Szegedi Híradó, 1870. július-december (12. évfolyam, 78-156. szám)
1870-10-30 / 130. szám
1870. Tizenkettedik évfolyam. POL. Megjeleli: Hetenkint 3-szor, szerdán, pénteken és vasárnap reggel. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők : iskola-utca, Vadász-ház, 1-ső emelet. Kiadóhivatal Burger Zsigmond könyvnyomdájában, hová az előfizetési pénzek küldendők. /rÍ KAI ÉS VEGYESTARTALMÚ KÖZI Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán ■ Helyben a kiadóhivataltól elvitetve: Egész évre . . . 8 frt. | Félévre .... 4 frt | Egész évre ... 7 frt. | Félévre . . 3 frt 50 kr. Évnegyedre ... 2 frt. Évnegyedre . . . 1 frt 75 kr. Hirdetések fölvétetnek : Szegeden a kiadóhivatalban; Pesten Neumann B. első magyar hirdetési irodájában, kigyó-utca 0 szám; Bécsben Hausenstein & Vogler (Neuer Markt 11) és Oppelik A. (Wollzeile 22) hirdetési ügynököknél; Majia m. Frankfurtban G. L. Daube & Co. hirdetési expeditiójában, Lipcsében Eugen Fort és Párisban Havas, Lafilte, Bullier & Co. (Pace de la Bourse 8) hirdetési irodájában. 130-ik szám. Vasárnap, október 30-án. Hirdetések dija: A kardasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr., készeknél 5 kr., többszörinél 4 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. Kincstári illeték minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyiltér“ ben a négyhasábos petitsor igtatási dij 15 krajcár. ÖNY. A „Szegedi Híradóra“ havonkénti előfizetés is elfogadtatik. — Helyből 60 kr., vidékről 70 krjával, hosszabb időtartamra a fent kitett árak mellett, s ajánljuk lapunkat a közönség további szives pártfogásába. Ausztria és a porosz szövetség. A cislajtániai németek, kik egy évtized óta hirdetik, hogy a birodalmi egység megtestesült gondolatát egyedül ők képviselik, e hazafias cég alatt folyton oly politikai hibákat és botlásokat követtek el , melyek épen ez egység létrejöttét eddig egyáltalán lehetetlenné tették. A túlságos centralisatio merev elve, mely az egyes tartományok méltányos autonómiáját elismerni vonakodott, de még inkább a német műveltség ép oly büszke , mint sértő hangsúlyozása, mely míg egyrészt a birodalom tulajdonképi súlypontját a fajbeli együttesség elmélete folytán Németországba helyezte, másrészt a „népsöpredékhalmaz“-t („Völkerkehrrichthausen“ — ilyen ékesen nevezte el a „Presse“, a nemzetieket — ideértve a magyarokat is) a germán kultúra felsőbbségének és germán elem vezénylő szerepének föltétlenül alá akarta rendelni: oly érzékeny sebeket ejtettek a nemzetiek önállóságán és önérzetén , hogy az ellentétek egész a kiengesztelhetlenségig, sőt a gyűlöletig élesekké váltak. A cislajtániai németek német, de távolról sem osztrák politikája szülte tehát tulajdonképen azon bonyodalmakat, melyek e politika nyomása alatt létrejött alkotmány korszerű revideálása nélkül sohasem fognak megszűnni; e visszás és félszeg politika, mely uralkodási vágyában az osztrák nemzetek egyenlőségét megtagadta és a birodalom fönnállásának és hatalmának biztosítékát nem azoknak kielégítése, egyetértése és hazaszeretete, hanem a boldogult német szövetség (deutscher Bund) ápolásában kereste, a nemzetieket tökéletesen elidegenítette és nemcsak elfojtotta bennök a birodalmi egység és önállóság eszméjét, hanem a germanizálás erőszakoskodása által, az ellensúlyozás törvényénél fogva, a nemzeti öntudatot eddig nem tapasztalt mérvben ébresztette föl, mely végre oly jelentékeny politikai faktorrá nőtte ki magát, hogy azt ezentúl ignorálni lehetetlenség. Az 1866-diki porosz háború, a német szövetség erőszakos feloszlatása, Ausztria kizáratása és a magyar kiegyezés egészen új helyzetet teremtettek , és ha a cislajtániai németek akkor üstökön ragadják osztrák hivatásukat és kevesebbet deklamálnak az „elvesztett germán paradicsom és missio“ és kevesebbet lamentálnak a „gyalázatos“ magyar kiegyezés fölött, a nemzeti kérdéseket némi áldozatkészséggel megoldhatták volna és Ausztria tekintélye ma nem lenne oly mélyen aláásva. De az évek aljas intrigák és civódásokban teltek el, közeledés-, kibékülés- és egyetértésről vagy csak némi jóakaratról szó sem volt — a németek minden szomorú tapasztalásaik dacára a régiek ma maradtak. És mi történik jelenleg? Semmi egyéb, mint amit a cislajtániai németektől ily előzmények után várni lehetett: nem Ausztria-Magyarország függetlensége fekszik szívükön; nem a birodalom önállósága és az alkotmány szabadelvű kifejtése mellett emelnek szót; nem a nemzeti kérdések elintézése, nem az igazságos óhajok kielégítése, nem az osztrák népek egyetértése és összekapcsolása körül fáradoznak — nem, e nemes urak újra Németország küszöbét akarják átlépni és a győztes poroszszal szövetkezve, az erőszakos elnyomás régi politikáját űzni. Ugyanazon férfiak , kiknek Bismarck Budát jelölte ki gúnyosan az osztrák birodalom súlypontjául, ezt ismét annak határain túl keresik és nemcsak örömmel üdvözlik a porosz győzedelmeket, hanem ezeknek árnyékában új erőket és érveket akarnak szerezni a nemzetiek megfékezésére. E „német" politika ép oly gyáva és szégyenletes, mint káros és veszedelmes. Gyáva és szégyenletes , mert Ausztria-Magyarország önállóságát, függetlenségét és önerejét pellengérezi és a birodalmat egy perfid ellenség protektorságára bizza; káros és veszedelmes, mivel nemcsak a nemzeti kérdések megoldását újra meggátolja, az ellenségeket belül szaporítja és még inkább elkeseríti, és így közvetve Ausztria megszilárdulását és nagyhatalmi állását lehetleníti, hanem kifelé is fölkelti ellenünk az eddig velünk rokonszenvezett népek ellenszenvét és azonkívül főkép Oroszország neheztelését. Ezen otromba politikát űző cislajtániai németek most ép oly győzelemittasok, mint maguk a poroszok és sohasem akarják belátni, mily rész után jártak eddig s rész útnak indulnak ismét, és addig fogják fizni hazaellenes német politikájukat, míg vagy Magyarország, vagy az események kérlelhetlen véto-ja rendre fogja őket utasítani. Brünn, október 17 én 1870. K. L. Berlin, okt. 28. A Metzben ejtett hadizsákmány között hir szerint 4000 legnehezebb és számos vontcsövű ágyú, mitrailleusok és 100 ezer db. chassepot-fegyver van. A kórodákban 4000 ember fekszik. A foglyok között vannak: Bazaine, Le Boeuf, Frossard, Boyer, s több mint 30 más tábornok. Hirát, hogy a kapitulatiót Bazaine összes haderejének kitörése előzte meg. Metzbe táviratilag minden irányból élelmiszerek rendeltettek szállíttatni. Berlin nagyszerűen ki volt világítva. A további tudósítások még arról szólnak, hogy Bazaine Frigyes Károly herceggel Versaillesbe a porosz főhadiszállásra utazott s hogy a Metzet elzárva tartott hadsereg Paris alá szállittatik. Tehát megtörtént ez is, a nemzeti védelem, a köztársaság ügyét cserbenhagyta, megtagadta Bizaine is! Újabb 150,000 francia harcos s vele 30—40 tábornok vetette magát a győztes porosz király lábai elé, ki nem késett e legújabb isten rendeléséből való fordulatra mennyei pártfogójának hivatalos hálatiszteletet rendeztetni. Most már értjük , miért húzta Bismarck orruknál fogva az id. kormány hétrét kereső embereit, miért halogatták Páris körül az actiót, várták a folyamatba tett hátsó alkudozások sikerét, melylyel legbiztosabban hitték markukba szorítani a köztársaság üstökét. Most már megvan ez is. Néhány nap föl fogja deríteni, mit kelljen tartanunk e capitulatioról s annak hőseiről , s mit kelljen várnunk e legújabb, talán döntő csapástól Franciaországra és Európára nézve. Hét, is föladta magát. Szeged, okt. 29. Már tegnap hire járt városunkban valami magánsürgöny után, hogy Bazai ne és vele Metz is kapitulált. Lelkünk mélyen elkomordott ez újabb vészhir hallásán s önkénytelenül is aggodalom fogott el, mert eszünkben voltak a porosz machinatiókról s ezzel összefüggésben a Bazainne-nal folyt titkos alkudozásokról terjesztett hírek , de nem akarjuk utósó percig elhinni azt , amit hinni oly fájdalmasan esik. Most azonban már nem kétkedhetünk, a mai posta igazolta a bióbhir valóságát, a 2 ik sedani csapást, mely Franciaország nemes önvédelmi harcának sikerébe helyezett reményünket alpjában ingatta meg. E szomorú eseményre vonatkozó tudósítások így hangzanak: Berlin, okt. 27. (Hivatalos.) Királyi sürgöny. Ma reggel Bazaille hadserege és Metz vára feladta magát, 150 000 fogoly, beszámítva 20,000 sebesültet és beteget. Délután a hadsereg és várőrség a fegyvert le fogja tenni. Hazai ügyek. Az 1871 diki budget. Mint országgyűlési rovatunkban említve van, Kerkápoly pénzügyminiszter már benyújta a háznak az 1871 -ki államköltség előirányzatát. Lapunk szűk kerete nem engedi, hogy e költségvetést részletesen, minden tételeivel közöljük , azért alábbi kimutatásunkban csak a főösszegek közlésére szorítkozunk A pénzügyminiszteri előterjesztés szerint Magyarország 1871-dik évi költségvetése következő főösszegekből áll : Rendes szükséglet. I. Királyi udvartartás 3.650,000 frt. II. Ő felsége kabinetirodája 121,658 frt, miből a magyar korona országaira esik 60,829 forint. III. Államadóssági járulék : 32.723,000 forint. IV. Földtehermentesitési adósság és váltság 15.694,000 frt. V. Közös költségek (a delegátiók által fognak megállapittatni) VI. Országgyűlés: 800,000 frt. VII. Miniszterelnökség 280,010 frt. VIII. Ő felsége személye melletti minisztérium 71,820 frt. IX. Belügyminisztérium 10.079,514 frt. X. Pénzügyminisztérium 49.422 349 frt. XI. Közlekedési minisztérium 5.076,490 forint. XII. Földmivelés-, ipar- és keresk. minisztérium 8.714,390 frt. XIII. Vallás- és közoktatási minisztérium 2.860.760 frt XIV. Igazságügyminisztérium 3.875 300 forint. XV. Honvédelmi minisztérium 4.883,023 forint. XVI. Horvát-, szlavón-, dalmát minisztérium 46,100 frt. XVII. Államszámvevőszék (még nincs összeállítva.) XVIII. Horvát- és Szlavonországok beligazgatása (még nincs összeállítva.) XIX. Nyugdijak, 2.013,560 frt. Rendkívüli szükséglet. I. A közös költségek extraordinariuma (a delegátiók által fog megállapittatni.) II. Belügyminisztérium 768,974 frt. III. Pénzügyminisztérium 12.521 287 frt. IV. Közlekedési minisztérium 3.978,300 forint. V. Földmivelés-, ipar- és keresk. minisztérium 745,900 frt. VI. Vallás- és közoktatási minisztérium 383,430 frt. VII. Igazságügyminisztérium 50,000 frt. VIII Honvédelmi minisztérium 300,000 forint. IX. Vasútépítések 22.402,120 frt. Rendes fedezet. I. Ő felsége személye melletti minisztérium 540 frt. II. Belügyminisztérium 35,690 frt. III. Pénzügyminisztérium 151.508,196 frt. IV. Közlekedési minisztérium 81,580 frt. V. Földmivelés-, ipar- és keresk. minisztérium 7.170,150 frt. VI Vallás- és közoktatási minisztérium 297,560 frt. VII. Igazságügyminisztérium 42,820 frt. Rendkívüli fedezet. I. Pénzügyminisztérium 9.588,178 frt. II. Közlekedési minisztérium 150,000 frt. III. Földmivelés , ipar- és keresk. minisztérium 10,000 frt. •— Egy uj nemzetiségi törvényjavaslat. Készité egyik nemzetiségi ultradónk, Paulini Tóth Vilmos, és hangzik ekképen: 1. Magyarországban egy politikai nemzet van, ez a magyar nemzet, mely a következő genetikus nemzetekből áll: a magyarok, románok, tótok, szerbek, oroszok és németekből. 2. Ezen egy politikai nemzetet alkotó minden genetikus nemzet teljesen egyenjogú. 3. Magyarországban két hivatalos nyelv van : az állami és municipális nyelv. 4. Az állami nyelv kizárólagosan magyar, municipális nyelvek: a magyar, román, tót, szerb, orosz és német. 5. Az állami nyelv használtatik mindenütt ott, hol az állam mint állam szerepel , ennélfogva : az országgyűlésen, a minisztériumokban, a legfelsőbb bíróságnál. 6. Municipális nyelvek a városokban és megyékben használtatnak. 7. Városokban és megyékben municipális nyelv az, mely tényleges nyelve a lakosság absolut többségének. 8. Ha a municipiális bizottság egy harmada a különalkú lakosság kisebbsége jogainak megóvása tekintetéből, még egy másik vagy harmadik nyelvet is municipális nyelvnek óhajtana, ehez joga van és ez esetben minden nyilvános okiratok hasábosan két vagy több nyelven is szerkesztendők. • 9. Minden viszályok elkerülése és a közigazgatás könnyítése tekintetéből a municípiumok lehetőleg nemzetiségek szerint kikerekítendők. 10. Minden városi és megyei, politikai és törvényszéki, valamint pénzügyi hivatalnokok kötelesek a municipiumok nyelvén , illetőleg nyelvein hivataloskodni. 11. Minden, az állam által fentartott, vagy segélyezett elemi, reál és gymasiumi iskolákban a tannyelvet képezi a 7-ik pont municipals nyelve. 12. Minden gymnasomokon kötelezett tantárgy az állami nyelv, a felsőbb iskolákban az állami nyelv képezi a tannyelvet. 13. Hivatalokban a felekkel és azok képviselőivel való érintkezésben a következő elv mértékadó: Amilyen a kérelem, olyan a felelet, amilyen nyelvű a kihallgatott, olyan a jegyzőkönyv. 14. Minden ezen törvénynyel ellenkező törvények érvényteleneknek nyilványittatnak. Látnivaló ebből, mily könnyű a legnehezebb problémákat megfejteni — papiroson. — A képviselőházi osztályok a következő sorrendben veszik föl az eléjük utasított törvényjavaslatokat :