Szegedi Uj Nemzedék, 1921. április (3. évfolyam, 75-97. szám)

1921-04-22 / 90. szám

Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen! csak meg akarta tépázni a tekintélyek elvét. A pártban a legszigorúbb retorziót követeli. Szó volt még a pártkörben az Est mai ve­zércikkéről. A destruktív­ sajtó e vezérorgánuma védelmébe veszi Gömbös Gyulát azokkal a szi­tuációkkal szemben, amelyekkel őt a Karlisták oldaláról legutóbb illették. Gömbösnek igazán nincs szüksége arra, hogy őt ebben a hagyma­­illatú védelemben részesítsék. Különben a véde­lem egészen méltó ahhoz, aki nyújtotta. Véde­lem közben orozva beledőf hátulról a védett testébe. A keresztény párt tagjainak száma eggyel megfogyatkozott, Beniczky Ödön kilépett. Állító­lag beszédének elmondása előtt jelentette be Andrássynak, hogy kilép a pártból. A főispáni kar ma mutatkozott be gr. Ráday Gedeonnak. A keresztény kisgazda- és földművespárt tegnap esti ülésén a párt megbotránkozását fe­jezte ki Beniczky Ödön tegnapi beszéde miatt, melyben úgy az államfőt, mint a hadsereget sértő kifejezésekkel illette. A kisgazdapárt az ügygyei oly értelmű kije­lentéseket tettek, hogy ilyen körülmények között nem marad más hátra mint a nemzetgyűlés felosz­latása. Oly hangok is hallatszanak, hogy Rakovszky elnökkel szemben felvetik a bizalmi kérdést, mert Beniczky bejelentése alatt erősen exponálta magát a királykérdésben. Tegnap este 8 órakor Meskó Zoltán elnök­­lésével a kisgazdapárt ülést tartott, amelyen Dömötör Mihály előterjesztésére egyhangúlag a következő határozatot hozták: Mondja ki a párt, hogy IV. Károly bejöve­telével kapcsolatban az 1920. évi I. törvénycikkben lefektetett törvények és az alkotmányos jogrend ellen irányuló támadás megtorlása és a megkísé­relt államcsíny összes részeseinek kinyomozása és törvényes felelősségrevonása céljából a kormány az erélyes lépések azonnali megtételét feltétlenül megkívánja. Szeged keresztény társadalmának tiltakozó nagygyűlése a romboló sajtó ellen Mint ismeretes, a szegedi keresztény alaku­latok az úgynevezett destruktív sajtó elleni propa­ganda céljából vasárnap délelőtt 11 órára tiltakozó gyűlést hirdettek a Klauzál-téren. A rohasztó sajtó elleni tiltakozó gyűlés első híre, élénk visszhangra talált a destruktiv sajtóban is s ezek egyike meg­­hamisitott főkapitány interjúval szerette volna kardélre hányni a vasárnapi sajtógyülést. Hogy mily kútmérgezésben merül ki a des­truktiv sajtó tevékenysége, ime álljon itt néhány sornyi idézet ennek egyik cikkéből: Az főkapitány betiltotta a sajtóellenes nép­­gyűlést, — hirdeti fennen a lap. Aztán folytatja: Bottka kapitány az esetről a következőket mondotta a Szegedi Napló munkatársának: — Ma kérvényt kaptam kézhez, amelyben a szegedi keresztény alakulatok nevében a Katho­­likus Kör vasárnap délelőtt 11 órára népgyűlés megtartásának engedélyezését kéri a Klauzál-tér Kossuth-szobor előtti részén, a destruktív sajtó ellen. Tekintettel a vasárnap közelségére, már a mai nap folyamán meghoztam a­ határozatot, amely szerint a gyülekezési jogot szabályozó, hatályban levő rendeletek értelmében a népgyűlés engedé­lyezését megtagadtam. Munkatársunk fenn járt csütörtökön reggel dr. Bottka Sándor főkapitánynál, hogy érdeklődjön a destruktív által betiltott sajtónagygyűlés sorsáról. A főkapitány a Napló kérdéses cikkét el­olvasva, a következőket mondotta munkatár­sunknak : — Én ezeket nem mondtam. Nekem nincs jogomban betiltani a gyűlést. Igenis a kapott bel­ügyminiszteri rendelkezések értelmében a vasárnapi tiltakozó sajtógyűlés megtartásának nincsen semmi akadálya s igy a beállítás teljesen hamis. Eddig a főkapitány. És hogy a Szegedi Naplónak ne legyen aggodalma, sietünk megerő­síteni Bottka főkapitány kijelentését: — A nagy­­népgyűlést megtartják, még pedig május 8-án, amikorra a fővárosból több országos nevű poli­tikus érkezik Szegedre. SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK Tu­lzsa az ipariskola. A felsőipariskola célja és feladata, hogy a fejlődő gyáripar és közlekedési vállalatok számára gépészeket és művezetőket képezzen. Az állam ér­deke, hogy az ipari szakemberek tovább­fejlesz­tését az elmélet terén támogassa s az állam még­is elhanyagolja a szakiskolák kérdését. Az ipari pá­vára lépő ifjak részére Szegeden 1898-ban állították fel az ipariskolát. Az iskola eredetileg 125 főre volt berendezve, de ez a szám évek folyamán folyton szaporodott ugy­ hogy, új iskola­ felállítása vált szükségessé. A Kálvária­utcai új felsőipariskola 1914-ben épül fel, de az új iskolát mindezideig nem lehetett igénybe venni mert, hol kórháznak, hol kaszárnyának használták. Mint ismeretes a jövőben egyetem céljaira foglal­ták le az új iskola épületét. Felkerestük az intézet igazgatóját dr. Tiering Gusztávot, aki az intézet jelenlegi helyzetéről a következő felvilágosítást adta: — A 125 tanulóra berendezett iskolában je­lenleg 400 tanuló van össze­zsúfolva, akik közül 180 megszállott területre való. A felsőipariskolán kívül tartunk még esti tanfolyamokat is. Ezeknek mintegy 1000 látogatója van. " A felsőipariskolán a túlzsúfoltság miatt a tanulás eredménye sajnos nem lehet kielégítő. A műhelyek és a laboratóriumok mérete és felsze­relése csak kisebb számú tanulóifjúság részére van berendezve s igy az osztályokat kénytelenek vagyunk kis csoportokra felosztani, hogy min­denki részt veh­essen a tanulásban. Az ilyen hiányos tanítást természetesen első­sorban a fejlődésnek induló magyar ipar fogja megsínyleni. Itt hamaros intézkedések szükségesek. He­lyezzék el innen a faipari szakiskolát és redukál­ják a tanulók számát, vagy ami legfontosabb, minél előbb bővítsék ki a felsőipariskolát. Biztosítva van az ellátatlanok lisztszükséglete A fejadagot nem csökkentik. Nemcsak a napi sajtóban, de a közönség kö­rében is sűrűn hangzanak el olyan aggodalmak, me­lyek a rekvirálás sikertelenségével kapcsolatban kétségessé teszik az ellátatlanok további lisztellátását. Illetékes helyen érdeklődtünk affelől, hogy ez a hí­resztelés mennyiben felel meg a valóságnak és a jövő lisztellátásra nézve a következő felvilágosítást nyertük. Aggodalomra nincsen ok, mert az a lisztmeny­­nyiség, mely az aratásig hátra levő 2—3 hónapra szükséges, az biztosítva van. Az a hír hogy a fej­adagot csökkenteni fogják minden alapot nélkülöz. A közélelmezési miniszternek különben is sikerült kieszközölnie, hogy külföldről nagyobb gabona­szál­lítmányok érkezzenek az országba. Ekképen bizto­sítva lesz Szeged lisztellátása is és a közönség a lisztellátás tekintetében nem fog szükséget szenvedni. A fejadag­ csökkentéséről terjesztett hírek már csak azért sem lehetnek komolyak, mert a mostaninál csekélyebb fejadag úgysem lehetséges. A német ellenjavaslatok. A német ellenjavaslatok, amelyeket a Vatikán közvetítésével a birodalmi kormány a múlt pénte­ken juttatott el Washingtonba, a következő alap­tételeken épülnek fel: 1. Németország megjelöli azt a végleges összeget, amelyet a szövetségeseknek fizetni fog. 2. Kész magára vállalni az antant és az Egyesült­ Államok háborús adósságait és megkezdi azok után a kamatfizetést. 3. Nemzetközi választott bíróság döntsön abban a kérdésben, hogy a május elsején esedé­kes 20 milliárd arany márkából az eddig teljesí­tett fizetésekkel és szállítmányokkal mennyit tör­lesztett a német birodalom. A Chicago Tribune párisi politikai munka­társa jelenti lapjának: Megbízható francia forrás­ból, amelynek szavahihetőségében nem lehet ké­telkedni, jelentem azt az értesülésemet, hogy a német birodalmi kormány felkérte Angliát, közve­títésre, Németország és Franciaország között avégből, hogy május 1-én maradjon el a sanctiók végrehajtása. Simons külügyminiszter tegnap három ízben tárgyalt lord D’Abertonnal Berlinben, aki este hosszú siffr­rozott táviratot küldött Londonba. Ezekben , a közlésekben nagy vonásokkal ismer­tette az új német javaslatokat, amelyek azon ala­pulnak, hogy Felsőszilézia Németországé marad­jon. Diesell berlini amerikai ügyvivő szintén siffrirozott táviratokban juttatta el Washingtonba a német javaslatokat. 1921 április 22. péntek. Lengyel bizottság Budapesten Ma délután a Kereskedelmi és Iparkamara­­nagytermében a magyar-lengyel kereskedelmi kamara díszközgyűlést tartott. Báró Aladarassy- Beck Gyula elnök örömének adott kifejezést, hogy végre a két testvérnemzet képviselőit a magyar fővárosban együtt láthatja. Üdvözölte a megjelenteket, kik közül a kormány képviseletében megjelent Scitovszky ál­lamtitkár rámutatott arra, hogy mennyire leromlott a két államnak virágzó gazdasága a háború alatt, m­­ajd az államtitkár üdvözölte a lengyel küldöttséget a magyar kormány nevében. Utána Balatiny­­Arthur dr., a budapesti ipar­kamara elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Gróf Burián István nyugalmazott külügy­miniszter szólott francia nyelven . A lengyel és magyar gazdasági helyzet rend­kívüli fontosságát hangsúlyozta. Egész Középeurópa helyzetére nagy fontossággal bír ezen közeledés a két állam között. A magyar nemzet és a lengyel nemzet gazdasági ökonómiáját rekonstruálni kell. A rekonstrukció egyik jelét látja a lengyel és magyar gazdasági vezetők eme találkozásában. Burián beszédét percekig tartó tapssal fogadták. A „jóvátételt“ jóvátesz A jóvátételi bizottság határozata szerint Né­metország hadikárpótlás fejében köteles Szerbiá­nak háro­m éven belül 25.000 lovat, 50.000 ökröt, 40.000 juhot és 100.000 tehenet kiszolgáltatni. A belgrádi földművelésügyi minisztérium a nagy szárazság és a rossz legelők miatt azzal a terv­vel foglalkozik, hogy a hadikárpótlás fejében ka­pandó állatok egy részét még Németországban eladja. Az angol bányatulajdonosok új javaslata Londonból jelentik . A bányatulajdonosok el­készültek újabb javaslataik megszövegezésével. A következő javaslatot teszik: 1) Az egész országban az alapfizetéseket nemzeti bérhivatal fogja szabályozni, 2) a béreket kerületenként az egyes bányák jövedelmezősége szerint fogják megállapítani, 3) egyes kerületekben a bányák jövedelmét rendszeresen ellenőrzik, 4) a bék­eszállításra vonatkozóan határvona­lat állapítanak meg az egész országban, 5) a rendkívüli állapotok tartama alatt az egész megtakarított segély­felesleget bérformában ki kell szolgáltatni a munkásoknak. Rövid külföldi hírek. Az angol bányászok a bányatulajdonosok új javaslatával szemben is, elutasító álláspontra helyezkedtek. Vonakodnak a bérkérdések megbe­szélésétől, m­íg a főköveteléseiket nem teljesítik. Japán Vladivosztokot nemzetközi városnak akarja nyilvánítani azért, hogy az idegen államok és alattvalók ottlévő vagyonát a bolsevistákkal szemben megvédje. A francia kormány az osztrák kormányt kényszeríteni fogja, hogy a német árukra 50 szá­zalékos illetéket rójjon. Az angol alsóház a trianoni békeszerző­dést másodszori felolvasásában szótöbbséggel el­fogadta. Az Egyesült Államok Németország és az antant közötti vitás esetekben kijelenti, hogy egyetért Németország azon terveivel, hogy magára vállalja az antant amerikai adósságait. A közve­títést illetőleg kitérőleg szól. Páris lakossága a legutóbbi népszámlálás szerint 2.863.751. A szaporodás 10 év alatt 25 ezer. Előkészítő intézkedések az egyetem Szegedre helyezésére. A közoktatásügyi mi­niszter ama leiratára, melyben értesíti Szeged városát, hogy a minisztertanács a szegedi egye­tem mellett döntött, a város megkezdi az elő­készítő intézkedéseket. Ezek között szerepel az egyetem céljaira szükséges épületek, így a Királyi Tábla átadásáról szóló szerződés megkötése és ami egyike a legfontosabbnak, a 7 milliós ösz­­szegnek fedezése, melyet a város az egyetem cél­jaira felajánlott. A város az össeget kölcsön útján szerzi be és a­ tanács e célból ajánlatokat kér több pénzintézettől. A tanács 8 millió kölcsönt kíván felvenni, minthogy ez összegből egy millió lemegy a bank költségeire.

Next