Századvég, Új folyam, 29. szám (2003)

SZÁZADVÉG-SZÖVEGELŐ - Kerekasztal-beszélgetés a népesedési helyzetről - Kamarás Ferenccel, Kiss Tamással, Spéder Zsolttal és Tóth Pál Péterrel Kapitány Balázs beszélgetett

Kerekasztal-beszélgetés a népesedési helyzetről Kamarás Ferenccel Kiss Tamással, Tóth Pál Péterrel és Spéder Zsolttal Kapitány Balázs beszélgetett Gyerm­ekvállalás Kapitány Balázs: Az elmúlt években sokat vitatott témává vált a magyar népesedési helyzet. Beszélgetésünk célja az, hogy valamivel tisztábban lás­sunk ebben a meglehetősen összetett témában, és megpróbáljuk körbejárni egyfelől a jelenlegi helyzetet, másfelől ennek a helyzetnek az okait és kö­vetkezményeit. Egy ország népesedési helyzetét három tényező befolyásolja: a születések száma, a nemzetközi vándorlás és a halálozások száma. Három nagy téma - talán érdemes és logikus a születéssel kezdeni. Azt kérdezem tehát elő­ször, hogyan alakult a születések helyzete Magyarországon a rendszerváltás óta? Kamarás Ferenc: Egy kicsit távolabbról kezdeném a választ, mivel hosz­­szabb trendek hatásairól is szó van. Azt hiszem, hogy a demográfiai folya­matokban a múlt alakítja, formálja a jelent, a jelenlegi helyzet pedig erősen befolyásolja a jövőbeni irányzatokat és trendeket. Szüleink, nagyszüleink, dédszüleink demográfiai magatartása eredményezte a jelenlegi helyzetet, és a mi, a gyermekeink vagy az unokáink demográfiai magatartása fogja meg­határozni a jövőbeni irányzatokat, főleg a termékenység, de a halandóság területén is. Ha így tekintjük a kérdéskört, akkor az derül ki, hogy a gene­rációs reprodukció, tehát az, hogy egy nemzedék mennyire reprodukálja magát a leánygyermekeiben, már a múlt század eleje óta elégtelen volt Ma­gyarországon. A női nemzedékek ugyanis már akkor nem hoztak annyi le­ánygyermeket a világra, hogy azok felnőve elérjék anyáik létszámát. Ennek fő oka az volt, hogy bár sok gyermekük született, de sokat el is vesztettek a magas csecsemő- és gyermekhalandóság miatt. Ennek ellenére a népesség hosszú időszakon keresztül mégis gyarapo­dott, mert a halandóság javult, a várható élettartam emelkedett, és a ki­sebb létszámú generációk hosszabb ideig éltek, ezáltal pedig a népesség lé­­lekszámát fenntartották meglehetősen hosszú ideig. Mindennek viszont az lett az eredménye, hogy a reprodukció hosszú távú elégtelensége miatt a

Next