Szegedi Híradó, 1870. július-december (12. évfolyam, 78-156. szám)

1870-10-12 / 122. szám

belvárosi 2-dik leányosztály tanítónőjévé meg­választottnak kimondatik, fizetése: 367 frt 50 kr. készpénz évi fizetés, 3 öt lágy tűzi­fa, 84 frt lakásbér és 6 font gyertyailletmé­nyekben állapittatik meg, és Szeged város tanácsa elnöki átiraton megkerestetni rendel­tetik , miszerint részére ezen megállapított fizetést és illetményeket f. évi okt. 1-től utal­ványozni méltóztassék stb. A következő 170. szám a belvárosi 1-fő leányosztály tanítónői állásának betöltéséről szól, a megválasztott, a fennebbi dijaz­ás mellett, Koltai Farkas Mária lett. A 171. szám az e választás folytán meg­ürült alsóváros alvégi leány osztály betölté­séről szól, hova tanítónőül Szőrös Rozália helyettesitte ezt. A 172. szám a helv. népiskoláknál föl­­állitni határozott 5. és 6-dik tanfolyam meg­nyitásáról szól, melyet már helybeli rovatunk­ban közöttünk. 173. Olvastatott Kövecs Nándor belvá­rosi 2-dik fiosztálybeli tanítónak kérvénye, melyben a Czímer János által ellene beadott vádlevél kiadá­st kéri. V. — Miután a vizsgálati iratokból az tűnik ki, hogy a folyamodó előtt Czímer Já- 008 vádlevele felolvastatott és eszerint annak tartalma előtte ismeretes, s miután ugyanazon vizsgálati iratok kétségtelenül mutatják azt is, hogy folyamodó az ellene megejtett vizs­gálat alkalmával maga igazolására kellőkép fölhivatott, Kövecs Nándor ezen, a vizsgálati eljárás természetével ellenkező kérelmének hely nem adatik. 174. Olvastatott Szeged város tanácsának 1870. évi jun. 17-én 4156. sz. a. kelt átirata, melyben a f. évi 101. sz. alatti határozat­tal kért torna-hely­iségek fölállítását megta­gadja. V. — Tudomásul vétetik. K. m. f. Dani Ferenc 8. k. elnök. Rohr­­bach Antal s. k. Szabó János s. k. Szánthó Leáncel s. k. Muskó Sándor s. k. jegyző. Strassbourg. Egy tiszt a „Köln. Ztg.“-nak Strassb­ourg­­ból egy parancsnak következő végrehajtását közli: A Strassbourggal kötött capitulatió foly­tán szerdán, September 28-án reggeli 8 órakor egyes kijelölt kapuknak a poroszok által kel­lett volto v­olt kopiultatniuk, és ugyanazon idő­ben bizonyos ezredeknek bizonyos helyekre vonulnék. Augusta királyné ezredének egy törzstisztje azon parancsot kapta, hogy reg­gel 8 órakor jelentse m­agát Strassbourg új kormányz­ójánál Mertens tábornoknál Ez utóbbi parancs egy még ki nem derített tévedés foly­tán nem volt szabatos. A francia helyőrség a kitűzött órában még nem volt készen a defi­­l­rozásra,­­ ami ezredesnek várták a kapu előtt a vonó­hidak leeresztését. Az említett­ ­ sedani csatatér. (Három héttel a csata után.) Egyikén azon csendes, tiszta septemberi napoknak, melyek az év legszebb napjai közé számíttatnak, a sedani országúton ültem és kitekintek a csillogó tájra. Csak a levegő csendessége vagy még más körülmény is okozta, hogy a táj, a tág őrző körösköret oly vég­­hetetlenül csendes volt? Minden lankadt volt, mintha egy roppant erőfeszítés kimerítte volna. Úgy volt, mintha senkinek sem volna bátor­sága a nap fényében szabadon és vidáman mozogni. Az ut­ól egy nagy, erős nyárfa dön­tetett be a mezőre; ágai közt egy fiú ül, de nem vidáman himbálózva, hanem­ csendesen és gondolkodva. Egy blouseos ember megy el mellette, megnézi a fát, fejét rázza és foly­tatja útját. A fa különösen össze van csavarva, mintha egy óriás alul-felül megfogta és ösz­­szenyomta volna, mint egy pajkos ember sé­tabotját szokta összehajít­ani. Nem messze a fától egy rakás föld van összekaparva, gyep­pel és kövekkel vegyítve, mintha egy darab föld lecsúszott volna. Aki közelebenl nézi, az egy darab szíjat lát a föld alól inkandi­­kálni, mintha tölténytáska volna; a táskához ember is tartozik, az ott fekszik csendesen, feddve, mint egy darab... ugy­a n' egy katona a becsület mezején Csak végig kell jártatnunk tekintetünket a mezőn : sok ilyen rakás van o­t. Ninjobb is van , ezek már gon­dosabban vannak készítve; neimlyik fakeresz­t­­tel van ellátva, a legtöbb nincs is megjelölve, és az ilyen „elveszett“ rakások a többséget képezik Egy lábnyi mélység, semmive sem több. És egy marok föld reá. Ha könnyű szellő emelkedik és végigvonul a tág térségen, un­dorító szagot terjeszt. A parasztok azt mond­ják, hogy az betegséget hoz az emberekre. Szeged, október. 9. Franciaország. A békealkudozások­­ról keletkezett hírek tartják magukat, de eközben Paris bombáztatásához is készülődé­sek történnek. A király főhadiszállása okt. 5-én Versallesbe tétetett át. Az ostromágyuk nagy része megérkezett, Moltke csak a hát­ralevőket akarja még bevárni, hogy a bom­­báztatást egyszerre nagyszerűen megkezdje. Straszburg kormányzójává Oilech, Coblenz eddigi kormányzója neveztetett ki. Ami a porosz csapatmozgalmakat illeti, a Straszburg alatt volt csapatok, főleg a 14. hadtest nyugodt felé megindultak. Besanconon át Lyon felé egy 80,000 fővol állo Hadsereg vonul Falkenstein parancsnoksága alatt A 4-dik keleti porosz tartalék-hadosztály Neuen­­burgnál átlépte a határt. Metzből illetékes helyekről jött közlemé­nyek szerint Ba­zaine még hetekig tartja ma­gát. Bazaine — úgy látszik — lényeges fel­adatát abba helyezi, hogy seregét Franciaor­szág jövendő kormánya számára tartsa meg Párisból jött levelek szerint a chaumont, sáncokban lévő petróleum-készletben gyújtás az állatokra és a föld gyümölcsére. A kipárol­gás dacára sok ember megy át a mezőn. Egy idegen (úgy látszik, messziről jött, és kiej­tése után ítélve, a keleti tenger partjáról való­ egy ápoló és egy paraszt kíséretében bejárja a földeket. Határozott nyomot látszanak kö­vetni; néha-néha megállnak, felemelve egy fegyvertöredéket, egy ruhafoszlányt, egy da­rab papírt, melyet módon elolvasnak. Az ide­gen már régóta keres valamit, de nem ta­lálja. De mégis jó nyomon járhat, mert itt érték el a keleti porosz ezredek a Bouillon­­ból Sedanba vezető utat. Itt utasíttatott visz­­sza a franciák áttörési kísérlete. Az idegen férfi, ki a tenger partjáról ide jött, a földre támasztja botját; tartósan és vasnyugalommal a földre látszik szegezni tekintetét. De aki közelebbről megnézi, az észreveszi, hogy zord arcáról sürű könyek peregnek le kezére. Hi­szen egyetlen fia, egyetlen gyermeke volt. Ha a hason bánat enyhíthetné a fájdalmat, akkor hamar lehetne rajta segíteni. Amott a magas­laton, egy kertben, három nagy, sajátszerű alakú ágy van készítve, a legkisebbiket egé­szen új fakereszt diszíti. Mellette három fe­ketében öltözött nő áll összekulcsolt kezekkel és imádkozik. Ezek megtalálták, akit kerestek. A Sedanba érkező idegenek, főleg az angolok, azonnal kisietnek szeraügyre veendők a kis házat, melyben a francia császár a győz­tes királylyal találkozott. De nekem úgy lát­szik , hogy a sedani mezőn még sokkal ne­vezetesebb dolgokat lehet látni. Engem job­ban érdekel az elvadult ember, kit már egy óra óta a mezőkön és a bokrok között kóbo­rolni látok. Mindent gondosan megvizsgál, minden katonai maradványt, mely a barázdák és az őszi levelek között fekszik. A papir­­toszlányokat gondosan megtisztogatja, meg­vizsgálja az írást , és olvasatlanul egy cso­­mótra rakja valamennyit. Már két kis csomót gyűjtött. Mikor kérdeztem, mit akar e papír­darabokkal tenni, előmutatta azokat. Katonák levelei mind­ kevés német, a legtöbb francia. Azt monda, hogy Sedanba viszi, hol a fran­cia nők olvassák. Ezek feladatul tűzték ki ma Szeged, okt. 10. Franciaország: Thiers megérkezett Bécsbe, de nem fog Florencbe menni, miután az olasz külügyér nyilatkozata szerint ott nincs mit remélnie. Thiers missiója tehát be van fejezve eredménytelenül; a semleges ka­binetek beavatkozásától egyelőre nincs ki­látás a béke helyreállására. Paris bombáztatásának, amint hirlelve volt, még e hó 8-án meg kelle kezdődnie,­gaknak, hogy a leveleken kívül vagy belül található címeket kipuhatolják, és e marad­ványokat azok után elküldik. „Minden nap, mondá­m furcsa levélgyűjtő, sok tudakozódás jön Franciaország minden részéből Sedanba, és m­indenik tudni akarja, hogy ez vagy amaz hol esett el ? De iszonyú sok ember esett is ám elle­mondó, és közönyösen tovább bal­lagott. Valóban, itt iszonyú sok ember veszett el. Csak a legközelebb eső házba mentünk az út szélén, hol egy fehér lobogó, vörös kereszt­tel leng, és ott azonnal hallhatjuk ugyanazon állítást. A kapura krétával fel van írva: „Ara­­bolance belge;“ valamivel tovább egy temp­lomra: „Ambulance auglaise;“ kissé távolabb egy gyárra: „Ambulance hollandaise“, és így tovább a sedani külváros egész hosszában és Sedanon túl egészen Bazei­lesig. Ez a fővonal, ehhez járulnak a mellékvonalak. A város ki­vételével, hol a sebesültek csoportosan van­nak szétosztva, ez utakon minden házban van­nak sebesültek, és még ma, három héttel a csata után, a legtöbb házban és kunyhóban súlyos sebesültek fekszenek. Természetesen az orvosoknál és az ambulanceokban tudakol­­ják az emberek, vájjon hány halott volt a három napi öldöklő csatában ? De e­n­kivíd­­ben a legkülönbözőbb válaszok adatnak, csak hogy egy sem mond csekély számot. Egy sem mondott kevesebbet 50 ezernél, és mindig csak rakás franciáról beszéltek. Mutogatják a sírokat, melyek már nem apró földhányásokat, hanem hosszú, a mezőkön végigvonuló vona­lakat képeznek, mintha egy vaspályának töl­tést akarnának készíteni. Az idegen orvosok elbeszélése szerint a porosz ágyuk rémítően dühöngtek a franciák soraiban. Legnagyobb részük talán halálos sebet kapott, de ezek három, sőt öt napig segély nélkül hevertek a hideg, nedves földön. Több, mint 15,000 sebesültet szedtek össze, kik Sedanban és atmak környékén ápoltattak. Talán ugyanan­nyi halt meg segély hiánya miatt. Ez csak­ugyan őrült túlzásként hangzik. És mégis, aki jól körültekintett Sedanban és megfordult az ambulanceok nagyobb részében, az lehetőnek Mainz, okt. 10. Magántudósítások Ludwigshafenből jelentik, hogy Páris bombáztatása, miután a feladás iránt tett felszólítások sikertelenek maradtak tegnap kezdetét vette, fogja tartani. Még soha sem volt csa­k, melyben a halottak száma a sebesültekét báro­m szorosan meghaladta volna. És minden adat összhangzik abban, hogy a poroszok vesztesége aránylag jelentéktelen volt a francia katakombákkal szemben. Csak egyes helyeken ők is iszonyúan szenvedtek, és pedig épen a bouilloni út mel­lett. Hasonlíthatlanul nagyobb veszteségük volt a bajoroknak; ezt tanúsítja minden lépés, melyet Sedantól Ba­eilles felé teszünk. Ott az út árkai telve vannak bajor sisakokkal és bor­jukkal , az úttól jobbra és balra sűrűsödnek a sírok. Itt minden lakos beszél a bajorok ide temetett hosszú, véres sorairól Este volt, mikor a sedani ó, alacsony kapuk egyikén a városba beléptem. A nem­­katona is azonnal felismeri, hogy e kapuk, bástyák cölöpzetek már semmi jelentőséggel sem bírnak, erőműveket pedig nem is lehet látni. Az utcák meglehetősen élénkek voltak a katonáktól és polgároktól, 8 óra táján volt; az emberek még siettek apró vásárlásokat tenni, és a parasztok kisiettek kocsijaikkal a kapukon, mert ezeknek 9 órakor be kel­lett záratniok , és azontúl senkinek sem volt, szabad az utcán járni. A vendéglők mind tömve voltak, sok angol, de legnagyobbrészt franciák, kik hozzátartozóikat jöttek kutatni. Egy belga kereskedő magával vitt egy ma­gánházba. Benn és az utcákon halálcsend Takaródét fújnak, és a trombiták hangjai mélabúsan hangzanak az utcákon végig. A pitvarból néha tompa férfihangok hallatszanak fel; ott néhány patrióta ül együtt, kiknek a „Figaro“ egy példányát adtam oda. Odaát egy ódon házban egy másik patrióta halk hangon egy francia dalt énekel. De az előadás hevé­ben emelkedik a hang és kihat az utcára: ,Ahl ma pauvre France, ohl ma belle patriel" A trombitás közelebb jön és jelentőséges bosz­­szusággal és erővel fújja ablaka alatt a­ taka­­rodót. A dalnok boszosan viszavonul, és a trombitás az őrjárattal tovább megy. törzstiszt pontosan a kapuhoz étt, hol Ro­­uillon pataktól északra a rom­ainvillei és az új malom áll, mely ellen fordul különösen St. Denis tüzelése. Amint mondják, Bourges is, helység Stains és Drancy közt, felgyújta­­tott a Fort de l' Est levegei által. A Septem­ber 30-iki harcokról Paris kormányzója nem szól semmit, de galambposta által azt jelenti Ville-be , hogy a seregek erős támadó kém­szemlét intéztek, és ez alkalommal lassan kint egész Roy-ig nyomultak elő. Erős harc után a sereg rendben visszavonult előbbi állásába, a mozgó sereg magatartása elszánt, a nap reánk nézve előnyös, veszteségeink érzéke­nyek.“ A cernirozáson kívül most az egyes erő­dök ostromlása fog megkezdetni, mihelyt a körülbelül 100,000 mázsára menő ostrom­ágyuk meg fognak érkezni. Egy-két milliónyi lakossal bíró város os­tromlása még rövid idővel ezelőtt több oldal­ról a lehetetlenségek­ közé soroztatott. De az itt volt sergeken kívül nyugaton és délnyu­gaton azon hadak, melyek eddig Strassbourg ostromával voltak elfoglalva, további hadmű­veletek számára készen állanak, miután Stras­bourg elesett, s parancsnokává részünkről Ui­­lech tábornok neveztetett ki. Eddig a követ­kező francia várak vezettek be : Strassbourg, Toul, Marsai, Vitry, Sedan, Laon, Lützelstein, Lichtenberg. Ostrom alatt vannak: Pfalzbourg, Bitsch, Soissons. Corniroztatnak: Paris, Metz, Thionville,Mezieres, Montmedy, Verdun, Longuy úgy Schlettstadt, Uj-Breisach. Eddig tehát 9 erősség került a németek kezébe, míg 12 a német seregek által körül van zárolva. külföld­ folytán, tűz támadt, ezért több befogatás tör­tént. A Lyonban elfogott lázító vezérek közt van az orosz Bakunin is. Németország, Berlinből okt. 6-káról tudósítanak, hogy október 5-én egy válasz­tókból álló gyűlés (a 2. választó­kerületből) elhatározta, hogy felszólítja az igazságügy­minisztert Jakoby minél előbbi szabadon bo­csátására, és hogy az erre vonatkozó iratot a berlini követeknek azon felhívással adja át, hogy a kormányt ez ügyben interpellálják, de az a javaslat, hogy Jakoby újbóli meg­választását mondják ki, többszöri ellenmon­dásra talált és elejtett. Az országgyűlés most nem fog össze­ülni , hanem inkább új választások fognak történni. A belügyérnek egy szept. 30-án kelt körirata fölszólítja a tartományi tanácso­kat a választások minél előbbi előkészí­tésére. Londoni táviratok Napoleon manifesztu­­mát apokryphnek mondják. Olaszország. A „N. Fr. Pr.* jelenti ! A francia küldött : Lenárd kérdé Venostától," váljon Thiers-t mint rendkívüli francia köve­tet elfogadná-e ? Venossa azt válaszolá, hogy Thiers látogatásán nagyon fog örvendeni , de Olaszország nem vállalhat más kötelezettsé­geket , mint a többi hatalmak , különösen, miután Anglia vonakodik Franciaország terü­leti épségéért szavát latba vetni . Thiers ezek szerint valószínűleg el fogja kerülni Florencet. A plebiscitum összes eredménye a római tartományokban: 167,548 belit szavazó kö­zül 135,291 szavazott; ezek közül 133,681 igen, 1507 nem, 103 üres szavazó­cédula adatott be. A „Riforma“ szerint az északnémet szö­vetségi követ Londonban a nizzai kérdésben határozottan az olasz nemzetiség mellett nyi­latkozott. A pápával folyt alkudozások meghiúsul­tak. A Quirinal megszállása után kijelente a pápa, hogy absurdul őt egyezkedési javasla­tokkal terhelni. A pápa már okt. 1-én kü­­lön vonatot rendelt Münchenbe, azonban a jezsuiták generálisának tanácsára Rómában marad. A parlamentbe való választások az egy­házi államokba október 10-én lesznek meg. A „Picciola Stampa* szerint Garibaldi Marseillebe utazott. hogy ez megtörtént-e, afelől még semmi tu­dósítás. Annyi áll , hogy folyvást erősen ké­szülnek az ostromhoz, bár egy toursi távirat mostanság lehetetlennek tartja Paris bombáz­­tatását, minthogy az elkülönített erődök ágyúi 8000 metresnyire hordanak. De valamint a Paris előtt táborozó po­roszok készülnek, úgy a franciák sem töltik tétlenül az időt. A hadsereg szervezése tevé­kenyen halad előre ; kilátás van rá, hogy né­­hány hét múlva két hadsereg két-kétszázezer főből álló, lesz fölszerelve Páris megszabadí­tására. A pápai zuávok is megérkeztek már Toursba. Ezek mintegy 6,000 főnyi váloga­tott hadtestet fognak képezni. Cham­berybe 10,000 Garibaldiba érkezett. Algírból 10,000 főnyi válogatott csapatot várnak rövid időre. Emellett a departementokban is növekszik az ellenállás. A parasztok nagy akadályokat gör­dítenek a poroszok élelmiszer-szállításának útja elé, úgy látszik, hogy a poroszok Nor­mandiába akarnak előnyomulni, az ellen­intézkedések már megtétettek. A lábas jószá­gok Franciaország központjába vagy Angliába küldettek. A Constituante e hó 20-án lép egybe vagy Toursban, vagy Bordeauxban. A lemon­dott hadügyminiszter Fourichou helyébe egy, hét tagból álló honvédelmi bizottmány vá­lasztatott. Garibaldi Franciaországban van. E hó 9 én reggel érkezett meg Toursba s a pol­gármesteri hotelbe szállott. A kormány tag­jai azonnal meglátogatták. A mecklenburgi nagyherceg egy had­test élén Franciaország északnyugati részé­nek tart, Olaszország. A pápa elutazásáról szóló hírek hamisaknak nyilváníttatnak. A pápa Rómában fog maradni , azonban a mó­­dus vivendi­ re vonatkozó tárgyalások eddigelé semmi eredményre nem vezettek. Cosenz tábornok a római területen állo­másozó hadosztály parancsnokává neveztetett, Carpegna Guido pedig Róma polgármes­terévé. A „Journa de Brux­“ szerint a jezsuiták Rómát elhagyni szándékoznak. Az olasz kormány kinyilatkoztatta, hogy valótlan, mintha Nizzát vissza akarná kö­vetelni. A luccai felebbezési törvényszék elhatá­rozta, hogy Mazzinit 114 társával együtt — a kormány megbuktatását célzó összeesküvés miatt vád alá helyezendi. Nápolyban nagy földrengés rombol, há­rom tartomány szenved pusztításai miatt, a lakosok közül is többen estek áldozatául. Legújabb.

Next