Szabolcsi Húsipar, 1985 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1985-01-01 / 1. szám

Teljesül-e vágyuk? Érettségi + mestervizsga Milyen­­ a fiatalok élet- és munkakörülménye a vállalat­nál? Milyen céloka­t tűznek ma­guk elé? Teljesedhet-e vágyuk? Ezekről beszélgettünk Csákányi Györgynével, a vállalat személy­zeti és oktatási osztály vezetőjé­vel. Huszonnégyből tizenhat maradt . Tizennégy éve foglalkozom a szakmunkástanulók szervezé­sével. Cél az, hogy minél ki­egyensúlyozottabb legyen szak­ember utánpótlásunk. Az ered­mény elsősorban abban mutat­kozik meg, hogy jelenleg válla­latunk dolgozóinak átlagos élet­kora negyven-negyvenöt év kö­zött van, ami kedvezőnek mond­ható. Az évente végző húsfeldol­gozó szakmunkás fiatalok több­sége itt marad. Legutóbb 21 fia­tal tanulta Nyíregyházán a szak­mát és 16-an maradtak a válla­latnál. A tanulás ideje alatt a gyakorlatot itt végzik és a ta­pasztalat szerint jó „partnert” találnak Szalanics Mihály és Schervenka János üzemi szak­oktatók személyében. A mostani tanévre már növekvő számú, 32 fiatal jelentkezett.­­ A vállalatnál maradó ifjú szakmunkások tanulmányi ered­ményüktől függően 400-600 fo­rint közötti vásárlási utalványt kapnak ajándékba. Felemelő ér­zés az, amikor ünnepélyes kere­tek között a vállalat igazgatója és főmérnöke szakmunkássá fo­gadják az ifjú szakembereket. A vidékieknek minimális fizetésért munkásszállást biztosítunk. Újabban kedvezőbb a lehetőség a kezdő szakmunkások fizetés­besorolására. Mit mondanak a fiatalok? Az idén kezdettek közül három ifjú szakmunkást kérdeztem meg: Juha célja Juha György: április óta a vágócsarnokban dolgozom. Ugyanis én abba a kiváltságos helyzetbe kerültem, hogy orszá­gos szakmunkástanulói verseny­en harmadik helyen végeztem. Ez lehetőséget adott arra, hogy szakmunkás-bizonyítványomat év végi vizsgák nélkül megkap­tam. Természetesen a vállalat­nál maradtam, testvérbátyám, László is itt dolgozik. Igazgatói javaslatra kiemelt órabérem van. Bár vidéki, nyírkarászi va­gyok, elmenetelre nem gondo­lok. Keresetem jó részét szü­leimnek adom, ők pedig össze­gyűjtik nekem. Érettségizni sze­retnék és mestervizsgát tenni. A vállalat támogatására számít­hatok. Zsebpénz 1500 forint Nagy Miklós: — Az export­­csontozóban dolgozom. Kedvező körülmény, hogy itt a dolgozók többsége fiatal. Közelről, Újfe­­hértóról járok be, kétműszakos munkára. Jó a környezetem és a keresetem. Havonta ezerötszáz forint zsebpénzt hagyok magam­nál, a többivel szüleimet támo­gatom. Egyelőre pihenek. Ké­sőbb folytatom a tanulást az érettségiig. De nem mondok le a mesteroklevél megszerzéséről sem. Szanyi István: — Egy vonalon dolgozom Nagy Mikivel, az ex­­portcsontozóban. Jól javasolta az édesapám, hogy húsfelolgozó szakmát tanuljak. Szeretek itt dolgozni, úgy érzem befogadtak az idősebbek. Nyugodtságot, biztonságot és megbecsülést ér­zek magam körül. Vasmegyerről két műszakban Vasmegyerről járok be két műszakba. Bár üzemi kedvez­ménnyel szálláson is lakhatnék, de az az igazság, hogy járok otthon a faluban egy kislánnyal és nem akarom hagyni. Jó volt, hogy harmadéves koromban ta­nulmányi eredményem szerint a vállalat havi 380 forinttal se­gített. Ezért én sem hagyom cserben a vállalatot. Úgy terve­zem, hogy sorkatonai szolgálat után továbbtanulok. Most a gépkocsivezetéssel ismerkedem. Fizetésem nagyobb részét taka­rékba rakom, gépkocsit akarok venni. Magabiztosságról, nyugodt máról és holnapról szólnak a fiatal, az élet útján most induló szakmunkások. ASZTALOS BÁLINT Számíthatunk a fiatalokra (Folytatás az 1. oldalról) Papp Margit a csengeri hizlalda fiataljainak nevében szólalt fel. Ismertette azokat a kedvezmé­nyeket, amelyeket a fiatalok mind a csengeri, mind a felső­simai, mind a nyírmadai hizlal­dában rendszeresen megkapnak. Szólt a kulturált étkezési felté­telekről, a fekete-fehér öltöző­ről, a sportolásról, az üdültetés­ről, a segélyezésről. Noha a to­vábbtanulás lehetősége adott minden fiatalnak, hiányosság mutatkozik közvetlen termelés­­irányítói munkakörökben a technikus szintű végzettséggel rendelkező fiatalokból. Baska Ferenc a húsipari tröszt ifjúsági bizottsága nevében kért szót. Hangsúlyozta a hamarosan kezdődő rekonstrukció fontossá­gát, s azt, hogy a vállalati fel­adatok megvalósításából nagyon fontos szerep jut a fiataloknak. Az ifjúsági lakáskérdés megol­dását jónak tartotta. Tajta László az üzemi re­konstrukció indulásáról mondott el közérdeklődésre számot tartó adatokat. Ádám József a szak­munkástanulók képzéséről, hely­zetéről mondta el tapasztalatait. Horváth József azt fejtegette: a három évvel ezelőtti ifjúsági parlament óta nőtt a vállalatnál dolgozó fiatalok száma. Aktivi­tásukat mutatja, hogy a KISZ- től vándorzászlót és dicsérő ok­levelet kaptak az elmúlt idő­szakban. Hegedűs Béla, a pártvezetőség titkára aláhúzta: a fiatal párt­tagok száma növekedett, ami mutatja az ifjúság nagyobb ér­deklődését a politikai kérdések iránt. Az ifjúság és a szakszer­vezet kapcsolatát elemezte Ban­ga Ferenc, szb titkár. A szak­­szervezeti fórumokon, vagy a bi­zalmiak, főbizalmiak révén még több fiatal véleményére lenne kíváncsi a VSZB. Tamás Imre igazgató vála­szolt a felvetésekre. T. K. Az ár- és életszínvonal-poli­tikánkban bekövetkezett válto­zásokból eredően megnöveke­dett a fogyasztók érzékenysé­ge a lakossági ellátás, szolgál­tatás és a minőség iránt. Mondhatjuk úgy is, hogy a ve­vő a pénzéért megfelelő mi­nőségű árut, választékot és szolgáltatást kíván. Megfelelni egy magasabb szintű elvárásnak nagyobb fel­adat elé állítja a termelő, a szállító és a kereskedelmi vál­lalatokat. Ez a partneri kap­csolatok színvonalának javítá­sát és szorosabbá tételét is je­lenti. Erről kérdeztük Nagy Lajost, a Szabolcs-Szatmár megyei ÉKV 30. sz. húsboltjának vezetőjét. — A megyei húsipari válla­lattal jó partneri kapcsolatot alakítottunk ki az elmúlt évek folyamán. A vállalattól jó minő­ségű termékek kerülnek kiszál­lításra húskészítményekből és tőkehúsokból is. Kialakult egy a vállalatra jellemző — tájjellegű — összetételű és fűszerezettségű termékstruktúra, melyet igé­nyelnek és kedvelnek a fogyasz­tók. Ezt különösen a karban­tartás ideje alatt érezzük, ami­kor társvállalati termékek ke­rülnek nagy tömegben kiszállí­tásra. Ezen túlmenően a nyí­regyházi termékek kedveltségét fokozza, hogy a vállalat barom­fi pépet nem használ fel készít­ményeihez — mely nem talált nagy népszerűségre a fogyasztók körében — és így egy állandó minőséget és fűszerezettséget tud produkálni. Megfelelőnek tartja-e ter­mékstruktúránk összetéte­lét és a húskészítmények válasz­tékát? — A vörösáruk, felvágottak, kolbászfélék termékválasztékát megfelelőnek tartom, míg a füstölt és füstölt-főtt termékek, szalonnafélék, valamint a sült áruk választékelemét és állan­dóságát nem tartom kielégítő­nek, mivel nem fedezi a fo­gyasztói keresletet. Különösen jelen időszakban érezzük e ter­mékek hiányát, hiszen a közüle­­tek beindulása és a „savanyú káposzta” megjelenése erősen növelte a füstölt termékek irán­ti igényt. Az 1984. január 23-i fo­gyasztói árintézkedések vál­tozást eredményeztek az értéke­sített termékszerkezet összetéte­lében. Megyei szinten csökkent a tőkehúsok értékesítése, míg a húskészítmény-forgalmazás szinten maradt. Hogyan hatott az árváltozás az ön által irányí­tott bolt termékszerkezetére? — Az ez évi forgalom mind árbevételben, mind mennyiség­ben a bázis szintet nem érte el. A fogyasztók kevesebbet költe­nek tőkehúsokra és húskészít­ményekre. Ugyanakkor jelentő­sem emelkedett a kereslet az ol­csóbb árfekvésű baromfihúsok, aprólékok iránt. Mivel indokolja azt, hogy a heti tőkehús igényének 70 százalékát hétvégi napokra ren­deli, mely azt a látszatot kelti, hogy a fogyasztói kiszolgálást lassan „gépkocsikról” fogják vé­gezni? — Ismeretes, hogy a hűtőka­pacitás országos viszonylatban is szűkös, és különösen igaz ez megyénkre. A bolt hűtőjében egy napi készlet tárolható, ezért jelent nekünk nagy problémát a túrajáratok esetleges késése. Hogyan fogadják a fogyasz­tók és Ön a közelmúltban bevezetett két új termékünket? — A sertésfej felvágott ked­velt a fogyasztók körében, és emellett egy „szakállas” fo­gyasztói kifogást a sajtvéget teljesen kizárja, mivel e ter­mék bélbe töltve kerül forgal­mazásra. A sertésfej pástétom­nál az elnevezést nem tartom szerencsésnek, mivel a fogyasz­tók egy része a fej alapanyagú termékektől idegenkedik. Külö­nösen akkor, ha a termék nevé­ben is benne van. A pástétom értékesítésénél a nyári időszak­ban gondot jelent a rövid sza­vatossági idő, mely a kereskedőt óvatos rendelésre­­ készteti. Mi a tapasztalat a vasárna­pi gyártás beindulásáról és a hétfői árukínálatra gyakorolt hatásáról? — A hétfői teljes választéki kiszállítás már régi kereskedői és fogyasztói igény. A vasárnapi gyártásnak alapvetően a hétfő reggeli nyitáshoz szükséges áru­­mennyiséget kell biztosítania. A gyakorlatban előfordult, hogy a gépkocsi délben, vagy délutáni órákban, egy esetben zárás előtt szállította ki a boltba az árut, és így csak kedden reggel tudtam az értékesítését megkezdeni. Amennyiben a kiszállítást a délelőtti órákban nem tudják biztosítani, úgy a vasárnapi gyártás nem jelent javulást az ellátásban, sőt zavar a megren­delt áruk átvételénél, és mó­dosításokhoz, lemondásokhoz is vezethet. Húskészítményekből heten­te három alkalommal a nyíregyházi, míg két esetben a debreceni húsipari vállalat szál­lít Önöknek termékeket. Miért tartja szükségesnek a debreceni beszállítást? — A társadalmi rétegződés és a jövedelmek differenciálódásá­nak fokozódása következtében a fogyasztói keresletek megvál­toztak. Nőtt a kereslet az ol­csóbb, és a magasabb árfekvésű termékek iránt, melyet állandó mennyiségben és választékban a két vállalat együttes szállításá­ból tudunk az év egész idősza­kában biztosítani. CZIFRA ISTVÁN csop. vezető Az ÉKV nyíregyházi 30-as húsboltjának egy részlete Nyugdíjasok köszöntése Nyugdíjastalálkozót tartottak november 21-én a válla­latnál. Százhúsz volt dolgozó jött el a rendezvényre. Pekár Lajos igazgatóhelyettes tájékoztatást adott a vállalat életé­ről. Ünnepi vacsoránál beszélgettek el az idős munkások. A nyírmadai citerazenekar lépett még közönség elé. A vállalat szakszervezeti bizottsága 44 ezer forintot fizetett ki segély címén a nyugdíjasoknak. /--------------------------------------------- H Jegyzet Mundér védelem?H­ a az ember e kifejezést hallja, érez valami stih­­jét. Miért? Nem tudom. Talán, mert úgy érzi, hogy a mundér védelme mögött bizo­nyos jogtalanság, hamisság hú­zódik meg. Nem hinném, hogy esetünkben erről lenne szó, már csak azért sem, mert a saját dolgozóink emeltek szót a minőség védelmében. Bizonyára joggal! A mun­dér védelmében, a hírnév óvá­sából, becsületéből, hiszen sa­ját üzletünket nem elsősorban mi, hanem a lakosság nevezte — s eddig joggal! — minta­boltnak. Kitalálták! A húsbolt­ról van szó, amelyet különös kötelességünk szép, friss, ad­­jusztált kiváló minőségű árukkal ellátni. (Nem mintha a többit nem ilyennel kellene!) Sajnos, itt a sajátban­ mégis megtörtént (hadd ne írjam ide a pontos dátumokat), hogy jócskán „szalonnásan” vagyis zsírosan érkezett a minőségi sertéshús. Lehámozták róla ott helyben, s látszott a hús is! Mindezt a meós jelenlétében (s talán csodálkozására is?), hiszen ő, vagy kollégái enged­ték ki az üzemből ilyen álla­potban az árut. Gondolom az áruház vezető­je is arra gondolhatott akkor:­­ a jövőben majd jobban fi­gyelnek a minőségre, vagyis a szabványra. Tévedett. Alig egy-két nap múlva megismét­lődött az eset. Újabb sok kiló­­nyi zsírt szedtek le a húsról, amelyet ezúttal is összegyűj­töttek. S bár leírták — men­­nyiért?! — bizonyos kutyusok jártak jól a törött, véres hús­sal és a zsiradékkal. Csakhogy ez nem megoldás. Nem lehet megoldás! Hiába dugják fejüket a ho­mokba a hibát vétők, a téve­­dők. Ha jelzésre, szólásra, te­lefonra sem hajlandó kiszáll­ni a meó, a gond marad Jó­szándékkal szólunk. Igenis a mundért, a vállalat jó hírét kívánják védeni mindazok, akik szóltak, de azok is, akik cselekednek. Illenék igazán jobban oda­figyelni a minőségre. De ez nem csupán illem, kötelesség is. És akik a minőség óvásá­ért szólnak, ez ügyben tesznek, cselekednek, azok a vállalat, a népgazdaság érdekeit a tisztes­séges kereskedői hírnevünket is óvják, védik, s ha úgy teszik ám legyen, igenis védik a mundér becsületét. Figyelő ______________J

Next