Mezőgép, 1971 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1971-01-01 / 1. szám

15 ezer új ipari munkás, 20 ezer lakás épül, a víz, az energiaellátás megoldását tervezik Tóth Mátyás elvtárs, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bi­zottságának első titkára , Kállai Sándornak, a megyei pártbizott­ság titkárának és Varga Gyulának, a Nyíregyházi Városi Párt­­bizottság első titkárának társaságában — január 11-én látogatást tett vállalatunk központjában. Tóth Mátyás elvtársat és kíséretét Nagy Sándor igazgató, Hekmann László, a központ csúcspárttit­­kára, Marinka Ferenc, a vállalat szakszervezeti tanácsának titká­ra, Karádi Gyula főmérnök és Nagy Miklós főkönyvelő üdvözöl­ték, majd rövid tájékoztatást adtak vállalatunk tevékenységéről, terveiről. Ezután a vendégek vállalatunk vezetőinek kíséretében meglátogatták a központi telep üzemeit, köztük a dömperüze­­ met, a festőüzemet, az esztergagép felújító üzemet, szerszámműhelyt. Tóth Mátyás elvtárs elbeszélgetett a valamint a ben dolgozókkal. Érdeklődött a dolgozók keresete iránt, műhelyek­munká­juk eredményéről, problémájukról. Az üzemlátogatást követően a központ ebédlőtermében közel 200 dolgozó gyűlt össze, hogy meghallgassák a megyei pártbi­zottság első titkárának tatáját Szabolcs-Szatmár tájékoz­megye negyedik ötéves tervének legfon­tosabb célkitűzéseiről. Az elő­adást követően Tóth Mátyás elv­társ válaszolt azokra a kérdések­re, amelyeket vállalatunk dol­gozói juttattak el hozzá írásban. A nyilvános pártnap résztve­vői nevében Hekmann László kö­szöntötte a vállalat vendégeit, majd felkérte Tóth Mátyás elv­társat előadásának megtartására. Pártunk politikájának helyességét a kongresszus megerősítette A megyei pártbizottság első titkára elöljáróban a vállalat va­lamennyi dolgozójának tolmácsol­ta az új év alkalmából a megyei pártbizottság jókívánságát, az 1971 évi feladatok eredményes végrehajtásához. Ezt követően emlékeztetett arra, hogy pártunk nem régen tartotta X. kongres­­­szusát, amelyen az elmúlt négy év munkáját vitatták meg és meghatározták a feladatokat. A kongresszus után két hónap telt el és megkezdődtek a dolgos hétköznapok, a célkitűzések meg­valósításáért. A párt politikájá­nak helyességét a kongresszus megerősítette és döntés született e politika folytatására. A párt munkáját továbbra is a munkás­­osztályra és a vele szövetséges parasztságra támaszkodva végzi. A párt politikája és célkitűzései mindenki számára érthető és reális feladatokat tartalmaz. Ah­hoz, hogy­ eredményesen tudjunk dolgozni, minden párttagnak, párton kívülinek tudnia kell a feladatokat és azt is, hogy ők mit akarnak csinálni. Napi fel­adataink végzéséhez ismerni kell, hogy a pár milyen célokért in­dul harcba és nemcsak 1971-ben, de a következő ötéves terv idő­szaka alatt is. III. ÉVFOLYAM I. SZÁM.­ÁRA: 1.— Ft 1971. JANUÁR HÓ Tóth Mátyás elvtárs, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkára meglátogatta vállalatunk központi telepét Új ipari üzemek épülnek Tóth Mátyás elvtárs a továb­­biakban utalt arra, hogy me­gyénk az elmúlt öt évben nagy­mértékben fejlődött. Az ipari termelés üteme kétszerese volt az országos átlagnak, mezőgaz­dasági üzemeink jelentős sikere­ket értek el. Ennek ellenére na­gyon sok vonatkozásban még nem értük el az országos szintet, s a negyedik ötéves terv célkitű­zései azt szolgálják, hogy köze­lebb kerüljünk az országos átlag­hoz. A negyedik ötéves terv össz­­beruházási célkitűzése kb. 20 mil­liárd forint. Ennek egy részét ipari beruházásokra, új üzemek építésére fordítjuk. Az új ipari létesítmények és a meglévő ipar fejlesztése lehetővé teszik majd, hogy az iparban foglalkoztatottak száma a negyedik ötéves terv vé­gére 15 ezer fővel növekedjék. Nyíregyházán az iparban fog­lalkoztatottak száma mintegy ki­­lenc-tízezer fővel növekszik 1975 végére. Jelenleg a megye egyik gondja, munkát adni az itt élő embereknek. Napjainkban is több mint 30 ezer ember ingázik. Ez a gondunk a negyedik ötéves terv végére mérséklődik, de teljes egészében nem oldódik meg. A továbbiakban felsorolta azokat a nagyobb üzemeket, amelyekkel a következő öt évben megyénk ipa­ra gazdagodik. Ilyen üzemek következők: a Pálma Gumigyár, a kötszövőgyár, épület- asztalosipa­ri gyár, hullámdoboz és zsákgyár, a Hajtómű és Felvonógyár máso­dik üteme, a MOM második üte­me, bútorgyár és mások. Az új üzemek jobbára Nyíregyházán,] Mátészalkán Kisvárdán és Nyír­bátorban épülnek fel. Ebben az évben a lakosság jobb kenyérel­látása érdekében befejeződik a mátészalkai kenyérgyár építése. Az új ipari üzemek termékei nagyrészt vegyi és gépipari ter­mékek lesznek. Az új üzemeket modern gépekkel szerelik fel ez kevésbé munkaigényes termé­­­kek gyártását teszi majd lehető­­vé. Az ipari termelés tekinteté­ben továbbra is gyors növekedés­re számíthatunk. A termelés nö­vekedése évente kb. 12 százalékos lesz s ez az ütem jelentősen meghaladja majd az országos át­lagot. Fontos célkitűzés, hogy a termelésnövekedés 70 százaléka a termelékenységből következzék be. Az iparfejlesztéssel kapcsolat­ban Tóth elvtárs hangsúlyozta, hogy kormányunk messzemenően figyelembe vette Szabolcs-Szat­már megye problémáit, amikor az országosan fordítható összeg iparfejlesztésre 480 millió forintot , egyharmadát, megyének uttatott. Emellett az a 120 millió forint sem lebecsülendő, amelyet a Budapestről kitelepülő vállala­tok hoznak majd magukkal. Be­szélt Tóth elvtárs azokról a gon­dokról is, amelyek az építőipari kapacitásnál jelentkeznek. Az új ipari üzemek létesítése, az ipar­­fejlesztés, a jelenleginél nagyobb építőipari kapacitásit igényel. Az igények kielégítésére már történt intézkedés. Január elsejével egy új építőipari vállalat létesült, a mélyépítő vállalat, amelynek termelési értéke 1975-re eléri a 600 millió forintot. Ezt követően a megyei párt­­bizottság első titkára röviden foglalkozott megyénk mezőgazda­ságának célkitűzéseivel, feladatai­val. Megemlítette, hogy az el­múlt évben mezőgazdaságunkat jelentős kár érte, csökkent ter­melése. Feladat, hogy ennek ha­ben Tóth Mátyás elvtárs a kom­munális kérdésekkel foglalkozott. Elsőként a lakásgondot említette azt, hogy Szabolcs-Szatmár me­gyében és különösen Nyíregyhá­zán a lakásgond ugyanolyan nagy, mint bár'-'-' az országban. Ezt rövid idő alatt megoldani le­hetetlen. A lakásépítési célkitű­zések nagyfokú javulást eredmé­nyezhetnek a megyében. A ne­gyedik ötéves terv időszaka alatt a lakásépítés üteme az országos ütemmel megegyezik. Megyénk­ben öt év alatt kb. 20 ezer lakás épül. A lakásoknak több mint egyharmadát Nyíregyházán épí­tik meg, szám szerint hétezerkét­százat. A lakáskérdéshez hasonlóan nagy gond megyénkben és főleg Nyíregyházán a vízellátás. Az iparosodás hatásaként különösen az ipari vízszükséglet növekszik. Ennek megoldását szintén szor­galmazzák az illetékes szervek. Megoldódik a következő öt év­ben az energiaellátás is. Ebben fontos szerepe van az épülő erő­műnek. A gázfogyasztás nagy­mértékben növekszik majd. A je­lenlegi 5 ezer köbméter/óra he­lyett 1975 végére 20 ezer köbmé­ter órára kívánják növelni a fo­gyasztást. Nagy probléma kom­munális vonatkozásban a gyer­mekintézmények fejlesztése, terv 1500 óvodai és 200 bölcső­­­dei férőhely létesítését tartalmaz­za. Ez az igényeket nem elégíti ki. Ettől jóval több kellene és ezek létesítésében az ipari üze­meknek, vállalatoknak az eddi­gieknél nagyobb részt kellene vállalniok. Ezt követően Tóth Mátyás elvtárs felsorolta azokat az intézményeket, amelyek kom­munális célokat szolgálva Nyír­egyházán épülnek majd meg. Megépül egy szolgáltatóház, szer­vizüzem, új Patyolat, lakáskar­bantartó üzem, kulturkombinát. Tovább fejlesztik a kórházat és befejeződik a Tanárképző Főis­kola építése, fejlesztése. A lakosság jobb ellátása ér­dekében a megye negyedik ötéves terve megfelelő mértékben tar­talmazza a kereskedelmi hálózat bővítését. A megyében az áru­forgalom mintegy 15 százalékkal fog növekedni úgy, hogy ezzel együtt bővül a választék is. Az tását rövid idő alatt megszün­tessük és reális cél­­ben a mezőgazdasági hogy 1971­ termelést 12—14 százalékkal növeljük. An­nak ellenére, hogy a tavalyi év miatt a bázis­szám alacsony, ez a célkitűzés igen nagy feladato­kat ró ránk. Válasz a feltett kérdésekre Vállalatunk dolgozói 14 kér­dést juttattak el írásban a nyil­vános pártnap előadójához. A kérdések többsége az előadásban elhangzottakkal kapcsolatos volt. Más kérdések viszont a szabad­áras árucikkekre, az élelmiszer­­árakra, az átlagbérszínvonalra, a termelésfejlesztésre és a munká­sok vándorlására Az élelmiszerárakkal vonatkoztak­ kapcsolat­ban Tóth Mátyás elvtárs elmon­dotta, hogy az élelmiszerek túl­nyomó többsége fixáras kategó­riába tartozik, s nem kell attól tartani, hogy azok ára a korábbi ütemnél nagyobb mértékben nö­vekszik és nem bővül a szabad­áras cikkek köre sem. A munka­­erő vándorlással kapcsolatban nem tartja helyesnek azt a néze­tet, hogy ezen csak adminisztra­tív intézkedésekkel lehetne segí­teni. Ezt a vállalatoknak, üze­meknek kell megoldaniuk. Hang­súlyozta, hogy a vállalatok akkor tudnak a leghatékonyabban dol­gozni, ha annyi dolgozót foglal­koztatnak, amennyi Ezeknek a dolgozóknak szükséges, viszont olyan körülményeket, feltétele­ket kell biztosítani, hogy a vál­lalatnál szívesen dolgozzanak. Hangsúlyozta, a szociális ellátott­ság színvonalának fontosságát. Nem csupán a több forint, a magasabb órabér a lényeges, az is, hogy milyen a szociális ellá­tottság, milyenek a munkakörül­mények és hogyan bánnak az emberekkel. Ez nem mindenütt egyforma, ahol jobb, ott szíve­sebben dolgoznak az emberek. Egy kérdező arra várt felele­tet, hogy Budapesten miért fi­zetnek magasabb mint Szabolcs-Szatmár munkabbért, megyé­ben. Ezzel kapcsolatban a megyei pártbizottság első titkára vála­sza az volt, hogy Budapesten magasabbak a megélhetési költsé­gek, mint vidéken. A három utolsó kérdés olyan társadalmilag fontos problémát tartalmazott, amely állandó jel­leggel társadalmi szerveket is foglalkoztat. Mint például a nők és ifjúság helyzetére hozott ha­tározatok végrehajtása, a fizikai szülők gyermekei továbbképzé­sének segítése s a felnőttoktatás. Tóth Mátyás elvtárs elismerte, hogy a nők és ifjúság helyzeté­nek javítására hozott határoza­tok végrehajtása lassú. De hozzá­tette, hogy ezeknek a határoza­toknak az érvényesülését nem lehet egyik napról a másikra el­várni. Minden­esetre most már nem elég erről beszélni, hanem cselekedni kell. A fizikai szülők gyermekei­nek továbbképzése valóban gon­dot jelent. Ebben sok körülmény játszik közre. Ezeken kell vál­toztatni, valamennyiünk összefo­gásával. A szülők, a pedagógu­sok, az állami és társadalmi szervek, valamint az üzemek ve­zetőinek összefogásával kell elő­segíteni azt, hogy a munkások, fizikai dolgozók gyermekei jobb tanulmányi eredményt érjenek el a középiskolák harmadik, negye­dik osztályaiban. A felnőttokta­tással kapcsolatban elmondotta: ha egy vállalat azt panaszolja, hogy a továbbtanulásra javasolt dolgozó vizsgája letétele után el­hagyja vállalatát, abban a vál­lalat is hibás. Az jó dolog, ha minél többen vesznek részt fel­nőttoktatásban, de a vállalatok­nak kell a dolgozót továbbtanu­lásra javasolni és a javaslattétel­nél ilyen vonatkozásban a válla­lat körültekintőbb lehet. Az előadás és a kérdések meg­válaszolása után Tóth Mátyás elvtárs a vállalatunk valamennyi dolgozójának ismételten ered­ményes munkát kívánt. A nyil­vános pártnap Hekmann László zárszavával fejeződött be. Megyénk IV. ötéves terve Kommunális létesítmények Előadásának következő része­áruforgalom növekedéséhez a kereskedelmi hálózat bővítése szükséges. Nyíregyházán ennek érdekében megépül egy 5 ezer négyzetméter alapterületű állami iparcikk áruház és egy szintén 5 ezer négyzetméter alapterületű ÁFÉSZ-áruház. , Tóth Mátyás elvtárs előadását azzal fejezte be, hogy az elmon­dottak azok, amelyek foglalkoz­tatják a párt és tanácsi vezető­ket. Ezeket a célokat kívánjuk megvalósítani, s ehhez az szük­séges, hogy a végrehajtásban ki­­ki lehetőségének, erejének meg­felelően kivegye a részét. Az előadás után a megyei pártbi­zottság első titkára a feltett kérdéseket válaszolta meg.

Next