Székely Hírmondó, 2016. szeptember (21. évfolyam, 168-189. szám)

2016-09-30 / 189. szám

SZÉKELY Hírmondó 2016. SZEPTEMBER 30., PÉNTEK Idők szava - de kié? Nagy múltú népnek száz év nem sok, nekünk az utolsó száz sok volt, s ha nem leszünk résen, a sok mellett az utolsó lehet. Szavazás előtt a nemzet, ilyenkor a Referendumusz nevű, lázzal járó járvány szokott terjedni emberről emberre. Az állatokra nem jelent veszélyt, jellemzően annyiba veszik, mint a macska a vasárnapot. Szövődményeit rendszerint négy évig érezzük, azok is, akik nem szavaznak. A mostani Referendumuszt mutáción átesett vírus okozza, táptalaja a migráció, hatását akár száz évig is érezhetjük, ha megmaradunk. Nem nevekre, igenre vagy nemre ikszelünk. A kérdésfeltevés lehetőséget ad arra, hogy a pozitív töltésű, meggondolatlan szavazó igenre nyomjon ikszet. Otthon aztán csaphat a homlokára. A lázmérő 36 és felet mutat, ez itt most nem elég. A határon túliak fele jelezte, hajlandó élni szavazati jogával. Nem szakítják el a hámot. Próbálják elhitetni velünk: fejlődésünk ért abba a szakaszba, amikor szükségszerű és természetes velejáró a migráció. Hajmeresztő és elképesztő. Az unió pénzhatalmi vezérei azzal vádolnak, mi nem értjük az idők szavát. Nem akarják megérteni és elhinni, az ő idejük van lejárófélben. Saját szempontjukból jó dolgot eszeltek ki, hatalomban maradásuknak egyetlen esélye lenne, ha kikényszerítenék az óriási emberkavarást. Megváltozna a világ, rá sem ismernénk Európára és magunkra. A tűzzel játszanak. A mérkőzés kétesélyes. Nemcsak a győzelem, a bukás veszélye is fennáll. Kezdi belátni Merkel is. Az emberi jogoktól a vendégszeretetig, a magyarok ötvenhatos menekülésétől a honfoglalásig mindent felhánytorgatnak a betelepítések érdekében. Amikor őseink, Árpáddal az élen, százezrekre tehető létszámban megközelítették a Kárpátok hágóit - a medencében élő maradék hunok és avarok örömére -, egy lovascsapat délnek vette az irányt, és megtámadta a bolgár államalakulat központját. Amolyan figyelemelterelő hadmozdulat volt, igen jól sikerült: a Kárpát-medencében élők nyugodtan veregethették az érkező rokonok hátát. Nem volt harc, leigázás. A mai helyzet merőben más. Fegyvertelen háború folyik nálunk, s vannak, akik plüssmackókkal védik a hont. A mi időnk szava az, hogy nemmel szavazunk a kényszerbetelepítésre. Ne járjunk úgy, mint aki napra céloz, s a holdat találja el. Most mondja! VÉLEMÉNYE Kérdéseinknek nem célja, hogy nagy titkokról rántsák le a leplet. A megye lakóinak hangulatát, gondját-baját, örömét hivatottak kifürkészni, a hétköznapok szürkeségében kívánnak némi színt, változatosságot teve ez inkább a válaszokon múlik. Mi csak kérdezünk. Melyik volt az az iskolai tantárgy annak idején, amelynek később a legnagyobb hasznát vette? Tranculov Petru, 72 éves, nyugdíjas A nyelveket mindig szerettem, hasznát is vettem az idegen nyelvek tanulásának életem során. Magyarországon, üzletekben és mindenhol meg tudtam értetni magam. Az iskolában annak idején oroszt és franciát oktattak, de angolul is megtanultam annyira, hogy a kilencvenes években, mikor kimentem testvéreimhez Amerikába, nem volt gondom a nyelvvel. A mai oktatási rendszerrel az a gond, hogy évről évre folyton változtatnak valamin, így összezavarnak diákot, tanárt egyaránt. Kolumbán Sándor, 52 éves, alpolgármester Annak idején, amikor kilencedikben a Székely Mikó Kollégiumba kerültem faluról, egy alkalommal jöttek a tévétől, és megkérdezték, ki, mi szeretne lenni. Azt válaszoltam, vegyészmérnök, mert szerettem a fizikát és a kémiát. Aztán később, mivel gépészmérnökit végeztem, nagy hasznát mégis a matematikának vettem. Véleményem szerint a matematika az a tantárgy, melyből a tanultakat élete során mindig felhasználja az ember. Kár, hogy manapság nem tanítanak például illemtant. Oláh Zoltán, 68 éves, nyugdíjas A kémia és a biológia, lévén, hogy biológus lettem. A két tantárgy elválaszthatatlan, és ezeket ma is megéri tanulni. Nekem a biológiához hozzáállásom volt, aztán később már tudatosan foglalkoztatott, szerettem. Teljesen fölösleges tantárgynak tartottuk viszont annak idején a politikai gazdaságtant, szerencsénkre 1966-ban ebből már nem kellett érettségizni. Tanultunk viszont például csillagászattant heti egy órában, ez olyan tantárgy volt, ami révén általános műveltségre tehetett szert az ember. Bartha János, 87 éves, nyugdíjas A geológia. Tanárom volt dr. Xántus János, akit nagyon szerettem, későbbi választott szakmám is a geológiához kapcsolódott. Annak ellenére, hogy magyar gimnáziumban érettségiztem, román egyetemre mentem, bányamérnökire, méghozzá Bukarestbe, de megálltam a helyemet. Emlékszem, az első vizsgám kilencesre sikerült. Azt tanácsolom a mai fiataloknak, tűzzenek ki egy célt maguk elé, mert ha az ember akar valamit, kitartással meg lehet valósítani. Kérdezett: Böjte Ferenc nam a pénzügyminiszternek, mert Románia egymilliárd euró értékben adott el eurókötvényt a kanadai Blackberry cégnek, mert kivonult az okostelefonokat gyártó piacról, egy legenda tűnik el. T Tisztelt Szerkesztőség! Ne adjunk esélyt nekik! A napokban épp a magyarországi tévéadókat néztem, és nagyon érződött rajtuk a politikai hátszél, hogy minél több hírt közöljenek a migránsok veszélyességéről. Ezt leszámítva, mármint a tudatos félelemkeltést, elgondolkodtató, hogy egy fejlett nyugati országban szükség van arra, hogy elmagyarázzák az embereknek, miért is szavazzanak nemmel a bevándorlási kvótára. Elvégre minden épeszű ember tudhatná, hogy nem szabad esélyt sem adni a migránsok befogadására, elvégre azzal csak saját magunk alatt vágnánk el a fát. Sajnos, a világ nem ilyen egyszerű, mert a nagy liberalizmus, a mindenféle deviancia elfogadása, szeretete és promoválása elég szépen eltorzította néhány ember gondolkodását, miközben többségük fel sem fogja, hogy az egész eszméjük mögött valójában politikai mozgatórugók húzódnak meg. Ezt a mozgatórugót nevezhetjük Bilderberg-csoportnak, szabadkőműveseknek, vagy aminek akarjuk. És hogy milyen lenne a jövő, ahol mindenféle kétes alak jelenik meg az országban, és dicsőíti Allahot, nos, talán a legjobb előrevetítés erre az Ember gyermeke című, 2006-os disztópikus scifi-film, ami a korát megelőzve ráérzett a jövőre, aminek akár küszöbén is állhat Európa. Persze, ez csak rajtunk múlik, és azon, hogy mennyire tudunk józanul gondolkodni, mert mondjon akárki akármit, amikor naponta látjuk, hogy a migránsok X vagy Y országban ezt és ezt csinálták, annyira buták nem lehetünk, hogy homokba dugjuk a fejünket, és tárt karokkal várjuk őket. Akik mégis azt akarják, azok menjenek önkéntesnek, segítsék őket, tegyenek meg mindent a kedvükért, csak vigyázzanak, mert nem egy - két önkéntes volt, aki keserűen tapasztalta meg a migránsok „köszönetét”. Kovács László, Sepsiszentgyörgy tartalma nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség állás Címünk: 525400 Kézdivásárhely, Margaréta u. 1. szám 1 Sepsiszentgyörgy, Gödri Ferenc u. 18. sz. | H ne fojtsa magába! Szóljon hozzá bármilyen közéleti témához, üzenjen a szomszédnak vagy az elöljáróknak, dicsérjen vagy bíráljon tetszés szerint. A lényeg, hogy véleménye tömör, velős legyen, ne sértsen személyiségi jogokat. A rövidítés, válogatás jogát fenntartjuk, az üzeneteket nem őrizzük meg, azok tartalmáért nem vállalunk felelősséget, a telefonszámokat, illetve e-mail címeket nem jegyezzük meg. Üzenetét SMS-ben, MMS-ben vagy e-mailben küldheti be, a lapban taglalt témákhoz közvetlenül a honlapunkon is hozzászólhat (az egyes cikkek végén). SMS, MMS: 0728035 166 • e-mail: ofhceissi:ekelyhirmondo.ro | • web: www.hirmondo.rowmagmm Üzenem a prefektusnak és a városvezetésnek, hogy szépen zöldül a Sepsiszentgyörgy főterén lévő „sárkánydombocska”, és talán pár virágot is ültethetnének rá, még a havazás előtt. Vajon télen a gyermekeknek szabad-e szánkózni rajta? Ha igen, akkor szednek-e majd jegyet a helyszínen? - kérdezi ironikusan a fotót beküldő megyeszékhelyi olvasónk. • Sok a 600 matekfeladat egy egész nyárra? Van egy nővérem, a nadrággyárban dolgozik. Napi 600 nadrágot kell kézbe vennie minden nap, hogy egy bizonyos varrást megejtsen rajta. Nem kell a diáknak a 600 feladat? Vár rá a napi 600 nadrág. Ez az élet rendje. • Ha nyári vakációra hagyták fel a matekfeladatokat, akkor egy dolog nyilvánvaló: nem osztályoznak utána, tehát ha valaki megcsinálja, jó, ha nem, akkor nem. Hatszáz feladat nem sok, ha valaki komolyan akarja venni. Aki meg nem veszi komolyan, hozzá sem fog. Mi ez a hiszti? • Dr. Antal a döglött macskát egyszerűen áthajítja a szomszéd kerítésén. Azaz mossa kezeit, akár Pilatus. Itt nem arról van szó, hogy a polgármesteri hivataloknak mit kellene tenniük (a tények máskülönben, sajnos, igazak), hanem arról, hogy a 21. században a román egészségügyi intézményekben nem lehet veszettség elleni szérumot kapni. Ez nem a polgármesterek hibája, hanem a rossz menedzsmenté. • A veszettség elleni „küzdelem” ott kezdődik, hogy megzsarolnak: ha nincs chipje az állatnak, nem kaphat oltást, és így vígan terjesztheti a betegséget.