Szegedi Híradó, 1870. január-június (12. évfolyam, 1-77. szám)

1870-06-10 / 69. szám

Megjelen: Hetenkint 3-szor, szerdán, pénteken és vasárnap reggel. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részét illető közlemények kül­dendők : iskola-utca, Vadász-ház, 1-ső emelet. Kiadóhivatal Inger Zsigmond könyvkereskedése, hová az előfizetési pénzek küldendők. Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán:­­ Helyben a kiadóhivataltól elvitetve Egész évre . . . 8 frt. 1 Félévre . . . . 4 frt. Egész évre . . . 7 frt. 1 Félévre . 3 frt 50 kr. Évnegyedre 2 frt. 1 Évnegyedre .. 1 frt 75 kr. Egyes szám ára 6 kr. osztr. értékben. Hirdetések fölvétetnek: Szegeden a kiadóhivatalban; Pesten Neumann A. I-ső magy. hirdetési irodájában, Csibárus-utca 2 ik­sz. Pécsben Hausenstein és Vogler (neuer Markt Nro 11.) Opperik A., és Rosenzweig J. hirdetési ügynökökné. Majuam. —Frankfurtban G. L. Daube & Co. hirdetések expe,­kiójában; Lipcsében Sachse­s társánál; Párisban Havas , Lafitte , Bullier és társánál 69-ik szám. Péntek, junius 10-én 1870. Tizenkettedik évfolyam. POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALMU KÖZLÖNY. Hirdetések dija: A hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr., két­szerinél 5 kr., többszörinél 4 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. Kincstári illeték minden egyes beigtatásért 30 kr A „Nyílttériben a négyhasábos petitsor igtatási dija 15 ujkrajcár. A felsőbb gazdasági tanintézet ügye Szegeden. Említve volt e lapok hasábjain, hogy Gorove miniszter úr közreműködésre hívta föl Szeged város közönségét egy, az ország alvi­­dékén, esetleg Szegeden fölállítandó felsőbb gazdasági tanintézet létesítésére, s említve volt az is, hogy a városi közgyűlés bizott­mányt küldött ki, hogy e célból a város igényei s erejéhez képest teendő ajánlat iránt javasla­tot adjon. Mint hiteles forrásból értesülünk, e bi­zottmány a város közönségéhez elfogadás vé­gett benyújtott javaslatában főbb pontjaiban a következő ajánlatot teszi : 1. A város délnyugati részén, alsóváro­son a két temető között a felsőbb gazdasági tanintézeti épület, udvar és kert helyiségéül 25 hold legjobb minőségű fekete föld hasít­­tassék ki. 2. A város délkeleti részén fekvő jól be­rendezett városi faiskola a felsőbb gazdasági tanintézet növendékei részére gyakorlati ta­nulmányozás végett engedtessék át. 3. Az érintett tanintézet részére a városi közlegelőből a kisteleki vasútállomás tőszom­szédságában korlátlan haszonvételi joggal 400 hold föld engedtessék át; végre 4. Az erdészet gyakorlati tanulmányo­zása végett a csengelei erdőből szintén 400 hold bocsáttassék a létesítendő tanintézet ren­delkezése alá. A bizottmány ezen ajánlatokat a követ­kező feltételekhez kívánja köttetni : a) Szeged város fiai a felállítandó felsőbb gazdasági tanintézetben díjtalanul taníttas­sanak. b) Ha az érintett tanintézet tápintézet­tel köttetnék össze, az esetben a városi ha­tóság által kijelölendő 3 szegedi ifjú a tápintézetben évenként díjtalan ellátásban ré­szesüljön. c) Az intézet tanítási nyelve magyar le­gyen. d) Az intézet részére átengedendő földek telekkönyvileg a város nevén maradnak kebe­lezve, azonban azokra az intézet javára en­gedett jogok jegyeztessenek föl. e) A város által tett ajánlat, illetőleg dotatio megszűnik s visszaszáll a város ja­vára az intézet megszűntével, vagy ha eset­leg a tanintézet nyelve nem lenne magyar. Nem vagyunk elfogult bálványozói Sze­gednek, de annyit teljes meggyőződéssel mond­hatunk, hogy ha az ország alvidékén egy fel­sőbb gazdasági tanintézet létesítése szüksé­ges, annak helye, hogy céljának leginkább megfelelhet, másutt mint Szegeden, nem is kereshető. Politikai okok követelik, hogy egy annyi különféle népelemből álló országban, mint Magyarország, kiváló gond fordíttassék az egyes vidékekre, különösen pedig a vidék oly helyeire, hol szerencsés természeti fekvés, nagyobbszerű forgalom vagy egyéb körülmé­nyek folytán a népesség tömörebb s a külön­féle ajkú népek egymássali érintkezése gya­koribb , igy azoknak, kik a nemzet sorsának irányát intézik, oda kell törekedniük , hogy valamint a nemzet politikai élete az ország fővárosában öszpontosul, úgy a nemzet soci­­ális élete a vidék egyes, erre hivatottabb he­lyein concentrálódjék ; szóval központok ala­kítandók az ország egyes vidékein, honnét az ország lakóinak s a különféle nemzetiségek­nek gyakoribb érintkezése , az ebből önkényt folyó művelődés, uj érdekek keletkezése s ezek összehangzó rokonulása folytán egy bé­késen haladó közszellem fejlődhessék ki s a polgárosítás terén biztos sikerrel ágazhas­­sék szét. Csak egy tekintet kell hazánk térképére, s kétségtelenül áll előttünk, hogy Szeged, mely 70.000 lelket meghaladó népességgel bir, mely a Tisza és Maros folyók s az ál­lam- és alföld-fiumei vasutak által öveztetik, mely Bács-, Bodrog- és Békés-megyének s az egész bánság vegyesajkú lakóinak közvetlen szomszédságát s piacát képezi, természeti fek­vésénél fogva hivatva van egy ily provinciális központtá lenni. Hogy valamely város provinciális köz­ponttá alakulhasson, ennek első és alapfölté­telei a természeti fekvésben keresendők. Ez alapföltételek, mint említettük, Szeged hely­rajzi fekvésében kétségkívül föltalálhatók s egyedül a kormánytól függ ezen alapföltéte­lekre építve, Szegedet a magyar alföld köz­pontjává tenni s a nemzetiségi differentiák kiegyenlítésének kulcsát a jövő nemzedékre nézve ott keresni, ahol az legkönyebben s legbiztosabban föltalálható ; mert egyedül a socialis tér az, hol ember emberrel állva szemközt, a gyakori érintkezés köztük érdek­egységet, rokonszenvet s különösen tiszteletet teremt, s hol a polgár a békés kifejlődés és törvényes rend szükségességének érzetétől át­hatva, minden oly törekvéseket önkényt hát­térbe tol, mely ezeket esetleg veszélyeztethetné. Nagy tapintatossággal fogta föl e körül­mények fontosságát a cultusminiszter úr, midőn Szegeden főreál-, kereskedelmi-, ipar- és föld­mű­velési iskolák állítását rendelte el, mert a közoktatási intézetek azok, hol a fiatalabb nemzedék tagjai közt a művelődés mellett oly viszonyok szövődnek, melyek a jövő szá­mára kétség kívül édes gyümölcsöket fognak teremni. A politikai érdekek mellett azonban a felsőbb gazdasági tanintézet fölállítása tekin­tetében a gazdászati érdekek is Szeged mel­lett szólnak , mert ha Szeged város ajánlatát kissé figyelembe vesszük is, abban a gazdá­­szat gyakorlati tanulmányozásának minden ágát látjuk lehetővé téve. Gondoskodva van ugyanis a kerti gazda­ság, a fatenyésztés, 400 holdon a mezőgaz­dászat különféle ága, s ismét 400 holdon az erdőművelés gyakorlati tanulmányozhatásáról s a mellett hogy a városi ajánlat eszerint egy felsőbb gazdasági tanintézet lételét biztosítja, ezen intézet létrejötte a Tisza-Duna közt el­terülő nagy magyar alföld gazdászati kifejlő­désére kétségkívül a legeredménydúsabb be­folyással lenne, mert­ a Tisza-Duna közti nagy homokos talaj gazdászati művelése egészen más gazdászati rendszert követel, mint melyet a fekete tala­jon fekvő magyar­óvári, keszthelyi vagy más tanintézetek növendékei gyakorlatilag elsajá­títhatnak s eszerint a jelen fennálló felsőbb gazdasági tanintézetek a nagy magyar alföld­nek tudományosan képzett gazdászokat nem képesek adni, míg ellenben egy Szegeden fel­állítandó tanintézet e hiányok teljes pótlására lenne hivatva. Szeged város ajánlatában ugyanis a mező­gazdászat különféle ágainak gyakorlati tanul­mányozására 400 hold hom­okföld terveztetik, itt tehát a homoki gazdálkodás rendszere lenne irányadó s a Tisza-Duna közti homo­kos térség csakis ez után nyerne képzett gazdászokat. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a vá­rosi ajánlat azon részét sem, mely szerint az erdőművelésre szintén 400 hold erdő átenge­dése terveztetik, mert országos szükségét érez­zük régóta a magyar alföld befásitásának s igy a sok helyütt már aggasztó dimensiókat vett futóhomok megkötésének , s szeretjük hinni, hogy a felsőbb gazdasági tanintézet kezelése alatti erdő kulcsát képezné egykor a Tisza - Duna közti földterület befásitásá­nak , mely kellő szorgalom mellett idővel még Belgium példájaként paradicsommá vál­­hatik. A föltételek, melyekhez a városi ajánlat köttetik, olyanok, melyeket egyrészt — p. o. a magyar tannyelvet — a kormánynak haza­fias készséggel kell fogadnia, másrészt pedig mint a város nagyon szerény óhajtását, mel­lőznie nem lenne méltányos, és meg vagyunk győződve, hogy a még esetleg fölmerülhető csekély differenciák kiegyenlítéséhez csak őszinte akarat kell s rövid idő alatt a nagy kiterjedésű magyar alföldnek legalkalmasabb helyén, Szegeden, egy nagy hiányt pótló jól felszerelt felsőbb gazdasági tanintézet fog dí­szelegni. Mankó Sándor: A Széchenyi-tér rendezése. A vasárnapi közgyűlés egyik legfontosabb tárgyát a Széchenyi-tér rendezése s az ál­landó híd ügye fogja képezni. A bizottság által elfogadott s a közgyűlésnek ajánlólag beterjesztett rendezési terv kőnyomatban meg­jelent s a szükséges magyarázattal már egy hét előtt kiosztatott a képviselők közt. Ezen magyarázatot célszerűnek véljük egész terje­delmében közölni: „A főtér rendezése ügyében kiküldött bizottság javaslata az , hogy a főpiacnak ez­úttal csak két oldala, és pedig a) a Kárász-, Zserovicz-, Klauzál-, Rónay-, Baum­feind-, Leffter, Egressy-féle házak által képezett szabálytalan, és b) a városházával szemben álló rézsűt oldal rendeztessék. E javaslat szerint, mint a tervben véres vonallal jelzett irány mutatja, a Kárász-, Rónay- Egressy-féle házsor, a Bamberger, előbb Neskovics-ház háta mögötti német­ utca irányában egész az Egressy-féle ház sarkáig terjedőleg, egyenes vonalban lenne szabályo­zandó, minek következtében: a Kárász-ház elött 709 tér öles, a régi Kárász-féle, Zserovicz, most Felmayer és Klau­zál házak előtt 1445 tér öl, és a Rónay- Baum­feind-féle házak előtt 648 tér öles, ön­álló háztelkekké használhatandó, és beépíthető térség nyeretnék, továbbá a Leffter-, Egressy­­féle házak telkének vonala a szabályozási vonalig kiterjesztetvén, azokhoz jelentékeny köztérség csatoltathatnék. A főpiacnak most a vár szabálytalan vo­nala által képzett oldala addig is, míg a vár­­kisajátítás ügye kedvezőbb fordulatot véve, kívánt eredményre vezethetend, ugyanazon bizottsági javaslat szerint szintén a veres vo­nalon véleményeztetik ideiglenesen szabályoz­tad, és pedig akkép, hogy a vár és ve­res vonal közti térség befásítása által a vár ódon fala elfedezvén , az előtte létesí­tendő liget korlázata a szabályozási vonalt képezze. Az Aigner-féle ház­sor előtti háromszögű valamint attól lefelé a Tiszáig terjedő veres színnel körített köztérség iránti intézkedés későbbi elhatározásnak van fenntartva. A Kárász-, Klauzál-, Baum­feind-, Egressy­­féle házak előtt vont vonalnak a Tiszáig hosz­­szított iránya a tervezett állandó híd javas­latba hozott felállítási helyére vezet ; — a vár területén látható veres vonalak a vár telkének majdani felosztása, a vár átengedése esetében idővel mindig módosítható tervét ál­lítják elő. A Ferenc-t­ér területe, négy háztelekké osztva, szintén értékesíthető leend. A tervben gond fordíttatott arra, hogy a vár lebontása után a belvárosi iskola­ utca a felsővárosi Dugonics utcával egy irányban összeköttethessék, a budai országút vonala egész a Tiszáig levezettethessék, a színház­­utca a három király vendéglői épület telkén keresztül, végre a német­ utca a Bamberger előbb Neskovics-féle ház telkén keresztül a főtérre kinyittathassék, valamint, hogy a Vedres-féle ház sarkának a mellette álló Ká­rász-ház vonalábani elmetszése által a Kárász­ház előtt egy kisebb tér létesíttethessék.“ Hihető, hogy ezen rendezési terv a köz­gyűlés által el is fog fogadtatni, amennyiben a közvélemény — mint észleljük — kedve­­zőleg nyilatkozik felőle. Kilátásunk van tehát, hogy addig is, míg a­kár végkép kisajátít­­tatnék, a már évek óta érezhető bolt- és lak­hiányon segítve lesz, anélkül, hogy a terv szerinti általános rendezés akadályoztatnék. Egy másik tervet is láttunk, mely kedden a szabadelvű­ körben értekezlet tárgyát is ké­pező, azonban helyeslésre nem talált, mert a bizottmány terve mellett tagadhatlanul alig vehető figyelembe. Országgyűlés. A képviselőház ülése jún. 3-án Gon­da László interpellálja a közleke­dési minisztert, létetett-e intézkedés a ház­nak a folyószabályozás tárgyában hozott ha­tározatának foganatosítására. Sim­onyi Ernő interpellációt intéz az összes minisztériumhoz, hogy tekintve az ügy fontosságát s a parlamentáris felelős kor­mányok által mindenkor követett szokást­ nyilatkoztassa ki a háznak: 1. Ha várjon a köztörvényhatóságok és községek rendezéséről a belügyminiszter ál­tal beterjesztett törvényjavaslatokat az összes minisztérium magáévá teszi-e vagy azokért egyedül a belügyminiszterre hárítja a fele­lősséget ? 2. Vannak-e ezen tervjavaslatokban oly alapelvek, melyek el- vagy el nem fogadásához az összes minisztérium állását köti, és ha vannak, melyek azok? Gorove I. közlekedési miniszter jelenti, hogy az alföldi vasút csaba-hódmezővásárhelyi része a kitűzött idő előtt elkészült és e cél­ból törvényjavaslatot nyújt be, hogy e pálya­rész a törvényes határidő előtt átadathassák a közforgalomnak. Továbbá a kereskedelmi miniszterrel egyetemben törvényjavaslatot ter­jeszt be a tizedesmérték- és súlyrendszer behozataláról. Nyáry Gyula b. a főrendiház jegyzője átnyújtja a főrendiház jegyzőkönyvi kivonatát, mely a tiszai kori uradalom községének vált­ságdíjáról , a nyíregyház-ungvári, a bánrév­­nádasdi, a gömöri iparvasutról szóló törvények s a keleti vasúthoz való novella elfogadásá­ról szól. Szentesítés alá fognak terjesztetni. Jelentéseket tesznek: Széll Kálmán a p. n. biz. részéről a Pesten építendő posta- és távirdaház iránt. A bizottság az erre vonatkozó javaslatot el­fogadásra ajánlja. Szőgyény László a k. p. biz. részé­ről a szent-péter-fiumei vasútvonal magyar területen fekvő részének kiépítéséről szóló törvjavaslat iránt. Bujanovits Sándor a k. p. biz. ré­széről , az igazságügyminiszter által kért pót­hitelről szóló törvjavaslat tárgyában. Ür­m­ény­i Miksa a kérvényi biz. részé­ről, mely szerint számos kérvényre tárgyalási határnapot kér kitüzetni. A ház napirendre tér. A napirendben első­sorban véglegesen megszavaztatik az északi vasút irányának megváltoztatásáról szóló törvjavaslat s a fő­rendekhez átküldetni határoztatik. Ezután tárgyalás alá kerül a k. p. biz. jelentése a Ferenc-csatorna iránti törvényja­vaslat és engedélyokmány tárgyában. Az engedélyokmány értelmében a magyar államkincstár tulajdonát képező Ferenc-csator­na, minden tartozékaival, a csatornával együtt kezelt szántóföldekkel és rétekkel, fundus instructussal, mindazon jogok és terhek mel­lett, melyekkel az államkincstár bírta, az ál­lamkincstár tulajdonjogának világos fönntar­tása mellett Türr István altábornagynak üzlet és használat végett átadatik, oly föltétel mel­lett , hogy engedélyes köteles legyen: a) mindenekelőtt az átveendő Ferenc­­csatornát átalában kijavítani; b) Bajától Bezdánig egy táp- és hajózási csatornát ásatni; c) a Dunának úgynevezett „Sugovica“ ágát hajózhatóvá tenni és részben kikötővé átalakítani; d) a Ferenc-csatornát a borjasi átmet­szésig meghosszabbítani; végül e) Kis-Sztapárnál a Ferenc-csatorna első tartányából kiindulva Bresztovác, Keresztúr, Puszta-Petrau, Torzsa, Despot-Szent-Iván, Kulpin, Petrovác és Pires helységek vidékein át Újvidéken alól a Dunába egy új hajózási és öntözési csatornát építeni. A tervjavaslat ez okmány inartk­ulását tartalmazza.

Next