Szatmár és Vidéke, 1919 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1919-01-06 / 1. szám

Harminchatodik évfolyam, — 1. szám.­­Jf­v­/■*V Szatmár-Németi,1919. január 6. Előfizetési ára : egész évre 12 korona, félévre 6 korona, negyedévre 3 korona — fillér. Egyes szám ára 20 fillér. — Főszerkesztő lakása: Eötvös-u. 24. Felelős szerkesztő lakása: Petőfi-u. 1. Szerkesz­tőségi kérdésekben ide kell fordulni. — Szélfoi­ultság ■ ~­­ Politikai lap. Hirdetések garmond sora 50 fillér. A legki­sebb hirdetés ára 2 korona. — Hirdetési díjak előre fizetendők. Megbízásokat pénz nélkül nem fogadunk el. — Kiadóhivatal: Eötvös­ utca 8. Könyvnyomda. — Előfize­tési díj, hirdetés, pénz ide küldendő­ — r Főszerkesztő Dr. Fej ©r István. — Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Markovits Aladár. . . « Megszűnt a vonatforgalom. Bizonytalan ideig nem járnak a vonatok. 1919. január 5. A debreceni üzletvezetőség a Máv. igazgatóságának rendeletére közölte a szatmári állomás főnökségével, hogy az általános szénhiány miatt vasárnap este futnak ki az utolsó vonatok a pályaudvarokról. A hír Szatmáron vasárnap este már elterjedt és így kérdést intéztünk az állomási főnökséghez, ahol a következő felvilágosítást kaptuk : A vonatjáratok beszüntetése az általános szénhiány okából történt. A ma (vasárnap) esti Budapestről érkező vonat Máramarosszigetig, az este Budapest­ről induló vonat Debrecenig megyen, tehát hétfőn reggel Szatmárra nem jön be a buda­pesti vonat. Ellenben a vicinálisok hétfőn reggel még visszaérkeznek Szatmárra. Szünetelni fingnak az áruszállítások, a tehervonatok is. Talán a postát időnként­ viszi, ha ebben, az irányjiap semmi intézkedés még nem történt. - ,, - u ' ! Egyedüli kivétel lesz nálunk a bikszádi vasút, amelyet fával fűtenek és a mely Szatmár város részére a szükséges tűzifát lehordja, de személyeket nem fog­ szállítani. A főnökség úgy hiszi, hogy a forgalom rövid időn belül megindul, mert az antant be fogj­a látni, hogy nálunk, csakugyan szénhiány van. A magunk részéről még azt tesszük hozzá e híradáshoz, hogy: teljesen valótlanok az este elterjedt ellenforradalmi és kommunista forradalmi hírek és így a vasutak megállása ezekkel összefüggésbe egyáltalán nem hozhatók. Hétfői jegyzetek: „Szatmári Népszava" Nem csak a kortársi szokásos üd­vözlettel köszöntjük a tegnap megjelent Szatmári Népszavát. Az a programm, a­mely a szociáldemokrata párt átme­neti idejében agitációs eszközt terem­tett magának e városban, nekünk is program­munk, ha a végső cél adta természetes eltéréseket és ellentéteket számításba is vesszük. A dolgozó em­berek megbecsülésének követelésén kezdettük mi is és pártunk kéz a kéz­ben együtt halad a szocialistákkal en­nek a világrendnek megteremtéséért. Régi bajtársak vagyunk, jóban, s­­ inkább eddig rosszban, szenvedéseken át jutottunk a beteljesülés kezdetéhez. Erre a régi szolidaritásra hivat­kozva, mint barát a barátnak szemébe, engedjen meg fiatal laptársunk egy pár őszinte szót. A Feminista Egyesület két ügy­­védnő vezetőjét támadta meg azzal, hogy azok nem „dolgozó" nők, hanem selyemruhás, butonos nők, akiknek a férje fel volt mentve, —tehát mit keres­nek ők a Nemzeti Tanácsban, a „dol­gozó nők" képviseletében. Fiatal laptársunk fiatal szerkesz­tői nem tudják a Feminista Egyesület szatmári keletkezésének történetét. Hogy ez a két ügyvédné a vidékies, Szatmáron pláne tobzódó kicsinyesség, gúnyolódások, ezernyi gáncsvetés kö­zött kezdették és lelkes kitartással némi eredményre is vezették a „dol­gozó nők” megszervezését. Az, hogy valakinek butonja van (ma a dolgozó nő is selyemben jár, mert nincs más) vagy ügyvédnek a felesége,­­ azért az lehet „dolgozó* nő és, ha a szo­ciáldemokrata párt „proletárnak" be­fogadja a háztartásbeli nőket, az ügy­védeket, orvosokat, sőt a sokat szidott jegyzőket is, — megannyi burzsoá ele­met, •— akkor az osztályharc alapján nem álló femimisták megengedhetik azt, hogy ügyvédnek, sőt esetleg biz­tonos ügyvédnek is legyenek közöttük. És, ha a szociáldemokrata párt a józan, egészséges, természetes ésszerű­ség alapján megengedi azt, hogy pél­dául egy proletár lapot nem proletár munkások is szerkesszenek, mert ezek s­értik azt, — akkor a feminista­­ egye­­­­sülettől sem lehet rossz néven venni, ha, habár gondnélküli sorban élő, sőt néha butont is fölvevő, nő is van a vezetői között, sőt úgy tartják, meg kell dicsérni azt az egyébként is meg­­­­élő nőt, ha szabad idejét az elnyo­mottak öntudatra ébredése munkájá­nak szenteli és így válik a társada­lomban „dolgozó" nővé. Biztosíthatjuk az elvtársakat, hogy Tímár elnöknő többet dolgozik, mint egy szervezett munkás és mind a két elnöknő sokat tett a szociális világnézet terjesztésére. Elvárjuk a szociáldemokrata nyílt­ságtól, hogy beismerik, csak elírás volt az oka, hogy ebbe az amúgy is igaz­talan megszólásba a „felmentett fér­jet­ is belevonták. Mi azt szeretnők, hogy a Szat­mári Népszava tárgyilagos szószólója legyen minden sérelemnek és a bűnö­söket tényleg ne kímélje. Ha valaki­nek a tehetségét a közszereplése szem­pontjából bírálja, magunk sietünk cse­kély erőnkkel támogatására. De, szerkesztő urak a buton és a férj az egyéni kvalitást nem befolyá­solja, sem a végzett munka értékét. Ha így haladnánk, akkor a szo­cialista vezérek családjait kellene ku­tatnunk : nincs-e ott buton, nincs-e ott harctérről hazajött (miért nem halt ott meg? jelszóval) ember, aki nincs bal­­vállától a jobbig kitüntetve, nincs-e ott hadimilliomos, vagy munka nél­küli jövedelemből élő. Szabad ezekkel összefüggésbe hozni az elvtársat, az elv igazi harcosát? Ugye, ez a legna­gyobb erkölcstelenség volna ?­­ Higgjék el, eleget tettek azok az úri asszonyok, ha csak megszervezték. Lapunk egyes száma 20 fillér.

Next