Szegedi Híradó, 1870. január-június (12. évfolyam, 1-77. szám)
1870-06-10 / 69. szám
Megjelen: Hetenkint 3-szor, szerdán, pénteken és vasárnap reggel. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők : iskola-utca, Vadász-ház, 1-ső emelet. Kiadóhivatal Inger Zsigmond könyvkereskedése, hová az előfizetési pénzek küldendők. Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán: Helyben a kiadóhivataltól elvitetve Egész évre . . . 8 frt. 1 Félévre . . . . 4 frt. Egész évre . . . 7 frt. 1 Félévre . 3 frt 50 kr. Évnegyedre 2 frt. 1 Évnegyedre .. 1 frt 75 kr. Egyes szám ára 6 kr. osztr. értékben. Hirdetések fölvétetnek: Szegeden a kiadóhivatalban; Pesten Neumann A. I-ső magy. hirdetési irodájában, Csibárus-utca 2 iksz. Pécsben Hausenstein és Vogler (neuer Markt Nro 11.) Opperik A., és Rosenzweig J. hirdetési ügynökökné. Majuam. —Frankfurtban G. L. Daube & Co. hirdetések expe,kiójában; Lipcsében Sachses társánál; Párisban Havas , Lafitte , Bullier és társánál 69-ik szám. Péntek, junius 10-én 1870. Tizenkettedik évfolyam. POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALMU KÖZLÖNY. Hirdetések dija: A hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr., kétszerinél 5 kr., többszörinél 4 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. Kincstári illeték minden egyes beigtatásért 30 kr A „Nyílttériben a négyhasábos petitsor igtatási dija 15 ujkrajcár. A felsőbb gazdasági tanintézet ügye Szegeden. Említve volt e lapok hasábjain, hogy Gorove miniszter úr közreműködésre hívta föl Szeged város közönségét egy, az ország alvidékén, esetleg Szegeden fölállítandó felsőbb gazdasági tanintézet létesítésére, s említve volt az is, hogy a városi közgyűlés bizottmányt küldött ki, hogy e célból a város igényei s erejéhez képest teendő ajánlat iránt javaslatot adjon. Mint hiteles forrásból értesülünk, e bizottmány a város közönségéhez elfogadás végett benyújtott javaslatában főbb pontjaiban a következő ajánlatot teszi : 1. A város délnyugati részén, alsóvároson a két temető között a felsőbb gazdasági tanintézeti épület, udvar és kert helyiségéül 25 hold legjobb minőségű fekete föld hasíttassék ki. 2. A város délkeleti részén fekvő jól berendezett városi faiskola a felsőbb gazdasági tanintézet növendékei részére gyakorlati tanulmányozás végett engedtessék át. 3. Az érintett tanintézet részére a városi közlegelőből a kisteleki vasútállomás tőszomszédságában korlátlan haszonvételi joggal 400 hold föld engedtessék át; végre 4. Az erdészet gyakorlati tanulmányozása végett a csengelei erdőből szintén 400 hold bocsáttassék a létesítendő tanintézet rendelkezése alá. A bizottmány ezen ajánlatokat a következő feltételekhez kívánja köttetni : a) Szeged város fiai a felállítandó felsőbb gazdasági tanintézetben díjtalanul taníttassanak. b) Ha az érintett tanintézet tápintézettel köttetnék össze, az esetben a városi hatóság által kijelölendő 3 szegedi ifjú a tápintézetben évenként díjtalan ellátásban részesüljön. c) Az intézet tanítási nyelve magyar legyen. d) Az intézet részére átengedendő földek telekkönyvileg a város nevén maradnak kebelezve, azonban azokra az intézet javára engedett jogok jegyeztessenek föl. e) A város által tett ajánlat, illetőleg dotatio megszűnik s visszaszáll a város javára az intézet megszűntével, vagy ha esetleg a tanintézet nyelve nem lenne magyar. Nem vagyunk elfogult bálványozói Szegednek, de annyit teljes meggyőződéssel mondhatunk, hogy ha az ország alvidékén egy felsőbb gazdasági tanintézet létesítése szükséges, annak helye, hogy céljának leginkább megfelelhet, másutt mint Szegeden, nem is kereshető. Politikai okok követelik, hogy egy annyi különféle népelemből álló országban, mint Magyarország, kiváló gond fordíttassék az egyes vidékekre, különösen pedig a vidék oly helyeire, hol szerencsés természeti fekvés, nagyobbszerű forgalom vagy egyéb körülmények folytán a népesség tömörebb s a különféle ajkú népek egymássali érintkezése gyakoribb , igy azoknak, kik a nemzet sorsának irányát intézik, oda kell törekedniük , hogy valamint a nemzet politikai élete az ország fővárosában öszpontosul, úgy a nemzet sociális élete a vidék egyes, erre hivatottabb helyein concentrálódjék ; szóval központok alakítandók az ország egyes vidékein, honnét az ország lakóinak s a különféle nemzetiségeknek gyakoribb érintkezése , az ebből önkényt folyó művelődés, uj érdekek keletkezése s ezek összehangzó rokonulása folytán egy békésen haladó közszellem fejlődhessék ki s a polgárosítás terén biztos sikerrel ágazhassék szét. Csak egy tekintet kell hazánk térképére, s kétségtelenül áll előttünk, hogy Szeged, mely 70.000 lelket meghaladó népességgel bir, mely a Tisza és Maros folyók s az állam- és alföld-fiumei vasutak által öveztetik, mely Bács-, Bodrog- és Békés-megyének s az egész bánság vegyesajkú lakóinak közvetlen szomszédságát s piacát képezi, természeti fekvésénél fogva hivatva van egy ily provinciális központtá lenni. Hogy valamely város provinciális központtá alakulhasson, ennek első és alapföltételei a természeti fekvésben keresendők. Ez alapföltételek, mint említettük, Szeged helyrajzi fekvésében kétségkívül föltalálhatók s egyedül a kormánytól függ ezen alapföltételekre építve, Szegedet a magyar alföld központjává tenni s a nemzetiségi differentiák kiegyenlítésének kulcsát a jövő nemzedékre nézve ott keresni, ahol az legkönyebben s legbiztosabban föltalálható ; mert egyedül a socialis tér az, hol ember emberrel állva szemközt, a gyakori érintkezés köztük érdekegységet, rokonszenvet s különösen tiszteletet teremt, s hol a polgár a békés kifejlődés és törvényes rend szükségességének érzetétől áthatva, minden oly törekvéseket önkényt háttérbe tol, mely ezeket esetleg veszélyeztethetné. Nagy tapintatossággal fogta föl e körülmények fontosságát a cultusminiszter úr, midőn Szegeden főreál-, kereskedelmi-, ipar- és földművelési iskolák állítását rendelte el, mert a közoktatási intézetek azok, hol a fiatalabb nemzedék tagjai közt a művelődés mellett oly viszonyok szövődnek, melyek a jövő számára kétség kívül édes gyümölcsöket fognak teremni. A politikai érdekek mellett azonban a felsőbb gazdasági tanintézet fölállítása tekintetében a gazdászati érdekek is Szeged mellett szólnak , mert ha Szeged város ajánlatát kissé figyelembe vesszük is, abban a gazdászat gyakorlati tanulmányozásának minden ágát látjuk lehetővé téve. Gondoskodva van ugyanis a kerti gazdaság, a fatenyésztés, 400 holdon a mezőgazdászat különféle ága, s ismét 400 holdon az erdőművelés gyakorlati tanulmányozhatásáról s a mellett hogy a városi ajánlat eszerint egy felsőbb gazdasági tanintézet lételét biztosítja, ezen intézet létrejötte a Tisza-Duna közt elterülő nagy magyar alföld gazdászati kifejlődésére kétségkívül a legeredménydúsabb befolyással lenne, mert a Tisza-Duna közti nagy homokos talaj gazdászati művelése egészen más gazdászati rendszert követel, mint melyet a fekete talajon fekvő magyaróvári, keszthelyi vagy más tanintézetek növendékei gyakorlatilag elsajátíthatnak s eszerint a jelen fennálló felsőbb gazdasági tanintézetek a nagy magyar alföldnek tudományosan képzett gazdászokat nem képesek adni, míg ellenben egy Szegeden felállítandó tanintézet e hiányok teljes pótlására lenne hivatva. Szeged város ajánlatában ugyanis a mezőgazdászat különféle ágainak gyakorlati tanulmányozására 400 hold homokföld terveztetik, itt tehát a homoki gazdálkodás rendszere lenne irányadó s a Tisza-Duna közti homokos térség csakis ez után nyerne képzett gazdászokat. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a városi ajánlat azon részét sem, mely szerint az erdőművelésre szintén 400 hold erdő átengedése terveztetik, mert országos szükségét érezzük régóta a magyar alföld befásitásának s igy a sok helyütt már aggasztó dimensiókat vett futóhomok megkötésének , s szeretjük hinni, hogy a felsőbb gazdasági tanintézet kezelése alatti erdő kulcsát képezné egykor a Tisza - Duna közti földterület befásitásának , mely kellő szorgalom mellett idővel még Belgium példájaként paradicsommá válhatik. A föltételek, melyekhez a városi ajánlat köttetik, olyanok, melyeket egyrészt — p. o. a magyar tannyelvet — a kormánynak hazafias készséggel kell fogadnia, másrészt pedig mint a város nagyon szerény óhajtását, mellőznie nem lenne méltányos, és meg vagyunk győződve, hogy a még esetleg fölmerülhető csekély differenciák kiegyenlítéséhez csak őszinte akarat kell s rövid idő alatt a nagy kiterjedésű magyar alföldnek legalkalmasabb helyén, Szegeden, egy nagy hiányt pótló jól felszerelt felsőbb gazdasági tanintézet fog díszelegni. Mankó Sándor: A Széchenyi-tér rendezése. A vasárnapi közgyűlés egyik legfontosabb tárgyát a Széchenyi-tér rendezése s az állandó híd ügye fogja képezni. A bizottság által elfogadott s a közgyűlésnek ajánlólag beterjesztett rendezési terv kőnyomatban megjelent s a szükséges magyarázattal már egy hét előtt kiosztatott a képviselők közt. Ezen magyarázatot célszerűnek véljük egész terjedelmében közölni: „A főtér rendezése ügyében kiküldött bizottság javaslata az , hogy a főpiacnak ezúttal csak két oldala, és pedig a) a Kárász-, Zserovicz-, Klauzál-, Rónay-, Baumfeind-, Leffter, Egressy-féle házak által képezett szabálytalan, és b) a városházával szemben álló rézsűt oldal rendeztessék. E javaslat szerint, mint a tervben véres vonallal jelzett irány mutatja, a Kárász-, Rónay- Egressy-féle házsor, a Bamberger, előbb Neskovics-ház háta mögötti német utca irányában egész az Egressy-féle ház sarkáig terjedőleg, egyenes vonalban lenne szabályozandó, minek következtében: a Kárász-ház elött 709 tér öles, a régi Kárász-féle, Zserovicz, most Felmayer és Klauzál házak előtt 1445 tér öl, és a Rónay- Baumfeind-féle házak előtt 648 tér öles, önálló háztelkekké használhatandó, és beépíthető térség nyeretnék, továbbá a Leffter-, Egressyféle házak telkének vonala a szabályozási vonalig kiterjesztetvén, azokhoz jelentékeny köztérség csatoltathatnék. A főpiacnak most a vár szabálytalan vonala által képzett oldala addig is, míg a várkisajátítás ügye kedvezőbb fordulatot véve, kívánt eredményre vezethetend, ugyanazon bizottsági javaslat szerint szintén a veres vonalon véleményeztetik ideiglenesen szabályoztad, és pedig akkép, hogy a vár és veres vonal közti térség befásítása által a vár ódon fala elfedezvén , az előtte létesítendő liget korlázata a szabályozási vonalt képezze. Az Aigner-féle házsor előtti háromszögű valamint attól lefelé a Tiszáig terjedő veres színnel körített köztérség iránti intézkedés későbbi elhatározásnak van fenntartva. A Kárász-, Klauzál-, Baumfeind-, Egressyféle házak előtt vont vonalnak a Tiszáig hoszszított iránya a tervezett állandó híd javaslatba hozott felállítási helyére vezet ; — a vár területén látható veres vonalak a vár telkének majdani felosztása, a vár átengedése esetében idővel mindig módosítható tervét állítják elő. A Ferenc-tér területe, négy háztelekké osztva, szintén értékesíthető leend. A tervben gond fordíttatott arra, hogy a vár lebontása után a belvárosi iskola utca a felsővárosi Dugonics utcával egy irányban összeköttethessék, a budai országút vonala egész a Tiszáig levezettethessék, a színházutca a három király vendéglői épület telkén keresztül, végre a német utca a Bamberger előbb Neskovics-féle ház telkén keresztül a főtérre kinyittathassék, valamint, hogy a Vedres-féle ház sarkának a mellette álló Kárász-ház vonalábani elmetszése által a Kárászház előtt egy kisebb tér létesíttethessék.“ Hihető, hogy ezen rendezési terv a közgyűlés által el is fog fogadtatni, amennyiben a közvélemény — mint észleljük — kedvezőleg nyilatkozik felőle. Kilátásunk van tehát, hogy addig is, míg akár végkép kisajátíttatnék, a már évek óta érezhető bolt- és lakhiányon segítve lesz, anélkül, hogy a terv szerinti általános rendezés akadályoztatnék. Egy másik tervet is láttunk, mely kedden a szabadelvű körben értekezlet tárgyát is képező, azonban helyeslésre nem talált, mert a bizottmány terve mellett tagadhatlanul alig vehető figyelembe. Országgyűlés. A képviselőház ülése jún. 3-án Gonda László interpellálja a közlekedési minisztert, létetett-e intézkedés a háznak a folyószabályozás tárgyában hozott határozatának foganatosítására. Simonyi Ernő interpellációt intéz az összes minisztériumhoz, hogy tekintve az ügy fontosságát s a parlamentáris felelős kormányok által mindenkor követett szokást nyilatkoztassa ki a háznak: 1. Ha várjon a köztörvényhatóságok és községek rendezéséről a belügyminiszter által beterjesztett törvényjavaslatokat az összes minisztérium magáévá teszi-e vagy azokért egyedül a belügyminiszterre hárítja a felelősséget ? 2. Vannak-e ezen tervjavaslatokban oly alapelvek, melyek el- vagy el nem fogadásához az összes minisztérium állását köti, és ha vannak, melyek azok? Gorove I. közlekedési miniszter jelenti, hogy az alföldi vasút csaba-hódmezővásárhelyi része a kitűzött idő előtt elkészült és e célból törvényjavaslatot nyújt be, hogy e pályarész a törvényes határidő előtt átadathassák a közforgalomnak. Továbbá a kereskedelmi miniszterrel egyetemben törvényjavaslatot terjeszt be a tizedesmérték- és súlyrendszer behozataláról. Nyáry Gyula b. a főrendiház jegyzője átnyújtja a főrendiház jegyzőkönyvi kivonatát, mely a tiszai kori uradalom községének váltságdíjáról , a nyíregyház-ungvári, a bánrévnádasdi, a gömöri iparvasutról szóló törvények s a keleti vasúthoz való novella elfogadásáról szól. Szentesítés alá fognak terjesztetni. Jelentéseket tesznek: Széll Kálmán a p. n. biz. részéről a Pesten építendő posta- és távirdaház iránt. A bizottság az erre vonatkozó javaslatot elfogadásra ajánlja. Szőgyény László a k. p. biz. részéről a szent-péter-fiumei vasútvonal magyar területen fekvő részének kiépítéséről szóló törvjavaslat iránt. Bujanovits Sándor a k. p. biz. részéről , az igazságügyminiszter által kért póthitelről szóló törvjavaslat tárgyában. Ürményi Miksa a kérvényi biz. részéről, mely szerint számos kérvényre tárgyalási határnapot kér kitüzetni. A ház napirendre tér. A napirendben elsősorban véglegesen megszavaztatik az északi vasút irányának megváltoztatásáról szóló törvjavaslat s a főrendekhez átküldetni határoztatik. Ezután tárgyalás alá kerül a k. p. biz. jelentése a Ferenc-csatorna iránti törvényjavaslat és engedélyokmány tárgyában. Az engedélyokmány értelmében a magyar államkincstár tulajdonát képező Ferenc-csatorna, minden tartozékaival, a csatornával együtt kezelt szántóföldekkel és rétekkel, fundus instructussal, mindazon jogok és terhek mellett, melyekkel az államkincstár bírta, az államkincstár tulajdonjogának világos fönntartása mellett Türr István altábornagynak üzlet és használat végett átadatik, oly föltétel mellett , hogy engedélyes köteles legyen: a) mindenekelőtt az átveendő Ferenccsatornát átalában kijavítani; b) Bajától Bezdánig egy táp- és hajózási csatornát ásatni; c) a Dunának úgynevezett „Sugovica“ ágát hajózhatóvá tenni és részben kikötővé átalakítani; d) a Ferenc-csatornát a borjasi átmetszésig meghosszabbítani; végül e) Kis-Sztapárnál a Ferenc-csatorna első tartányából kiindulva Bresztovác, Keresztúr, Puszta-Petrau, Torzsa, Despot-Szent-Iván, Kulpin, Petrovác és Pires helységek vidékein át Újvidéken alól a Dunába egy új hajózási és öntözési csatornát építeni. A tervjavaslat ez okmány inartkulását tartalmazza.