Szegedi Napló, 1922. június (45. évfolyam, 124-145. szám)

1922-06-23 / 140. szám

Ara 3 korona. Pályaudvaron 3.50 korona. Péntek, 1922 június 23 . ILY. évf. 140. szám Ify Bóla 80.­SZEGEDI NAPLÓ POLITIKAI, KÖZGAZDASAGI ES IRODALMI NAPILAP ILÖf­ t £TKB1 AB: Egés­z CTie 960.— fél 480.— Na gyín­­ő 240.— Megjelenik reggel. Szerkesztés kiadóhiv. Tisza Lajos­ körut 71 Telefon: szerk. H40 kiaddhiv. 102 A nemzetgyűlés uj elnök­e és alelnökei. Gaál Gasztont 145 szótöbbséggel választották meg­. — Az ellenzék üres lappal szavazott. — Nagy Ernő megköveti a t itázat. — Interpellációk. A Ház elnökének megválasz­tása. Háromnegyed tizenegy órakor Apponyi Albert gróf korelnök újból megnyitja az ülést. Kezdődik a szavazás az elnökválasztásra. Dénes István körjegyző olvassa a névsort, utána Csik József körjegyző pedig a távollevők névsorát olvassa fel, majd a korelnök elrendeli, hogy a jegyzők olvassák meg a szavazó­lapokat és negyed tizenkét óra után Apponyi Albert gróf kore­lnök ki­hirdeti a szavazás eredményét. Leadtak összesen 185 szavazatot. Nemmel szavaztak negyvenen, Gaál Gasztont tehát 145 szóval a nemzet­gyűlés elnökévé választották. Gaál Gaszton nevére a nemzet­gyűlés óriási tapsban ér ki. A korelnök ezután az­ alelnökök megválasztásáig felfüggeszti az ülést. A nemzetgyülés tegnapi ülésén utoljára elnökölt Apponyi Albert gróf. Napirendre került ugyanis a tiszti­kar megválasztása, mely szerint Gaál Gasztont 145 szótöbbséggel a nemzet­gyűlés elnökévé választották. Apponyi megnyitja az ülést. Apponyi Albert gróf korelnök negyed 11 órakor nyitotta meg az ülést. Nyomban jelenti, hogy Nagy Ernő képviselő napirend előtti fel­szólalásra kért és kapott engedélyt. Nagy Ernő: A nemzetgyűlés keddi ülésén egy közbeszólással kapcso­latban olyan kifejezésre ragadtattam magamat, amely imparlamentáris és ezért megkötetem a tisztelt Házat. A korelnök: A keddi incidens olyan zajban történt, hogy nem ér­tettem az elhangzott közbekiáltáso­kat. Különben kötelességemnek tar­tottam volna, hogy a provokáció után megállapítsam, hogy a kép­viselő imparlamentáris kifejezést használt-e. Az ő nyilatkozata után azonban nincs szükség beavatkozásra. A korelnök ezután jelenti, hogy Teleki Pál gróf és Szentpály István a tegnapi napon nyújtotta be meg­bízólevelét és azokat az igazoló osztályhoz utasította. Varsányi Gábor képviselő azonban még nem nyúj­­totta be mancpátumát, erre tehát csak a Ház végleges megalakulása után kerülhet a sor. Apponyi Albert gróf­ felkéri aztán az igazoló osztályok előadóit, hogy tegyék meg jelentéseiket. Szabó Sándor, az első számú iga­zoló osztály előadója jelenti, hogy ötvenhat képviselő mandátumát ki­fogástalannak találta és azokat az A) jegyzékbe foglalta. Mokcsay Zol­tán mandátumát, mint kifogásoltat a­­ B) osztályba sorolta. Z­licz János a 11. osztály jelenté­sét terjeszti elő. A II. osztály Graeffl­ Ernő elnöklésével vizsgálta felül a megbízóleveleket­­ és valamennyit kifogástalannak talált. A HL osztály Fáy Gyulát válasz­­totta elnökévé. Bartos János man­dátumának felülvizsgálásában Drdsdy Győző nem vehet részt, miután ellenjelöltje volt. Ez az osztály is kifogástalannak találta a megbízóle­­velket és ezért mindannyit az A) osztályba sorolta. Végül Moser Ernő adja elő jelen­tését a IV. osztály nevében. A IV. osztályban Platthy György elnökölt. Wild József mandátumát a benyúj­tott kifogás miatt, Szilágyi Lajos, Strausz István dr. Paupera Ferenc és Szentpály István mandátumát pedig kisebb alaki hibák miatt a B) osztályba sorolta. A Ház a jelentéseket tudomásul vette. Az alelnökök megválasztása. Apponyi Albert gróf fél tizenkét órakor újból megnyitja az ülést, mire megkezdődik a szavazás az alelnökökre. A képviselők névsorát Dréhr Imre olvassa, majd utána Ilir György hívja fel szavazásra azokat, akik az első névsorolvasás­nál nem jelentkeztek. Miután a szavazatokat össze- számlálták, Apponyi Albert gróf néhány perccel 2 óra után kih­ideti az alelnök választás eredményét. Szcitovszky Bélára 135, Huszár Ká­rolyra 108 szavazat esett, 21 szava­zólap üres volt, 4 megoszlott kü­lönböző jelöltek között. Apponyi Albert gróf a Ház megválasztott alelnökeinek Szcitotszky Bélát és Huszár Ká­rolyt nyilvánította. A képviselők élénk éljenzéssel fogadták a választás eredményét. Ezután Apponyi Albert gróf kor­­elnök a háznagy és a jegyzők meg­választásáig felfüggesztette az ülést. Szünet után a nemzetgyűlés meg­választotta a háznagyot és a jegy­zőket. Ezután Gaál Gaszton elfoglalta az elnöki széket és megtartotta szék­foglalóját. Az elnök meghatva mond köszönetet a nemzetgyűlésnek és hangsúlyozza, hogy elnöki székében mindig a legmesszebbmenő pártat­lanság fogja vezérelni. Bízom ab­ban — fejezi be beszédét —, hogy a lesújtottságunkban a nemzet vá­lasztottjai rátalálnak hivatottságukra, ráeszmélnek kötelességükre és az ország rendkívül súlyos helyzeté­ben társadalmi, felekezeti és párt­különbség­­nélkül testvéries szeretet­­ben tudnak egybeforrni törvényhozói működésük gyakorlásában a haza szol­gálatában, eltiport nemzetünk talpra­­állításában. Bizton számítva e téren a nemzetgyűlés minden tagjának hazafias közreműködésére és szíves támoga­tására, a jó Isten áldását kérem működésükre! (Élénk éljenzés és taps.) Ezeknek tiszteletteljes előre­­bocsájtása után a tárgyalás rendjét megnyitottnak nyilvánítom. Öt perc szünet után Bethlen Ist­ván miniszterelnök indítványozza, hogy a házszabályok 28. §-a alap­ján a hat jegyzőn kívül még két jegyzőt válasszanak. A Ház az in­dítványt elfogadja Elnök ezután napirendi indítványt tesz. A legközelebbi ülés ma, pén­teken reggel 10 órakor lesz. A nemzetgyűlés interpellációs könyvébe a következő interpellá­ciókat jegyezték be: Grieger Mik­lós a földm­ivelésügyi miniszterhez sürgős tárgyban, az igazságügymi­­niszterhez sürgős tárgyban. Farkas István a pénzügyminiszterhez, a dohánygyári munkások bérmozgalma tárgyában. Köttevényi Szabó István földmivelésügyi miniszterhez, Já­nosi Zoltán a belügyminiszterhez, a pétervásári kerületben elkövetett szabálytalanságok miatt, Haller Ist­ván a pénzügyminiszterhez, a cukor árának megállapítása tárgyában. A főispánok­ búcsúja a volt belü­gymini­sztertől. A városi és megyei főispáni kar tegnap délben búcsúzott a volt belügyminisztertől. A főispánok, mintegy kontra tüntetéskép a szo­cialistákkal szemben, fehér szekfűvel jelentek meg a tisztelgésen. Délben fél 12 órakor jelentek meg a belügy­miniszter előtt , nevükben Preszly Elemér, Pest vármegye főispánja mondott beszédet a következő sza­vakkal lezárva: — Most, amikor búcsút mondunk Neked, engedd meg, hogy azért a szeretetért és jóságért, amellyel irántunk mindig viseltettél, kartár­saim nejében köszönetet mondjak. Klebelsberg Kunó gróf belügy­miniszter a következőket mondotta: — Azt hiszem, hogy a megtett útra bizonyos tisztességgel nézhe­tünk vissza. Elsősorban azért, mert ha az első nemzetgyűlés színvona­lát összehasonlítjuk a mai nemzet­gyűlés színvonalával, megállapít­­hatjuk, hogy most sokkal többen jöttek be a szakér­tő embe­rek. A ti rendkívül értékes közre­működéstek mellett igazolását látom azoknak a választójogi rendeletek­nek, amelyeket a kormány ki­­bocsájtott, mert a Friedrich-féle szükségrendelet alapján ez a ered­mény nem lett volna elérhető. — Rám most a népnevelés terén óriási feladatok várnak, amelyek­nek akkor tudok igazán megfelelni,­­ ha a tanügyi szakigazgatás és a­­ közigazgatás a legerősebben tá­mogat. Miután a főispánok a volt bel­ügyminisztert megéljenezték, azután Rakovszky Iván új belügyminisz­tert keresték fel, akit Preszly Elemér üdvözölt. Délután 2 órakor a Hungária ét­termében banker volt, ahol a főis­pánokon kívül megjelent Bethlen István miniszterelnök, Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter és Köszó István belügyi államtitkár. Ebéd után 4 órakor, a főispáni kar Horthy Miklós kormányzónál tisz­telgett. Július 16-án lesz Bakó László ünnepélyes beiktatása. Demjén István már e hő 25-én elhagyja Szegedet. — Utolsó fórum előtt a református papválasztás ügye. Még élénk emlékezetben él a kö­zönségnek az a mozgalom, melyre a szegedi református papválasztás adott alkalmat. Bakó László lel­késszé történt megválasztásába nem nyugodott meg az el­entábor és felebbezési jogával élt. Bakó meg­választását a­­­onban az egyházme­gyei bíróság is jóváhagyta, míg egy újabb felebbezés folytán az ügy az egyház ker­ületi bírósága elé kerül. Ennek az időszaki tanácsülésnek Debrecen városa lesz a színhelye, időpontját pedig e hó 28 -ban álla­pították meg. Az ügy részletes is­meretében semmi kétségünk nem lehet az iránt, hogy ez az utolsó fórum sem fog szabálytalanságot találni Bakó megválasztásában és azt jóvá is fogja hagyni. E tárgya­lás befejezése után Bakó László végre el is foglalja majd a szegedi református egyház lelkészi székét. Az ünnepélyes beiktatás, értesülésünk szerint, július 16-án lesz. Erre annál is inkább szükség van, mert Bernjén István, aki az egyház lelkész­ teendőit Bereczk Sándor ha­lála óta körültekintő gondossággal látta el, e hó 25 én, vasárnap tartja utolsó szegedi Istentiszteletért Demjén Istvánt a budapesti egyház válasz­­t­otta meg lelkészévé és még e hó 29 én be is iktatják. Mint értesü­lünk, hogy Bakó László Szegedre való megérkeztéig Bereczk Sándor hitoktató-lelkész fogja az egyház ügyeit vezetni. * Itt említjük meg azt is, hogy Bakó László most érkezett vissza Budapestre hat hónapos tanulmány­­útjáról. Hollandiában és Ném­et­­országban járt Bakó, ahol a leg­előkelőbb egyházi és politikai kö­rökkel tartott fenn szoros kapcso­latot és gazdag tapasztalatokkal tért vissza.

Next