Szegedi Híradó, 1869. július-december (11. évfolyam, 52-104. szám)

1869-11-04 / 88. szám

Megjelen: Hetenki­­t kétszi­r, vasárnap és csütörtökön reggel. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szeleim részét illető közlemények kül­dendők : iskola-utca, Csiszár-ház, 2-ik emelet. Kiadóhivatal Burger Zsigmond könyvkereskedése, hová az előfizetési pénzek küldendők. Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán: Helyben a kiadóhivataltól elvitetve Egész évre . . . 8 frt. | Félévre .... 4 frt. Egész évre . . . 6 fr­t. | Félévre . 3 frt. Évnegyedre . . 2 frt. Évnegyedre . . . 1 frt 50 kr. Egyes szám­­ára 8 kr. osztr. értékben. Hirdetések fölvétetnek: Szegeden a kiadóhivatalban, Pesten Neumann A. I-ső magy. hirdetési irodájában, Pesten, zsibárus-utca 2 ik sz. Bécsben Haasenstein és Vogler­­neuer Marki Nro 11.1 és Oppen­k A. — Maria/m. Frankfurtban Haasenstein és Vogler hirdetési irodájukban , valamint utóbbi helyen Q. L. Daube & Co. hirdetések expeditiójában ; Lipcsében Sachse és társánál; Páriában Havas, Lafitte , Bullier és társánál. 88-ik szám. Csütörtök, november 4-én. 1869. Tizenegyedik évfolya­m. POLITIKAI ÉS VEGYEST­ART­A­LM­I KÖZLÖNY, Hirdetések dija: A­­hatdalábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr., két­szerinél 6 kr., többszörinél 4 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. Kincstári illeték minden egyes beigtatásért 30 kr . „Nyílttériben a négyhasábos petitsor igtatási dija 15 ujkrajcár. A községi statisztikai hivatalok szervezete és teendői. Sz. kir. Pest városa városi statisztikai hivatala a közgyűlés határozata szerint nem sokára életbe fog lépni. Miután remélhetni, hogy Pest városa példáját nem sokára hazánk legnépesebb városai is követni fogják, jó szol­gálatot vélek tenni ezen községi statisztikai hivatalok érdekében, ha egy rövid ismertetés­sel bemutatom e lapok t. olvasóinak. A községi stat. hivatalok célja: a köz­ségi élet tényeit és fejlődésének különböző jelenségeit rendszeresen egybeállítani, s ré­szint évenként, részint hosszabb időközökben közzéteendő kimutatások által a közigazgatási közegek s az egész népesség tudomására jut­tatni , hogy mindnyájan, kik a községi élet fejlesztésére befolyást gyakorolunk, azt kellő tájékozottsággal és öntudattal tehessék. A városi statisztikai hivatalok , községi hivatalok s a községi tanács és képviselő­testület alatt állanak. Élén egy igazgató áll a szükséges személyzettel. A községi stat. hivatal minden egybe­állítását és számbeli kimutatásait a közgaz­dasági m. kir. minisztérium kebelében fönn­álló stat. osztály által megállapított minták és javaslatok szerint készíti. Csupán helybeli részletes­ kimutatásait alakítja saját tetszése szerint. Kimutatásai á­ltalában dolgozatai a kö­vetkező tárgyakra terjednek ki: 1) a városra és határára; 2) a város népességének összes viszo­nyaira ; 3) a város termelési és fogyasztási vi­szonyaira ; 4) a város forgalmi és kereskedelmi vi­szonyaira ; 5) a város pénzügyi viszonyaira ; 6) a város összes közintézeteire. Részletezése ezen teendőknek hosszadal­mas talábna lenni, azért csak a legfőbbeket hozom föl: 1. A­ város és határa: a város területi kiterjedése, fölosztása városrészekre, a köz­terek, utcák, köz- és magánépü­letek száma, ez utóbbiaknál külön rendeltetésük (lakóház, gyárépület, vendéglő , gazda­épület, fogház, kórház, templom, iskola, fürdő s­a­b.) és házbérjövedelmek szerint. A községi határ- és meteorológiai viszonyainak leírása, fekvése, nagysága, talajminősége, lapályos és hegyes részei, mennyi a szántóföld, kert, kaszáló, rét s . t.; végre mennyi az összes productiv és improductiv terület. 2. A község népességi viszonyainak le­írása, a népesség létszáma, tényleges, ille­tékes és neve illetékes népesség, állandóan letelepedett s ideiglenesen tartózkodó, nyelv, vallás, polgári állapot, foglalkozás és kere­set szerint s a­t. A népesedési mozgalomra vonatkozó adatok egybeállítása, tehát az es­­ketések, születések, halálozások és kiván­dorlások kimutatása. 3. A város termelési viszonyai: nyers ter­melés , ipari termelés , mezőgazdasági terme­lés, erdőmivelés, baromtenyésztés, halászat, vadászat , méhészet , selyembogártenyésztés, tejgazdaság, bányászat s a t. 4. A fogyasztási viszonyok: mennyi a főélelmi tárgyak: italok, légszesz, só, szappan, szivar , tüzelőszer, ipari készítmények s a t. fogyasztása évenkint, s a befolyt fogyasztási adó részletezése. 5. Forgalmi és kereskedelmi viszonyok: közlekedési eszközök, a városi kövezet, kő- és vízi utak kiterjedése és minősége, a keres­kedők száma különböző osztályaik szerint, a szállítmányosok , alkuszok , a község behoza­talának és kivitelének összefoglalása, a hitel­­intézetek, biztosító­intézetek, s a t. 6. A község pénzügyi viszonyai : a köz­ség vagyona fekvőségekben és ingóságokban, passivái , összes jövedelmei , kiadásai rész­,­letesen. 7. A közigazgatást és törvénykezést tár­­gyazó adatok egybeállítása, u. m. a polgári, telekkönyvi, gyámhatósági ügyek, bűn- és börtönügy , rendőri­ , tolonc- és dologházi ügyek s a t 8. A községek közintézetei: tud. és művé­szeti intézetek , tan- és nevelő­intézetek, egészségügyi, biztonsági és jótékonysági in­tézetek, szegény és koldulási ügy s a t. A községi statisztikai hivatalok ezen teendői közül némelyek olyanok, melyek éven­ként, mások olyanok, melyek bizonyos időköz­ben teljesítendők. Pest, október 25. Szubin Simon Szeged város közgyűlése november 1-én. Elnök: Kék János polgármester. A napirend első tárgyául fölvétetett a felső- és alsóvároson fölállítandó gyógyszer­­tárak engedélyezését tartalmazó miniszteri leirat. A felsővárosira nézve indítványoztatott, hogy az a sz. György-téren, tehát a megálla­pított helynél belebö, állíttassék föl, ez ellen azonban többen fölszólaltak, s a közgyűlés megmaradt előbbeni határozatánál. Egyébiránt a pályázatok kihirdetése s a többi intézkedé­sek a tanácsra bízattak. Fölvétetett a bérlőgazdák ügyében kelt miniszteri leirat, mely a bérlőgazdák azon újabb folyamodása következtében, melyben azok a közgyűlésnek ez ügyben legújabban hozott, a per megindítását elrendelő határo­zatát megsemmisíteni kérik — kimerítő je­lentést kíván. Az iratok fölterjesztetnek. Következett a reáltanári állomás betöl­tése iránt hirdetett pályázat bejelentése. Csupán egy folyamodó volt, Szendrői János , ki közfelkiáltással megválasztatott, azon köteleztetéssel, hogy utólag némely, a képesítéséhez szükségelt tantárgyakból vizs­gát tenni tartozik. Fölvétetett a szatymaz-kisteleki országút szabályozása, mely egyszersmind az útvona­lon a közföldekből történt foglalások tisztá­­bahozatalával van kapcsolatban. Hosszú és meddő vita­ után az ez ügy­ben felolvasott bízott, jelentés elfogadtatott akként, hogy az ut szélessége 12 öl legyen s az út hosszában az illető földek tulajdo­nosai köteleztessenek árkot vonni s fákat ültetni. Foganatosítása a tanácsra bízatott. A segédlevéltárnoki állomás rend­szeresítése, 500 frt évi fizetéssel, elfogad­tatott , s a pályázat kihirdetése s a t. a ta­nácsra bízatott. Lázár György 1-ső évi joghallgató, a város által magát a statisztikai tanfolyamra kijelöltetni kéri. Kérelme teljesíttetik, azon köteleztetés­sel, hogy a tanfolyam végén vizsgát tegyen le. Fölvétetett: tanácsi előterjesztés, mely­­szerint Nováky városi főmérnök hosszabb időre állandóul a balparti tiszaszab. munkák­hoz leendőén a város részéről alkalmazva — helyetteséül a városi almérnök, ennek helyére pedig egy segédmérnök ideiglenes alkalmazása javasoltatik. Elfogadtatik akként, hogy a segédmér­nök fizetése annyi legyen, mint az al­aérnöké, ennek fizetése pedig a helyettesítés idejére a főmérnökével egyenlő lesz. A már készen levő városi védtöltések collandirozására bizottmány küldetik ki. Olvastatott a helybeli pénzügyi igazgató­ság átirata, melyben az tudtul adja a pénz­ügyminisztérium azon határozatát, miszerint a városnak a fagykárok leengedése iránti kérelme nem teljesíthető. Még egyszer — a fönnforgó visszonyok tüzetes kifejtése mellett — fölterjesztés ha­­tároztatik. Fölvétetett az alföldi vasuttársulat kér­vénye, részére újabb 1077 □ öl földnek, hold­jától számítva 200 frt értékben leendő kisa­játítása iránt. Bizottmány küldetik ki a kívánt földnek megvizsgálása s értéke fölszámítása iránt je­lentés végett. A budai országút átkövezése elvben elfogadtatván, a kivitelre nézve megállapítta­­tott, miszerint benn a városban, az út belső részén a mostani kövezetből annyi fog fölsze­detni, amennyi ezzel az alföldi vasút indó­­házáig leendő kövezésre elégséges , ennek helyébe pedig kockakövek rakatnak; a feltöl­tés még e tél folytán lesz eszközlendő, hogy a kikövezéshez tavaszszal mindjárt hozzá le­hessen fogni. Ezzel kapcsolatban nyert megoldást a város belsejében levő állóvizek lecsapolásá­­nak kérdése is akként, hogy a palánk-, felső- és rókusvárosrészben levő vizek a csongrádi kapun kívül levő gödörbe fognak vezettetni, hogy pedig ez a nagymennyiségű víztömeget be­fogadhassa, e célra a szükséghez képest szé­lesség- és mélységre nézve tágíttatik , s az innen kihordott földdel fognak a budai or­szágút s azon utcák feltöltetni, melyek ma­gasítást igényelnek. Az alsóvárosi állóvizek a szabadkai ka­pun kívül fognak vezettetni, kivévén azon tavat, mely az ingyen-utca fae­lett van, mert e hely oly alacsonyan fekszik, hogy onnan a viz ki nem vezethető. Erre vonatkozólag te­hát elhatároztatott az ingyen-utca feltöltése s a tó területének házhelyekül leendő kiosztása, természetesen mindenkinek feltöltés kötele­zettsége mellett. S mindezen előszámlált mun­kák kivitelére pedig a városi költségvetésbe 24.000 frt fölvétele határoztatott el. Ezzel az ülés befejeztetett­ folytatása jövő vasárnap lesz. Jegyzőkönyv az „Alföldi tanitó-egylet 11 1869-dik évi szeptember hó 19-én Szegeden tartott rendes közgyűléséről. (Vége.) A többi tárgy között előfordul az eddigi tisztviselők lemondása. Tisztelt nagygyűlés! Eljött a pillanat, hogy elnöki tisztségemről lemondjak s azon bizalmat, melylyel egy év előtt megtiszteltek, megköszönve önöknek visszaadjam. Szívem érzetét nem borítná el a fájdalom hulláma, ha itt egyszerű lemondásról volna csak szó. De ezzel a búcsúvétel keserűsége is össze­olvad, mert nekem önöktől, kedves tagtársak, derék tanügyi közharcosok , válnom kell, úgy érzem magam, mint a tengerész, ki habár szintek és zátonyok közt vezeti ha­jóját, de ismeri a tengeri utat, ismeri a ve­szélyeket és tudja, hogy hű társai utolsó percig küzdenek vele és érezte a vihar dú­­lásakor. Igen, úgy érzem magam, mert az is­mert élettengerről ismeretlenre vezérelt a gondviselés. De bízom mennyei nemzemben, ki még eddig tiszta irányú küzdelmeimben soha el nem hagyott, és a vész ostromai közt gyám­ kezét tőlem soha meg nem tagadta. Fontos és szép ugyan a pálya, melyre léptem, de utjai járatlanok; itt kies mezőn, amott rengeteg erdőben, majd süppedékes m­ocsáros helyeken, majd rónai, majd szirtes ösvényen kell a cél felé törekednem. De bár­milyen legyen is ezen új pálya, eddigi sze­rény, de ha tanférfiui és hazafiai szolgálataim legmagabb méltánylása rendületlen kitartásra és lankadatlan buzgalomra fog serkenteni. Valamint eddig, úgy ezentúl is vezér­csillagom leend: örökkévaló hit és bizalom a Mindenható kegyelmében, ki életemet sok­oldalú küzdelemre adá és tartá fönn. Vezércsillagom leend a szabadelvűség és előrehaladás mindenben , mi hazánk javára és díszére lehet. Vezércsillagom volt és lesz: az öntudat­ban keresni legtöbb jutalmat, vigaszt és erőt; eltűrni a kajánság bántalmait, megküzdeni az akadálylyal, veszélylyel és viszálylyal, ke­rüljön az bár egy egész élet örömébe és nyu­galmába. Törekvéseim legtöbbike leend : a népok­tatás és nevelés századok óta virágzásért eredő mezején a hazának s az emberiségnek minél dúsabb virágokat termelni, a közer­kölcs és művelődés kertjében minél több gyü­mölcsöt érlelni. Ezek után búcsút veszek önöktől és sze­retett szülőföldemtől, mely engem ápolt és tettre serkentett, melynek diszére és szel­lemi javára élni ezután­ sem szűnöm meg. Bár messze távozom önöktől, de szellemi­leg sokszor köztük leendők. Áldásom , rész­vétem fogja kisérni ezen egyletet, az alföld ösz­­szes tanügyét és minden hazai vállalatot. Tartsák fönn, kérem, ezen egylet serdülő életét! A közönyösséget életgyökerén rágódni ne hagyják. Mert ha az egylet ilyképen halna meg, lelkem fájdalmát semminemű gyógyerő nem volna képes enyhíteni. Mert rútabb ha­lál nincs, mint melyet a tespedés, a hideg közöny okoz. Az alföldi tanító-egylet minden egyes tagját lelkesítse a szellemi üdv, mely t­űkö­­désekből fakad, s mely egy egész nemzet boldogságának lehet forrása. Ha lelkem a küzdelem és gondok ostro­mai közt elfárad, az emlékezet szárnyain Önök körébe jövök, hogy szeretett bizalom és részvét szellemi érintései által új erőt nyerjek a további küzdelemre. Az ég áldása legyen az „alföldi tanító­­egylet“ működésén, a munkás tanítókon, szü­lőföldemen és lakosságán, a szeretett magyar hazán és a sokat hányatott nemzet életén. Isten önökkel !“ (Hosszas és lelkes él­jenzés.) 4/ Szendrői János alelnök lelkes szavakkal mond köszönetet az elnöknek, kiemeli nagy és bokros érdemeit az egyet megalakulása és szervezése közül, végül a közgyűlés ne­vében kéri őt, hogy legyen ezen egyletnek mindenkori tiszteletbeli elnöke (éljen!), és mint ilyen elnököljön a mai közgyűlésen is. (Éljen! éljen !) Elnök köszönettel fogadá el a közgyűlés bizalmának ezen új jelét. A közgyűlési sorrend szerint fölolvas­tatott : 2. A pénztári kimutatás, mely — tekin­tetbe véve a kezdet nehézségeit — főleg pe­dig azon körülményt, mely szerint az egylet alapszabályai csak folyó évi május közepén erősíttettek meg, s így az egylet mind mű­ködésében , mind belszervezetében kilenc hó­napon át akadályozva volt, átalánosan elég kedvezőnek tekinthető. Pénztári kivonat szerint, bevétel 158 frt 18 kr., kiadás 39 frt 8 kr., pénztári köve­telés a múlt évről 138 frt, a pénztárban készpénz 115 frt 10 kr. Az egylet rendes tagjainak száma 111, pártoló tag 15 és alapító tag 2. A pénztár megvizsgálására Kelemen Ist­ván, Klein Salamon és Szendrői János tagok­ból álló bizottmány küldetett ki. 2. Alelnök fölolvassa azon tagok neveit, kik önálló dolgozatot küldöttek be a választ­mányhoz. Ezek: Iványi Andor, Horváth Jó­zsef, Wess Mátyás, Ferenczi János, Kazali Imre, Gondák Imre, Weisz Gábor, Samu József, Varga József és Gönczi János tanítók. 3. A központi választmány által kineve­zett bizottmány, mely a beérkezett munká­latokra a közgyűlésen sorrendet volt készí­tendő, először is Varga József derekegyházi tanítónak „a földrajzi oktatásról“ szóló dol­gozatát ajánlja. Elnök kérdi: kívánja-e a közgyűlés, hogy a dolgozót a bírálattal együtt, vagy csak a bírálót olvastassák föl? A közgyűlés a bírálatot kívánja felol­vastatni. Szendrői János, a bíráló­ bizottmány elő­terjesztője, a bírálatot felolvassa, melyből ki­tűnik, hogy a dolgozat — tekintve szerző előadási módszerét — igen helyes, miután azonban szerző nem valamely megállapított rendszerből vette kiindulási pontját, hanem hol az átalános, hol a részletes földrajzba bocsájtkozik, azt félretenni ajánlotta. Elnök kérdi a szerzőtől: megnyugszik-e a bírálatban?

Next