Századunk, 1841. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1841-10-14 / 83. szám

643 másfelekezetüeknél ugyanis, kik leginkább szoknak dicsekedni felebaráti szeretetükkel ’s a’ más vallásuakat szeretetlenség- és türelmetlenségről olly fenhangon vádolgatják, mind maiglan gyakorlatban van, hogy már a’ gyermek gyenge szivébe fészkeltetik a’ gyülölség más vallásuak iránt, ezeknek egyházi szertartását bálványozásnak bélyegezvén ’s gúny és nevetség tárgyává tevén; ekkép nem csuda, hogy azon nagy felebaráti szeretet, mellynek theoriájával dicsekednek, a’ gyakorlati életben nem tapasztaltathatja foganosultának gyümölcseit! — Továbbá iparkodjék a’ lelkész az előítéleteket, különösen a’ babonaságokat kiirtani, mellyek csak az illő oktatás és felvilágosítás elmulasztásából származott félszeg vallási fogalmak eredményei szoktak lenni; minő félszegség a’ köznépnél például az, hogy böjti napokon a’ húsételtől magát megtartóztatja ugyan , de lerészegedni, káromkodni ’stb. ugyanazon nap nem irtózik; sőt azon gondolattal, hogy a’ gazdag embertől neki mint szükségben levőnek lopni a csekély vétek, midőn e’ szándékát végrehajtani indul, még „Jézus segíts!“-et is mond. — Végre mi az erkölcstant illeti, mellynek tökéletes tárháza a’ keresztény vallás, a’ tanítás foganatosítására szükséges, hogy a’ tanító az erkölcsiségben példát mutasson ’s „világa úgy világítson az emberek előtt, hogy ezek lássák az ő jótetteit és a’ mennyei Atyát dicsőítsék“, követvén a’ világ legnagyobb erkölcsmesterének, a’ keresztény vallás alkotójának példáját a’ felebaráti szeretőtben, kegyeslelküségben, szelídségben, alázatosságban; mert ha például a’ kegyetlenség és zsarolás mesterének tapasztalja a’ nép közéletben azt, ki neki az iskolában és szónokszéken a’ kegyesség oktató mesteréül áll fel; ha például — hogy világosabban szóljak — a’ szegény ember a’ legkomolyabb, legszivrázóbb pillanatban, megholt rokona feletti fájdalmában, temetés-megtagadással utasíttatik el, mert fizetni nem bir,s igy vagy a’ szükséges pénzt kell szomszédjaitól összekoldulnia, vagy pedig siratott halottját egyházi szertartás nélkül eltemetnie: ugyan milly benyomást tesz illy embertelenség az elkeseredett szívre?! Szomorú tapasztalások miatt említém e’ példát, nem ugyan általányos vádként, hanem csak némelly egyeseket korholólag és intőleg. —S mindezeket érintenem itt annál inkább szükségesnek tartom, mert legfeltűnőbb hiányok kiváltképen a’ vallási ’s erkölcsi képzésben tapasztaltatnak , melly pedig az egész népnevelésnek, ha üdvös eredményét akarjuk látni, irányt adó vezérfonalául tekintendő. b) Számvetés, elemi és gyakorlati, a’ köznép szükségeihez alkalmazva. c) Földleírás, közönséges (az egész föld felosztásának, lakosainak, éghajlatának ’s főbb különösségeinek rövid megismertetése és Magyarországé valamivel bővebben, d) Történettan, a’ közönséges szinte csak nehány szóval, Magyarországé pedig valamivel terjedelmesebben, e) Természettan, a’ közönségesebb természeti tüneményeknek (mellyek t. i. minden ember szemei előtt a’ földön vagy égboltozaton feltűnnek ’s mellyeknek ismerete némelly előítéleteket eloszlat) rövid megfejtése, az állat- és ásványország nevezetesb tárgyainak ’s a’ tápláló és mérges növények ismertetése. Okszerű gazdaság: a’ természettanban megismert tápláló növények termesztésmódja (ide értem a’ gyümölcsfaetermesztés és szőllemüvelés módjait is), g) Magyarország polgári álapota szinte röviden előadva, h) Népszerű jogtan: a’földnépet érdeklő törvényeink kivonati előadása, i) Emberismeret: az ember lelkitehetségeinek, testalkatrészeinek ’s ezek működéseinek rövid ismertetése, j) Egészségtan: a’ köznép fogalmához alkalmazott rövid kivonatban, k) Élettan: a’köznép viszonyaihoz alkalmazott rövid életphilosophia. — Mindezen ismeretek négy vagy öt nyomtatott ívnyi könyvecskébe lennének foglalandók, mellynek készítésére a’ m. academia jutalmat hirdethetne a’ mondott feltét mellett. — Az elő számlált ismeretek sorából a’ magyar nyelvtant azért hagytam ki, mert az csak olly községekben lenne tanítandó , mellyek még nem magyarosodvak meg; magyar helységekben czélszerűtlen idővesztegetés és elmefárasztásnak tartom a’ magyar nyelv grammaticájának tanultatását. — Magában értetik, hogy mindezen tanulmányok két vagy legfölebb három évi szakra lennének Cél— osztandók. Az oktatás rendszer 2ik pontjára nézveaz oktatás eszközlésére szolgáló czélszerű módoknak megrendelését illetőleg) csak országgyűlés rendelkezhetik hathatósan törvényhozás által. E’ tekintetben, különösen pedig a’ népiskolák pénzalapja iránt (mellyet a’ másnak vagyonára áhítozó propagandahősök az egyházi alapítványok elfoglalásával szeretnének előteremteni!) igen bölcsen intézkedett legközelebb Bars vmegye (lásd a’ Hírnök előbbi számát), melly intézkedés országszerte alkalmaztathatnék, némelly módosítások után, mint például a’ növendékeknek bizonyos életkorukbani iskolázása tanulmányi szakok (cursus) szerintire változtathatnék, úgy hogy a’ növendék bizonyos meghatározott életkorában kezdve mindaddig tartozzék iskolába járni, mig a’ tanulmányokból szakonkint legalább középszerű ismerettel birni tapasztaltatik. Végre hogy a’ népnevelés iránt legközelebbi országgyűlésen hozandó törvények ne csak papiroson álljanak, hanem végre is hajtassanak, a’ törvényhozás állandó országos választmányt nevezne ki ’s tartana fen, mellynek kötelessége lenne — eljárásáróli felelőség mellett — felügyelni, hogy a’ népnevelési törvények ’s intézkedések mind a’ megyei hatóságok, mind az iskolai kerületi felügyelőségek ’s mind a’ néptanítók által pontosan végre is hajtassanak; egyszersmind figyelemmel kisérni a’ népnevelési törvények gyakorlati alkalmazásában mutatkozandó hiányokat, ’s ezeknek megszüntetése és a’ törvények czélszerű módosítása vagy pótlása végett minden országgyűlésen előterjesztést tenni. Fontos a’ tárgy, milliók boldogsága forog kérdésben, mellynek feloldását minden emberbarát a’ legközelebbi országgyűléstől várja. Mutics Imre, 644 "Válasz Remellay Gusztáv urnak Szolnok vidékéből közlött czikkére.*) Non te pmlet maledicere (illis) quorum beneficio ex mufo factus es facundus. Erasm. I. 4. Apót. 13. A’ folyó második félévi Athenaeum**) 24 számában megtapintá Remellay Gusztáv ur testületünk úterejét, ’s hazánk múltjába vissza tekintvén megvallja, hogy az idők fergetegében hányatott emberiségre hajdan jótékony hatásúak voltunk ugyan, de most, úgymond, a’ tanításra már alkalmatlanok vagyunk! Illy súlyos rágalmat R. G. úrtól azon testület, melly őt bölcsőjéből karjaiba emelte, ’s élte korányán *) E’ czikkely felvételére a’ következő levél indított: „Mélyen tiszteltttel, szerkesztő ur! A’ kor legnagyobb kérdése érdekében, a’ népnevelés ügyében, Remellay Gusztáv ur Szolnokról az Athenaeum. 24 számában érzékeny rágalommal illeté egész rendünket; én amaz igazságos elvből indulva ki: a’ vádlott azon biró előtt igazolja magát, hol vádoltatott, védczikkemet az Athenaeum t. ez. szerkesztőségének megküldöttem, de — azt kiadni folyvást vonakodik, annál kevesbbé követelhettem tehát a’ „Hírnök és Századunk“ t. ez. szerkesztőségétől, hogy e czikknek közkedvességü lapjaiban helyet engedjen ; csupán a’ terhes gyanú elhárítása végett, a’ nyilványos megtámadás következtében, minthogy illető helyen a’ védelem ki nem halgattatik, kényszerülök appellata formában más bíróhoz folyamodni azon reménnyel, hogy az emberiség ügyébe olly mélyen ható kérdésben a’ haza kivánatának elégtételül szolgálandó önvédelem a’ mélyen tisztelt szerkesztőség hajlandóságát megnyerendő — Ki egyébiránt vagyok a’ tettes szerkesztőségnek ’stb. ’stb. Gyöngyösön oct. 8-án. 1841. Szegedi Kikrt. sz. Fér. rend. áld. pap ’s jelenleg 3 gramm, tanító.“ *) Múltkor egy némelly: Hirlapnak, Hirlapász- vagy Hirlapácsnak akarta bérmálni a’ Hirlap-szerkesztöt; nem jól van, legyen „Hirlapát“ mert a’ kályha-tapasztáshoz egy kis polyva is kell ám; az „Athenaeum“ czimü hirlapát szérűjén minap forgószél kerekedett, ’s egy fölöző szemét holmi gizgazzal teli csapta; a’ szegény fölöző elment a’ gazdához, adna neki vizet, ’s törülközőt kitisztítani szemeit, de... nem adott. Sz. K.