Szabolcsi Vízmű, 1979 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

A SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI VÍ­Z-ÉS CSATORNAMŰ VÁ­LLALAT LAPJA V. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM­ÁRA: 1.— FI 1979. JANUÁR HO A beszámoló taggyűlések elé A párttaggyűlés a kommu­nisták nevelésének, esz­mei, politikai, cselekvési egysége megteremtésének fó­ruma. Ahol a kialakult vita során formálódik a közös vé­lemény. Kimondott, vagy ki­mondatlan­ feladatot, pártmun­kát ad a tagságnak, azok vég­rehajtását számonkéri. Taggyűlés a színtere a párt­tagok tájékoztatásának is. Itt ismeri meg a tagság a felsőbb párthatározatokat, kap tájé­koztatást a helyi gazdasági és politikai kérdésekről. A taggyűlések között kie­melkedő jelenséggel bírnak az éves munkát értékelő és fel­adatokat meghatározó beszá­moló taggyűlések. Központi Bizottságunk tit­kársága 1978. október 9-én ha­tározott az éves beszámoló tag­gyűlések rendjéről. Az eddigi gyakorlattól eltérően a pártve­zetőség által irányított alap­szervezetek beszámoló taggyű­léseit az összevont beszámoló taggyűlés után kell megtartani. A határozat figyelembevéte­lével készítette el pártvezető­ségünk a beszámoló taggyűlé­sek lebonyolítási rendjére vo­natkozó intézkedési tervét, amely szerint január 25-én ke­rül sor az összevonrt taggyű­lésre, felében majd február második az alapszervezetek elemzik az irányításuk alá tar­tozó területen végzett pártpo­litikai munkát. Az előkészítő munka komoly feladatot ró a vállalati párt­vezetőségre, az alapszervezetek vezetőségeire, a pártcsoportok vezetőire, vállalatunk minden kommunistájára. A beszámo­lók elkészítése előtt egyéni, majd csoportos beszélgetésen kell értékelni, véleményt mon­dani az adott vezetőség, a párt­­szervezet munkájáról, személy szerint értékelni kell a párt­megbízatások végrehajtását. Az 1979. évre szóló feladatok meghatározásánál a vita során olyan javaslatok kimunkálását várjuk a pártcsoportoktól, amelyek a cselekvési program­ba beépítve a gazdasági mun­ka politikai segítését szolgál­ják. Az összevont taggyűlés veze­tőségi beszámolója a párttag­ság véleményének alapján, a gazdálkodás, a termelőmunka során tapasztalt folyamatokat elemezve, az 1979. évi felada­tok figyelembevételével készül el. Középpontjában az elvárá­soknak megfelelően a K. B. 1978. április 19—20-i határo­zatában megfogalmazott elvek kell, hogy kidomborodjanak. Vállalatunk esetében is egy­re összetettebbé, sokrétűbbé válik a gazdasági munka, gazdaságpolitikai célokkal va­­­ló általános egyetértésen túl a cselekvésben is egységes szem­lélet és gyakorlat kialakításá­ra van szükség. A taggyűlések előkészítő sza­kaszában, majd magán a be­számoló taggyűléseken is ezt az egységes szemléletet és egysé­ges gyakorlati munkát kell megalapoznunk. Drenyovszki József Ifjúsági parlament 1978 Igaz, nem az én feladatom a parlamenti ciklus eredményének mérlegelése, de mivel helyze­temnél fogva szoros kapcsolatba kerültem a parlamenttel, azt hi­szem, nem felesleges egy-két mondatban közzétenni tapaszta­lataimat, amivel segíthetem az illetékesek munkáját a parla­ment kiértékelésének végrehaj­tásában. Alig két héttel a parlament után kicsit korai lenne az elért eredményekről beszélni, így kénytelen vagyok a szervezés és az aktivitás oldaláról rávilágí­tani a hiányosságokra, és termé­szetesen a követendő példákra is. Az Ifjúsági Törvény­­ értelmé­ben az idén harmadízben került sor a fiatalság legnagyobb fóru­mának megrendezésére, az ifjú­sági parlamentre. A parlamenti időszakban szé­les réteg mozdult meg, hogy megtárgyalja az ifjúsági tör­vényt, végrehajtásának helyze­tét, egyeztesse az előttük álló mozgalmi feladatokat. 1976-ban válalalatunk 522 fia­tal dolgozója közül 184-en jöt­tek el a parlamentre és 41-en se­gítették hozzászólásukkal mun­kánkat. Az idei parlamenten az 505 fiatal közül 191 jelent meg a munkahelyi parlamenten. Ez számszakilag némi javu­lást jelent a megelőző parla­menthez viszonyítva, de még így is megdöbbentő, hogy a fiatalok csupán 38 százaléka jött el meg­tárgyalni közös problémáinkat és javaslattal élni ezek megoldásá­ra is. Központi parlamenten Tanyi ez­ is javasolta, hogy jó lenne megvizsgálni az okát, mire ve­zethető vissza a fiatalok ilyen mérvű passzivitása. Érdekel­tünk akkor, megállapítást tehe­t ha a munkahelyi parlamenteken való részvételt külön-külön vizsgáljuk meg. Olyan üzemvezetőségünknél, ahol önálló KISZ-alapszervezet működik, a résztvevők aránya jóval magasabb, mint a töbi he­lyen. Fehérgyarmaton a meghívot­tak 72,7 százaléka, Nyírbátorban 66,6 százaléka jelent meg a par­lamenten. Azt hiszem, hogy ezek a szá­mok így alakultak, nem kis sze­repe van az üzemvezetőségen működő KISZ-alapszervezetek­­nek. Kisvárdán is jó volt a rész­vételi arány (54,3 százalék), ami­nek hátterében szintén található egy alakulóban lévő alapszerve­zet. Mátészalkán mind az előkészí­tésben, mind a részvételben problémák mutatkoztak. 1976- ban még közel 100 százalékos volt a részvétel, az idén a fia­taloknak csak 29,4 százaléka je­lent meg. Ebben szerepet játszik az is, hogy a két évvel ezelőtt még működő alapszervezet szin­te felbomlott. Aktivitás szem­pontjából a vidéki parlamentek jól sikerültek. Igazgató elvtárs beszámolóját minden részleg külön megkapta, mely a helyi beszámoló keretét kellett volna, hogy képezze. Sajnos ezt nem mindenki fogad­ta ilyen formában. Egy-két kivé­teltől eltekintve nem készültek el a helyi kiegészítések és így joggal vethették fel a vidéken dolgozó fiataljaink, hogy az ő problémáikkal, eredményeikkel nem foglalkozott részletesen a beszámoló. Minden parlamenti beszámo­ló mellékletét képezte a vállalat 1979—80. évi Ifjúságpolitikai In­tézkedési Terve. Ezt elfogadás előtt a fiatalok rendelkezésére bocsájtottuk, megvitatás és to­vábbi javaslattétel céljából. Saj­nos egyetlen üzemvezetőségünk­től sem érkezett jelzés arra vo­natkozólag, hogy milyen pontok­kal bővítsük ki. Nagy csalódást okozott a köz­ponti nem fizikai dolgozók par­lamentje. Ezen a parlamenten kellett volna részt venni szinte az összes munkahelyi vezetőnek, akik nap mint nap beosztásuk­nál fogva­­ is találkoznak a fia­talok problémáival, sőt nemcsak az egyéni gondokat ismerik, ha­nem az egyes csoportokét ös­­­szességében is. Sajnos ez a tájé­kozottság nem tűnt ki az aktivi­tásból. Szinte egyetlen felveté­sük az volt, hogy miért olyan küldötteket kell választani, akik most nincsenek jelen. Első hal­lásra jogos a felvetés, de kicsit átgondolva másként fest a dolog. Mi a biztosíték arra, hogy a je­lenlévő 50 „hallgató emberből” küldöttként megválasztva lesz-e olyan, akinek megered a nyelve? Minden parlamenten felvető­dött olyan kérdés, amely a KISZ érdekvédelmi feladatai közé tar­tozik. A KISZ egyetértési és vé­leményezési jogkörének egysége­sítésével ezen hiányosságok még jobban felszínre fognak kerülni. Ezek tudatosítása a közeljövő­ben egyik legnagyobb feladatunk kell, hogy legyen. A KISZ felé is komoly kritika, hogy elkallód­nak az ipari tanulók. A patro­náló mozgalom megszervezése már évek óta feladatunk, a hoz­zánk érkező tanulókra ez duplán érvényes. A mozgalom élővé té­tele közös gondunkká kell, hogy váljak gazdasági vezetőinkkel. Emelni kell munkánk politi­kai színvonalát, hogy minél több fiatalunk váljék alkalmassá a párt soraiba. A parlamenti hozzászólásokból kitűnik, hogy még mindig ko­moly gondot jelent az információ hiányossága. Az információs rendszert 1978-ban vállalatunk pártvezetőségének vezetésével új alapokra helyeztük. Ebbe szeret­nénk bevonni a vidéki üzemve­zetőségeket is. A vállalati újság is egy komoly eszköz lehet kezünkben, ha olyanná tesszük, amilyennek kel­lene lennie. Javaslom a vállalat minden dolgozója részére, hogy indítsunk vitát lapunkban a kö­zös gondokról. Munk a szerkesztő KISZ-bizottsá­­bizottsággal közösen vállalja a koordináló munka ellátását, írjátok meg véleményeteket, mind a parla­mentekkel, mind az egyéb tevé­kenységünkkel kapcsolatban. Szeretnénk emelni munkánk színvonalát és ehhez kérjük se­gítségeteket, javaslataitokat. Ne csak két­évenként, a parlamenti időszakban vessétek fel a prob­lémákat, tartsuk folyamatosan felszínen ami egyenletesebbé, és hatékonyabbá teszi munkánkat. Mikó Dániel Palicz Pál küldött felszólal. (Fotó: Erdélyi Tamás) Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Igazgatójának Engedje meg Igazgató elv­társ, hogy a Hazafias Népfront 8. sz. Körzeti Bizottsága hálás köszönetét nyilvánítsa Önnek, és Önön keresztül a vállalat gazdasági és társadalmi szer­ve, Nyíregyházi Üzemvezetősé­ge, vállalkozási és tervezési osztálya azon dolgozóinak, akik részt vettek a Nyíregyháza- Sóstógyógyfürdő, Fürdő u. ivó­vízhálózat-bővítési munka elő­készítésében és végrehajtásá­ban. A feladatok megoldásában tudatos cselekvési egység nyil­vánult meg. Dolgozói becsülettel, az idő­járás viszontagságaival is da­colva lankadatlanul dolgoztak azért, hogy mintegy 50—60 csa­lád oly régen óhajtott jó ivó­vízhez jusson. Az érintett la­kosság a szeretetünnepre nem kaphatott volna kedvesebb, ér­tékesebb ajándékot. Megbecsüléssel és szeretettel gondoltunk Rájuk. Kívánunk nekik nagyon kellemes kará­csonyi ünnepeket és szerencsés boldog új esztendőt, erőt, egészséget. Sóstóhegy, 1978. december 12. Tisztelettel: Nagy Barnabás HII. körz. titkár * Kedves Jeszenszki István Elvtárs! Az Ady Endre városi-járási Művelődési Központ Nyugdíja­sok Klubja nevében hálás szívvel mondok köszönetet ön­nek a „Nyugdíjasok Pihenő­­park”-jának kialakításában végzett önzetlen társadalmi munkájáért, illetve klubunk részére nyújtott önzetlen se­gítőkész támogatását. Kérjük, továbbra se feled­kezzen meg klubunkról! A klubnak nyújtott támogatását még egyszer szeretettel köszön­jük! Kisvárda, 1978. december 1. Elvtársi üdvözlettel! A nyugdíjasok klubja nevében: Horváth József Pál klubvezető

Next