály néhány pontját. Balogh Géza Markolók Kisvárdáról Az 1983-as esztendőben 34 millió forint értékben készített markolókat a kisvárdai Vases Gépipari Szövetkezet. A kikötőkben használatos 1,3—10 köbméter űrtartalmú markolókat Magyar Hajó- és Daruagyár megrendelésére készítették a kisvárdai szakemberek. Képünkön: Kozma Bertalan és Révész József egy 2,5 köbméteres markoló szerelésén dolgozik. (Császár Csaba felvétele) Tiltakozás az amerikai rakétatelepítések ellen Szolidaritási gyűlés a VBSZÖV-klubban Békefelhívással fordult az Országos Béketanács és a KISZ Központi Bizottsága hazánk népéhez. Egy héten át nagygyűléseken, találkozókon, békedemonstrációkon fejezték ki fiatalok és idősek azt az óhajukat, hogy békében akarnak élni, fegyverek árnyéka helyett megértésben, civilizált körülmények közt akarják felnevelni gyerekeiket. Tízezrek írták alá azt a felhívást, tiltakozva az amerikai rakétatelepítések ellen. Az ipari szövetkezetek klubkönyvtárában december 17-én este rendeztek szolidaritási nagygyűlést. A nyíregyházi Vörösmarty téri klubban több száz fiatal vett részt a találkozón. A népszerű nyíregyházi polbeategyüttes, a Dongó műsora vezette be a szolidaritási találkozót. Közismert békedalokat játszottak, s a dolog külön érdekessége volt, hogy az amerikai földön született dalok éppen az amerikai rakéták telepítése ellen szóltak. Márkus Gyula, a KISZ nyíregyházi városi bizottságának titkára szólt a jelenlevőkhöz. Papír nélkül, hiszen a mondandó súlyát nem a kereken egészre fogalmazott mondatok, hanem a tartalom fontossága adta. Nincs olyan ember hazánkban ma — hangoztatta Márkus Gyula —, akit ne rémítenének meg az esztelen fegyverkezésről szóló hírek. Felnőttek beszélnek erről a munkahelyen, de a gyermekek iskolai dolgozataikban, rajzpályázaton vallanak a háború elképzelt rémképéről. Áthúzott rakétákat látni a Bessenyei György Tanárképző Főiskola gyakorló általános 2-es számú iskolája aulájában kiállított bemutatón. Az úttörők tüzet gyújtanak, béketáborrajzokkal, békedalokkal tüntetnek a békéért. Szerencsére csak képzeletükben jelenik meg a háború, a pusztulás. Megyénk minden jelentősebb nagyüzemében, iskolájában, intézményében, dolgozók ezrei írták alá a békefelhívást. Hitet tettek amellett, hogy politikusok döntsenek a világ sorsáról a zöld asztalnál, ne pedig a fegyverek. Aláírásukkal tiltakoznak az értelmetlen fegyverkezési hajsza ellen. Hiszen, aki csak egy cseppet is józanul gondolkozik ezen a világon, nem akarhatja ép ésszel, hogy az atomfegyvereket tovább növeljék. Ma már 56 ezer robbanótöltetet halmozott fel a világon a negyven perc haditechnika és elég hogy az egész civilizált ahhoz, emberi kultúrát megsemmisítsék a rakéták. Évezredek alatt hozta létre az alkotó ember a világ kincseit, nincs ma joga senkinek önhatalmúlag rendelkezni a világ embereinek életéről, az anyagi javak sorsáról. El kell számolnunk gyermekeink előtt is, hiszen apáinktól örökölt földünkön gyarapítanunk kell a közhasznú javakat, nem pedig lerombolni, amit elődeink létrehoztak. Az ünnepi szónoklatban a KISZ városi titkára rámutatott: a józanul gondolkodó emberek milliói emelik szavukat a rakéták ellen fel a nyugat-európai államokban is. Ma már a békemozgalommal számolni kell, olyan meghatározó erőt képvisel, amelyet nem hagyhat figyelmen kívül az amerikai rakétákat befogadó Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország és Nagy-Britannia sem. A Szovjetunió és a szocialista országok számos esetben nyilvánították ki készségüket, hogy akár egyoldalúan is hajlandók lépéseket tenni, hogy Európában ne jelenjenek meg a közép-hatótávolságú rakéták. A genfi tárgyalóasztaltól azonban fel kellett állniuk a szovjet diplomatáknak, hisz nem egyébnek, mint időhúzási cécónak használta az amerikai fél a tárgyalásokat, hogy közben nyugodtan megkezdhesse rakétái telepítését. Még ebben a feszült világhelyzetben is arra törekednek a szocialista államok — folytatta a szónok —, hogy keressék a megegyezés, a tárgyalás útját. Nincs az a legbonyolultabb szituáció, amikor ne lehetne leülni a tárgyalóasztalhoz és józanul dönteni az emberiség e fontos kérdéséről. A szolidaritási nagygyűlés ünnepi szónoklata után diaporámaműsort mutattak be. Fegyverek és békés kisgyermekek néztek farkasszemet egymással. Megrázó műsor volt. Tóth Kornélia Ülést tartott a TESZÖV elnöksége A Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége december 8- án tartotta ülését Héry László, a szövetség elnöke vezetésével. Az ülésen vettek az elnökség tagjai, részt a TOT-tagok és a meghívott vendégek. Bacsó József, a megyei tanács osztályvezetője, Szarka Endre, a megyei pártbizottság munkatársa, Czeizer András, a TOT ellenőrzési főosztály tanácsosa, dr. Kovács Gyula, a TOT személyzeti osztály tanácsosa. A testület megtárgyalta: — a lejárt idejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentést, Makrai László titkár előterjesztésében; — a szövetség káder- és személyzeti munkájáról szóló beszámolót; — a decemberi küldöttközgyűlés napirendjeit és annak előkészítését; — a küldöttközgyűlés 1984. évi munkaprogram tervezetét; — a szövetség és a szolgáltató csoportok 1984. évi költségvetéstervezetét, Koppány István belső igazgatási osztályvezető előterjesztésében; — az elnökség megvitatta és jóváhagyta az 1984. évre szóló munkaprogramját, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Az előterjesztéseket követő vitában több észrevétel és javaslat hangzott el. A vendégek közül felszólalt Bacsó József és Czeizer András. Kitüntették a „Tiszta mezőgazdasági szövetkezet“ mozgalom legjobbjait 1983 tavaszán első ízben szervezték meg a „Tiszta mezőgazdasági szövetkezet” címmel meghirdetett versenyt, amely kedvező fogadtatásra talált a közös gazdaságokban. A verseny célja volt, hogy a szövetkezetekben a rend, a tisztaság megteremtésével elősegítse a jó közérzetet nyújtó esztétikus és harmonikus munkahelyi környezetet az egészséges, biztonságos munkafeltételeket egyaránt. A TESZÖV-székházban tartott rendezvényen kitüntették azokat a szövetkezeteket, amelyek a Hazafias Népfront megyei bizottsága, Vöröskereszt megyei titkárasága és a területi szövetség felhívására a „Tiszta mezőgazdasági szövetkezet” mozgalomban a legjobb eredményt érték el. A kitüntetetteket Gulyás Emilné, a Hazafias Népfront megyei titkára köszöntötte. A verseny első helyezettje a máriapócsi Rákóczi Tsz, jutalma 30 ezer forint, második a mérki Kossuth Tsz, jutalma 25 ezer forint, harmadik a nagyecsedi jutalma 20 ezer Rákóczi Tsz, forint, negyedik a csengeri Lenin Tsz, jutalma 15 ezer forint, ötödik a varsánygyürei Tisza Tsz, jutalma 10 ezer forint. A Kiváló Társadalmi Munkáért plakettet adta át a máriapócsi Rákóczi Tsz Diesel Rudolf szocialista brigádjának és a csengeri Lenin Mezőgazdasági Tsz Volán szocialista brigádjának. A Kiváló Társadalmi Munkás jelvényt a következő személyek kapták: Papp László Máriapócs, Aradi Mihály Mérk, Darabán János Nagyecsed, Tóth József Csenger, Mezei Bertalan Varsánygyüre, Bürget Lajosné a Vöröskereszt megyei titkára „Környezetvédelemért” kitüntetést adott át Paszternák József Máriapócs, Temesvári János Mérk, Gyuricska István Nagyecsed, Szilágyi László Csenger és Mándi Gyula Varsánygyüre termelőszövetkezetei élenjáróinak. A kitüntetetteket a TESZÖV nevében Makrai László titkár köszöntötte és kérte a megjelenteket, hogy az 1984- ben meghirdetésre kerülő tisztasági mozgalomban is vegyenek részt. Cs. B.