Szabolcsi Vízmű, 1977 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
A SZABOLCS-S SZATMÁR MEGYEI VÍZ - ÉS CSATORNAMŰ VÁLLALAT LAPJA III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÄRA: 1.— FT 1977. JANUÁR HO Az elmúlt évben elért eredményeink, a sikereinkért kapott dicséretek, elismerések, a hibáinkat ért bírálatok mind, mind arra köteleznek bennünket, hogy az idei tennivalóinkat jól végezzük, céljainkat ismerjük, pontosan meghatározzuk és azok működjünk közre. elérésében Mindez azonban csak akkor lehet eredményes, ha munkánk előkészítésében alaposan tanulmányozzuk az elmúlt esztendő tapasztalatait, s a továbblépés egyik feltételének tekintjük a elemző-értékelő mindennapos tevékenységet. Vállalatunk munkájával lényeges feltételt ad az életszínvonal emeléséhez: vizet, csatornázást. Ez különösen jelentős ebben a megyében, ahol a vízellátás és a csatornázás elmarad az országos átlagtól. Más megyék utolérése tehát nem egyszerűen „virtus”, hanem az e tájon élő emberek életének szebbé, kényelmesebbé, tételének egyik kulturáltabbá kulcstenni valója. Röviden szólva: kötelességünk ! A művek építése, kapacitások fejlesztése nagy beruházási tevékenységgel jár, művek átvételére, üzemeltetésére nekünk kell idejében felkészülni. Bizonyos településeken — Balsa, Gacsály, Marokpapi, Beregdaróc, Kisléta, stb. — 1976-ban provizórikusan üzemeltettünk. Itt mielőbb be kell fejezni az építést és a végleges üzemet biztosítani kell. Más vállalatok által épített művek átvételére is sor kerül. Előzetes tájékoztatás szerint elkészül Nyírvasvári, Geszteréd, Bököny, Nyírtelek, Tiszadob, Tiszaeszlár, Baj, Beregsurány, Nyírjákó, Cégénydányád vízellátása. Ezek üzemeltetése jelentős feladat lesz. Reméljük, hogy a beruházók és kivitelezők ígéretüknek híven határidőre és jól végzik munkájukat. Az 1977. évi tervet az ötödik ötéves tervvel összhangban a megyei irányelveknek megfelelően készítjük. Most már a vállalat minden dolgozóját az éves terv feladatai és azok részletei érdekelik. A vállalat előzetes terve december végén elkészült. A terv pontosítására majd az 1976. évi tényadatok alapján kerül sor az éves mérlegbeszámoló után. Termelési előirányzataink 5 százalékos növekedést mutatnak és elérik a 164 millió forintot. Létszámnövelést csak az új művek belépése miatt tervezzük. Az új művek várható kihasználtsága, gazdaságtalan működése, az amortizáció növekedése miatt a termelékenységi mutatók javulása nem várható. Meggyőződésem azonban, hogy az eredményesség növelésének az eszközeit — a terven túlmenően is — a vállalat dolgozói és vezetői meg fogják találni. A követelményeket senki iránt fokozni kell, minterv feszített lesz és teljesítése próbatételt jelent. A tárgyi feltételek biztosítása mellett a személyi feltételeket is biztosítanunk kell. Mindenkitől azt várjuk, hogy ambícióval, fegyelmezetten végezze munkáját. Csak jó együttműködéssel, lelkesedéssel, tanulással fokozhatjuk eredményeinket. Képzett, öntudatos dolgozókra van szükség. Meg kell ragadni az alkalmat, minél több dolgozót kell az oktatásba, a továbbképzésbe bekapcsolni. A művelődési lehetőségekről sem feledkezhetünk meg! Jobban kell felkarolni és támogatni vidéki dolgozóinkat is, de mindenkitől meg is kell követelni a jó munkát, a munkaidő jobb kihasználását. A munkaverseny, szocialista brigádmozgalom szélesítésének lehetőségeit ki kell használni. Az eddig elért eredmények jók. Az üzemvezetőségek és telepek versenyét is tovább kell folytatni. Látni kell, hogy a nehézségek ellenére a jó munka feltételei állandóan javulnak, de a szociális ellátás, munkásellátás terén még nagyon sok a tennivaló. A munkánk eredményességéhez elengedhetetlenül fontos az az együttműködés, mely az OVH, megyei pártés tanácsi szervek, vízügyi szervek között kialakult és a mi munkánk támogatásában nyilvánul meg. Jelentős esemény a vízellátással és csatornázással foglalkozó új tanácsrendelet, mely itt a megyében sok kérdés rendezését és megoldását teszi lehetővé. A teendőket a tanácsrendeletnek megfelelően sürgősen meg kell határozni és a szükséges intézkedéseket mielőbb meg kell tenni. Arra kell törekedni, hogy a szolgáltatás színvonalának emelésével zavartalanul biztosítsuk a lakosság, intézmények és ipar igényeinek kielégítését. A vállalatunk már hagyományokkal rendelkezik, múlt eredményei a jövőben a tovább ösztönöznek. Azt szeretném, hogyha minden új dolgozó, aki a vállalathoz kerül, megtalálná munkájának célját és értelmét. Az a dolgozó pedig, aki távozik, érezze azt, hogy itt végzett munkája nem volt hiábavaló és a közösség, a megye javára dolgozott.elentős munka vár mindenkire. A vállalatvezetés biztos abban, hogy a tervet a vállalat dolgozói teljesítik és a kitűzött célokat elérjük. Ezt várják a vállalattól a megye vezetői, ezt diktálja a kötelesség! Jancsó Gyula igazgató Célkitűzéseink 1977-ben J Az új mozgalmi év előtt Az elmúlt év jelentős tennivalókat, sok megoldandó feladatot, szép célt hozott a KISZ-alapszervezetekben munkálkodóknak. Helyt kell állni a gazdasági, és a politikai munka terén. Most, miután az 1976-os esztendő múlttá vált eseményeit jól ismerjük és értékelni-minősíteni is tudjuk, elmondhatjuk: fiatalok nem okoztak csalódást. a Már az év eleji taggyűlések, a márciusi küldöttgyűlések, az új KISZ-bizottságot választó és a KISZ IX. kongresszusára való felkészülés rendezvényei az 1976- ban ránk háruló munka ismeretében zajlottak. Az alapszervezetek a megalakult KISZ-bizottság útmutatása alapján szervezték munkájukat. Jól hasznosították a pártalapszervezetek első ízben készített minősítéseit: ezek könnyítették az 1976—77-es mozgalmi év akcióprogramjának összeállítását. A KISZ-bizottság a KISZ városi bizottságának irányelvei és a vállalati pártvezetőség által meghatározott célkitűzések szerint hangolta össze, irányította és segítette a fiatalok munkáját. Vállalatunknál sok a fiatal, a dolgozók összlétszámának körülbelül 40 százaléka, 510. Munkájuk részletes ismertetése meghaladná egy újságcikk terjedelmét. Ezért hát csak a legfőbb események, eredmények felemlítésére vállalkozhatok. Ezek alkalmasak arra, hogy érzékeltessék a tennivalókat, azok nagyságát, a munka lendületét és eredményeit. A mozgalmi évet a FIN eseményei indították, ezekbe fiataljaink is bekapcsolódtak, s e megyei szintű rendezvények tevékeny részesei lettek. Szép siker volt a Nyírvasváriban megyei szinten megrendezett kispályás labdarúgókupa fiataljaink általi megnyerése. Ezen túlmenően vállalaton belül is műsoros esten, vetélkedőn, s társadalmi munkaakción vettek részt fiataljaink. A nyári időszakban a vállalati gazdasági munkánk mellett szabadidő kulturált kihasználása érdekében a vállalat szakszervezeti bizottságával közösen sport- és kulturális rendezvényeken vettünk részt, illetve vállalaton belül is szerveztünk. Például vállalati kispályás labdarúgó-bajnokságok, kulturális napok, szellemi vetélkedők, stb. Ide sorolhatnánk a fentieken kívül a Széchenyi István alapszervezet fiataljainak segítségadását az ODOT országos rendezvényéhez, a Vásárhelyi Pál KISZ- alapszervezet közös sport-, kulturális versenyen való részvételét, amelyen a Kemecsei Állami Gazdaság KISZ-bizottsága meghívására vettek részt. A Krúdy Gyula KISZ-alapszervezet fiataljai közös kirándulást, vetélkedőt szerveztek a fehérgyarmati KISZ-es fiatalokkal. Az ősz újabb feladatot hozott számunkra, mivel felmenő rendszerben, 510 fiatal részvételét biztosítva igyekeztünk a vállalati ifjúsági parlamentek lebonyolítását elősegíteni. Az év során a vállalat gazdasági munkájának segítése nemcsak az akcióprogramokban tett vállalásaink fő része volt. Néhány jellemző adatot felsorolva, mint pl. a KISZ részvétele szocialista brigádmozgalmakban, a kommunista műszakok szervezésében és lebonyolításában való részvétel, jó munkakapcsolatok kialakítása az illetékes KISZ- alapszervezet, pártalapszervezet és gazdasági egység között, vagy a sikeresen lebonyolított ötletnap megrendezése is mind ezt bizonyítják. Legfontosabb kezdeményezésünk e téren az illetékes gazdasági egységekkel kötendő, illetve már meg is kötött együttműködési szerződések, amelyeken keresztül vállalatunk meghatározza fiataljaink részére nagyobb jelentőségű feladatokban való részvételünket. Kérjük ezúton is gazdasági vezetőinket, hogy használják ki ezt a lehetőséget, számítsanak a jövőben jobban ránk, fiatalokra, határozzanak meg több konkrét feladatokat egy-egy közösség, fiatal garnitúrája számára. Most, amikor közeledik a mozgalmi év zárásának ideje, vessen számot önmagával minden fiatal, kérdezze meg: megtettem-e mindent vállalásaim teljesítésére? Ha igennel felelhet, akkor a jól végzett munka öröme ragyogja be az új feladatok végzésének szándékát. Szükség van lelkesedésre az elkövetkező tennivalók végzéséhez is. Az 1977- es év nagy tempót követel mindenkitől, minden vállalattól. Amikor vállaljuk az évben ránk háruló munkát, ne feledjük: kívánságainkat csak úgy és akkor teljesítheti vállalatunk, illetve a társadalom, ha mi is derekasan helytállunk. Egészítsük ki Vedd észre, tedd szóvá! jelszót a az Oldd meg jelszóval, mert az észrevett tennivaló elvégzése több, sokkal több, mint a munkát másra hagyó szemlélődés. Ha az az 510 fiatal, aki vállalatunk dolgozólétszámába tartozik, jól, lelkesen, korszerű módon fogja erejét az összigyekezetbe bekapcsolni, a vállalat eredményei dicséretesek lehetnek. Cseppentő József KISZ-biz. titkár A vízgazdálkodás várja a szakembereket A magyar vízgazdálkodás szép múltra tekint vissza, hisz hazánk földrajzi elhelyezkedése, folyókkal való behálózottsága együtt jelentette a létet, de a gyakori veszélyeztetést is. A veszélyek felismerése késztette őseinket már a XVII. század elején arra, hogy a Tisza árvizei ellen gátak emelésével védekezzenek. Ez a vizek kártétele elleni védekezés tervszerű,vé, szervezetté csak 1846. augusztus 27-től, a tiszadada—szederkényi átmetszés megkezdésétől vált, melynek lelkes támogatója Széchenyi István, megtervezője a nagy magyar vízi mérnök, Vásárhelyi Pál volt. A fő gondot akkor az árvizek elleni védekezés, a mocsarak, lápok vizének elvezetése jelentette. Az emberi élet kulturálódása, az iparosodás során új igény fogalmazódott meg a víz minőségét illetően, mely igényt a talaj mélyebb rétegeiben található vízből próbálta meg kielégíteni. A víz állapota, minősége a felhasználás során megváltozott, szennyeződött. Ez a jelenség létrehozta a környezet szennyezésének, majd védelmének problémáját. Az alapvető probléma csak akkor jelent meg, amikor az ember rájött, hogy a víz — a legfontosabb gazdasági javak egyike — csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésünkre, hisz a föld vízkészletének csak kb. 2%-a édesvíz. Felhasználásával tehát mindenképpen gazdálkodni szükséges. Ez a felismerés hozta létre a vízgazdálkodást, mely tevékenység ma már rendkívül összetett, hisz jelenti a vizek kutatását, feltárását, kitermelését, tervszerű hasznosítását, mennyiségi és minőségi védelmét, lefolyásának szabályozását, kártétele elleni védekezést. Tehát a korszerű vízgazdálkodás hatásköre kiterjed a vízzel összefüggő valamennyi társadalmi jelentőségű műszaki, tudományos, gazdasági és igazgatási tevékenységre. E tevékenységet jól ellátni csak szakmailag felkészült emberek képesek. középfokú képzettségű szakembereket hazánkban szakközépiskolákban a vízügyi képezik. Megyénkben ilyen vízügyi középkádereket a Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskola vízépítési és vízgazdálkodási ágazatán képezzük. Egyre nagyobb mértékben kell megoldjuk a vízellátás-csatornázást. Országosan is van tennivaló, hisz a népesség csak 66%-a van egészséges vízvezetéki vízzel ellátva. De a tennivalók még nagyobbak megyénkben, ahol az országossal szemben csak 28% (1975) a vízvezetéki vízzel való ellátottság. Az ötödik 5 éves terv ezen a területen, de a még jobban elmaradt csatornázáson is lényeges változásokat ígér. A mai vízügyi szakembereknek komplex szemlélettel kell rendelkezni, mert holnap még összetettebb feladatokat kell megoldaniuk. A növekvő menynyiségi és minőségi feladatok egyik oldalról igénylik a szakemberek számának növelését, másrészt magasabb szintű felkészülést várnak a vízügyi szakemberektől. Ezért is lényeges, hogy akik a pályát választják, mérlegeljék azt is, milyen szinten képesek e szép, de szerteágazó követelményeknek eleget tenni. A vízügyi szakemberek képzésében az iskola nincs magára hagyatva, hisz a gyakorlati képzéshez komoly segítséget kap a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságtól, a Szabolcs-Szatmár megyei Víz és Csatornamű Vállalattól, a KEVIÉP-től stb. Elsősorban ezek a szervek a végzettek munkaadói is és biztosítják a kétéves szakmai gyakorlat letöltése után a technikusi képesítés megszerzését. Akik a középfokú végzettség után nem vállalnak munkát, főiskolán, egyetemen folytathatják tanulmányaikat. A vízgazdálkodás fontos része életünknek, ezen keresztül a vízgazdálkodási szakember megbecsült tagja társadalmunknak. Farkas Károly, az építőipari és vízügyi szakközépiskola igazgatója