Székely Hirlap, 1871 (3. évfolyam, 1-103. szám)

1871-04-22 / 32. szám

A jogász-egylet saját rovata. A marosvásárhelyi jogász-egylet ápril havi rendes gyűlése. (Folytatás.) Az általános helyesléssel fogadott elnöki megnyitó beszéd után, a gyűlés az ügy­rend­tartási törvény­­javaslat tárgyalásához kezdett, melynek egy példányát a nörgy igazságügyi miniszter úr az egyletnek is meg­­küldvén, felhívta arra vonatkozó észrevételei felterjesz­tésére. A törvényjavaslat említett példánya s a minisz­ter úr levele az egylet múlt havi rendes gyűlésén mu­­tattatott be, mely alkalommal a rendes ülés a 2. szak­osztályt bízta meg e törvényjavaslat tárgyalásával, uta­­­sításul adván, hogy arra vonatkozó észrevételeit az ápril havi rendes ülésre adja be. A szakosztály a megbízást teljesítette s most e gyűlésen észrevételeit benyújtotta, két jegyzőkönyvi kivonatban, melyek alább egész terje­delmükben közöltetnek. A rendes ülés a törvényjavaslatot §-onkint tárgyalta. Egyenként olvastattak a törvényjavaslat §§-ai, kapcsola­tosan a szakosztály arra vonatkozó véleményével, a szak­osztály észrevételei nagy részben helybenhagyattak, tör­tént azonban néhány lényeges változtatás is s egy pár külön­vélemény is jelentetett be. Közöljük először a szakosztály észrevételeit magá­ban foglaló 2 jegyzőkönyvi kivonatot, azután azon változ­tatásokat, melyeket a szakosztály észrevételein a rendes gyűlés tett, és végül említést teszünk a külön­vélemé­­nyekről. Az említett 2 jegyzőkönyvi kivonat itt következik egész kiterjedésben: I. Kivonat a marosvásárhelyi jogász-egylet II. szakosztályának 1871. márcz. 28-án tartott üléséről vezetett jegyzőkönyvből. 2) Elnök atyánkfia tanácskozásra kitűzi az ügyvé­di rendtartás tárgyában közzétett miniszteri javaslatot, s ezzel kapcsolatban a folyó hó 7-én tartott ülésből kikül­dött bizottságnak erre vonatkozólag beterjesztett munká­latát , mikor is olvastatik az érdekelt miniszteri javas­lat 1-ső §-ke. — Változatlanul hagyatik. 3) Olvastatik a második czik. Ezen czikk 2-dik pontjában 24 év helyett 26 lenne teendő, mert az ügy­védi hivatás kellő betöltése feltételez annyi érettséget, mint a bíróié, a bírákra nézve pedig a 26 éves kor már tör­vény által van kimondva ; de eltekintve ezen körülmény­től, indokolja a változtatást az is, hogy a 26 év betöl­tése előtt a javaslat által megkívánt előismeretek alig megszerezhetők. 4) Olvastatik a 3. czikk. Változatlanul hagyatik. 5) Olvastatik a 4. czikk. Az első bekezdésben e szó után „Pesten“ oda teendő „M.-V­ás­árhely tt,“ ha­sonlókép e szó után Budapesti és Maros­vásárhelyi. A javaslatban ajánlott centralisatio még akkor sem lenne pártolható, ha a Királyhágón innen és túl ugyan­azon törvények volnának kötelezők, annyival kevésbé te­hát most, midőn itt nagyrészben egészen más törvények vannak érvényben, mely törvényekre még évek múlva is, midőn talán már az egész Magyarországra érvényes co­­dexek elkészülnek s hatályba léptettetnek, az ügyvédi vizsgálatoknál tekintettel kell lenni. De egyátalában nincs indokolva az eddigi mód meg­változtatása , a­mint eddig tartottak ügyvédi szigorlatok Maros-Vásárhelyit miért ne tartathatnának ezután is, mint a 2-ik kir. táblának ez idő szerint is székhelyén. Az erre vonatkozólag czélbavett változtatás, tekintettel a tanulságra, terhelné a szegényebb sorsú ifjakat s különö­sen a székelyföld közvéleményére, melynek fiaiból az erdélyi kir. tábla és időktől fogva nem egy jeles ügyvé­det képesített. 6) Olvastatik az 5-ik §. Ezen czik utolsó bekezdése eként módosítandó: „a bizottság határozata ellen felebbezésnek van helye 15 nap alatt az igaz­­ságügyi miniszte­r­iumhoz.“ A felebbvitel korlátozása egyátalában nem pártolható. A felebbvitel elintézésére pe­dig legilletékesebb az igazságügy fő őre, az igazságügyi miniszter, ki e tárgybani intézkedéseiért bármikor felelős­ségre vonható. Épen azért, és minthogy nem méltányos, hogy a bíróságok a rendes bírói teendőkön­ kívül egyéb­bel is terheltessenek, mindenütt hol felebbvitel esete fo­rog fen a javaslatban, a legfőbb ítélőszék helyett az igaz­ságügyi miniszter teendő, kivéve azon eseteket, hol való­ban bírói eljárásról van szó, mint például a fegyelmi ügyekben (87. §.) az ügyvédi qualificatio feltételei elfogadtatnak, azon­ban igen óhajtandó volna, hogy a már régóta tervezett és ígért kolozsvári egyetem megnyílna már akkor, midőn jelen javaslat törvénynyé váland, hogy így az erdélyi fiatalság könnyebben juthasson a tudori czimhez, s ne legyenek a kevésbbé vagyonosok ettől mintegy elzárva. Szakosztályi tagok Pipos Péter és Hajdú Mózes az ügyvédi képesítés múlhatatlan feltételéül még most nem kívánják felállítani a tudori czímet, s erre vonatkozó külön véleményüket jegyzőkönyvre vétetni kérték. Indokolják e véleményüket azon fentebb is érintett körülmény által, hogy az erdélyi fiatalság még nincs azon kedvező helyzetben, miszerint a tudori czímet a a legjobb akarat és tehetség mellett is kedvezőtlen anyagi viszonyok miatt elnyerhetné, s így a javaslat vonatkozó szerkezetének törvénynyé válta nem szülne egyebet, mint azt, hogy az erdélyi fiatalság tőle nem függő okok miatt ön­hibáján kívül a térről leszoríttatnék. A­mikor az illető akadályok elhárítva lesznek, intézked­hetik a törvényhozás a jeleni szerkezet értelmében is. 7) Olvastatatik a 6-ik §. Ezen czikk utolsó bekez­dése eként módosíttandó: „A képesítettnek ítélt jelölt, az ügyvédi esküt azonnal a vizsgálat után, szintén a vizsgáló bizottság előtt teszi le. Szükséges a módosítás azért, nehogy, a jelöltek az eskü­ letételre huzamos­ ideig legyenek kénytelenek vára­kozni, s az által időt és pénzt veszteni. 8) Olvastatik a 7-ik §. az 5-ik §-hoz tett módo­sítás és indokolás alapján az ezen czikk 2-ik bekezdé­sében legfőbb itélőszék helyett, „az igazság­ügy min­isz­er“ teendő. 9) Olvastatik az 8-ik §. — Változatlanul hagyatik. 10) Olvastatik a 9-ik §. Az 5-ik §-ra vonatkozólag tett indoklásnál fogva, az ügyvédi lajstrom az ott emlí­tett hatóságokon kívül az igazságü­gyi minisz­erhez is beküldendő. 11) Olvastatik a 16-ik §. — Változatlanul hagyatik. 12) Olvastatik a 17-ik §. Ezen czikk eleje követ­kezőkép módosittandó: „a fél elhalta esetében, az ügyvéd mihelyt arról tudomást szerez stb, “ minthogy így a kifejezés helyesebb és határozottabb. 13) Olvastatik a 18-ik §. Változatlanul hagyatik. 14) Olvastatik a 19-ik §. Minthogy nincs határo­zottan kimondva, hogy az ügyvéd mind­addig felelős míg az irományok nála vannak, ezen czikk következőkép módosítandó: „Az ügyvéd a fél által átadott iratok hű megőrzéséért és sértetlen kiadá­sáért a képviselet megszűnte után is felelős, a felelősség alól azonban szabadul, ha a félt az iratokkal meg­kínálja, ez pedig hat hét alatt át nem veszi, s ő ekkor azokat az ille­tékes bíróságnál leteszi.“ II. Kivonat a marosvásárhelyi jogász-egylet II.-ik szakosztályának 1871-ik év április 7-én tartott üléséről vezetett jegy­zőkönyvből. 2. ) Tovább folytattatik az ügyvédi rendtartás tár­gyában közzé tett ministeri javaslat, s ezzel kapcsolatban a folyó év március 7-én tartott ülésből kiküldött bizott­mány munkálatának tárgyalása, s olvastatik a 27-ik §. — Változatlanul hagyatik. 3. ) Olvastatik a 28-ik §. Ezen czikk a.) pontja kihagyandó, mert ha az szabálykép meg­maradand, min­den szerződést egy per követne, s igy a valóságban nem a szerződések, hanem a bíróságok fognák meghatározni majdnem minden egyes esetben az ügyvédi dijjakat s a 27-ik §. engedélye illuzoriussá tétetnék. 4. ) Olvastatik a 29—30-ik §. — Változatlanul hagyatik. 5. ) Olvastatik a 31-ik §. a második bekezdés ezen czikkben következőkép módosíttandó: „Ha a díjjegy­zékre vonatkozólag a fél 15 nap alatt nem nyilatkozik, az ügyvéd a díj megállapí­tását az illetékes bíróságnál kérheti, mert inkább az ügyvéd utasítandó az eljárás megindítására, s nem az ügyvédi kamara, hanem a biróság előtt nem lévén czélszerű az ügyvédi kamaráknak semmi oly hatalmat adni, mit a működő ügyvédeken kívül mások felett is gyakorolhassanak. 6. ) Olvastatik a 32-ik §. Ezen czikk fentebb felhozott indokból igy módosíttatnék: „a bíróság a fél és ügyvéd meghallgatása és szükség esetén az ügyvédi kamara választmánya véleményé­nek bevétele után, ha az ügyvéd, vagy a fél kívánja, a beadott díjjegyzéket megállítja, mely határozat ellen feljeb­b­vitelnek van helye a kir. táblához, ettől azonban a leg­főbb ítélőszékhez csak akkor, ha az első bí­róság ítéletén változtatás történt.“ A díj meghatározása, mint az előbbi czikknél em­­líttetett nem volna a választmányra bízandó, azonban annak meghallgatása czélszerűnek mutatkozik. A fellebbezés itt sem korlátolandó, s miután két egyenlő ítélet elleni jogorvoslat nem engedtetnék meg, az azzali visszaélés eléggé korlátolva van. Kiadatott Maros-Vásárhely­et 1871 ápril 13-án Nemes Samu, Ügyvéd Kozma Endre, szakosztályi jegyző, szakosztályi elnök. (Folytatása következik.) Német birodalmi gyűlés. Az uj német birodalomi gyűlés Vilmos császár által márcz. 21-én nyittatott meg. Elértük — mondja a trónbeszéd — miután atyáink németország érdekében már régóta törekedtek. Az egy­séget és szer­ves átalakulást, hatá­raink biztosítását, nemzeti jogkifejlődésünk függetlenségét. Egységének öntudata mindenkor, ha leplezve is, de élénken megvolt a német nemzetben, le­tépte a leplet azon lelkesedésben, melylyel az egész nemzet síkraszállt a fenyegetett haza védelmére, eltörölhetlen betűkkel jegyezte föl Francziaország csatamezőin azon akaratát, hogy egy és egységes nép akar lenni és maradni. Azon szellem, mely a német nemzetben él l áthatja mű­veltségét és erkölcseit, nem kevésbbé, mint a birodalom alkotmánya és hadi intézményei visszatartják Német­országot győzelmei közepett attól, hogy visszaéljen egy­sége által nyert erejével. Azon tiszteletet, melyet Német­ország saját önállósága iránt igényel, szíves örömest tanúsítja az összes többi államok függetlensége iránt, le­gyenek bár azok erősek vagy gyöngék. Az új Német­ország, mely csak imént került ki a jelen háború tűz­­próbájából, biztos kezese leend az európai békének, mert elég erősnek érzi magát arra, hogy saját ügyeinek rende­zését tekintse kizárólagos, de egyszersmind kielégítő fel­adatának. A gyűlés Simsont elnökévé Hohenlohe-t és Welsert alelnökévé választotta. A trónbeszédre adandó válaszfelirati javaslat márcz. 28-án terjesztetett a gyűlés elé, melyből kiemeljük a következőket. „Az új birodalom a népnek saját magához hasonló szelleméből támadott, mely birodalom, csak v­é­d­e­l­e­m­r­e készülve, a béke műveinek hódol. Az idegen népekkel való érintkezésben Németország nem kíván egyebet pol­gárai számára tiszteletnél, melyet jog és erkölcs védel­meznek, és nem vezettetve tévútra hajlam vagy ellen­szenv által, megengedi minden nemzetnek, hogy az egye­sülés útjára lépjen, s bárminő államformát saját módja szerint keressen. Az idegen népek belügyeibe való beavat­kozás napjai, reméljük, semmi ürügy alatt és semmiféle alakban sem fognak visszatérni---- Az északnémet tör­vényeknek a déli államokra való kiterjesztése emeli a bizalmat a birodalom minden tagjainak összhangzó mű­ködése iránt.... A Németországnak visszaszerzett terület iránt a német nép a testvéri szeretet legmelegebb érzel­meit táplálja. Hosszú évszázadok letörölték ugyan egy gazdag, ezredéves német múlt nyomait róla, de nyelvünk és szokásaink még nem vesztek el a nép nagyobb részé­nél. A törvényhozás és kormány működjenek közre a né­met­ szellem újból történendő fölkeltésére, valamint a kedélyek kibékítése által ama kapocs megerősítésére, mely e gyönyörű tartományokat Németországgal ismét egyesítse.“ Minthogy a felirati javaslat különösen, hangsúlyozta a be nem avatkozás politikáját, a katholikus érzelműek új javaslatot terjesztettek elő, mely a pápa szuverenitá­sának helyreállítását és védelmét különösen kiemeli, mely körülmény élénk vitára adott alkalmat. Ezen vitára vonatkozólag a következő részleteket közöljük : Beuningsten (a többség javaslatának előadója) meg­jegyezte, hogy a német császársághoz a római egyházzal és Olaszországgal vívott háborúk emléke is csatolva van. Mi távol vagyunk ettől, hogy ismét a német egyházi politika útjára térjünk. Reichensperg ver (a kisebbség javaslatának elő­adója) : Oltani kell, ha a szomszéd háza ég. Mi a pápá­val való egységet nem a vele való ellentétben keressük. Miguel: Miként lehet tőlünk, kik egy oly biro­dalom képviselői vagyunk, melynek 3/5 része protestáns és melynek katholikus vallású hívői közül is csak kevesen óhajtják a pápa javára történendő beavatkozást, ilyet ko­molyan kívánni. (Élénk helyeslés) Ketteler püspök: Ha a nem-interveniálást ki­fejező mondat a föliratban marad, Németország nem mozdulhatna, ha­bár San Salvador nem tartaná meg a kereskedelmi szerződést, s Francziaország tovább folytatná a németek bántalmazását. A császárnak szabad tetszésére hagyatik, hogy miként járjon el a pápával szemközt. Völk: A bajorországi kath. választási izgatások alkalmával a népnek oly ígéretek tétettek, miszerint Né­metország be fog avatkozni a pápa javára. Ez okból a nem-interveniálás elvének ki kellett fejezve lennie a föl­iratban. Tagadom, hogy az istenfélem a középkorban jobb lábon állt volna, mint áll jelenleg. (Helyeslés.) Windshorst megjegyzi, hogy a kisebbség pártja nem konfesszionális, mindenkinek jogában áll oda belépni. A majoritás ignorálni akarja a kath. életkérdéseket. Pe­dig a kath. egyház fejének szuverenitása életkérdés. Erre szavazásra kerülvén a dolog, a többség felirata 243 szavazattal 63 ellenében elfogadtatik. Az April 1-én tartott ülésen a külföldi politikára vonatkozólag Bismarck herczeg következőleg nyilatkozott : A külföldet illető előterjesztésekre nézve — úgymond — még be kell várnunk egy ideig a francziaországi események folyását. A szövetségi tanácsnak csak érdekében van a köztársasági kormány feladatait megkönnyíteni. A császár azon elhatározása, Francziaország belügyeiben minden avatkozástól távol maradni, csak azon határig volt keresz­tülvihető, míg Németország érdekei nem veszélyeztettek, nevezetesen a preliminárék kérdésbe helyezésével. Hol áll be ezen határvonal, nem lehet meghatározni. Ha szük­séges lesz, sajnálkozással, de az eddigi elhatározással fog a háború utójátéka befejeztetni.­­ A ház elhatározta, hogy utolsó ülését húsvét előtt e hó 5-én, húsvét után első ülését ápril 12-n fogja tartani. Legközelebbi ülés hétfőn. A vitából még megemlítendő azon lengyel indít­ványnak elvetése, hogy­ a lengyel országrészek válasz­tassanak el a birodalmi területtől. Bismarck herczeg Nie­­golwsky beszédére következőleg felelt : „Látom előre, hogy egy új jelszót csinálnak, mely így szól: Mi nem vagyunk nép.“ Ezzel sok visszaélést lehet elkövetni, de meg kell határozni, hogy mit értünk a „mi“ alatt. Én ez alatt, — s ekkor aláírom a mondatot — azon húsz képviselőt értem, kik itt mint nép szerepelnek és pedig, mint lengyel nép. Önök uraim valóban nem képeznek népet, s nem is képviselnek egy népet sem, s nincsen hátuk mögött nép, sem semmi más, mint fikcziójuk és illúziójuk, s ezekhez tartozik többek közt az is, hogy önök a lengyel nép által választottak e gyűlésbe alvég­ből, hogy a lengyel nemzetiséget képviseljék. Én is tudok valamit arról, hogy mi czélból választattak önök meg s már más alkalommal ki is jelentenk véleményemet. Önök azért választattak meg, hogy a katholikus egyház érdekeit képviseljék (!) (zajos helyeslés,) és ha ezt teszik, mihelyt erről leend szó, akkor teljesítették választóik iránti kötelességöket , mert valóban e czélból választattak meg, s ehez teljes joguk van. De hogy itt a lengyel nemzetiséget képviseljék, ehez nincsen mandátumuk ; ilyen mandátumot nem adott egy ember sem, sem Posen nagy­­herczegségben, legkevésbé nyugati Poroszországban, mely tartományok nem osztják azon nézeteiket, hogy a lengyel uralom jó volt; s minden pártoskodás nélkül szólva, biz­tosíthatom önöket, hogy ez meglehetős rész volt s ezért nem is fog visszatérni.“ (Élénk tetszés.) Így bánik el Bismarck és a német birdalmi gyűlés a nemzetiségi kérdéssel­ a német birodalmi gyűlés a felirati vita be­fejezése óta, folyvást a pápáról, katholiczizmusról s más egyéb vallási kérdésekről vitatkozik, a­helyett hogy azon nagy kérdések megoldásához látna, melyek rá várnak. A német birodalmi gyűlés pártjai a klerikális párttal szem­közt fölnyitják szabadelvű­ségük tömlőinek szerepeit, melyek minden politikai és társadalmi kérdéssel szemközt lezárva maradnak. 124

Next