Szabolcsi Húsipar, 1987 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1987-01-01 / 1. szám

IV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2,50 FORINT 1987. JANUÁR Jövőnket mi alapozzuk e?ról.­ "Tjamaj Imre újajvb alá­­ szeretettel és tisztelettel köszöntöm mun­katársaimat, lapunk minden olvasóját­­ az új év alkalmából. Ha az 1987. esz­tendő feladatait akarjuk meghatározni, elen­gedhetetlen, hogy az elmúlt év mérlegét meg­vonjuk. Úgy gondolom, nem nagyon sántít a hason­lat, ha az éves munkavégzésünket gépkocsin történő utazásnak tekintjük. Eljátszogatva a hasonlat adta lehetőséggel, a következőket ál­lapíthatjuk meg: az általunk kijelölt úton jár­tunk, eléggé céltudatosan haladtunk. Mindazo­kat a dolgokat, amit megvalósításra eltervez­tünk, többé-kevésbé sikerült elérni. Felvásár­lási, termelési, belkereskedelmi és exportfel­adatainkat teljesítettük. Műszakilag gyarapod­tunk, gazdálkodásunk eredménye jól alakult. A vállalati kollektíva munkafegyelme javult, az irányítás színvonala növekedett. Az irányítás­ról jut eszembe, hogy saját kormányzásunk mellett „távirányítás" is érvényesült, ami al­kalmanként kényszerhelyzetet teremtett, de úgy vélem, hogy a „távirányítást” végző ÁHT hiá­nyához hozzá kell majd szoknunk. Haladási sebességünkre nem lehet általáno­sítani, hogy azt mindig a legnagyobb sebes­ségfokozat jelentette. Haladtunk az úton, előz­tünk, kikerültünk buktatókat, de többször in­dokolatlanul lelassultunk — pedig nem adód­tak olyan meredek emelkedők, amelyek a se­bességvesztést indokolták volna. Inkább a ké­nyelmes megpihenés, a felesleges fontolgatás miatt vesztettünk lendületünkből. Lényeges műszaki hiba sem következett be. Az ágazatok, munkaterületek illeszkedő fogas­kerekei között kevesebb volt a súrlódás. Egy­­szer-kétszer az olajozás-kenés nem jól sikerült, elszaladtunk a túlórakerettel, nem arányosan használtuk fel a vgm-pénzt stb. stb... S átadásunk során utunkat jócskán szegé­lyezték a gazdasági szabályozás K­RESZ­­- táblái. Sajnos, a gazdasági irányítás gyakrabban alkalmazta az utasító, tiltó táblá­kat, mint az útbaigazító, segítő jelzéseket. Re­méljük, hogy a jövőben ez a helyzet megvál­tozik és így mi is jobban el tudunk igazodni. Egy táblát már megszűntnek tekinthetünk: a sebességkorlátozás megszűnt! A közlekedésünket ellenőrző hatóságok nem voltak tétlenek az elmúlt évben. Revíziót tar­tott a tröszt, beszámoltatott a városi tanács, a megyei pártbizottság, a megyei népi ellenőrzés. Szerencsénkre nem kaptunk helyszíni bírságot, feljelentést, ellenkezőleg, jóindulatú, segítő szándékú tanácsokban, útbaigazításokban volt részünk. Ezt a megnyilvánulást megköszönhet­jük valamennyien és továbbra is számítunk rá! E kissé játékos visszatekintést azzal össze­gezhetjük, hogy sikeres útunkat jó útitársak módján tettük meg, az eredmények számotte­vőek, elismerésre méltóak, viszont nem kevés számú problémáinkból nagyon gyorsan okul­nunk kell, fel kell számolni azokat. 1987-től a mi kezünkben van a sebességváltó! Ebben az évben nem csupán reménykedni, de hathatósan és gyorsan tenni kell! Talán most kell, hogy első számú jelszó legyen: az idő pénz! Jó gazdálkodásunk alapvető feltételei adottak. A megyében a feldolgozáshoz szükséges alapanyag biztosított, mind élő állatban, mind regionális üzemtől történő húsvásárlás útján. Itt jelentkezik először az önállóság adta lehe­tőség kibontakoztatása: minden alapanyagot csak célirányosan szabad felhasználni, haszná­lati értékét figyelembe véve. Saját magunk hasznára vagy kárára diszponálunk a nyers­anyag felett. Termeltetési kapcsolatainkat a formalitások­tól mentessé kell tennünk. Akcióink nem jóté­konysági intézkedések. Oda kell pénzt, ener­giát fordítanunk, ahol a mennyiség növelésére a vágóállat ipari feldolgozása szempontjából jobb minőség előállítására a lehetőségek ad­va vannak. A kockázati tényezőket minimális­ra kell csökkenteni, ami gondos, körültekintő munkával érhető el.­ényeges változásnak kell bekövetkezni a termelés, feldolgozás munkafázisában. Terveink szerint eddig még sohasem produkált mennyiséget kell előállítani, termé­szetesen új, magasabb minőségi követelménye­ket kielégítően. A megyei tőkehúsellátásban jelentkezni kell a darabolt húsrészek előállítá­sának. A budapesti partnerekkel szerződésein­ket az önállóság jegyében kötöttük meg. Komoly ellátási feladatunkat csak szabvá­nyosan megmunkált tőkehúsokkal tudjuk tel­jesíteni. Katasztrofális következményekkel jár­hat, ha hiányos megmunkálás miatt nem veszik át a kereskedők a húst. A húsok raktározásá­nál, a továbbfeldolgozásra történő kiadásnál tovább kell érvényesíteni a használati érték szerinti gazdálkodást! Az előállítandó végtermék követelményének megfelelően mennyiségi és minőségi veszteség­mentesen kell osztályozni, megmunkálni és fel­használni az alapanyagot. A készítménygyártásnál az új húsüzem min­den adottságát ki kell használni. Élenjáró mi­nőséget, maximális gazdaságosságot kell produ­kálnunk. E magas minőségi követelménynél kell megemlíteni a munkafegyelem kérdését. Csúcsminőséget csak csúcsfegyelemmel lehet elérni. A drága gépek csak akkor „hozzák” a remélt eredményt, ha a lehető legtöbbet dol­goznak, rendeltetésszerűen használják azokat. Az­­ egész vállalat akkor funkcionál jól, ha termelékeny, jó minőségben és gazdaságosan termel. Csak ez lehet valamennyi munkaterü­let egyetlen minősítője. Az íróasztaloknál, a számítógépeknél, a tink­­műhelyekben, az igazgató szobájában nem le­het hivatkozni mesterkélt, irreális sikerekre, eredményekre és érdekekre! Kereskedelmünk egyes kérdéseit már a ter­melésnél említettem. Külön ki kell emelni, hogy önállóságunkat — egyebek között — csak korszerűen gyakorolt, az igazi kereskedelem vonásainak megfelelő áruforgalmazással lehet érvényesíteni. Bátrabban kell vállalkozni új marketingtevékenységre. A kereskedelemmel élő kapcsolatot kell tartani, ami a fogyasztók igé­nyének jobb kielégítéséhez vezet. xportfeladataink jelentősek. Feltétlen ki kell használni adottságainkat a szovjet­­ exportra történő értékesítés arányának maxim­ális növelésére. A vállalati önállóság megteremtésénél a kor­mányzat igen méltányosan járt el velünk szem­ben. Adósságainkat mérsékelte, pénzügyileg is sok minden rendezve van. Jogosan lehetünk büszkék elért eredményeinkre és optimista bi­zakodással tekinthetünk további jövőnk elé. Minden lehetőség adra van, hogy dolgozó kollektívánk örömét lelje munkájában. Anyagi­lag és erkölcsileg a munkasikerek elismerése biztosított. Rajtunk a sor, hogy bizonyítsuk: eddigi eredményeinket fegyelmezetten, egymást tisztelve, segítve tovább fokozni is tudjuk. KOMMUNISTA MŰSZAK A Szabolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat teljes dolgozó kollektívája kom­munista műszakot tartott december 23-án. A csaknem 8 és fél ezer munkaóra teljesítéséért já­ró több, mint 200 ezer forint bért az Együtt Nyír­egyházáért mozgalom javára, a városi műjégpálya építésére ajánlották fel. MUNKÁSGYŰLÉS Az új esztendő első munkanapján, január 2-án vállalatunknál munkásgyűlést tartottak, amelyen Tamás Imre igazgató köszöntötte a kollektívát, ismertette az 1986-os esztendő eredményeit, szólt az idei teendőkről, s kívánt békés, boldog, ered­ményekben gazdag új esztendőt a vállalat minden dolgozójának. Minden kedves Olvasónknak eredményekben gazdag, békés, boldog új esztendőt kívánunk a szerkesztő bizottság Csehszlovák küldöttség látogatása Együüttműködés az eperjesiekkel Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei és városi Bizottságának a meghívására december 5-én a csehszlovákiai Eperjes város kül­döttsége megyénkbe látogatott. A delegációt fogadta Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára. A két város: Nyír­egyháza és Eperjes kapcsolatai­nak bővítését célzó megbeszélé­sen részt vett Tamás Imre, a Szabolcs-Szatmár megyei Állat­­forgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója is. A programban szerepelt a vállalat meglátogatása is. Eper­jes város húsipari vállalatának üzemigazgatója ellátogatott vál­lalatunkhoz és üzemlátogatás során ismerkedett életével, mun­kájával, beszélgetett gazdasági, párt- és társadalmi vezetőkkel. A látogatás alkalmat adott ar­ra, hogy a nyíregyházi és az eperjesi húsipari vállalat között kapcsolat felvételére kerüljön sor. Az együttműködés részlete­inek kidolgozására a közeljövő­ben vállalatunktól küldöttség utazik Eperjesre, a húsipari vál­lalathoz. Brigádok elismerése Ötvenezer forint a mintarendszer sikeréért A vállalat gazdasági és társa­dalmi vezetése, valamint az öt­let szocialista brigád (szervezé­si osztály) munkaversenyt hir­detett a számítógépes kereske­delmi mintarendszer sikeres be­vezetésére. 50 ezer forintot tű­zött ki azoknak a brigádoknak, akik ezt a munkát elősegítik. A szocialista munkaverseny­nek ez a formája új színfolt volt az 1986. évi versenymozga­lomban. A december 22-i záró­értékeléskor bebizonyosodott: a próbálkozás elérte célját, a kez­deményezés sikerrel járt. Az 50 ezer forintot a vállalásaikat eredményesen teljesítő ötlet, 1. István (ügyvitel-gépesítés), a Táncsics (elszámoltatási o.), az Angela Davis (pénzügyi o.) és a Báthory (kereskedelmi o.) szo­cialista brigádok között osztot­ták szét. Több, mint 50 millió forint értékben vásároltunk húsipari gépeket új üzemünkbe a tőkés piacról. A magas műszaki színvonalú berendezések a legszigorúbb élelmiszer-higiéniai követelményeknek is megfelelnek. Felvételünkön a Treff— Derby II. kockázógép látható, mely szalonna- és húskockák előállítására, felszeletelésére alkalmas. Láng István műsza­ki ellenőr a gép zárószerkezetének működését ellenőrzi. (Elek Emil felvétele)

Next