Szabolcsi Húsipar, 1984 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1984-07-01 / 1. szám
Beleszólnak és cselekednek Beszélgetés Hegedűs Bélával, a pártvezetőség titkárával Termelőmunkánk fontos tartozéka, hogy az egyre nehezebb feladatok ellátására ne csak műszakilag készüljünk fel, hanem teremtsük meg mindennek az emberi hátterét. Csak akkor lehet eredményes a közös fáradozás, ha jól funkcionál az üzemi demokrácia valamennyi fóruma. Ez másként azt jelenti: dolgozóink beavatottak a vállalat fontos ügyeibe, folyamatosan részt vesznek a célok kijelölésében, így érzik magukénak a feladatokat, s készek azokért áldozatokra is. A pártvezetőség titkárát, Hegedűs Bélát kérdeztük arról: milyen feladat vár a vállalat kommunistáira, miként valósul meg vállalaton belül a termelés pártirányítása, ellenőrzése. — Vállalatunknál több mint 110 párttag dolgozik három alapszervezetben. Az 1-es számú alapszervezetben a munkások tömörülnek, azok akik a termelés első vonalában állnak helyt. Ez az 55 ember sokat tehet azért, hogy feladatainkat mindenkor pontosan és jó minőségben végezhessük. Szorosan kapcsolódik az ő tevékenységükhöz a 2-es alapszervezet, ahol a termelés és a felvásárlás területén dolgozó kommunistákat találjuk. Ez utóbbi alapszervezet tagjai azért fáradoznak, hogy a legfőbb cél, az export alapanyagok időben, kellő mennyiségben és főleg alkalmas minőségben jussanak vállalatunk területére, feldolgozásra. Itt könnyen el lehet csúszni, ha az ember figyelmetlen, vagy felületes. Ráadásul az ő munkájuk az egész megyére kiterjed, hiszen ahol két vagonnyi exportáru van, oda nekik már kötelező a helyszínre kiszállni. Még nagyobb körültekintést, alaposságot igényel a kistermelőkkel történő foglalkozás, hogy a kritikus időszakokban is megmaradjon a tenyésztési kedvük. Tudni kell ugyanis, hogy a mi munkánkat nagyban befolyásolja a diszpozíció, tehát az, hogy mennyi árut szállíthatunk tovább. Ez bizony néha átvételi gondokat is eredményez. Munkatársaink, a területen dolgozó kommunisták ilyenkor vérbeli pártmunkát is végeznek, amikor türelemmel, okos érvekkel győzik meg a termelőket. Nem tapasztalnak-e protekcionizmust, kivételezést a felvásárlóknál? — Erre mindig különösen figyelünk, hiszen itt az egész vállalat jó híre forog kockán. Amennyiben a legkisebb kivételezéssel találkozunk, erélyesen fellépünk, ez fokozott mértékű, ha párttag követne el ilyen cselekményt. Ellenkező példáról szólok inkább, az olyan emberekről, mint Barna Sándor, aki nem csupán a szakmai munkát látja el, hanem állandóan jelzi a hangulatot is az alapszervezetnek, a vállalat vezetőségének, hogy gyorsan intézkedhessünk. Mondta, hogy sok minden az az egyes alapszervezetekhez tartozó fizikai munkás párttagokon múlik, ők sikeresen birkóznak a feladatokkal? — Egyértelműen igennel felelhetek. Itt minden kommunista párt feladata jelenleg az export pontos, jó minőségű megtermelése. Az idei első negyedévben például a bőrös sertés exportból 1600 tonnát sikerült továbbítanunk kiváló minőségben, a tavalyi, egész évi 1440 tonnával szemben. Örömmel mondhatom, hogy az itt dolgozó kommunisták a legszókimondóbbak, de mi is bátorítjuk őket a nyíltságra. Gond volt például korábban a sok túlóra, amit velük közösen egyeztetve oldottunk meg, amikor bevezettük a kétműszakos termelést. Sajnos, most sincs annyi emberünk, amennyi a két műszakhoz szükséges, s ezért bizony olykor hétvégeken is kérnünk kell a kommunisták segítségét, amire ők megértéssel válaszolnak. Az itt dolgozókkal is megbeszéltük, az 1987-ig kidolgozandó intézkedési tervünket, többen sürgették a vállalati rekonstrukciót, ami további jobb lehetőségeket teremtene a munkához. Ha már az áldozatoknál tartunk, elmondanám, hogy a 3-as alapszervezethez jobbára az adminisztrációban dolgozó kommunisták tartoznak, akik ha nem is túláradó lelkesedéssel, de a vállalat érdekében jelenleg is sok túlmunkát vállalnak, hogy rendben legyen a könyvelés, az ellenőrzés. Hogyan koordinálja a pártvezetőség az alapszervezetek munkáját? — A pártvezetőség egyik fő feladata, hogy rendszeresen beszámoltatja a gazdasági vezetést. Nálunk nem múlik el egyetlen pártvezetőségi ülés sem, hogy valamelyik vezető számot ne adna az általa irányított területről. Egyébként a pártvezetőség egy-egy tagja rendszeresen részt vesz az alapszervezetek ülésein, a helyszínen segítséget nyújt és a felvetődő problémákról gyorsan tájékoztatja a magasabb fórumokat. Elmondhatom, hogy alapszervezeteink felelőséggel dolgoznak, igénylik a beleszólást és számonkérik az intézkedést. Ez így van jól, vállalatunk gazdasági vezetése is ezért támaszkodik fokozottan a kommunisták közösségére. (A. S.) Szovjet exportra szállítják a hordozott zsírt. Képünkön: Nagy Sándor targoncás emeli a tehergépkocsira a becsomagolt zsírt. (G. B. felvétele) Szabolcsi hús húsz országba Körültekintőbb exportmunkát KEVESEN TUDJÁK, hogy Budapest minden lakója számára évente több, mint egy kg sertéshúst mi szállítunk. Adunk munkát Gyöngyös és Miskolc vágóhídjának is. Csaknem 20 ország ismeri Szabolcs-Szatmár megye szarvasmarháját, sertését, birkáját élve vagy vágva. Az exportérdekeltség és -kényszer fokozódása itt is felgyorsította a piac igényeihez történő alkalmazkodást. Ezt közös erőfeszítésekkel, gyors piaci információkkal tovább kell javítani. Sok vevőnk kifejezetten Szatmárból vagy Beregből kíván bárányt, vagy bikát vásárolni. A vállalati gazdálkodás nagy és bonyolult területe a vágóállat- és húsfeldolgozás. E tevékenység során realizáljuk azt a bizonyos feldolgozottsági fokot, állítjuk elő aktuális céloknak megfelelően termékeinket, ezen belül a több, mint 600 ezres lakosság hús, és húskészítmények szükségletét. Ezek a célok és feladatok alakítják 1984. évi gazdálkodási teendőinket is. Idén 70 ezer darabbal több sertést vágunk 1983. évhez képest, megközelítően azonos a marha- és juhvágásunk, valamint a húskészítmény gyártásunk is. Jelentősen körültekintőbb feladatokat igényel az idén az export teljesítése. Ezen belül is az okoz gondot, hogy a feldolgozottsági fok örvendetes növekedése nagyobb élő- és holtmunkát kíván és az amúgy is meglévő zsúfoltságot ez fokozza. Ugyancsak többlet létszámot és eszközt köt le a sertésvágási feladatok megoldása, amely a vállalati gazdasági munkaközösségek nélkül bérgazdálkodási zavarokat okozna számunkra. A VGM-ek működése e gondunkon enyhít, azonban az ott jelentkező nagyobb költségeket a munkaközösségek hatékonyabb működtetésével, illetve más módon ki kell gazdálkodnunk! Ahhoz, hogy a II. félévi feladatokról szóljunk, ismernünk kell egész évre szóló tervünk időarányos teljesítését. Az eddig eltelt időszakra jellemző, hogy az éves terv teljesítésének mennyiségi eredményei globálisan megfelelőek: — túlteljesítettük a sertésvágást, — teljesítettük a marhavágást, — bizonyos lemaradásunk van a húskészítmények gyártásában. NEM JÓ TENDENCIA érvényesült a fehéráru-gazdálkodás, a bélfeldolgozás, a kereten kívüli húskészítmények és az olcsó áruk gyártása és értékesítése terén. Kedvezőtlen, bár a mélypontról elmozdult az ún. előkészítő tevékenységünk, az alapanyag-gazdálkodásunk; sokkal jobban meg kell követelnünk a kicsinek tűnő megmunkálási hibák és veszteségek kiküszöbölését, csökkentését! Különös jelentősége van ezeknek azon munkafolyamatoknál, amelyek során egységes alapanyagból jelentős érték- vagy árukülönbségű félkész, illetve késztermék előállítása történik. Igen fontos tehát a hús-zsiradék, a színhús-, apróhús-, a színhúsin, faggyú- vagy például a bőrfejtésnél a testen, illetve a bőrön maradó zsiradék jó elválasztása. Kedvezőtlen eredménypozíciónk megköveteli a hatékonyság javítását, a költségkímélő megoldások keresését, illetve alkalmazását, veszteségeink csökkentését. Éppen ezért II. félévi termelési feladataink a következők szerint fogalmazhatók meg: 1. A tervezettet meghaladó kitermelési paraméterekkel le kell vágni több, mint 100 ezer darab sertést. Az operatív programoknak megfelelő célirányos felvásárlás és vágás, a vágás során történő szelekció és a technológiai hűtés során a minőség és értékőrzés gyakorlatát kell folytatni. 2. A szarvasmarhavágás során az I. félévinél is jobban kell érvényesíteni a közgazdasági követelményeket. Tovább kell csökkenteni az exportból kieső hányadot! A mindenkori minőségi összetétel alapján annak legoptimálisabb irányú hasznosításáról kell gondoskodni. Csökkenteni kell a jó minőségű és drága csonthúsok ipari felhasználását és az ipari célra alkalmasabb húsok értékesítését. 3. A juhvágás csaknem kizárólag exportcélú tevékenység. A sertésvágó vonal erre a célra még jelentős változtatásokkal, kiegészítő eszközökkel sem a legalkalmasabb. De amint erre példa már van, lehet exportra vágni vonalunkon, s a mindenkori vevő igényeinek (a szerződések előírásainak) megfelelő minőséget biztosítani kell, hiszen az importőr más minőséget nem kér tőlünk — és át sem veszi! 4. A húskészítmény gyártás önköltségét a tervezett alá kell csökkenteni. Ehhez a húsosztályozás és a számítógépes gyártásprogramozás módszereit és eredményeit az eddigieknél jobban kell alkalmazni! 5. A tényleges keresettel bíró termékeket az eredményességi rangsort figyelembe véve kell gyártani, a veszteségeseket pedig technológia vagy anyagnorma változtatással eredményessé kell tenni. Amely termékre ez nem alkalmazható, annak gyártását meg kell szüntetni. Helyettesítő termékből — szükség esetén — időben kell gondoskodni. 6. Felül kell vizsgálni a gyártási veszteségnormákat abból a célból, hogy azokat tovább csökkentsük. Ennek az értékelemzés módszerének megfelelőnek, okfeltáró, hiba és nem hibát kereső tevékenységnek kell lennie. 7. A jó minőségű magas árfekvésű alapanyagok értékének megfelelő hasznosításáról kell gondoskodni. Állandóvá kell tenni a marhahúsrészek kereskedelmi értékesítését. Az ilyen alapanyagok csak magas árfekvésű készítményekbe dolgozhatók be. Meg kell ismertetni a piacot e termékekkel, de ennek átlagár felhajtó hatását az olcsó áruk mennyiségének növelésével lehetőleg kompenzálni kell! 8. A minőségi színvonalat nem rontó adalékanyag- és melléktermék-választékot kell bedolgozni az önköltségcsökkentés, illetve állományjavítás igényével. Folyamatossá kell tenni a TVP bedolgozását is. 9. Csökkenteni kell a nagykarbantartási idő tervezett idejét a húskészítmény gyártás és a közvetlen érintett tevékenység területén úgy, hogy az ún. leállás-igényes feladatok elvégzésre kerüljenek. Vállalati gazdasági munkaközössége(ke)t kell szervezni a nagykarbantartás idejére! MINDENNAPI MUNKA során jelentkező feladatok megoldása mindanyiunk gondja, felelőssége, érdeke. Pekár Lajos termelési-műszaki igazgatóhelyettes . A közkedvelt dombházi húsáruházba érkező tőkehúst 0 és + 5 Celsius-fokon tárolják a két modern angol TAYLER hűtőkamrában, ahonnan aztán szükség szerint kerül a vásárló közönség elé a friss, szép áru. Képünkön: Tassy Pál gondos munkája nyomán katonás rendben sorakozik a tőkehús, amit a vevők nem láthatnak. o A szakma legjobb brigádjai Az 1983-as munkája alapján a Szabolcs megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat két brigádja érdemelte ki a „Szakma Kiváló Brigádja” címet, a húsüzem Váci Mihály szocialista brigádja és a mátészalkai Petőfi Sándor brigád. Arany brigádérmet érdemelt ki a csengeri Béke és a Zalka Máté, a nyíregyházi kirendeltség dolgozóiból álló Dózsa György és Zalka Máté szocialista brigád, valamint a Fogaskerék (műszaki főosztály), a József Attila (számviteli osztály), a Móricz Zsigmond (személyzeti és oktatási osztály), a Krúdy Gyula (keverőüzem) és az Asztalos János (javítóműhely) szocialista brigád. Tizenhat kollektíva ért el ezüst-, tizennégy pedig bronzfokozatot.