Szabolcsi Ifjúság, 1983 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1983-02-01 / 2. szám

Esküt tettek Véget értek megyénkben is az évzáró-évnyitó munkásőr­­egységgyűlések. Számos fiatal ezeken a fórumokon tett ünne­pélyes esküt a csapatzászló előtt. Érdekes, hogy több lányt is láttunk az esküt tevők kö­zött. A legtöbb fiatalt a párt és a KISZ ajánlotta az önkén­tes fegyveres testületbe. A fehérgyarmati városi-járá­si egység gyűlésén részt vett Borbély Sándor, az MSZMP KB tagja, a munkásőrség or­szágos parancsnoka. Beszédé­ben egyebek között arról szólt, hogy a most esküt tett fiata­lok jó közegbe kerülnek. És nemcsak a szatmári területen. Az önkéntes testületben nin­csenek generációs ellentétek. Szokássá vált a tegező vi­szony, húszéves fiúk tegeznek idős, alapító munkásőröket. Majd az országos parancsnok szó szerint ezt mondta: „Fiatal és idős munkásőrnek egyaránt feladatuk, hogy a jó ügy mel­lé állítsák a munkatársaikat, a környezetükben élőket. A munkásőrnek legfőbb fegyvere legyen a szerszám, a tudás, a kezdeményezés”. Az idézett mondatok akár útravalóul is szolgálhatnak a most esküt tett szabolcs-szat­­mári munkásőröknek. De kaptak út­ra­valót idősebb, le­szerelő és tartalékállományba vonuló társaiktól is. Akik jel­képesen átadták a fegyvert meghatóan szép és­ egyszerű mondatok kíséretében. A má­tészalkai városi-járási egy­séggyűlésen Almási Zoltán ad­ta át a fegyvert azonos nevű fiának, ifj. Almási Zoltánnak. A nagy nyilvánosság előtt mit mondott az idős ember a meg­­illetődött fiának? S mit mond­tak a többi idős fegyverátadók? Elmondták, hogy a fiataloknak követni kell a forradalmi elő­dök példáit, az üzemekben, a településeken öregbíteni szük­séges a munkásőrök jó hírne­vét. Mitől is van jó hírnevük a munkásőröknek? Miért kaptak a januári egységgyűlésen a nyírbátori munkásőrök Pro Urbe-díjat és a fehérgyarmat­tiak miért kaptak Kiváló Tár­sadalmi Munkáért kitüntetést? Azért, mert a munkásőrök — és nemcsak a két városban — kezdeményezők a társadalmi munkában, példamutatók a termelésben és a legtöbb mun­kásőrt emberi, baráti kapcsolat fűzi össze. Gyors beilleszkedést, jó szol­gálatot kívánunk a fiatal sza­­bolcs-szatmári munkásőröknek. XVIII. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1983. FEBRUÁR HÓ Taggyűlésekről jelentjük Vízügy: Nyíltan, kendőzés nélkül Ha nem a terjedelem, hanem a mondandó után ítéljük meg a Krúdy Gyula KISZ-alapszervezet vezetőségének beszámolóját, ame­lyet Kaselják Pál titkár ismertetett, akkor azt kell mondani, hogy hat oldalba sűrítve volt egy esztendő munkája. őszintén, nyíltan és kendőzetlenül elemezte az 1982-es mozgalmi év akcióprogramjá­nak és az egyéni vállalásoknak a végrehajtását. Fiatal mérnökök, közgazdászok, matematikusok, technikusok és más szellemi foglalkozású fiatalok a tagjai a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság eme alapszervezetének. Kellemes környezetben tanácskozott 24 fiatal. Azért csak ennyi, mert tíz KISZ-es kisma­ma van gyesen, s legalább hatan betegek voltak, s nem kevés a vidékről bejáró sem. Ennek ellenére pontosan megjelentek február elsején délután 4 órakor. Figyelmesen hallgatták a fi­atalok az értékelést, amelyben lényegbevágó kérdések hang­zotak el. Tetszett, hogy elsősor­ban az értelmiséget foglalkozta­tó témákat boncolgatta a beszá­moló. Behatóan elemezte az FMKT munkáját, s megállapí­totta a három éve újjászervezett társaság jelentősen erősödött, fejlődött, s jelenleg mintegy 50—60 tagja van. Ennek 70 szá­zaléka KISZ-tag. Nem volt meg­elégedve ezzel az aránnyal, hi­szen, mint Kaselják Pál említet­te, csak a tagság fele vesz részt ebben a pénzt is termelő­ szel­lemi tevékenységben, amely a KISZ konyhájára is pénzt hoz. Elismerést érdemelnek azok a fiatalok, akik azt az 570 ezer forintot megtermelték, amellyel a vállalat bevételét növelték. „Jól járt szervezetünk is — emlí­tette a KISZ-titkár —, mert ennek az összegnek 33 százaléka, vagyis 175 ezer forint illette meg a KISZ-bizottságunkat,s a töb­bi a fiatalok lakástámogatásá­nak az alapját növelte.” Ezek a fiatalok tervezték meg a nagy­­kállói tanács részére a szenny­vízelvezető csatornahálózatot, Nyírmada—Pusztadobos körze­tében az ivóvízhálózat terveinek felülvizsgálatát, készítettek ter­vet tsz-nek, meliorációs munkát vállalatuknak és számítógépes programot is. Stagnál viszont a vállalatnál az Alkotó Ifjúság pályázat ügye, s mint mondták hullám­völgyben van. S ez azért is ért­hetetlen, mert hasznos, jó fel­adatokat jelöltek meg a fiata­loknak. Csekély az érdeklődés. Hogy miért? Ezt így indokolta a beszámoló: „A korábbi eszten­dőkben 10—12 pályázó volt, most alig 4—6. Nem megfelelő az érdekeltségi rendszer, sok­szor igen csekély összegeket tűznek ki egy-egy team tagjai részére, s ezért nem is indulnak. Érezzük, hogy ezen javítani szükséges. Ezért kezdeményez­tük a szakvezetéssel együtt az OVH-nak a díjak felemelését. Talán ezzel elmozdulunk a holtpontról”. Szép eredmény, hogy e KISZ-szervezet tagjainak 80 százaléka szocialista brigádtag. És az sem mellékes, hogy a gaz­daságvezetés elismerte a múlt évben is a kiválóan teljesítő fi­atalokat. Négyen kaptak különböző ki­tüntetést. Élénk politikai élet folyik a szervezetben. Ezt a po­litikai vitakör, s az ott teríték­re került és kerülő témák ta­núsítják. Stabilizálódott a vita­kör létszáma is, s kiválóan lát­ja el feladatát Stumf János ma­tematikus. Behatóan és kritikus szem­mel vizsgálták a párttagnevelő munkát. Nem a KISZ-szervezet a hibás abban, hogy a múlt év­ben egyetlen fiatalt sem vettek fel közülük a pártba. Két fi­atalt, egy közgazdászt és egy mérnököt ajánlottak. Előbbit már negyedik (!) éve. Valójában sorbaállás van, s indokolatlanul arra hivatkoznak, hogy „ronta­nák a statisztikát”. Sikere volt a kedvezőtlen be­számolónak, s a színvonalra vall, hogy itt szükségesnek tar­totta a 3-as pártalapszervezet vezetősége, hogy minősítse a KISZ-szervezet egész éves mun­káját. Ezt ismertette Varga Ist­ván a pártvezetőség ifjúsági fe­­lelőse, aki sok jót mondott el a KISZ-szervezetről, s a követel­ményeket is megfogalmazta. Ha­sonlóan cselekedett az üzemi KISZ-bizottság titkára. Urbán Lajos részletesen szólt e KISZ- szervezet és­­ tagjainak munká­járól, s az eredmények mellett az árnyoldalukat is megemlítette. Íme egy mondat a KISZ-bizott­­ság minősítéséből: „Sajnálatos, hogy éppen a Krúdy KISZ-szer­­vezet tagsága nem látogatja megfelelő arányban az értelmi­ségi klubot, holott itt dolgozik a legtöbb mérnök, technikus, köz­gazdász fiatal.” Sólymos Károly fiatal mérnök arról szólt, hogy jelentős ered­ményt ért el az FMKT, de fel­hívta a figyelmet, hogy sokkal több benne a lehetőség, s ezt ki kell használni. Akkor viszont az 570 ezer forint értékű munka megháromszorozható a jövőben. Jeczkó Pál a vállalat főmérnöke a fiatalokkal való gyüttműködés fontosságáról szólt, s arra kérte a KISZ-szervezetet, hogy a jö­vőben többet segítsen a kezdő szakemberek beilleszkedésében. Elismerte, hogy stagnál az Al­kotó Ifjúság pályázat ügye, s ezen a jövőben javítani szüksé­ges. Bácskai Mária a politikai vitakör időpontjának megválto­zását kérte úgy, hogy az igazod­jék az érdekeltekhez. Iván György a pártalapszervezet tit­kára a kimagasló eredményt el­ért fiatalokról, s munkáikról szólt elismeréssel. Veszeli András fiatal mérnök a frissítésre, új, még fiatalabb erők toborzására hívott fel. Ezek után került sor az új ve­zetőség és küldöttek megvá­lasztására. A Krúdy Gyula alap­szervezet új titkárának Balogh Árpádot választották meg. (fk.) Munkásőrjubileum Január 30-án ünnepelte meg­alakulása 25. évfordulóját a fehérgyarmati Zalka Máté Munkásőregység. A megye és járás párt- és gazdasági vezetői, a munkásőrök, hozzátartozók, ünneplők nagy tetszéssel fogad­ták az 1364. sz. Petőfi Sándor Úttörőcsapat köszöntését. Az út­törőtanács gárdafelelőse monda­tait követően egy-egy szál szeg­fűvel köszönték meg a járás és város 6 ezernyi kisdobosa és út­törője nevében a munkásőrök segítségét. A naményi VOR-bari Az új év kezdete nem kön­­­nyű időszak a mozgalmi munká­ban sem. Erről beszélt Megellai Éva, a Vörös Október Férfiruha­gyár vásárosnaményi gyáregysé­gének KISZ-titkára. — Egyelőre az alapszervezeti taggyűlések zajlanak vállala­tunknál. Ez különösen nehéz feladat az idén, hiszen az eddigi három mellett két új alapszerve­zet is alakult. Az egyik az ad­minisztratív munkakörben dol­gozó fiatalokat tömöríti, a má­sikba pedig az„a” nadrágszalag ifjú dolgozói tartoznak. E két új alapszervezetre azért volt szük­ség, mert ezeken a területeken semmilyen tömegszervezet nem fogta össze a fiatalokat. Mi pe­dig azt szeretnénk, ha itt is jól összekovácsolódna a társaság. Ez év elején tehát öt alapszer­vezet taggyűlését hallgatta-hall­­gatja végig Megellai Éva. A meglévő három alapszervezet idei első­ tanácskozásán értékel­ték az elmúlt év munkáját, s meghatározták az új mozgalmi év feladatait. Az újonnan léte­sült alapszervezetekben pedig az akcióprogram összeállítása ad munkát. — Elégedett vagyok KISZ- eseink munkájával — folytat­ja Éva. — Miért? Pillantsunk be­le — szúrópróbaszerűen — a III. számú KISZ-alapszervezet értékelő beszámolójába: „A KISZ-es fiatalok munka közben szívesen tanulnak, s vállalnak más reszortokat. Egy­két alkalommal társadalmi munkában javításokat végeztek, de ott voltak teljes létszámmal a két kommunista műszakon is. Tavaly három KISZ-es kiváló dolgozó lett. Részt vettek a klub­ban megtartott író-olvasó talál­kozón, valamint segítettek a kismama-találkozó és a gyer­meknap megszervezésében...” — A jó eredmények mellett sajnos hiányosságok is vannak. Ezért a vállalati akcióprogramot (Folytatás a 4. oldalon) Most: Kerülni az egyhangúságot (2. oldal) Nőtt a követelmény, nőtt a pénz (3. oldal) Szurkoljunk nekik: Szabolcsiak a Ki mit tud? - ban Újra lesz Ki mit tud? a tévé­ben. Régen nem rendezték meg a most még amatőrnek számító, de pár év múltán már sikeres művészi múlttal büszkélkedő, vagy éppen az azonnal felfede­zett tehetségek versenyét. Talán ezért is előzi meg most nagy várakozás a népszerű vetélke­dőt, melyből ezúttal is, minden bizonnyal kikerülnek az új Koncz Zsuzsák, Hacki Tamások. Szerencse, pillanatnyi lelkiálla­pot, a világot jelentő deszkák izgalmának legyőzése, s még megannyi szempont befolyásol­hatja, kik kerülnek tovább, s végül kikkel találkozhatunk majd a tévé képernyőin. Egy va­lami azonban biztos: jó ez a ve­télkedő, mert olyan, művész je­löltek győzelmét, is hozhatja akik enélkül talán soha nem juthatnának el a csúcsra, s mű­vészetük nélkül szegényebb vol­na kulturális életünk. Izgatottan várták a rendezők, vajon milyen sikere lesz a fiata­lok körében a legújabb Ki mit tud?-nak. Van-e kellő jelentke­ző a legifjabb nemzedék sora­iból, s milyen színvonalú pro­dukciókkal állnak a közönség elé? Erről hiteles és pontos ké­pet még most, amikor befeje­ződtek a megyei elődöntők, sem formálhatunk, ám ami a sza­bolcs-szatmári versenyzők ará­nyát jelenti az országos mezőny­ben, úgy tűnik, bizakodhatunk. ^Megyénkből százhúszan je­lentkeztek az idei versenyre. Mint az várható volt, a legtöb­ben a ma népszerű könnyűzenei kategóriában álltak porondra, hogy társaikkal megmérkőzze­nek. Szép számmal vonzotta az érdeklődőket az úgynevezett egyéb kategória — bűvészek, pantomimesek, parodisták —, s a klasszikus műfajokban is so­kan próbáltak szerencsét — vers- és prózamondók, népzené­szek, kórusok.­­ A megyei elődöntők január végén kezdődtek meg Nagykál­­lóban, majd szombatonként öt helyszínen folytatódtak. Színre léptek a hangszeres zene, ezen belül a tánc és pop-rock, a voká­lis pop-rock és zene — sanzon és táncdal — a dzsessz,, a népze­ne klasszikus zene előadói, ös­­­szemérték tudásukat a néptánco­sok, a vers- és prózamondók, a diszkótáncosok, valamint az egyéb kategória képviselői — ez utóbbira zenés parodisták és ak­robaták is jelentkeztek. Kik kerülnek tovább a tévé kamerái révén az ország nyilvá­nossága elé — erről döntenek a megyei versenyen, melyet már­cius 19-én rendeznek meg a Megyei és Városi Művelődési Központban. Itt egy megyei és egy központi zsűri is beleszól a továbbjutásba — ez utóbbiban részt vesz a tévé, a KISZ KB képviselője is. A versenyzőknek a művelődési házak adnak segít­séget — ha igénylik. Mi, tévéné­zők pedig kíváncsian várjuk, kik képviselik majd Szabolcs-Szat­­már színeit.

Next