Századunk, 1841. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1841-10-07 / 81. szám

81. szám Negyedik esztendei folyamat 1841. October 1. SZÁZADUNK. Eldöntése ama’ kérdésnek: kinek helyettese a’ királyi személynek? (Századunk 68- és 76-dik számában.­) Felesleges volt sokkal bebizonyítani, hogy az esztergomi érsek és primás régi tisztéhez ’s cziméhez a’ magyar törvények szerint az úgynevezett „personalis praesentia regiau (királyi személyes je­lenlét) tartozik, mert ezt nem csak számos régi törvényczikkek vi­lágosan állítják (mint 1435: 1. 1459: 29.1486: 18 és 68. 1492: 37. 42. 1536: 15.*}, hanem Kitonichou, Kollár Ádámon (Amoe­­nitates Historiae et Juris publici Regni Hung. Tom. II.) és a ma­gyar közönséges jog íróin kívül, Kelemen és más írói a’ magyar ma­gányos jognak, valamint Horváth Mihály prépost és a’ magyar statis­­tikusok, végre pedig a’ magyar egyházi jog irói tanítják. Ellenben valóban érdekest­ fejtegetése azon kérdésnek: „Kinek helyettese a' kir. személynök?, mivel tisztel, bátyai lelkész Koross Mihály ur azt tapasztalta (Századunk 68-dik száma szerint), „hogy soknak a’ műveltebbek közül is, kik törvényünk könyve nélkül szű­kölködnek / vagy azt, mint kellene , nem olvassák, **) hibás fogalma van a’ királyi tábla elnökéről, az úgynevezett személynökről, vagy király személyes jelenlétének itéletbeni helytartójáról.“ Értekezéseimben már többször érintettem, hogy a’ magyar kö­zönséges és magányos jog tárgyaiban nemcsak a’ kir. decretumok czikkeit meg kell fontolni, hanem ezeket a’ magyar nemzet történetei­ből és bevett szokásaiból is meríteni, mert az írott magyar törvények ritkán adják elő a’ hozott vagy erősített törvénynek, melly előbb merő szokás volt, eredetét és sok magyar jogszokás nem találtatik a’ ma­gyar codexben, p. o. hogy a’ királyi személynek az országgy­űlésen a’küldöttek táblája elnöke legyen, és sok magyar törvény elavult, ámbár semmi későbbi törvényezikk ezt nem említi. Ezeket sem tiszt. Koross, sem Rohonczy úr illő tekintetbe nem vették. Kétséget nem szenved a’ törvények szerint, hogy a’ személy­nek (Personalis) eredetileg „Personalis Praesentiae Regiae (i. e. Archiepiscopi Strigoniensis) in Judiciis Locumtenens,“ a’ királyi sze­mélyes jelenlétnek (azaz az esztergomi érseknek) helytartója vagy helyettese (1486: 65. 1492: 42. 1507: 4. 1510: 55), de nem mint érseké­­s prímásé, hanem mennyire az esztergomi érsek mint Magyarország korlátnoka (Summus et Secretaries Regni Cancella­­rius) az országnak közönséges bírája (Judex Regni Ordinarius) és „Personalis Praesentia Regia,“ (1536: 15.) melly tisztség koránsem egyházi hanem világi, a mit Koross és Rohonczy urak nem jegyeztek fel, ámbár ez lényeges e’ tárgyban. A’ régi kor­ban t.­­ maga a’ király mint Summus Justitiarius curiájában az itélő­­széken ült, sőt az ország részeiben is törvényszékeket tartani 's birói ítéleteket hozni szokott; midőn pedig curiájától távol vala, az eszter­gomi érsek mint az ország korlátnoka a’ király’ helytartója vagy he­lyettese lön, ’s mint ollyan „Personalis praesentia regia“ nem igen helyes és illő névvel („vicarius personalis praesentiae regiae,“ vagy „personalis praesentiae regiae vices gerens“ illőbb lett volna) ne­veztetett. Mivel pedig az esztergomi érsek több tisztei ’s foglalatos­ságai miatt sokszor nem lehetett jelen, vicariusa helyét kipótolta ’s azért „Personalis praesentiae regiae in judiciis locumtenens“ neveztetett (1486: 18­­68. 1492: 42). Ezen helyettese (Locumtenens) előbb vagy egyházi vagy világi személy lehetett, (1486: 18. 1492: 42), de II. Ulászló alatt, kivált azon tekintetből, hogy a’ büntetőtörvény­székekben sem az esztergomi érsek, sem egyházi helyettese mint pap jelen nem lehetett, meghatároztatott „hogy a’ Personalis Praesentiae Regiae in judiciis locumtens mindenkor világi’s a’magyar jogban jártos személy legyen, ’s hogy neki a’törvényszéki pecsét (si­­gillum judiciale seu juridicum) adassék“ Vladislai Deer. VI. A. 1507. art. 4. és Deer. VII. A. 1510. art. 55. Az utolsó, e’ tárgyban igen nevezetes és fontos czikk e’ felírással bir: „Personalis Praesentia Regiae Majestatis semper Budáé maneat, causasque transmis­­sionales continuo judicet, et Personalis Praesentia sit secula­­ris persona11 ’s ekképen szól: „Item quod Regia Majestas sigillum suum juridicum seu judiciale personae seculari bene meritae, jurisque etliterarum peritae conferat: §1. qui semper Budáé maneat, et cunc­­tas causas transmissionales atque breves brevium judicet. §. 2. Et li­­terae, ratione brevis brevium, sub sigillis omnium Judicum ordinario­­ rum Regni emanari possint. § 3. Verum evocatio seu admonitio in pre­­sentiam Regiam modo hactenus observato fiat. §­ 4. Et causae hu­­jusmodi per ipsam personalem Praesentiam judicentur, nisi forsitan ex transmissione ejusdem fuerunt in praesentiam aliorum judicum deduc­­tae.“ E’ legfontosabb törvényezikket J. Koross lelkész ur épen nem említi, Rohonczy úr pedig csak ezen szavakkal érinti: „mivelhogy az itélőszékeken sokszor főbejáró kérdések is megfordultak, a’ helytartói hivatal világira ruháztatott által 1507, 4. 1514, 55.;“ de ezen tör­vényezikk e’ tárgyban, mellyről Koross és Rohonczy urak írtak, kü­lönös tekintetet érdemel, ’s némiképen a’ Századunk szerkesztőjének állítása mellett szól, t. i. ezen törvényezikkben a’ Személy nek (Personalis) nem neveztetik „Personalis Praesentiae Regiae in judiciis Locumtenens“ (helytartója vagy helyettese.) hanem épen Perso­nalis Praesentia Regia, ’s pedig nem csak a’ felírásban vagy czímen, hanem magában a’ textusban is. Nem tarthatok attól, hogy Koross vagy Rohonczy úr állítani fogja, hogy ebben a’ czikkben is a’ Personalis Praesentia Regia alatt az esztergomi érseket érteni kellene, mert ez nem „persona secularis,“ nála nem létezik „sigillum judiciale“, ő nem tartozik szüntelen Budán vagy Pesten lakni, ő nem ítéli „causus transmissionales atque breves.“ Tehát úgy látszik, hogy II. Ulászló uralkodása alatt a’ „Personalis praesentia regia“ tisztsége gyakorlása egészen a' Személynökre vitetett át ’s hogy a’ Személynök ugyanazon czimmel is ruháztatott legyen fel, melly az­előtt az esztergomi érsek czimeihez tartozott. E’ tekintetből a’ Száza­dunk szerkesztője nem helytelenül a’ mostani Személynököt nem mint az esztergomi érsek, hanem mint maga a’ király helyettesét tekinti az itélőszékben. Hozzá járul az is, hogy az esztergomi érsek és primás a’ „Personalis praesentia regia“ avult czimmel már nem él. (Lásd az esztergomi Schematismust, hol a’ primás teljes czime előfordul. Metropolitanae Ecclesiae Archiepiscopus, Sanctae Sedis Apostolicae Legátus nafus, Inclyli Regni Hungáriáé Primas, Summus et Secreta­­rius Cancellarius, Ins. Ordinis S. Stephani Regis Apóst. Praelatus ele.); de ebben nem találtatik „Personalis Praesentia Regia“; valamint a’ Nádor is elavult czimekkel, mellyekkel a’ tisztségekkel együtt egy­ *) Ez e’ tárgy iráni törvényezikk legvilágosabb. **) Hozzá kellett volna még adni, vagy azt, a’ mit egykor az oskolában tanultak, elfelejtették. ~­illy.

Next