Székely Lapok, 1902. július (42. évfolyam, 90-116. szám)

1902-07-03 / 92. szám

2-ik oldal. Székely Lapok, Marosvásárhely, 1902. julius hó 3. Intő szó. A Szentmiklós-utcza aszfaltozása. (Ajánlva az illetékes közegeknek.) III. Ha tehát az aszfalt járdák a vízválasztó pontnál kellő magasságban állíttatnak be egyenletes lejtéssel a piacz és a Teleki kert felé és azoknak megfelelő jó egyen­letesen lejtő futással a vízárkok. Akkor az egész utczában a tisztaság ál­landóan és biztosan fenntartható lesz és a tócsáknak, gödröknek a híre is röviden elenyészik. Most tessék elővenni azt a sok ezer fo­rintba került úgynevezett lejtmérezési mun­kálatokat, mert ha még ebben sem adna kellő útbaigazítást, akkor igazán méltó lenne a polgárság azon bő áldására, a­melyben eddig is gyakran részesült. 4. Van azonban még egyéb helyi körül­mény is megfigyelésre való. Az ugyanis, hogy a telkeknek a 32-ik házon kezdve a keleti soron el egészen az 54—46-ik házig, tehát pár száz méter hosszúságban hegyi kertjeik vannak, me­lyekből nemcsak tavaszi nagyobb hóolva­dáskor és nyári felhőszakadások alkalmá­val, hanem még a gyakoribb, erősebb záporesők alkalmával is patakként omlik alá a víz az utczára, ragadván magával sokszor még a jó termő­földet is, ebből következik, hogy ezen házaknál nem lesz elegendő az aszfalt járdába a kapuknál rendesen helyezni szokott kisebb méretű levezető csatorna, hanem ezen 15—16 ház­nak kapujához jóval nagyobb levezető csa­tornát kell készíteni, hacsak nem akarjuk sokszor ellepetni a járdát az iszapos bő kerti vizekkel. 5. A Szentmiklós-utczában jelenleg négy átjáró van és pedig egy a kollégium mel­lett, egy a Borsos Tamás-utczánál és egy a kistemplomnál — ezek mind kockakövek­ből valók, egy pedig a vízválasztó magas­laton a pénzügyigazgatóságnál, ez már csak porondos kavicsból készült, melyet évről­­évre újra kellett töltögetni, e helyett tehát szükséges szintén koczkakőből kirakni szo­lidan az átjárót és azon alul a Teleki-kert felé körülbelül a 42—44-ik ház táján még egy uj koczkakő átjárót létesítni — ezzel a szükségletnek teljesen eleget fognak tenni. Polgártársi bizalommal kérjük úgy a polgármester, mint különösen a városi mér­nök és egyúttal az aszfaltozó vállalkozók­nak, művezetőknek is beható és jóakaratú figyelmét a fentirottakra, — hogy a mint már érintetett — később ne legyen ok sem méltó panaszokra, sem költséges átalakítá­sokra, igazításokra. K. L. Törvényhatósági élet. A vármegye. A vármegye közgyűlése. Folytatólag itt adjuk tudósításunkat a hétfői közgyűlésről. A Marostorda vármegyei általános tanító­testület kérésére a közgyűlés az ezen tes­tület által a Tanítók házában fentartandó Marostorda vármegyei tanítók szobája javára 1000 koronát szavazott meg, mely összeg akkor lesz rendeltetési helyére, átbocsátva, a mikor az ősi Marosszék havas alapjának, melyből a segély összeg megszavaztatott, fenálló tartozásai törlesztve lesznek. Itt megjegyezzük, hogy miután a szová­­tai havason nagyobb értékesítés van tervbe véve, a megszavazott segély már nem is fog soká késhetni. A magyar miniszterelnöknek Sándor János főispánnak Kisküküllő vármegye főispáni állásától való felmentését tudató leiratát a közgyűlés örömmel vette tudomásul azon okból is, mert így Sándor János főispán egész közéleti­ tevékenységét és fáradhatlan munkásságát törvényhatóságunk fejleszté­sére és előbbvitelére, valamint a vezeté­sére bízott székely mentési akczió meg­valósítására szentelheti, a mi vármegyénk és a székely kérdésnek következményeiben kiszámíthatatlan előnyére szolgál. Majd a Marosvásárhely városban felállí­tandó bábaképző tanfolyam czéljaira 2000 koronát szavazott meg, — a sárpatak—fa­ragói és nyárádszereda—havadtői törvény­­hatósági utak kiépítését határozta el. Désy Zoltán Szolnokdoboka vármegye főispánjának, vármegyénk közigazgatási bizottsági tagságáról való lemondása foly­tán megüresedett helyre Dósa Elek mak­­falvi birtokos, nyugalmazott alispánt vá­lasztotta meg. A vármegye kezelése alatt álló ősi Ma­rosszék havas birtokát terhelő 70000 koz­­tartozás fedezése czéljából nagyobb sza­bású értékesítés foganatba vétele, a meny­nyiben pedig ez a czélhoz nem vezetne a vasúti pótadó alapból 472%-os megfelelő összegű kölcsön felvétele mondatott ki. A törvényhatóság által megvásárolt „Kozma“-féle telekre nézve elhatároztatott, hogy azt a vármegyei kölcsönös tűzkár­­biztosító intézet vegye át, megfelelő be­fektetéssel építsen arra egy alkalmas bér­házat, a­melyet a befektetéshez arányban álló jövedelem biztosítása mellett a vár­megyének hivatalos helyiségek czéljaira adja bérbe. Jeney Lajos lemondott mezőgazdasági bizottsági tag helyébe Szentkirályi István moagocsai birtokos lett megválasztva. A számos elintézett községi ügyek közül felemlítjük, hogy a közgyűlés a csejdi községi bíró választás ellen beadott fel­lebbezés folytán a választást megsemmisí­tette, míg a gernyeszegi körorvosi válasz­tást helyben hagyta. Marosoroszfalu község képviselőtestüle­tének a volt határőrvidéki pénzek kezelése tárgyában hozott határozatát Fink János fellebbezése folytán megváltoztatta és Deki Tanaszi ellen a számadási kötelezettséget kimondotta, egyben ezen pénzek jellegének megállapítása és az elszámolás megejtésére a vármegye alispánját utasította. A törvényhatósági közgyűlés jótékonysá­got is gyakorolt, a­mennyiben Klein Gábor huzamosabb idő óta betegeskedő megyei írnoknak gyógykezeltetés czéljából 100 korona segélyt és Szigyártó András elhalt körgyám özvegyének 200 korona kegydíjat szavazott meg. A tárgysorozatnak, mint már említettük, 155 pontja volt, ezen ügyek mindenikét kellő körültekintéssel, alapos tárgyilagos­sággal és közmegelégedésre intézte el a közgyűlés, alig pár órai szünetet tartva a déli órákban s csak 128 órakor ért véget a közgyűlés, melynek lefolyásáról csak főbb vonásokban tudósíthattuk közönségün­ket, hanem aki ott jelen volt, az bizonyára velünk együtt fogja elmondani: e közgyű­lés azt a benyomást tette, hogy Maros­torda vármegye törvényhatósága czéltuda­­tos és hivatott vezetés mellett most egy új korszak előtt áll, mely a vármegye fej­lődését és előre­haladását fogja eredmé­nyezni. SZÍNHÁZ. Levelek a színházból. XVIII. Boccaccio. Kedves olvasó ! Mintha fiatal korunk visszacsapódott volna a tegnap este azokban a pajzán melódiák­ban, mik tegnap este hivatott és hivatat­­lan ajkakon fölcsendültek. Olyan régi ked­ves ismerősünk „Boccaccio“, nemcsak a pajkosan pikáns meseiró, hanem Souppé dalköntösében, ifjonti fogékonysággal tele szemmel láttuk, varázsosat halló füllel hal­lottuk, s most ime, megint itt léháskodott, itt zengett-bongott előttünk. Lehet, hogy mi őszültünk meg, fiatalos hevünk megcsappant, kedélyünk elsava­­nyodott, — lehet azonban, s ez nagyon valószínű — hogy régebben jobbaktól lát­tuk Boccaccio­t, több élettel, több eleven­séggel, több színnel előadva. Ha e kettős dissonanezia okozott vala­melyes fogyatékosságot az élvezetben, azt a színészek a mi szemünkre nem vethetik, s mi is csak tartózkodva az ők szemükre. Mindenekelőtt megerősítelek abban a nézetben kedves olvasó, — a­mit már gyakran volt alkalmam hallani Tőled — hogy Káldy Mariska festői termet, érzel­mes hangjának szép iskolázottsága van, de mintha mindig unná magát a színpadon. Nincs élet benne, nincs elevenség, hideg, ki csupán a karmester pálczájának ütemeire figyel. Pedig igazán másképpen gondolko­dott saját magáról Boccacio és Boccació­­ról Souppé, mikor dalos hőssé avatta. — Énekelni szépen énekelt. Remekelt azonban csalogány­ hangjával Ruzsinszky Ilona (Fiametta) s a közönség alig tudott a gyönyörűséggel betelni. Jobb borbélyt, kádárt és szatócsot szá­zat is láttunk, mint a tegnapiak, de ele­venebb, c­ichesebb feleségeket nem igen. Hanem aztán — s ez — az ensemble kiváló betanításának az érdeme — össze­­vágóbb precisebb együttesseket, karokat alig hallottunk nagyobb színpadokon is. . . Szóval, őszülő fejjel is élveztünk vala­mit, bár az óriási hőség miatt neked is ajánlom, hogy a leglengébb toilletben menj ma este a színházba , asszonyra, hogy a színészeknek a saját vetkeződésük miatt ne legyen okuk pironkodásra. Hived Manfréd. A Bolond. A Vörös Kereszt Egylet népkonyhája javára, holnap kerül színre a „Bolond,“ Rákossy Jenőnek csupa poezist, hangulatot leheltő rege-operája. A próbát láttuk s azon is már élveztünk, — a­ki pedig az előadást nézi meg, az egy nagybecsű él­vezetet szerez magának. Ruzsinszky csata

Next