Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1844-06-25 / 50. szám

50. szám. Hetedik esztendei folyamat 1844. Junius 15. § -a. SZÁZADUNK. Harmadik üzenete a KK. és RRnek a m. FRRhez a sz. kir. városok elrendezése tárgyában. A KK. és RR. a m. Főrendeknek további, u. m. második vá­­lasz-izenetekben foglalt észrevételeit tanácskozás alá vevén, a sz. k. városok ügyében még a következőket jegyzik meg: A 44. §ra nézve, miután a BR. azokat, kik sem születésnél sem birtoknál fogva a városhoz nem tartoznak, hanem abban csak hivataluknál fogva laknak, ideiglenes lakosoknál egyébnek nem te­kinthetik, nem ön szabad akaratoktól, hanem egyenesen hivatalos viszonyaiktól függvén a városbani lakásukat tetszésük szerint foly­tatni : abban hogy a 44. §. ezen végszavai „mig hivatalos vagy szolgálati lekötelezésök meg nem szűnik“ kihagyassanak, meg­egyeznek ugyan, de a­­­ egyéb részeiben, és különösen e szót „csu­pán,“ mint lényegest megtartani óhajtják. — A 48. §-ra, mellyben a szabályok értelmezése foglaltatik, a m. FRR. észrevételeit a BR. el nem fogadhatják, mert az alább elő­­terjesztendők szerint lehetnek olly szabályok, mellyek felsőbb elő—­leges jóváhagyás nélkül is végrehajtatnak és mellyekre nézve egyéb intézkedés javasoltatik. — Az 52. §-ban a m. FRR. a III. r. 2 czimének 7. §-át továbbá is megemlíttetni kívánják, és kifejeztetni azt, hogy a szabályoknak azon czimben körülírt tulajdonsággal birniok kell. Mellőzve azt, hogy midőn valamelly tárgy a törvényben rendszeresen intéztetik el, a BR. régibb törvényekre hivatkozni jónak nem látják, sőt úgy vannak meggyőződve, hogy azon esetben, ha a régiebb törvényből valamit megtartani szükséges, annak megtartandó rendeletét egész kiterjedésben átvirni s az újabb törvénybe felvenni sokkal jobb , csak azt jegyzik meg, hogy mindaz, mi az említett 2-ik c­ímben a szabályokra nézve foglaltatik, a két tábla közti egyességnél fogva megállapított javaslatban is feltalálható, nevezetesen a felsőbb hely­benhagyás, a szabályok érvényességére nézve megkivántatik az 53 §-nál fogva, hogy igazságosak és tisztességesek legyenek, ki­­mondatik sokkal világosabban az 52. §. által, mellyben rendelte­tik, hogy az ország törvényeivel nem ellenkezhetnek; végre hogy mások jogait ne sértsék és csak a városok ön­kebelében érvénye­sek; kimondatik ismét az 52. §. által, mellyben m­egállapittatott, hogy a szabályok a város belviszonyain túl nem terjeszkedhetnek.­­ Mind az előbb tett észrevételnél fogva tehát, s alkalmazva azt a kérdésben levő törvényjavaslatnak szerkezetére azért is, mivel abban a III. 1. 2. czimének 7-ik §a kimerítve van, a KR. és RR. ezen czimnek megemlítését károsnak és feleslegesnek is látják, s azért a m. FRR. kívánságát annak megemlítése iránt nem teljesít­hetik. Az 53. §-ra nézve, miután a m. FRR. értelmezése szerint ha­tározatot lehet hozni olly tárgyak elintézésére is, mellyekre nézve sem törvény sem szabály nem létezik, és a m. FRR. első szene­­tekben a határozat értelmezésének általok akint történt megálla­pítására okul épen azt adják: a KR. és RR. a határozatok hatás­körét sokkal inkább tágítva látván, mint azon értelmezés szerint volt, mellyet ők állítottak föl, jelenleg már nem ellenzik, hogy ezen­­. elején a következő szavak „kivéve olly rendőri szabályokat, mellyeknek végrehajtása halasztást nem szenved“ kihagyassanak, s a § következőleg álljon: „53. §. Szükséges, hogy mielőtt eszközlésbe vétetnének, a m. k. Helytartótanács által helybenhagyassanak; — e végből tehát a k. városok alkotandó szabályaikat előlegesen e kormányszékhez fel­terjeszteni kötelesek.“— Van még a m. Főrendeknek az 53 és 54 §-ban a helyben­hagyást illetőleg azon kifejezésére nézve „a Helytartótanács által“ egy észrevételük, nevezetesen hogy a Helytartótanács a helyben­hagyást illetőleg felsőbb intézkedésért illető felelősséggel nem tar­­tozhatik; ámde a Bt. azt hiszi, hogy ezen észrevétel egyenesen az alkotmányos kormányzási elvbe ütközik, melly azt hozza magá­val, hogy minden köztisztviselő, és a mennyiben a kormányzás tes­tületek által gyakoroltatik, minden közigazgatási testületek felelős­­sek legyenek; azonban ki nem rekeszti mégis, hogy a kormányzási eljárások ő­felsége nevében történjenek. Azon esetben tehát, melly által a törvény föltételeztetik, hogy ha t. i. a törvény meg­tartva nem lenne, felelősségnek minden esetre lenni kellvén, mi­után ezzel a Felség semmi esetre nem tartozhatik, önként követke­zik­, hogy azt a Helytartótanácsra kell ruházni, hogy tehát a sza­bályok helybenhagyásánnak vagy a helybenhagyás megtagadásának is, bár a Felség nevében, de a Helytartótanács által kell történnie. Ezekhez képest tehát a RR. előbbi nézeteiknél továbbá is megma­radnak.­­­Az 58 §ra nézve a RR. a hat hónapi határidőt elfogadják ugyan világosság okáért, mindazonáltal a­z elején ezen szót: „ren­deletét“, ezen kifejezéssel „végsőképen határozó rendeletét“ kíván­ják felcserélni. — Az 59. §ra nézve a BR. ugyan továbbá is azt hiszik, mit mik üzenetekben bőven kifejtettek, hogy nincs eset, mellyben a szabály­nak az ország törvényeibe ütközése vagy a város belviszonyain túl terjeszkedése első pillanatra kitűnő ne lenne, mivel mindazon­által a m.­FRR lehető hanyagság eseteire is hivatkoznak, illy esetek lehetőségét pedig a BR. nem tagadhatják, nehogy a netalán tör­vénybe ütköző szabályok törvényesítéséből következtetést vonni lehessen, mintha a szabályok által csupán a megtagadó rendelet elkésése miatt a törvények ereje gyengíttethetnék , a BR, jóllehet a határidőnek meghoszabbítása által illy elkésések eseteit a lehetőségig elhárítani gondolják, hogy közeledési szándékukat bebizonyítsák, az 59. § módosítása mellett következő rendszabályt ajánlanak : „59. §. Ha a k. Helytartótanácsnak választási rendelete vagy az 55 §-ban kitett kivántatóságok nélkül szűkölködik, vagy az 58 §ban kitett határidőn túl késnek, a felterjesztett szabály azonnal végrehajtatik ugyan, azt mindazáltal a város szükséges tudomás vé­gett országszerte közhírül tenni tartozik.“ „Olly szabályok, mellyek az előbbi §. esetében felsőbb jóvá­hagyás nélkül vétettek foganatba, ha azok akár az ország törvé­nyeibe ütköznének, akár a város beldolgain túl terjeszkednének, a végrehajtás után is megsemmisíttethetnek, de csak azon eset­ben , ha valamelly köztörvényhatóság részéről eziránt felírás útján felszólalás történik.“ Megjegyzik itt a Bt. azt, hogy ha midőn a törvények szent­ségét a szabályok ellenében ékint a lehető gondossággal megóvni

Next