Szegedi Híradó, 1870. július-december (12. évfolyam, 78-156. szám)

1870-10-30 / 130. szám

1870. Tizenkettedik évfolyam. POL. Megjeleli: Hetenkint 3-szor, szerdán, pénteken és vasárnap reggel. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részét illető közlemények külden­dők : iskola-utca, Vadász-ház, 1-ső emelet. Kiadóhivatal Burger Zsigmond könyvnyomdájában, hová az előfizetési pénzek küldendők. /­rÍ KAI ÉS VEG­YESTARTA­LMÚ KÖZI Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán ■ Helyben a kiadóhivataltól­ elvitetve: Egész évre . . . 8 frt. | Félévre .... 4 frt | Egész évre ... 7 frt. | Félévre . . 3 frt 50 kr. Évnegyedre ... 2 frt. Évnegyedre . . . 1 frt 75 kr. Hirdetések fölvétetnek : Szegeden a kiadóhivatalban; Pesten Neumann B. első magyar hirdetési irodájában, kigyó-utca 0 szám; Bécsben Hausenstein & Vogler (Neuer Markt 11) és Oppelik A. (Wollzeile 22) hirdetési ügynököknél; Majia m. Frankfurtban G. L. Daube & Co. hirdetési expeditiójában, Lipcsében Eugen Fort és Párisban Havas, Lafilte, Bullier & Co. (P­ace de la Bourse 8) hirdetési irodájában. 130-i­k szám. Vasárnap, október 30-án. Hirdetések dija: A kardasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr., ké­szek­nél 5 kr., többszörinél 4 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mellett ked­vezőbb föltételek alatt vétetnek föl. Kincstári illeték minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyiltér“ ben a négyhasábos petitsor igtatási dij 15 krajcár. ÖN­Y. A „Szegedi Híradóra“ havonkénti előfizetés is elfogadtatik. — Helyből 60 kr., vidékről 70 krjával, hosszabb időtartamra a fent kitett árak mellett, s ajánljuk lapunkat a közönség további szives pártfogásába. Ausztria és a porosz szövetség. A cislajtániai németek, kik egy évtized óta hirdetik, hogy a birodalmi egység megtestesült gondolatát egyedül ők képviselik, e hazafias cég alatt foly­ton oly politikai hibákat és botlásokat követtek el , melyek épen ez egység létrejöttét eddig egyáltalán lehetetlenné tették. A túlságos centralisatio merev elve, mely az egyes tartományok mél­tányos autonómiáját elismerni vonako­dott, de még inkább a német műveltség ép oly büszke , mint sértő hang­súlyozása, mely míg egyrészt a biro­dalom tulajdonképi súlypontját a faj­beli együttesség elmélete folytán Németor­szágba helyezte, másrészt a „népsöpre­dékhalmaz“-t („Völkerkehrrichthausen“ — ilyen ékesen nevezte el a „Presse“, a nemzetieket — ideértve a magyaro­kat is) a germán kultúra felsőbbségé­­nek és germán elem vezénylő szerepé­nek föltétlenül alá akarta rendelni: oly érzékeny sebeket ejtettek a nemzetiek önállóságán és önérzetén , hogy az el­lentétek egész a kiengesztelhetlenségig, sőt a gyűlöletig élesekké váltak. A cislajtániai németek német, de távolról sem osztrák politikája szülte tehát tulaj­don­képen azon bonyodalma­kat, melyek e politika nyomása alatt létrejött alkotmány korszerű revideálása nélkül sohasem fognak megszűnni; e visszás és félszeg politika, mely uralko­dási vágyában az osztrák nemzetek egyenlőségét megtagadta és a bi­rodalom fönnállásának és hatalmának biztosítékát nem azoknak kielégítése, egyetértése és hazaszeretete, hanem a boldogult német szövetség (deutscher Bund) ápolásában kereste, a nemzetie­ket tökéletesen elidegenítette és nem­csak elfojtotta bennök a birodalmi egy­ség és önállóság eszméjét, hanem a germanizálás erőszakoskodása által, az ellensúlyozás törvényénél fogva, a nem­zeti öntudatot eddig nem tapasztalt mérvben ébresztette föl, mely végre oly jelentékeny politikai faktorrá nőtte ki magát, hogy azt ezentúl ignorálni le­hetetlenség. Az 1866-diki porosz háború, a né­met szövetség erőszakos feloszlatása, Ausztria kizáratása és a magyar ki­egyezés egészen új helyzetet teremtet­tek , és ha a cislajtániai németek akkor üstökön ragadják osztrák hivatásukat és kevesebbet deklamálnak az „elvesz­tett germán paradicsom és missio“ és kevesebbet lamentálnak a „gyalázatos“ magyar kiegyezés fölött, a nemzeti kér­déseket némi áldozatkészséggel megold­hatták volna és Ausztria tekintélye ma nem lenne oly mélyen aláásva. De az évek aljas intrigák és civódásokban tel­tek el, közeledés-, kibékülés- és egyet­értésről­ vagy csak némi jóakaratról szó­­ sem volt — a németek minden szomorú­­ tapasztalásaik dacára a régiek ma m­a­radtak. És mi történik jelenleg? Semmi­­ egyéb, mint amit a cislajtániai néme­­­­tektől ily előzmények után várni lehe­­t­­ett: nem Ausztria-Magyarország füg­getlensége fekszik szívükön; nem a birodalom önállósága és az alkotmány szabadelvű kifejtése mellett emelnek szót; nem a nemzeti kérdések elinté­zése, nem az igazságos óhajok kielégí­tése, nem az osztrák népek egyetértése és összekapcsolása körül fáradoznak — nem, e nemes urak újra Németország küszöbét akarják átlépni és a győztes poroszszal szövetkezve, az erőszakos elnyomás régi politikáját űzni. Ugyanazon férfiak , kiknek Bismarck Budát jelölte ki gúnyosan az osz­trák birodalom súlypontjául, ezt is­mét annak határain túl keresik és nem­csak örömmel ü­dvözlik a porosz győ­­zedelmeket, hanem ezeknek árnyékában új erőket és érveket akarnak szerezni a nemzetiek megfékezésére. E „német" politika ép oly gyáva és szégyenletes, mint káros és vesze­delmes. Gyáva és szégyenletes , mert Ausztria-Magyarország önállóságát, füg­getlenségét és önerejét pellengérezi és a birodalmat egy perfid ellenség pro­­tektorságára bizza; káros és veszedel­mes, mivel nemcsak a nemzeti kérdések megoldását újra meggátolja, az ellensé­geket belül szaporítja és még inkább el­keseríti, és így közvetve Ausztria meg­szilárdulását és nagyhatalmi állását le­­hetleníti, hanem kifelé is fölkelti el­lenünk az eddig velünk rokonszenvezett népek ellenszenvét és azonkívül főkép Oroszország neheztelését. Ezen otromba politikát űző cislaj­tániai németek most ép oly győzelem­­ittasok, mint maguk a poroszok és so­hasem akarják belátni, mily rész után jártak eddig s rész útnak indulnak is­mét, és addig fogják fizni hazaellenes német politikájukat, míg vagy Magyar­­ország, vagy az események kérlelhet­­len véto-ja rendre fogja őket utasítani. Brünn, október 17 én 1870. K. L. Berlin, okt. 28. A Metzben ejtett hadi­zsákmány között hir szerint 4000 legnehezebb és számos vontcsövű ágyú, mitrailleusok és 100 ezer db. chassepot-fegyver van. A kóro­­dákban 4000 ember fekszik. A foglyok kö­zött vannak: Bazaine, Le Boeuf, Frossard, Boyer, s több mint 30 más tábornok. Hirát, hogy a kapitulatiót Bazaine összes haderejé­nek kitörése előzte meg. Metzbe táviratilag minden irányból élelmiszerek rendeltettek szál­líttatni. Berlin nagyszerűen ki volt világítva. A további tudósítások még arról szól­­nak, hogy Bazaine Frigyes Károly herceggel Versaillesbe a porosz főhadiszállásra utazott s hogy a Metzet elzárva tartott hadsereg Pa­ris alá szállittatik. Tehát megtörtént ez is, a nemzeti vé­delem, a köztársaság ügyét cserbenhagyta, megtagadta B­izaine is! Újabb 150,000 fran­­cia harcos s vele 30—40 tábornok vetette magát a győztes porosz király lábai elé, ki nem késett e legújabb isten rendeléséből való fordulatra mennyei pártfogójának hivatalos hálatiszteletet rendeztetni. Most már értjük , miért húzta Bismarck orruknál fogva az id. kormány hétrét kereső embereit, miért halogatták Páris körül az ac­­tiót, várták a folyamatba tett hátsó alkudo­zások sikerét, melylyel legbiztosabban hitték markukba sz­orítani a köztársaság üstökét. Most már megvan ez is. Néhány nap föl fogja deríteni, mit­ kell­jen tartanunk e capitulatioról s annak hősei­ről , s mit kelljen várnunk e legújabb, talán döntő csapástól Franciaországra és­­ Európára nézve. Hét­, is föladta magát. Szeged, okt. 29. Már tegnap hire járt városunkban valami magánsü­rgöny után, hogy B­a­z­ai ne és vele Metz is kapitulált. Lelkünk mélyen el­­komordott ez újabb vészhir hallásán s ön­­kénytelenül is aggodalom fogott el, mert eszünkben voltak a porosz machinatiókról s ezzel összefüggésben a Bazainne-nal folyt tit­kos alkudozásokról terjesztett hírek , de nem akarjuk utósó percig elhinni azt , amit hinni oly fájdalmasan esik. Most azonban már nem kétkedhetünk,­­ a mai posta igazolta a bióbhir valóságát, a 2 ik sedani csapást, mely Franciaország nemes önvédelmi harcá­nak sikerébe helyezett reményünket alpjában ingatta meg. E szomorú eseményre vonatkozó tudósí­tások így hangzanak: Berlin, okt. 27. (Hivatalos.) Királyi sürgöny. Ma reggel Bazaille hadserege és Metz vára feladta magát, 150 000 fogoly, be­számítva 20,000 sebesültet és beteget. Délután a hadsereg és várőrség a fegyvert le fogja tenni. Hazai ügyek. A­z 1871 diki budget. Mint országgyűlési rovatunkban említve van, Kerkápoly pénzügyminiszter már be­nyújta a háznak az 1871 -ki államköltség elő­irányzatát. Lapunk szűk kerete nem engedi, hogy e költségvetést részletesen, minden té­teleivel közöljük , azért alábbi kimutatásunk­ban csak a főösszegek közlésére szorítkozunk A pénzügyminiszteri előterjesztés szerint Magyarország 1871-dik évi költségvetése kö­vetkező főösszegekből áll : Rendes szükséglet. I. Királyi udvartartás 3.650,000 frt. II. Ő felsége kabinetirodája 121,658 frt, miből a magyar korona országaira esik 60,829 forint. III. Államadóssági járulék : 32.723,000 forint. IV. Földtehermentesitési adósság és vált­­ság 15.694,000 frt. V. Közös költségek (a delegátiók által fognak megállapittatni) VI. Országgyűlés: 800,000 frt. VII. Miniszterelnökség 280,010 frt. VIII. Ő felsége személye melletti minisz­térium 71,820 frt. IX. Belügyminisztérium 10.079,514 frt. X. Pénzügyminisztérium 49.422 349 frt. XI. Közlekedési minisztérium 5.076,490 forint. XII. Földmivelés-, ipar- és keresk. mi­nisztérium 8.714,390 frt. XIII. Vallás- és közoktatási minisztérium 2.860.760 frt XIV. Igazságügyminisztérium 3.875 300 forint. XV. Honvédelmi minisztérium 4.883,023 forint. XVI. Horvát-, szlavón-, dalmát minisz­térium 46,100 frt. XVII. Államszámvevőszék (még nincs összeállítva.) XVIII. Horvát- és Szlavonországok bel­­­igazgatása (még nincs összeállítva.) XIX. Nyugdijak, 2.013,560 frt. Rendkívüli szükséglet. I. A közös költségek extraordinariuma (a delegátiók által fog megállapittatni.) II. Belügyminisztérium 768,974 frt. III. Pénzügyminisztérium 12.521 287 frt. IV. Közlekedési minisztérium 3.978,300 forint. V. Földmivelés-, ipar- és keresk. minisz­térium 745,900 frt. VI. Vallás- és közoktatási minisztérium 383,430 frt. VII. Igazságügyminisztérium 50,000 frt. VIII Honvédelmi minisztérium 300,000 forint. IX. Vasútépítések 22.402,120 frt. Rendes fedezet. I. Ő felsége személye melletti minisz­térium 540 frt. II. Belügyminisztérium 35,690 frt. III. Pénzügyminisztérium 151.508,196 frt. IV. Közlekedési minisztérium 81,580 frt. V. Földmivelés-, ipar- és keresk. minisz­térium 7.170,150 frt. VI Vallás- és közoktatási minisztérium 297,560 frt. VII. Igazságügyminisztérium 42,820 frt. Rendkívüli fedezet. I. Pénzügyminisztérium 9.588,178 frt. II. Közlekedési minisztérium 150,000 frt. III. Földmivelés , ipar- és keresk. minisz­térium 10,000 frt. •— Egy uj nemzetiségi törvény­­javaslat. Készité egyik nemzetiségi ultra­­dónk, Paulini Tóth Vilmos, és hangzik ek­­képen: 1. Magyarországban egy politikai nemzet van, ez a magyar nemzet, mely a következő genetikus nemzetekből áll: a magyarok, ro­mánok, tótok, szerbek, oroszok­ és ném­e­­tekből. 2. Ezen egy politikai nemzetet alkotó minden genetikus nemzet teljesen egyenjogú. 3. Magyarországban két hivatalos nyelv van : az állami és municipális nyelv. 4. Az állami nyelv kizárólagosan magyar, municipális nyelvek: a magyar, román, tót, szerb, orosz és német. 5. Az állami nyelv használtatik minde­nütt ott, hol az állam mint állam szerepel , ennélfogva : az országgyűlésen, a minisztériu­mokban, a legfelsőbb bíróságnál. 6. Municipális nyelvek a városokban és megyékben használtatnak. 7. Városokban és megyékben municipális nyelv az, mely tényleges nyelve a lakosság absolut többségének. 8. Ha a municipiális bizottság egy harmada a különalkú lakosság kisebbsége jogainak meg­óvása tekintetéből, még egy másik vagy har­madik nyelvet is municipális nyelvnek óhaj­tana, ehez joga van és ez esetben minden nyilvános okiratok hasábosan két vagy több nyelven is szerkesztendők. • 9. Minden viszályok elkerülése és a közi­gazgatás könnyítése tekintetéből a municípi­­umok lehetőleg nemzetiségek szerint kikerekí­­tendők. 10. Minden városi és megyei, politikai és törvényszéki, valamint pénzügyi hivatalno­kok kötelesek a municipiumok nyelvén , il­letőleg nyelvein hivataloskodni. 11. Minden, az állam által fentartott, vagy segélyezett elemi, reál és gymasiumi is­kolákban a tannyelvet képezi a 7-ik pont mu­nicipals nyelve. 12. Minden gymnasomokon kötelezett tantárgy az állami nyelv, a felsőbb iskolák­ban az állami nyelv képezi a tannyelvet. 13. Hivatalokban a felekkel és azok kép­viselőivel való érintkezésben a következő elv mértékadó: Amilyen a kérelem, olyan a fele­let, amilyen nyelvű a kihallgatott, olyan a jegyzőkönyv. 14. Minden ezen törvénynyel ellenkező törvények érvényteleneknek nyilványittatnak. Látnivaló ebből, mily könnyű a legnehe­zebb problémákat megfejteni — papiroson. — A képviselőházi osztályok a következő sorrendben veszik föl az eléjük utasított tör­vényjavaslatokat :

Next