Szegedi Gyorsíró, 1915. szeptember - 1916. május (12. évfolyam, 1-10. szám)
1915-09-20 / 1. szám
XII. évfolyam. Szeged, 1915 szeptember hó. 1. szám. SZEREPI G GyORSIRÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal. Felelős szerkesztő. Kiadja: Szeged, Dugonics-tér 11., H. 11. Dr. KATONA DÁVID: A Szegedi Gyorsírók Egyesülete. Ára (előre fizetve) egy melléklappal egész évre 3 kor., középiskolai tanulóknak 2 kor. 20 fillér, két melléklappal 3 kor. 60 fillér, tanulóknak 2 korona 80 fillér. MEGJELENIK MINDEN HÓ 20-ÁN, JÚLIUS ÉS AUGUSZTUS KIVÉTELÉVEL. havi folyóirat a Gabelsberger—Markovits rendszer szerint A SZEGEDI gyorsírók EGYESÜLETÉNEK ÉS TÖBB IFJÚSÁGI GYORSÍRÓKÖRNEK HIVATALOS LAPJA. A gyorsírás a felsőkereskedelmi iskolai új tanítástervben. A felsőkereskedelmi iskolákra kiadott új tanítástervben a gyorsírás az alsó osztályban heti két, a középső osztályban heti egy órában tanítandó, míg a felső osztályban a gyorsírókör keretében kell, hogy a növendékek magukat tovább képezzék. Ha úgy írta volna elő az új terv, hogy a gyorsírás rendes tárgyként tanítandó iskolánkban, ez az előírás feltétlenül használt volna ügyünknek, a kereskedelmi szakoktatás fontos ügyének. Sajnos azonban a szervezet még mindig fakultatív tantárgyként kezeli a gyorsírást, még mindig a rendkívüli tantárgyak közé iktatja. Mindazonáltal igen jól esik, hogy a miniszter az új szervezetben már ama óhajának ad kifejezést, hogy e tárgy tanítására fokozott súly fordítandó. Ha jól is esik a miniszter eme kitétele, a jelenlegi helyzet mégsem elégíthet ki bennünket, mert a régi állapottól csak csekély előnyös változtatást jelent a mostani. Hiszen az egyelőre elaltatott négyéves felsőkereskedelmi iskolára készült tervezetben a Kereskedelmi Szakiskolai Tanárok Országos Egyesülete, valamint az Országos Ipari és Kereskedelmi Oktatási Tanács is a rendes tantárgyak közé sorozandónak javasolták a gyorsírást. Evvel már akkor is kifejezték azt, hogy az iskolánkat végzett abszurenseknek a gyorsírásra felette nagy szükségük van, úgy akartak eleget tenni a gyakorlati élet igényeit ismerő, a gyakorlati élet terén működő szakemberek és egyesületek óhajának. Pedagógiai szempontból tekintve ugyanis egészen más a rendes, mindenkire egyformán kötelező tantárgy tanítása, az ennél elérhető eredmény, de ennek szinte közelébe sem jöhet az olyan stúdium tanításának eredménye, amely nem obligált minden növendékre. Mint nem kötelező tantárgy már nem tanítható délelőtt, hanem csak a délutáni órákban. S mi ennek ép a gyorsírásnál a hátrányos oldala? Gyorsírás és emlékezés egymástól elválaszthatatlanok. A fogékonyság, az agy feldolgozó képessége, ami különben minden ismeretág elsajátításánál a legfőbb kellék, a gyorsírásnál semmi körülmények között sem , hiányozhatik. Képzelhető-e, hogy a délutáni tanítás mellett az agy terra,előképessége olyan hozamú, mint a délelőtt folyamán? E kérdésben azt hiszem, eléggé benne van a felelet! A tervezet annyiban helyesen intézkedett, hogy a gyorsírási tanórák számát az alsó osztályban heti két órában állapította meg. Azonban nagyon kevésnek találjuk a középső osztály számára megszabott heti