Szabolcsi Húsipar, 1985 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1985-01-01 / 1. szám
AZ ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA II. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÄRA: 2.— FORINT 1985. JANUÁR K ÚJ FELADATOK ELŐTT 1984-ben vállalatunk kollektívája ismételten bizonyított: a rendkívül nehéz gazdálkodási feltételek mellett legfontosabb tervmutatóinkat teljesítettük. Sertés, marha és juh felvásárlásunk minden eddiginél magasabb szintet ért el. A megye hús és húskészítmény ellátása mennyiségben és minőségben kielégítő volt. Nem rubel elszámolású exportunk a korábbi éveket meghaladta. A vállalat párt-, társadalmi és gazdasági vezetésének célját, cselekvési programját a munkahelyi közösségek megértették, lelkesen csatlakoztak hozzá és szocialista brigádjaink vállalásaikat túlteljesítették. Az 1985-ös esztendő feladatrendszere jellegénél fogva kettős: egyrészt a korábban megkezdett fejlődést biztosító folyamatokat kell tovább folytatnunk, másrészt új, az előzőektől minőségileg eltérő fejlesztéseket kell megoldanunk. Továbbra is nagy gondot kell fordítanunk a termeltetési és felvásárlási munkára. A sertésállomány mennyiségi szintentartása, minőségi fejlesztése a célkitűzésünk. Ösztönözni kell partnereinket a pigmentmentes, nagy vágóértékű sertések előállítására. A kistermelőkhöz szorgalmazni kell a vemhes koca kihelyezést. Termeltetésünkben helyes útnak bizonyult a vágómarha hizlalási társaságok létrehozása. A mezőgazdasági nagyüzemekkel a kölcsönös partneri érdekeltség alapján tovább kell fokozni a hústípusú állomány fejlesztését. Intenzíven fejlődött juhfelvásárlásunk. A világpiaci ármozgásokhoz alkalmazkodó, árbevételt növelő felvásárlási árpolitikát kell folytatnunk. A partnereket ösztönözni kell az exportlehetőségekhez igazodó szezonális értékesítésre. Termelési tevékenységünkben a hatékonyságnak és a minőségnek jobban előtérbe kell kerülnie. Vágóállat feldolgozásunknak a megyei árualapokhoz jobban szükséges igazodnia. A melléktermékek és az adalékanyagok bedolgozását maximális szinten kell biztosítani. Még jobban tudatosítani azt, hogy a minőséget ott állítják elő, ahol a terméket készítik. A technológiai fegyelem betartásán, a húsérték szerinti gazdálkodás megvalósításán túl jobban kell érvényesülni a csomóponti minőségi felelősség rendszerének. Kereskedelmi tevékenységünk mennyiségi, választékossági meghatározója a partnerekkel megkötött szállítási szerződések legyenek. Ezekre a dokumentumokra alapozva kell a szoros, jó partneri kapcsolatokat ápolni. Ellátásunk színvonalát a fogyasztói igények kielégítettsége mutatja. Az egyenletes heti áruterítési ütemet tartanunk kell. Biztosítani szükséges az „olcsó” árfekvésű termékek 60 százalékos arányát. A vállalati rekonstrukcióval régi problémánk oldódik meg. Ugyanakkor a kivitelezés időpontjában gondjaink növekedni fognak, mivel üzemelés közben fog megvalósulni. A vezetők és beosztottak együttes feladata, hogy a munkálatok ideje alatt a munkahelyi, a technológiai és a higiéniai fegyelem ne lazuljon. Gazdálkodásunk fontos elemei, eszközei az úgynevezett kisvállalkozások. Továbbra is számítunk a vállalati gazdasági munkaközösségek jó munkájára. Véleményem szerint minőségi változást eredményezne, ha növelnénk a VGM-ek belső szervezettségét. Az 1985-ben megalapított leányvállalatok ugyancsak hasznosak lehetnek vállalatunk életében, ha az alapításkor kitűzött feladatoknak megfelelnek. A munkaszervezés fontos elemévé vált a szocialista munkaverseny- és brigádmozgalom. A munkahelyi közösségek a gazdasági középvezetéssel együtt gazdasági vállalásaikkal segíthetik elő vállalatunk eredményes működését. Fontos, hogy egész tevékenységünket a takarékosság messzemenő figyelembevétele jellemezze. Ennek legalapvetőbb kritériuma a kihozatali mutatók teljesítése, a veszteségforrások mérséklése. A munkaerő, az anyag és energia gazdaságos felhasználása egyet jelent a takarékos gazdálkodással. Bizakodással tekinthetünk az 1985-ös esztendő elé. Bízom benne, hogy vállalatunk kollektívája lekiismeretes munkájával képes megoldani megnövekedett feladatunkat. Ehhez kívánok az új esztendőben mindannyiunknak békés életet, sok sikert, jó erőt és i egészséget. Tjajmáj 3-m.kc. Lg.az.g.at. Bemutatkozó Budapesten Tájjellegű készítményeikkel mutatkoztak be a húsipari vállalatok november 29-én Budapesten a húsnagykereskedelmi vállalatnál megtartott termékbemutatón. Vállalatunk a tatár felvágottat, a szabolcsi csemegét, a sertésfej csemegét, a sertésfej pástétomot, a nyírségi csemegét és a nyírségi hurkacsaládot ismertette meg az ország minden részéből érkezett partnervállalatokkal . A termékek iránt megnyilvánuló érdeklődésből látszott: kedvező fogadtatásra találtak az olcsó, tájjellegű készítményeink. Mind a kis- és nagykereskedelem szakemberei a jövő útjának számító, olcsó árú húskészítmények közül a Szabolcs megyeit kiválónak minősítették. A bemutatót követően több kereskedelmi vállalat jelentkezett szerződéskötési szándékkal. Ifjúsági parlament Számíthatunk a fiatalokra Az elmúlt három esztendő munkájáról, az akkor hozott ifjúságpolitikai intézkedési terv végrehajtásáról és az akkor tett javaslatok megvalósításáról számolt be Tamás Imre igazgató, az ifjúsági parlament küldöttei előtt a nyíregyházi Móricz Zsigmond Filmszínházban november 17-én. A beszámolóban az igazgató vázolta a megnövekedett exportfeladatok teljesítéséből a fiatalokra háruló kötelezettségeket, szólt bizonyos exportok meghiúsulásának zsebbevágó következményeiről. A megye húsellátásáról szólva kifejtette: számottevő javulást eredményezett a fővárosi tapasztalatok átvétele. Beszámolt a vasárnapi műszakok, a gazdasági munkaközösségek létrejöttéről is. Elismerésre méltó eredményeket ért el a vállalat a VI. ötéves tervben a termeltetés és a felvásárlás területén. 1984-ben rekord nagyságú sertésfelvásárlást teljesített a húsipari vállalat, a szarvasmarha állomány pedig hosszú évek óta először stabilizálódott. A juhfelvásárlásban fokozottabban érzi a vállalat a partnerek bizalmát. Vemhes koca és vemhes üsző kihelyezésével javítják a termelői kedvet. Gazdasági társaságokkal, érdekes haszonközösségi alapon szoros kapcsolatokat létesítettek a legfejlettebb mezőgazdasági üzemekkel. — A korábbi ifjúsági parlamenten sajnálkoztunk a hizlaldák feltöltöttségén, a kapacitás kihasználatlansága miatt. Mind a saját tenyésztésünk jelentős fejlődése, mind a külföldi és idegen megyei „import" következtében megfelelő mennyiségű alapanyag rendelkezésünkre állt — mondotta az igazgató. A vállalat gazdálkodására, az ifjúság érdekvédelmére, kulturális és szórakozási igényeinek kielégítésére és a legfontosabbak közt számon tartott lakáskérdés megoldására tett intézkedésekről is szólt az igazgató a beszámolóban. Ezt követően Nagy Imre a szakmunkástanulókkal kapcsolatos munkavédelmi intézkedésekről számolt be. Elmondta: az előző ifjúsági parlamenten intézkedéseket hoztak, amelyek a szakmunkástanulók munkavédelmével kapcsolatban születtek. Szóvá tette, hogy a munkavédelmi oktatás mindössze 39 lapon szerepel az iskolai tananyagban. Kereseny György béraránytalanság miatt kért szót. A vállalathoz kerülő fiatal szakmunkások bére magasabb, mint a 2—3 éve ott dolgozó szakmunkásoké. A nyírmadai kirendeltségről Galambos János tájékoztatást adott az ott folyó termelésről. A feladatuk elsősorban az élőállatok szerződése, ellenőrzése, vágásra történő beütemezése. Kifogásolta viszont, hogy az állatforgalmi szaktanfolyamokra nem iskolázzák be a nyírmadaiakat, s egyúttal kérte, hogy őket is vegyék fel a továbbképzésekre. Bacsó Attila a szakmunkástanulókkal kapcsolatban vetette fel: miért nem köt a vállalat társadalmi ösztöndíjat? Zsúfolt az öltöző és rosszul záródnak az öltözőszekrények. (Folytatás a 2. oldalon) --------------------------------------------N ---------------------------------------------