Szatmár és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-02 / 1. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP, f élévre. Boldog újévet kívánnak az emberek egymásnak. Olyanok is, akik nem ismerik egymást. Szinte érezzük, hogy az esztendők sok csalódással jönnekmennek, az élet harcában pedig nagyon elkellene már' egy kis boldogság' is. ■ Az elmúlt esztendőre követ hajtanak az emberek s az uj esztendőben csupa rózsákat lát a reménykedő társadalom. Bár úgy volna, hogy azon rosszabb után ne következnék még rosszabb. Igaz, hogy az esztendők sorsát nem a gyarló ember intézi: „mert ember tervez, Isten végez.“ De sok függ az embertől, hogy sorsán könnyítsen, az esztendő is békességesebben folyjék le előttünk. Boldog új esztendőt csak akkor fog látni az ország, ha az emberek sokaságát a teremtés utáni vágy • nagy cselekvésekre sarkalja. A tehetségek azonban csak akkor vezethetnek a boldogság, a haladás útjára, ha emberi 'Szeretettel' becsüljük meg' a cselekvő embert, ha gazdag javaink kincsestárából bátorító szavakat tudunk osztogatni a gyöngéknek is, ha nem áskálódik testvér a testvérré, rokon a rokonra, barát a barátra, idegen az idegenre, ha az ország boldogításának előbbre való emelkedésében az összetartozandóság erejével szolgálná az államot, egyházat, kultúrát, ipart, kereskedelmet, társadalmi intézményeket. Amíg azonban azzal a szokott udvariasság sablonjával köszöntünk Újévet, mellyel ma elénk áll az üzleti érdek, és amíg a szokás csak azért ad ki üdvözlő kártyákra ezreket, mert egyébbel úgy sem járulhatunk embertársaink boldog újévéhez, addig amúgy sem lesz igazi boldog új esztendő. Ezreket ölünk gratulációkba, ami bántó és haszontalan kiadás is. Mert a gratuláció udvarias hazugsága egy lépéssel sem viszi előre boldogságunkat és bizonyos, hogy a modern koldus, aki elém áll a nyomtatót szívbéli kívánságával, az én boldog uj esztendőmmel nem törődik, legfeljebb az érdekli, hogy azért a konvencionális hazugságáért mit fizetek neki. A szakácsnő, levélhordó, kéményseprő, harangozó, éjjeli őr, az újsághordó, házmester, kisbíró, a borbély, a suszter inas, a tehénpásztor, meg a jó ég tudná miféle személyiségi szerencsekivánatai valósággal ostromállapotba hozzák az ember és az amúgy is számlákkal rémitett újév napját inkább kivánják ,a pokol fenekére, mint hogy a annak örüljünk, mert ekkor jön elibénk sok gratuláns szives hazugságok között, mosolygó arccal, fontoskodó képpel." A boldog ujesztendő sorsán mi pallérozhatunk magunk A gratulánsok kívánalmai el is maradhatnak egészen. Legfeljebb ha adakozó kedvünkben vagyunk, adjunk a szegények céljaira, a gyógyítóházakra, vagy más jótékony intézményekre. De arra, hogy annak a sok fajta gratulánsnak, akik talán soha se tettek nekünk szolgálatokat, az újévi hazugságért mi csináljunk görbe napokat, hagyjunk fel. Egyszer már szokjunk le arról, hogy a magyar szórja a pénzt. Igaz,hogy nevetséges dolog akkor szűkmarkúnak lenni, mikor a nemzeti vagyonból már csak roncsok vannak, de még mindig meg lehet takarítani valamelyes nagy összeget. Ha ez az értelmetlen adó előmozdítaná az ember uj esztendejét, azt mondanék, hogy két marokkal szórják a pénzt az emberek. De azt a vak is látja, hogy a nagy adóhoz nincs a boldog ujesztendőnek semmi köze. Se az állam, se a politikai élet nem javul, ha annak a konzervatív szokásnak hódolunk és ha szóval amúgyis elmondjuk egymásnak azt, amit egyik a másiknak kíván, minek azt még külön kártyaírTs" al"mondani. Azért, hogy a külföldi papírgyárak nagyobb jövedelmet biztosítsanak. Mert az a sok hebehurgya sok képeslap onnan jön be annyi millió számban, amivel szintén megrövidítjük a magyar ipart. Az ilyen boldog új esztendőből nem kérünk. A szellemi és fizikai erő összetartja és a munkaszeretet ereje sarkallon nagy feladatokra. Ha aztán a munkaszeretet vagy feladatok eredményében az ország sorsának nagy jelentőségét látja, ha a haza boldogságának kíséretében nagyobb lesz a haza iránti szeretet, akkor lesz csak igazán boldog új esztendőnk. Mindehhez azonban az Isten áldását kérjük. Adjon énekes, dalos mezőt, hol dús kalászos földön hálát ad a paraszt, termékenyítse be a búza virágos Alföld szélmalmait, lapátját, vidítsa fel a hegyes-völgyes szép határ gyeppel ékesített erdejét, szántóföldjét, adjon be szőlőtermést a Hegyalja szőlőhegyeire, óvjon meg bennünket az éhségtől, betegségtől, háborútól, az országos hercehurcától, adja meg, hogy király a népével, nép az ő családjával tudjon örülni az uj esztendőnek, tudjon örülni azért, mert ő maga is közreműködött az uj esztendő boldogságában. Ilyen érzelmek hatása közben kívánunk mi olvasóinknak, bold Cog újévet... Báró Wesselényi Miklós kiadatlan leveleiből T AH CZ A. Úti jegyzetek írta: Tanódy Endre. IX. (Folytatás) § Antwerpen—Haaga. Brugesből Antwerpent.-* uLtztuck.! Nem,szép város és meglátszik rajta, mint minden nagy kikötő .városon —?.a világ; szenny. Munkászubbonyba van öltöztetve az ilyen város. Hanem gyönyörű a teroploma ; — a cathedrális. Egész ,utunkban nem nagy ügyest vetettem a t templomokra. Tudtam, és elismerem,, hogy szépek; hogy, rendszerint nagy, idők nagy, művészeinek emlékei, de rövid volt az idő s 'ha fynlai mit el kellett hagyni, hát a templomokat hagytam el. Az autwerpeni,székesegyházi azonban emlékemben maradt. Anwerpen a hatalmasan.kis^,élesített Scheide..(Escant) folyam egyik., partján. _ épp 11.; az, eltolható kikötő hidak láncolatán át menjünk; ,st túlsó partra. Onnan néztük a Várost,, a mélyből karcsún nyulik_ az ég .felé a székesegyház tornya, mint egy minaret. Szomorú, ködös, vizenyős délelőtt volt ; a párák közt úgy emelkedett ki.; a graciózus torony... mint egy hableány a hullámokból. A gótikus építészet utolsó szakából származó alkotásokat, gyakran szoktak,a Csipkéhez hasonlítani. Ennél a toronynál találónak láttam a hasonlatot. Folyvást elkeskenyedő, csupa apró részletből összerótt alkata nagyon emlékeztet a belga csipke finomságára. Elől Rubensnek két masterműve disziti különösen; az egyiket „A keresztrefeszitést 1 legjobb képének tartják. Én remeknek találtam — épugy mint a többit. A kikötőben hemzseg a világ minden söpredéke, amely az áruszállító tengeri hajók személyzetét teszi. Részben a nagy munkától, részben a nélkülözéstől, részint az állati dobzódáktól eltorzult alakok, akik tenger vagyont szolgálnak ki; rengeteg értékű áruszállítmányokat, amelyeket tulajdonosaik— kis kecskeszakállú belga bácsik — ' Corbotqifjaikban egy-egy tollvonással dirigálnak ' a világ egyik végéről a másik végére. (Ezek az igazi hatalmas Urak,' nem a megyei ellenállók!) Éjjel is megnéztük a kikötői életet. Aljasabbat gondolni sem lehet . ,,én láttam , a hamburgi (alipnai) kikötő éjjeli életét is,de az, valóságos, szalonélet az antwerpenihez képest. Micsoda rémesen elbújtatott zug korcsmák, mulatók ; néhol egyik a másik mellett, máshol meg elszórva 1 ! Milyen 1:1 tyómdja a kiüveltség hiányának. Milyen irtózatosan barbár szigetek ezek az ottani nagy civilizáció tengerein I kori Antwerpen egyébként a Rubens egylakóházával dicsekedik, egyébbel nem igen. A régi részekben középkori Céh házak vannak, épúgy mint Brüsselben; modern alkotás a városban egy óriási áruház a párisi „Belle Jardiniére* és a bécsi „Kerngross“ féle áruházak azonban még nagyobbak. Antwerpen volt az utolsó megállásunk Belgiumban. Innen mentünk át Hollandiába , Háagába, a székvárosba. * . * * Olaszországra azt mondják, hogy Európa virágoskertje. Hollandia az Európa „tiszta szobája“. A bihari és szatmármegyei módos paraszt házánál van egy-egy szoba, amelyben égig nyúl az ágyneművel dúsan terhelt n>oszolya; falon ketyeg az ingaóra, mellé akasztva a kalendárium, ablak mellett a karosláda, fehérterítővel; bevont asztal, hideg kemence és az egész szobában elterjed a tisztaságnak az a különös szaga, amelyet élő lény lehellete soha meg nem fertőz. Aki ismeri az ilyen szobának a hangulatát az elképzelheti Hollandiának sajátos levegőjét. • Mintha szürkés-fehér gyöngyszemeken törne át a napsugár, mielőtt elönti ezt nedveszöld országot; mert téved, aki azt hiszi, hogy Hollandia nem ragyogó, nem napsugaras ország. Csak nem lehet mindjárt megismerni, hogy a fény, amely betölti, ugyanannak a napnak fénye, a mely hazánkat perzseli. Bizonyára meg van már régen fejtve a légköri tünemény , mely ennek az országnak csodás világítását okozza. Részemről nem ismerem ezeket az okokat, de tudom, hogy soha el nem felejtem azt a jóleső érzést, amelybe a hollandiai párázat színezete ringatja az ember szemeit. • Művészettörténészek szerint ez a körülmény adott nagy lendületet egy időben a holland festészetnek. Félek, hogy avatatlanság a részemKözli.: Dr. Kardos Samu. Wesselényi Miklós — Nagy Lázárnak. : Szedres, 1848. ápril 24. Nagy Lázárnak áldást, Ittlétünk az folyó hó 18-ik oka fognap vevénk Sibóról legelébb tudósítást ezen Levs? is. (folyóról, de én bizony egyik régi hoHai.d. méh... térnél sem vettem észre, hogy hazájának levegőjét és fényjellegét ára,sztí»tt^.fiVol.ua . képeire. .. A legnagyobbnál — a halhatatlan Rembrandtnál — különösen* nyomát semt láttam ennek. Már akkor inkább Ruysdaelnél a 17-ik század végén élt tájképfestőnél, akinek vannak rétjfei és csatornái, amelyeken a holland napsugár sajátosságai ömlenek el. Hollandiának további sajátossága, hogy míg másutt a föld a természet ajándéka, addig Hollandiában az „nemkéti vívmány.“ Úgy foglalták el a tengertől talpalatonként. Ez földrajzi adat és művelődéstörténeti mozzanat volna csupán — hogyha ez különösképen meg nem látszana a helyszínen, így aztán utazási érdekesség válik belőle. Hollandiában becézik a földet. Minden gombostüfejnyi része be van vetve, azaz hogy kél belőlé. a , bujít, zöld legelő fű. Olyan gondosan van tartva az egész ország talaja, mint egy úri szalonban a szőnyeg. Mintegy szép zöld hant, olyan az egész Hollandia. Mintha sirhadt módra domborulna a najádok fölött, akik halva maradtak a kiszárított tengerfenéken ... A városokról közismert dolog, hogy súrolják az utcát és mossák a házak fagerenda falait. A nagy tisztaságtól olyan tiszta a levegő, mintha légüres térben járna az ember. Különösen azokban a városokban, amelyekben nincs kereskedelem. Ilyen különösen Hanga. György lovag védjegy megszabadultam : szenvedéseimtől mióta a „György életbalzsamot“ használom és a gyógyerejét nem tudom eléggé dicsérni! így írja Török Anna, Úszódról (Pestmegye). Számt 1lan beteg kapta vissza egészségét a „György életbalzsam“ által, melynek gyógyhatása csodálat^.«. kiválóképpen : gyomorbaj, bélbaj, étvágytalanság, influenza, kilika, láz, csúz, köszvény, fej-és fogfájásban szenvedőknél 84.711 elisnicinlevél bizonyítja ezt. — 12 kis vagy 6 nagy dupla üveget. 4 K 50 fill, bórmentve. Mindein ilyendnlcskez 1 üveg ingyen lesz mellékelve (umtos használati it áshassal. Szétküld a, egyedüli készitő Varost gyógyszert.Temesvár,Szt-György-tér 603. Ezen háziszér ne hiányozzon egy családnál sem. I György lovag védjegy