Szegedi Napló, 1922. június (45. évfolyam, 124-145. szám)

1922-06-23 / 140. szám

2 Fegyverengedélyt kell adni a kisgazdáknak. Kószó István előterjesztése Rakovszky belügyminiszterhez­ Kószó István, Szeged város har­madik választókerületének nemzet­gyűlési képviselője, a kisgazdák ér­dekében a következő előterjesztést tette Rakovszky Iván belügyminisz­ternek : — A mezőgazdák lőfegyvereit a hatóság beszedi és igy azok sze­mély- és vagyonbiztonsága védelem nélkül marad, de kár származik a mezőgazdákra ebből azért is, mert véleményeikről a kártékony mada­rakat elriasztani nem birják és kénytelenek pásztorokat fogadni, vagy iskolaköteles gyermekeket használni fel arra, hogy a varjakat, seregélyeket, stb. a vetésekről el­riasszák. — Bajorországban az tette lehe­tővé a bolsevizmus meggátlását és a proletáruralom letörését, hogy megbízható kezekben voltak a fegyverek. Minket is fenyeget en­nek a veszélynek a réme és a földművesosztály a legmegbízha­tóbb elem, tehát ennek a kezében kell hagyni a fegyvert, mert ennek lelkében legerősebb a hazafias ér­zés -,­­­gy a fegyverrel nem él vissza.­­ Miután a fegyvertartási­­enge­dély megszerzése ezidőszerint any­­nyira körülményes és hosszadalmas, hogy nagy készkiadásra és után­járásra van szükség és így akkor is kétséges, hogy az illető gazd­g megkapja-e az engedélyt, tehát túlságosan elzáratik a legmegbíz­hatóbb elem a fegyvertartástól. Ezen állapoton segíteni kell és ezt igen könnyen lehet eszközölni, miért is kérem, méltóztessék ren­deletet kibocsátani aziránt, hogy minden városi közigazgatási ható­ság és községekben a szolgabíróság által megbízhatónak ismert egyének és minden földműves részére a fegyvertartási engedély a rendőr­­hatóság által sürgősen adassék meg.­­ Ezen indítványomat a kisgaz­dapárt kívánságára terjesztem elő. Aorzó - mozi Telefon: Igazgatóság:4-55. Pénztár: 11-85 Péntek, szombat, vasárnap Két szenzációs nagy kalandor sláger-film! John Ball a Izgalmas kalandorregény 6 felv. Főszerepben Hans Brettenströtter a híres német box bajnok. Égő poklon keresztül Szenzációs kanadai kalandor dráma 6 felvonásban. 30 madarak klubja vígjáték 2 felvonásban. Előadások hétköznap 6 és 9 órakor. Vasár- és ünnepnapokon 5, 7 és 9 órakor. A 9 órás előadás mindenkor a nyári helyiségben lesz megtartva. X Irodaszerek, levélpapírok legszebb választékban és legolcsób­ban Endrényi Imre könyv-, zenemű-, és papírkereskedésében kapható. SZEGEDI NAPLÓ Péntek, 1922 június 23 újabb tisztújítás lesz júliusban. A most megválasztottak helyébe új tisztviselőket kell válasz­­tani. — Élénk az élet a torony alatt. A most betöltésre kerülő városi tisztviselői állások élénk mozgal­mat idéztek elő a torony alatt. E választásoknak szerdán csak egy része zajlott le, míg a másik ré­szét a szombaton összeülő rend­kívüli közgyűlés lesz hivatva el­intézni. A megválasztott városi tisztviselők tehát egy vagy több rangosztállyal előre rukkolnak, ami­ből az is következik, hogy ezáltal jónéhány újabb és ily módon meg­üresedett állás kerül betöltésre. Ennek az újabb választásnak idő­pontját még pontosan nem tűzték ugyan ki, de bizonyos, hogy még júliusban, az eseménytelen kániku­­lás napok egyikén sor kerül erre a fiók­tisztújító közgyűlésre is, így többek között megüresedett egy I. osztályú aljegyzői állás, melynek a most tanácsnokká megválasztott Rack Lipót volt a birtokosa; meg­üresedett a 11. osztályú aljegyző állása Tóth Béla dr révén, akit ugyancsak szerdán árvaszéki ül­nökké választottak meg és auto­matiku­an megüresedik annak a II. osztályú aljegyzőnek az állása, akit Rack Lipót helyére 1. osztályú aljegyzővé neveznek ki. Ez alka­lommal kívánják betölteni az üre­sedésben levő 3 fogalmazói állást is. E néhány fentebb felsorolt adat is élénken bizonyítja, hogy az át- és behelyettesítési műveletek és főként az új választások alaposan összebogozták a tisztviselői rang­létra fokait. Nem hagyható termé­szetesen figyelmen kívül az a kö­rülmény sem, hogy e hét szombat­ján mintegy 20—25 újabb tiszt­viselő megválasztására kerül a sor, akiknek helyébe júliusban szintén új tisztviselőket kell választani, ille­tőleg kinevezni. Az általános, a ,nagy" tisztújí­­tásról azonban egyelőre még szó sincsen, arról bölcsen hallgat a krónika s a krónikás. ■károly király végrendelete A Züricher Zeitung^ eg^ leg^itimista értekexletről. A Züricher Zeitung egyik közel­múltban megjelent számában nyil­vánosságra ad egy cikket, új feje­zet a Habsburg-kérdésben címmel, mely az elhunyt király végrendel­kezéséről emlékezik meg és ezzel egyidejűleg „leleplezi’­ a szerencsét­len király családja köré sereglett legitimisták titkos terveit és szán­dékait. Az érdekes cikk néhány részletét itt közöljük. Károly király tragikus halála után április 5-én az elhunyt lelki­üdvéért Münchenben rekviemet tar­tottak. A rekviem után a legitimis­ták egy konferenciára ültek össze, melyen a király fivére , Miksa főher­ceg, Frigyes és fia, az ifjú Albrecht, Zita királyné egyik nővére, továbbá a volt osztrák-magyar külügy­miniszter , Berchtold Lipót gróf s még egy hosszú sor magyar és osztrák „bizalmas“ vett részt. Mindenekelőtt a király két példányban levő vég­rendeletét olvasták föl; az egyik pé­dányt Miksa főherceg őrizte, a másikat Andrássy Gyula gróf. A végrendeletben többek között a következő pontok fordultak elő: A királyi gyermekek gyámjai Zita királyné és Miksa főherceg lesznek, akiknek kötelességévé teszi a vég­rendelet a gyermekek nevelésénél szigorúan ügyeljenek a habsburgi há­­zitörvények betartására. A vagyon felosztásánál az elsőszülött Ottó fő­herceg jogait és kötelességeit teljes mértékben meg kell óvni. Az elhunyt király holttestét a bécsi kapucinus-sírboltba kell örök nyugalomra helyezni. Ha ez valami okból nem volna lehetséges, akkor a holttestet a budapesti Mátyás koronázó templomba temessék el, oda, ahol Károlyt Magyarország királyává koronázták. Végrendeletében kifejezést adott a király a sajnálkozásának a felett, hogy nem volt módjában népei számára az olyan forrón kívánt békét biztosítani. De reméli, hogy Ottó fiának szerencsésebb keze lesz és sikerülni fog neki a dinasztia történelmi feladatait Isten segedel­mével megoldani és a birodalom összes népeit újra egyesíteni a jo­gara alatt. Károly király Madeirába való érkezése után egy másik végrende­letet is írt, mely nagyjában-egészé­ben azonos az elsővel, csak azt a záradékot fűzte hozzá, hogy a trón­örökös kiskorúságának ideje alatt Zita királynét illeti a régensség joga. A müncheni értekezleten majd mindegyik résztvevő szólásra emel­kedett, többek között Albrecht fő­herceg is, aki ünnepélyesen köte­lezte magát arra, hogy a Habsburg trón elérésére nem tesz egy lépést sem, sőt megakadályozza az erre irányuló propagandát is. Albrecht főherceg Ottó trónörökös trónigényét teljesen elismerte. A legitimisták tökéletesen meg vannak arról győződve, hogy ezt a kombinációt a magyar kormány is honorálni fogja. A konferencia résztvevői „munka­­programot“ is dolgoztak ki. Ennek a programnak értelmében a magyar kormánnyal kompromisszumot kell k­ötni; az erre irányuló tárgyaláso­kat Teleki gróf fogja vezetni (hogy melyik, nincs közelebbről megne­vezve). A királyné közölte a magyar kor­mánnyal, hogy a trónról való le­mondásra egyáltalában nem gondol, sőt ellenkezőleg, át akarja pernni a régensi hatalmat és elhatározta, hogy fiának jogait meg fogja őrizni. A királyné beleegyezett abba, hogy fiának kiskorúsága alatt egy nádor vezesse Magyarország kor­mányzati ügyeit, vagy pedig egy államtanács, mely három tagot szám­lál : Csernoch hercegprímás, Apponyi Albert, Andrássy Gyula vagy Horthy Miklós közül. Esetleg megmaradna Horthy Miklós kormányzónak, de eb­ben az esetben a nemzetgyűlésnek Ottót királlyá kell választania. Mennyiben igaz , hogy igaz-e egyáltalában a Züricher Zeitung is­­mertet­­t cikke,­­ nem tudjuk. Elég érdekes volt arra, hogy le­közöljük. Spórolni akar-z — Akkor rendelje meg a legjobb, a legtökéletesebb, a legolvasot­tabb szegedi lapokat, s olvassa reggel a Szegedi Napló-t, délben a Friss Hírek-et este a Szegedi il­radó-t. Együttes előfizetés mindhárom lapra, naponként háromszor kézbesítve csak 180 korona. (Kiadóhivatal Tisza Lajos­ körút 71. Telefonszám 102.) Hib­e kerüil egy alaktábla Szegeden ? Egy négyzetméter tükörüveg 11.000 korona. — Hol van­nak az üveges tótok. Élénk emlékezetünkben élnek még a háború előtti évek jelegze­­tes alakjai. Ezek közé tartozott az üvegestót, meg a drótostót, akik egy-egy kis szekrénykét cipeltek a hátukon. Tavasz elején nyakukba vették az országot és bejárták az Alföldet. Télire azután visszaérkez­tek újból a vágmenti fenyőfatuskós házaikba és a nyári keresetből él­degéltek. Ez a típus már teljesen kiveszett az alföldi városok utcáiról, ahol bár olcsóbban nem dolgoztak, mégis előszeretettel bízták meg őket, a tót testvéreket a töröd­ csöbrök és ablaktáblák megfoltozá­­sával. A megszállás után fordítot­tak egyet ezek is a kormányrúdon , ma talán Csehország és Szilézia városait járják, vagy az Amerikába induló hajókat töltik ki szegényes vackaikkal. A Felvidék elszakításával meg­fosztottak bennünket a világhírű üveghutáinktól, ahol a tükörüve­geknek utánozhatatlan fajtáját gyártják. Csonkamagyarországnak ma a tokodi és ajkai üveghután kívül más gyára nincs, legföljebb Parád, ahol azonban igen silány minőségű üveget gyártanak. Az előbb említett két helyen csak ab­laküvegeket készítenek, így azután a tükörüvegekben nagy behozatalra szorulunk és a hiányzó készletet kénytelenek vagyunk a magas va­lutájú országokból importálni: Bel­giumból és Csehországból. Érdeklődtünk az üvegkereskedők­nél a mai és minden téren emel­kedő tendenciát mutató árakról. Az üvegkereskedelmet sem kímélte meg az állandó áremelkedés, mert az árak pár hét óta úgyszólván 100 százalékkal emelkedtek. A leg­olcsóbb fajtájú táblaüveg, amelyet ablakokra használnak, a legkisebb formában 600—1200 koronáért vá­sárolható. A tükörüveg ára szinte hihetetlenül magas árakat ért el. Az egy négyzetméter nagyságú tükörüveg, amelyet többnyire a kirakatok fedésére használnak, tl.fXX) koronába kerül. Az ugyanilyen minőségű, de hajlított üveg négy­zetmétere 25­0(X) korona. Ezeket az üvegfajtákat Belgiumból hozzák be, mivel a csehországi rosszabb minőségű,­ mégis az ország valu­tája magas állásánál fogva nem olcsóbb. Egy örvendetes eseményt azon­ban észlelhetünk. Elmúltak a vir­tusból eredő ablakbetörések és a kávéházi tükör és egyéb bosszantó fényességű üveglapok könyörtelen bezúzása. Ma legföljebb csak imi­tálja a régi mulatozások hevét a mostani és magyar nekibuzdulással túlhevített mulatozó, mert legföl­jebb a boros, esetleg a pezsgős üvegeket hajigálja, lévén azoknak egy igen jó tulajdonságuk, hogy nehezebben törnek össze. Selyem fényű fáért. Fátyol harisnyák Geigner.­­ Nyári férfi sephir­ingek leg­jobb kivitelben készülnek Lampel és Hegyinél Püspök-tér. 264/a

Next