Századok – 1917
Történeti irodalom - Kereszty István l. A Magyar Nemzeti Múzeum alatt.
TÖRTÉNETI IRODALOM. 79. Toynbee politikai czéljait teljesen értjük s méltányoljuk, nem tartjuk azonban megengedhetőnek, hogy akár könyvben is ilyen könnyelműen bánhassék el valaki a fennnálló állami renddel. A nemzetiségeknek kétségkívül vannak a fejlődés folyamán érvényesítendő jogaik, de nem lehet joguk a szerves fejlődést képviselő állami test megcsonkítására. Ezt még Afrikában sem tartjuk megengedhetőnek. A fejlődés folyamán minden erőszakos politika csődöt mondott, pedig akadtak mindig »tudományos« védelmezői. Ez lesz a sorsa a nemzetiségi érdekek politikájának is, melyet az angol irodalom annyira az élére állított. G. A. A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának czímjegyzéke. V. Hírlapok és folyóiratok 1867-ig. összeállította Kereszty István. Budapest, kiadja a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára, 1916. Az újságoknak mint történeti kútfőknek fontosságát felesleges sok szóval hangsúlyoznunk . G. Wolf 1910-ben megjelent nagy munkájában : Einführung in das Studium der neueren Geschichte, kis kötetre rúgó helyet szentel a traditióról szóló részben a Zeitungswesennek s panaszkodik, hogy az a mostoha elbánás, amelyben a zsurnalisztika a történettudományok körében részesül, az oka annak, hogy még most sincs kielégítő története a németországi hírlapírásnak. Ami nálunk e téren eddig történt, az jórészt id. Szinnyei József nevéhez fűződik s az övé az úttörés érdeme is : ő ismertette először a Vasárnapi Újság 1862—66-iki évfolyamaiban XVIII. és XIX. századi hírlapirodalmunkat 1849-ig s ő alkotta meg a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában az országos jellegű és teljességre törekvő hírlaptárat is. Kereszty István, a múzeumi hírlaptár vezetésében Szinnyei utódja, igen hasznos munkát végzett, mikor folyóirat- és hírlapirodalmunk chronologiáját s ezzel e gazdag gyűjtemény katalógusát összeállította s így nélkülözhetetlen segédeszközt adott a történetkutatók kezébe. Munkája két részből áll, az első az 1705—1849, a második az 1850—1867-ig terjedő korszak időszaki sajtóját foglalja össze és pedig először évek, azután nyelvek szerint (latin nyelvűek 1705, németek kb. 1730, magyarok 1780, tótok 1784, szerbek 1825, olaszok 1852, horvátok 1835, románok 1837, franczia pedig 1848 óta). A második részben először az első korszakból a másodikba átment hírlapok és folyóiratok összeállítását találjuk, azután tárgykörük 27 csoportját római számokkal jelölve (pl. I. Politika , napilap, IV. Vallás, IX. Történelem, nyelv stb.) ; e római