Szegedi Uj Nemzedék, 1921. április (3. évfolyam, 75-97. szám)
1921-04-22 / 90. szám
Szeged, 1921 április 22., péntek. Keresztény politikai napilap. Előfizetési ára: Egész évre . . 480 — , Fél évre . . . 240.— , Negyed évre . 120.— , Egy hónapra . 40.— , Egyes szám ára 2 kor. Ára 2 korona. niik évfolyam, 90 szám. Szerkesztőség és kiadó.hivatal: Szeged,Kálvári8*ut£i 10. száms, Telefon 153. Felelős szerkesztő ZSIRKAY JÁNOS Kiadja: A Szegedi Új Nemzedék Lapvállalat Részv.-Társ. Nem! Nem! Soha! Nemzetgyűlés A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A kormányprogram feletti vita folytatására tért át a Ház. Rassay Károly az első szónok. Úgy látja, hogy ismét azoknak a jelenségeknek vagyunk a szemtanúi, hogy néhány főúr és főpap az, aki a nemzet nagy akaratával szemben kívánja a maga akaratát érvényesíteni. A legutóbbi kormányválságot úgy állították be, mintha az Kószó személye miatt történt volna, holott annak más mélyenjáró okai voltak. Az egyik fő ok a sokat kikapcsolt királykérdés. A királykérdés megoldása elsőrendű fontosságú kérdés, addig konszolidáció nem lesz, amíg bátor kézzel nem rendezik. A területek viszszaszerzése hamarabb elérhető szabad királyválasztással, mint legitimitással. Kérdi, mi lesz a húsvéti ügy rendezőivel. A kormánynak az 1920. 1. tc. birtokában azonnal kellett volna megfelelő szankciókról gondoskodni. A keresztény és agrár irányzatot örömmel teszi magáévá úgyszólván mindenki a nemzetgyűlésen. A nemzetgyűlés pénzügyi programján kívül első feladat kell, hogy legyen a választójog kérdése. A közigazgatás reformját illetőleg nagy általánosságban mozgott a kormányelnök. Nem terjeszkedett ki a tisztviselői kérdés megoldására. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügym miniszter, Beniczky Ödön tegnap bejelentene mentelmi jogának megsértését. Ezzel a mentelmi bizottság fog foglalkozni és ez fogja megállapítani, hogy történt-e vagy nem a mentelmi jog megsértése, épp ezért a részletekkel foglalkozni nem kívánok. Minthogy azonban Beniczky Ödön képviselő előadása nem felel meg mindenben a valóságnak és a mentelmi bizottság jelentése még csak bizonyos idő múlva kerül a nemzetgyűlés, illetve a nyilvánosság elé, kötelességemnek tartom a következő nyilatkozatot tenni. Az ország színe előtt ünnepélyesen kijelentem, hogy a kormányzó úr Öfőméltósága a Beniczky üggyel kapcsolatban semmiféle intézkedést nem tett, csak utólagosan nyert értesülést róla. Ennek igazolására röviden a következőket adom elő: Húsvét vasárnap éjjel nyertünk értesülst arról, hogy két képviselőnk olyan intézkedéseket óhajt tenni, amelyeket mi a kormányzat 1920. c. intézkedéseivel szemben meg nem engedhetőnek tekintjük és kötelességünknek tartottuk, hogy ezen intézkedések megvalósítását megakadályozzuk. Erről a tervről hajnalban nyertem értesülést. A budapesti főkapitány telefonon bejelentette nekem, hogy milyen intézkedéseket tett. Ehhez hozzájárultam és további utasításokat adtam. Rövid idő múlva kaptam az értesülést róla, hogy az intézkedéseimnek foganatja lett, mert képviselőtársaimat Hajmáskéren letartóztatták. Hogy ott milyen impressziót keltett az intézkedés és félreértették talán azt, hogy honnan jött az intézkedés, ennek az a magyarázata, hogy azok alatt az izgalmas órák alatt súlyt kellett fektetni arra, hogy minden intézkedés egy helyről menjen ki. A kormány tagjai állandóan ott tartózkodtunk a kormányzóság épületében, annak telefonjait vettük igénybe és éppen akkor éjjel a szárnysegédszobában lévő telefonról adtam le az intézkedést. Innét eredhet az a félreértés és talán Hajmáskéren azt gondolhatták, hogy a kormányzóságtól kapták az intézkedés. Reggel felhívtam Hajmáskér parancsnokát és közöltem, hogy én tettem az intézkedést. (Óriási zaj.) Tudattam egyben, hogy ezentúl csak én intézkedhetem ebben az ügyben. (Óriási zaj) Az 1920. I. t. c. értelmében a nemzeti hadsereg feladata többi között a belső rend fentartása és mint karhatalmi szervet a polgári hatóság is igénybe veheti, tehát csak foganatosító karhatalmi közeg volt és semmi intézkedési joga nem volt, csak az, amit én adtam. A honvédelmi miniszter úr nem volt Budapesten, délután én beszéltem közvetlenül a hajmáskéri ezredessel és minthogy képviselőtársammal szemben lojálisan akartam eljárni, azt üzentem, hogy ha becsületszavukat adják, hogy Budapestre feljönnek és itt jelentkeznek (Óriási zaj. Felkiáltások. Kinél ?), akkor engedjék őket azonnal szabadon. Nem akartam szigorú intézkedéseket tenni és bíztam abban, hogy ha Budapestre jönnek és nálam jelentkeznek, (Óriási zaj. Kinél jelentkeznek? Mit ért?) azt hittem, hogy a képviselők érdekében járunk el, ha nem hagyjuk őket ott. A képviselő uraktól azt az értesülést kaptam, hogy hajlandók engem felkeresni. Én elmentem a lakásukra és ezzel is előzékenységet tanúsítottam velük szemben. Tájékoztattam őket arról, hogy miért kellett ezt az intézkedést megtennem. Közöltem, hogy további erőszakos rendszabályokat velük szemben alkalmazni nem kívánok, feltéve, ha Budapesten maradnak. (Nagy zaj.) Meg akarom állapítani, hogy az intézkedéseket kizárólag vagy én, vagy az alárendelt hatóságaim tették, senki más nem. Ezért a teljes felelősséget vállalom. A kormányzó úrnak ebben a dologban semmiféle ingerenciája nem volt. Az ügy a mentelmi bizottság előtt van. Megkértem a mentelmi bizottság elnökét, hogy lehetőleg már holnap hívja össze sürgősen a mentemi bizottságot, hogy az egész kérdést nyíltan feltárhassam. A mentelmi bizottság ítélete után nyugodtan, felemelt fővel várom a nemzetgyűlés ítéletét. (Taps a kisgazdapártban). Andrássy Gyula gróf beszéde elején vázolta azokat a körülményeket, amelyek miatt VI. Károlynak a forradalom kitörése előtt Bécsbe kellett mennie. IV. Károly, Andrássy szerint a forradalom kitörésekor nem térhetett vissza Budapestre, mert nem akarhatott polgárháborút. Nem akar Rassay képviselőnek a királykérdéshez fűzött fejtegetéseivel részletesen foglalkozni, az ő fejtegetéseivel szemben mereven ragaszkodik ahhoz a meggyőződéséhez, hogy Magyarországnak ezer éves alkotmánya a legvilánsab érdeke egyet követel. Követeli azt, hogy ez a nemzetgyűlés megtalálja az utat a törvényes megoldáshoz. Pártja nevében kijelenti, hogy bizalommal van a kormány iránt, támogatja, mert a miniszterelnök programmja teljesen megfelel a keresztény párt programmjának. Az alkotmány revizóra vonatkozólag egyetért pártja a miniszterelnökkel. Intézményileg kívánjuk biztosítani a keresztény társadalom megerősítését. Ennek a feladatnak nem lehet célja egyes osztályok érdeke. A miniszterelnök programmjának legfontosabb része a szociálpolitikai. Szükséges, hogy az a viszály, amely a múltban fennállott a munkás és a többi osztályok között, többé ki ne törjön. Amikor a kormány a szabadforgalomra tér át, gondoskodni kell arról, hogy az ellátatlanok megkapják szükségletüket. Ami a jogrendet illeti, az alatt azt értjük, hogy minden hatóság a saját hatáskörét töltse be és azt túl ne lépje. Nagy súlyt helyez arra, hogy a katonaság ne avatkozzék bele a polgári közigazgatásba. Pártja nevében ismét kijelenti, hogy a kormány munkásságát támogatni fogja. A következő szónok Tasnády-Kováts József. A kormányprogrammhoz szól hozzá és jóindulatú állásponton van a kormánnyal szemben. Azt a programmot, amit a miniszterelnök magáévá tett, a keresztény nemzeti eszme diadalának tartja. A miniszterelnök kilátásba helyezte a destruktív tényezők letörését, ezért örömmel üdvözli. A király kérdésre nem terjeszkedik ki. Pártjának az az álláspontja, hogy ez a kérdés nem aktuális. Bethlen István gróf miniszterelnök állott felszólásra. Miután a kormányprogram vitájához több szónok van feliratkozva és miután az ország érdeke, hogy a nemzetgyűlés minél előbb áttérjen a pénzügyi javaslatok tárgyalására és viszont a költségvetésnél amúgy is lesz alkalmuk az egyes szónokoknak foglalkozni a kérdésekkel, arra kéri a nemzetgyűlést, hogy a jelen tárgy megszakításával holnap a pénzügyi javaslatokat vegyék elő és a jelen tárgy tárgyalását a költségvetésnél vegyék elő ismét. Az elnök kijelenti, hogy a miniszterelnök indítványa teljesen megegyezik a Házszabályok rendelkezéseivel és javasolja, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését április 22-én tartsa, melynek napirendjére az ingó vagyonválság kérdésének tárgyalását tűzzék ki. A Ház ilyen értelemben határoz. Ezután áttértek Drózdy Győző sürgős interpellációjára Drózdy Győző a Magyar Távirati Irodával foglalkozik interpellációjában. Kifogásolja, hogy a Teleki-kormány alatt Eckhardt Tibor sajtófőnök a M. T. 1. élére Kozma Miklóst állította. Elmondja, hogy békében a M. T. 1. fentartása 12 ezer koronába, addig most a kormány a sajtóra közel 12 millió koronát fordít. Megállapítja, hogy ha az állam magánkézre adná a M. T. I.-t, még jövedelme is volna belőle. Szerinte versenytárgyaláson bérbe lehetne adni a legtöbbet ígérőnek (!). Elmondja, hogy olyan hírek is kerültek forgalomba, hogy a „Hangya" és az Ergon főérdekeltsége mellett bérbe akarták adni. — Az lehetetlen, — úgymond — hogy különféle humánus és álhumánus részvénytársaságok tulajdonává váljék a kirablott Magyarország. Megnyugtató volna ránk nézve, ha például a hírlapkiadó Szindikátusa kapná meg a MT. 1-t, ott talán többségben vannak a kurzus-lapok, de benne vannak a liberális, a szociáldemokrata lapok is. Bármi is történik ebben az ügyben csakis a parlament ellenőrzésével történhet. „Mi a legmesszebbmenő befolyást akarunk gyakorolni a M. T.-ban továbbra is, a nemzet javára (!)“. Interpellációjában kérdi a miniszterelnököt hajlandó-e a tervezett bérbeadást megakadályozni s megvédeni az állam érdekeit. Az interpellációt kiadják a miniszterelnöknek. Az ülés egynegyed 3 órakor ért véget. A Beniczky-ügy hullámai Beniczky Ödön tegnapi bejelentése mentelmi jogának sérelméről minden látó ember előtt nyilvánvalóvá teszi, hogy itt egy soha nem szűnő szómunka folyik alkotmányos rendünk elsorvasztására és felboritására s hogy vannak legitimizmusukkal kérkedő szélsőségesek, akiknek úgy látszik, minden eszköz jó, önző céljaik elérésére. A Gömbös-ügy után ime itt a másik gáncsvetés az új kormány elé. A hazának sem az egyikre, sem a másikra nem volt szüksége. Az új támadás máris megindult. Ami pedig Beniczky bejelentésének tartalmát illeti, reméljük, rá fog világítani az akkori belügyminiszter és a magyar nemzet elé tárja, miért volt szükség a halymáskéri feltartóztatásra még a mentelmi jog sérelme árán is, ha ugyan egyáltalán szó lehet erről. Kétségtelen tények igazolják, hogy Beniczkyék esetében rajtaérésről van szó és ez esetben a tettest még a mentelmi jog sem védi. A kisgazdák pártkörében természetesen a legnagyobb felháborodás hangján tárgyalták ma Beniczky felszólalását. Általános az a felfogás, hogy beszédének más célja nem is lehetett, minthogy rést üssön a konszolidáció nehéz munkáján. Beniczky maga is kijelentette, hogy nem is reparáció kedvéért tette bejelentését. A Széchenyi Moziban i7l Xa*Xa •ésZigOttó Idíllt Dór JUSRi bemutatásra. Előadások 5, XA7 és Va9 órakor. Telefon: 16-33.