Székely Napló, 1929. július-december (59. évfolyam, 73-148. szám)

1929-07-03 / 73. szám

2. oldal. acatzi­gg. MI AZ! IDEAL IDEALis áru! IDEAL -is árban ! IDEAL -is olcsón ! IDEAL -is ízlésben! IDEAL -is kiszolgálásban! csakis Dr. ERDÉLYI & RÓMAI PARFÜMÉRIA IDEÁLJÁBAN TELEFON 137. TARGU MURES. FŐTÉR S. SZ. Hölgyek figyelmébe! Harsnya és kalap a legolcsóbban Mózesnél. Főtér 4. Telefon: 335. 20%-kal olcsóbb árak mellett készítek legújabb divat szerint uccai felöltőket és sport­­ruhákat. Szives pártfogást kér Váradi Samu. Stefan Cel Mare 4. (Bolyai-ucca.) Ref. Kollégium épület. Uelechanica ÍRÓGÉPSZAKÜZLET ÉS műszerjavító műhely. VÁLLALOK: szakszerű írógép­­tanítást, mindennemű beadványok, kérvények gépelését, sokszorosítá­sát, német, román, francia for­dításokat, azoknak gépelését, sok­szorosítását stb. --------- -Targu-Mures, Str. Stefan Cel Mare (Bolyai­ u­, Mozi-épület.) Egy vit­o­my m­­­in­ épült kőház olcsón eladó. Értekezni lehet a Teleki- utcai vámnál, a Hirsch- üzletben. Jószlésünk nem tűri magán a tennisnél, úszásnál, táncnál az ízléste­len hónaljszöröket. Eltávolítá­­sukra az abszolút ártalmatlan „TOT“ védjegyű angol szőr­­vesztőt használja, mely az éktelen szőrszálakat, archaja­­fent nyomtalanul feloldja és eltünteti. Ára csontkaparóval együtt Lei 100. Ha valahol nem volna, úgy forduljon Dr. BÍRÓ gyógyszertárhoz Cluj. (Piața Uniri) — Ne fogadjon el mást. Az ólombetűk ünnepe Klein Zsigmond nyomdász 50 éves jubileuma A fekete ólombetűket, melyek a kultúrának hűséges katonái, ünnepelték szombaton Klein Zsig­mond 60 éves nyomdászati jubi­leumával. A sok millió kis hadsereg ve­zérkarának, a nyomdászoknak és a világ első szervezett és humánus egyesületének kijutott az elisme­rés a jubiláns ünneplésével min­den egyes üdvözlő beszédből , melyre valóban rá is szolgáltak a munkások elitjei. Az ünnepély délelőtt díszköz­gyűlés keretében folyt le a város­háza dísztermében, melyet a Nyom­dászszövetség központi kiküldöttje Gábor Döme nyitott meg román nyelven, míg Rittmann Mayer, az itteni egyesület elnöke magyar nyelven üdvözölte a megjelent ki­küldötteket és vendégeket. Fel­olvasta Morvay Zoltánnak ez alka­lomra írt Emlékkönyvét és a mun­kások és főnökök nevében szép aranyórát adott át a jubilánsnak. Gábor Döme a Nyomdászszövet­ség nevében pénzadományt adott át, a város nevében dr. Ferenczi Zsigmond, az Iparkamara nevében dr. Biró József főtitkár a­ki egy művésziesen kiállított díszoklevelet (Mar­y Pál rajza) és 6000 lej kész­pénzt adott át. Benkő László a Nyomdafőnökök szövetsége, Ko­vács Elek a hírlapírók, Krauss József a dicsőszentmártoni, Ve­ress Egyed a szászrégeni szak­társak, Lucian a Szocialista párt­­szervezet központja és a parla­menti csoport nevében mondották el üdvözletüket. Számtalan üdvözlő sürgöny és levél közül kitűnt Jakab Emanuel tanítványa meleghangú levele Ko­lozsvárról. Klein Zsigmond hálatesten kü­lön külön mindenkinek köszöne­tet mondott az üdvözlet és aján­dékokért , mely után Rittmann elnök a díszközgyűlést bezárta. A díszhangverseny este fél tízkor vette kezdetét a Kultúrpalotában az ez alkalomra hozzánk lerándult kolozsvári Gu­tenberg Dal- és Zeneegylet hang­versenye. Antalffy Endre komoly bevezető szavakkal nyitotta meg az estélyt; beszédében a nyom­dai munkásság kulturhivatását emelte ki. Munka és munkahivatás és hivatás között sok hasonlóság, mégis nagy különbség van; gyö­nyörű muskátlit ültetni, de milyen más a nyomdász munkája, aki mindig ugyanazzal az ismétlődő, egyhangú mozdulattal ülteti a szürke ólombetűket; mégis ezek­ből a szürke betűkből nyílnak a legszebb, legnemesebb és legörök­kévalóbb virágok : a gondolatok. Antalffy lendületes beszéde után először a zenekar mutatkozott be Delly Szabó Géza karmester sa­­ját szerzeményű nyitányával. Meg­­lepő volt ezen egyszerű munkás­­zenészek precíz összjátéka, mely tanúskodott arról az összetartás­ról és intelligens önfegyelemről, ami a kolozsvári nyomdai mun­kásságot jellemzi. Azután a dalkör mutatkozott be — részint a nem­­zetiségi akadékoskodásokat elke­rülendő, de egyúttal a nemzetközi testvériség gondolatától is áthatva — román dalokkal, a továbbiak folyamán az anyanyelvhez való ragaszkodás kifejezéséül csupa magyar dalokat adott elő, melyek közül a legkiemelkedőbb volt ta­lán fJ Arany—Petőfi híres „Falu végén kurta korcsma“ c. ismert darabja. Az énekkel folyton válta­kozó zenekar legkiválóbb teljesít­ménye azonban Grieg „Rase halála“ lehetett; a csendes vég, a kimúlás gondolata hivatásos ze­nészek szívéből-lelkéből sem jut­hatott volna jobban kifejezésre, mint ezekből a csodálatos, finom elhaló akkordokból. A dal és zeneestély fénypontja dr. Vértesné Hegyi Lili vendég­­szereplése volt, aki dr. Lőni Osz­kár zongorakíséretével régi, mult századokból való magyar virág­énekeket adott elő, melyek min­­denikét tapsorkán követte. Hasonló hatást váltott ki a program be­fejező száma is: Gounod Faust­­indulója, melyet az ének- és ze­nekar együttesen adott elő és Faust más részleteivel volt kény­telen megtoldani. A kolozsvári Guttenberg Dal- és Zeneegylet valamint az egész nyomdai munkásság­a büszkén könyvelheti el a legnagyobb er­kölcsi sikert. Az éjfélutánig tartó hangversenyt társasvacsora követte, melyen mintegy 150 en vettek részt. Borzalmas vádak Az egész bolgár sajtó a legbe­hatóbban foglalkozik a határmenti eseményekkel és naponkint több hasábos cikkekben számolnak be a szerbek égbekiáltó kegyetlenke­déseiről és szörnytettetteiről. A jugoszláv csendőrség és katona­ság napról-napra legyilkol a határ mentén lakó békés polgárokat, rabszilra fűzve elhurcolnak nőket, ag­gokat és gyermekeket, aki­ket szörnyű állapotban gyűj­­tőtáborokban őriznek. Vannak határmenti községek, a­hol olyan lehetetlen módon von­ták meg annak idején a két or­szág határát, hogy a határ a lakóháztól elválasztja a közvetlen közelben levő kutat, vagy a szán­tóföldeket. Gyakori eset, hogy a gyermekek szomszédos országban kénytelenek iskolába járni. Nem ritka dolog, hogy a családtagok a szerbek ellen­ alig érintkezhetnek egymással. Ha a kínzások elől egy egy bolgár férfi megszökik, akkor a szerb csendőrség a hátra­maradt asszonyokat és gyer­mekeket illeti válogatott kín­zásokkal. A legkülönfélébb ürüggyel napi­renden vannak a házkutatások, amely alkalmakkor az értékesebb tárgyak egyre-másra eltűnnek. A lapok a szörnyű eseményeket meg­jegyzések nélkül, teljesen tárgyi­lagosan közlik. Érdeke megnézni! 1 m. tisztagyapju férfiszövet Lei 390 1 m. tisztagyapju kangaraszövet Lei 580 1 m. tisztagyapju prima kangaraszövet Lei 650 Minden, cikk olcsón kerü­l el­adásra. Vámos dók (v. Gámán helyiségben,) SZÉKELY NAPLÓ Mielőtt SÍRKÖVET vásárolna, tekintse meg mé­lyen leszállított árban árusí­tott sírköveit VÉGH JÓZSEF kőfaragónak a ref. temetővel szemben levő dúsan felszerelt raktárát. A nála vásárolt sír­kövekért 5 évig jótáll. Mi a sör? Ezen kérdés felett már igen sokat vitatkoztak, mert úgy egyes szemé­lyek, mint a népek más és más álláspontot foglalnak el. Általában el lett fogadva, hogy a sör egy kellemes, üdítő és emellett tápláló ital, mert aránylag magas cukor és maláta tartalma van. Újabban vitamin tartalmára is hivatkoznak és úgy állítják be, hogy a sör vér­­tisztító, sőt járványos betegségek idején már a régi időkben is elő­szeretettel fogyasztották, mert állí­tólag megvédi az emberi szervezetet különböző bacillusok ellen. Vannak olyanok, akik a sört luxus italnak tartják, mások a szeszes italok közé sorozzák, mely utóbbi beállítás a leghelytelenebb, mert igaz ugyan, hogy egy literben 3—4 százalék alkohol van, de alkohol még a ke­nyérben is van és ha figyelembe vesszük, hogy egy pohárka likőrben is van annyi alkohol, mint egy liter sörben, igazán nem tekinthető a sör alkoholos italnak, mint a bor vagy a pálinka. Érdekes megtekinteni egyes álla­mok sörfogyasztását. A fogyasztás nyugaton sokkal nagyobb, mint ke­leten, különösen az ipari államok­ban, ezzel szemben ott a szeszes italok sokkal kisebb mértékben lesz­nek fogyasztv­­a mint a keleti álla­mokban. Mindezekből azt kell megállapíta­nunk, hogy a sör nagyon egészséges, tápláló, kellemes és üdíte­ ital s mint alkoholos ital, számba se vehető. Verekedésbe fulladt liberális gyűlés. Vasárnap a liberális párt Bra­­tianu Vintilla, Lepadatu, Argetoi­­anu és Duca vezetésével Cserno­­vitzban nagy gyűlést tartottak. Bratianu Vintila hosszú politikai expozét tartott, a­melyben kije­lentette, hogy a legutóbbi román­magyar jegyzékváltás alkalmával a kormány tovább folytatta a „kezét csókolom politikát“ és magatartása megalázó volt az or­szágra nézve. A közigazgatási reform ellen beszélt azután. A gyűlés egyéb­ként botrányba fulladt. A liberálisok és nemzeti pa­rasztpártiak összeverekedtek és a rendőrség csak nehezen tudta helyreállítani a rendet. Lapunk megjelenése az ünnepre esett és így a megrendítő halálhír elkésve juthatott e lapba­ gyász­­keretbe. Nem ért egészen váratlanul a halálhír, mert hisz mindenki tudta környezetében, hogy Czim­­balmos József a halálnak van szánva. Gyógyíthatatlan betegség csirájával járt közöttünk és csak a Jóistenre volt bizva, hogy mikor

Next