Székely Nép, 1906 (1. évfolyam, 1-111. szám)

1906-09-17 / 54. szám

54. szám — A dohánygyári igazgatóság. H­e­i­g­e­r Albert kinevezése alkalmából közölt hírünk folytatása gyanánt érdekesnek tartjuk meg­említeni, hogy a pénzügyi kormány a gyárat a legszebb állami ipartelepek egyikévé fogja fejleszteni. A műszaki vezetést is ezért ruházta .Igazgatóságra“. Ama kicsinylő gyanakodással szemben, mely a lokal patriotizmus túltengése folytán városunkban emberemlékezet óta mél­tatlan osztályrésze minden ide telepedett tiszt­viselőnek, azt sem tartjuk érdektelennek kö­zölni, hogy a dohánygyár érdemes új igazgató­járól falunk határain kívül hogyan vélekednek ?! E részben a kolozsvári „Ell­e­n­z­é­k“-ből minden kommentár nélkül közöljük a követ­kezőket : „H­e­i­g­e­r Albert — eddigi aligazgató — dohánygyári igazgatóvá neveztetett ki. Kolozs­vár társadalmát közelről érinti e kinevezés, mert az új igazgató nemcsak mint e város szülöttje és tekintélyes birtokosa, hanem mint az itteni elő­kelő köröknek egyik kedvelt alakja, ismeretes. Illetékes tényezők már régen számítottak e ki­nevezésre, mert jól tudják, hogy a kiválóan szak­­­­képzett és erős tettvágygyal bíró igazgató nagy alkotások betöltésére hivatott, a­kik pedig be tudnak tekinteni ezen illustris állásba lépő férfiú lelki világába és ismerik úgy ideális gondolkozását, mint nemes cselekedetekért hevülő jó szivét, meg vannak győződve, hogy a magyarság végvárában igaz szeretettel karolja fel mindenkor a szegény munkásosztály érdekeit. Őszintén gratulálunk az új igazgatónak és székely testvéreinknek.“ — Helyreigazítás. A kézdivásárhelyi szé­kely népgyűlésről közölt mai cikkünk utolsó sorába értelemzavaró sajtóhiba csúszott be. T. i. „sivár jellemű“ kifejezések helyett „sivár j­e­­­e­n­ü“ olvasandó. — Székely fiuk elhelyezése. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter tudvalevőleg a székely fiuk elhelyezéséről szóló rendeletet hatályon kívül helyezte. Egyes lapok e ren­delethez különféle kommentárokat fűztek, a­melyek azonban nem felelnek meg a valóság­nak. Kossuth ugyanis továbbra is támogatja a székely fiúkat, bizonyítja ezt a jövő évi költségvetésben fölvett összeg, a­mely ugyan­akkora, mint az előző években volt.­­ A miniszter azért látta jónak az elhelyezésről szóló rendeletet beszüntetni, mivel a székely fiukat az ország különböző részeibe helyezték el és igy nagyon távol estek hazájuktól. Kossuth e fiukat saját pátriájukban óhajtja elhelyezni és azokat állami segélyben részesíteni. Üdvözöljük a kereskedelmi kormányt eme helyes intézkedéséért! — Bocskay István szobra. Hajdú­böszörmény városa szeptember 30-án lep­lezi le Bocskay István szobrát. A leleplező ünnepre az ország minden részéből sok ven­déget hívtak össze. — A nagyváradi gazdasági kiállítás. Nagyérdekű s az egész ország figyelmére méltó az a gazdasági kiállítás, a­melyet, szombaton délben nyitott meg Darányi Ig­nác földmivelésügyi miniszter Nagyváradon. A kiállítás a város területén, a városligetben épült föl, a Kőrös folyó és a nagyváradi szőlő­hegyek között. Középpontja a kiállításnak a biharmegyei gazdasági egyesület új, díszes palotája, a­mely köré egész sereg apró pavil­ion csoportosul. Darányi Ignác földmivelés­ügyi miniszter pénteken este Rakovszky György, Cserny Károly és Koós Géza mi­niszteri tanácsosok kíséretében érkezett meg Nagyváradra. — Eljegyzések. Mai postával a következő értesítéseket vettük : Lánczel Anna, Schön­berg­e­r Jenő, jegyesek: Gyergyóbékás, Sepsi­­szentgyörgy, 1906. szeptember hó. — Másik értesítés szerint Salamon Dávid marosujvári kereskedő Krausz Gizuskát, Goldstein Manó előpataki birtokos kedves, nevelt leányát jegyezte el. — Az egyetemi ifjúság a magyar iparért. Az egyetemi ifjúság a magyar ipar pártolásá­nak érdekében legközelebb nagygyűlést fog tartani. E nagygyűlést megelőzőleg a külön­böző egyetemi ifjúsági egyesületek elnökei előkészítő értekezletet tartottak. A mozgalom vezetősége összeköttetésbe lépett a Magyar Védőegyesülettel, melynek elnöksége az ifjúság akcióját a legnagyobb örömmel fogadta s megígérte, hogy az ifjúság ülésein képviseltetni fogja magát. — A kilencedik zászlóalj pecsétje. Érdekes és értékes ajándékot küldött Dobreczky József nyugalmazott honvédhuszárezredes a kassai múzeumnak. Az 1848-iki hadsereg kilencedik honvédzászlóaljának eredeti pecsétnyomóját küldte el. — A székelység a néprajzi térképen. Dr. Cholnoky Jenő most közli Magyar­ország II. néprajzi térképét, melyen azonnal feltűnik, hogy a székelységet északon milyen hirtelen követi az oláhság, míg a többi oldalon fokozatos az átmenet a szászságba és az oláh­­ságba. A kisérő szövegből kivesszük Chol­­nokynak alábbi érdekes sorait: A gazdasági fejlődésnek óriási magyarosító befolyását különösen látjuk Petrozsény vidékén, a­hol az ország határán, tiszta ro­mánság közepette hatalmas magyar sziget ke­letkezett. (E jelenséget egyébiránt lapunk hasáb- SZÉKELY NÉP 1906. szeptember 17. jain dr. Sző­cs Géza a petrozsényi bánya­művelésből keletkező ipari letelepedéssel már megmagyarázta. A szerk.) Nagy nyereség is volna hazánkra nézve, ha különösen Erdély déli határvidékein, a hegyek között lakó, in­telligens, tisztességes, jóravaló románságot meg­tudnék nyerni magyaroknak. Nem ellenséges rátöréssel, nem az oláh kultúra irtásával, ha­nem azzal a nemes versenygéssel, a melylyel magának barátokul másokat megnyerni, minden népnek ősjoga. Bizony nagyot nyerne vele hazánk, ha ez az erőteljes, jóravaló hegyi ro­mánság egyszerre magyarrá lenne! Hát még a magyarországi németség, a mely szorgalmával és józanságával a legértékesebb elemek közé tartozik hazánkban. — Vetőmagkisérleti telep. Darányi földmivelésügyi miniszter rendeletére a mező­hegyesi ménesbirtokon 25 hold vetőmagtermelő­­telep létesült, melynek különösen a z­ö­l­d­s­ég vetőmagtermelése mutat nagy sikert s lényegesen hozzájárul a konyhakerti magvak beszerzésének megkönnyítéséhez. — Sovinizmus és biztosítás. Az „Az Or­szág“ e címen igen érdekes cikk keretében foglalkozik Magyarország biztosítási­ ügyével s rámutat arra a lehetetlen állapotra, hogy a magyar gazdaközönség a biztosítás révén évente milliókkal adózik a külföldi tőkének. 1904-ben ugyanis a hivatalos statisztikai adatok szerint a magyar gazdák 88 millió koronát fizettek ki biztosítási díjakban, mely összegből 437 a magyar, 44­3 millió korona p­e­d­i­g a kül­földi biztosító­társaságokra esett. Óriási összeg megy ily után évente külföldre, a­mely a fenti összegnél tulajdonképp még nagyobb is, mert a hazai biztosító­társaságok részvényei is jórészt idegenek tulajdonában vannak. Nálunk a biztosítás körül legnagyobb a tájékozatlanság, senki sem törődik azzal, hogy a szövetkezeti eszmével ezen a téren is az emancipáció fölöttébb üdvös művét le­het elvégezni, a­mint ez kitűnik a „Gaz­dák Biztosító Szövetkezete“ öt éves működéséből. A cikk végül a következő sorokkal záródik : „Közgazdasági szempontból mindnyájunk érdeke az, hogy a biztosítási díjak címén fizetett összeget, mely ma­ holnap évről-évre a száz milliót is el fogja érni, ne szórjuk ki a külföldre, ne gazdagít­sunk fel vele néhány száz részvényest s ne diktálhasson nekünk a biztosító részvénytársu­latok kartellje. Vigyük bele a tulipán jegyében álló nemzeti mozgalmat a biztositás-Ügybe, de ne csak szóval, hanem tettekkel." — Gyászhir. Városunknak egy igen régi s igen tipikus polgára költözött el az élők sorából.Ebédy Mihály birtokos,városi képviselő­­testületi tag 94 éves korában meghalt. Nyu­galma legyen csendes. — Harc a medvével. Bukarestből írják, hogy a C­o k­a­n havason a minap izgalmas kalandja volt egy medvével Profirean nevű juhpásztornak. A pásztor a napokban észrevette, hogy egy jól kifejlett hatalmas medve közeledik a juh­akolhoz, rögtön elővette a fegyverét s a medvére lőtt, mire ez meg­sebesülten dörmögve húzódott le a völgybe a fák között. A pásztor követte zsákmányát a vérnyomok nyomán s mikor közelébe ért, is­mét rálőtt, de ez a lövése sem talált jól, a medvén csak könnyű sebet ejtett. Midőn har­madszor is célba akarta venni, a medve gyor­san reárohant s ekkor elkezdődött kettőjük között az izgalmas élet halál harc. Profirean társa ezalatt megsokalta a pásztor távollétét s keresésére indult. Meg is találta társát, de borzasztó állapotban. A pásztor a medve mel­lett, ezzel összeölelkezve feküdt borzalmasan összetépve, holtan. A rettenetes tusában a medve is oly súlyosan sebesült, hogy kimúlt. Profirean eddig hat medvét ölt meg, s ez volt a hetedik, a­melynek áldozata is lett. A hesszeni belügyi kormány újabban ennek érdekében az idült sertésvészre vonat­kozólag egy rendeletet bocsátott ki, melyet a következőkben ismertetünk: Mindazok a gazdák, a­kik sertéstenyésztés­sel foglalkoznak és sertésvészmentes állomány­nyal rendelkeznek, felhivatnak arra, hogy ezt az illetékes hatóságnál bejelentsék, mire ez a hatósági állatorvos állandó felügyelete alá helyezi a vészmentes sertésállományt. Ezen állományba ezután újabb sertéseket csak a legszigorúbb elővigyázati intézkedések mellett szabad beállítani és pedig kizárólag csak vész­mentes helyről származó tenyész- vagy hízó­­állományt, ha az megérkezte után egy teljesen elkülönített helyen a kéthetes megfigyelési időt gyanús tünetek fellépte nélkül töltötte ki. A vész­mentes sertéstenyészetek állatai más sertésekkel nem érintkezhetnek, a kocák csak oly kanokkal fedezhetők, melyeket a hatósági állatorvos vész­mentesnek talált és megfordítva ilyen állomány­ból a kanok is csak vészmentes kocákhoz bo­csáthatók. A tenyészkanokra a hatóság különös figyelmet fordítani tartozik, ezek időnként vész­mentességükre nézve alaposan megvizsgálandók. Újonnan vásárolt tenyészkanok, melyek nem a hesszeni nagyhercegségből származnak, hosz­­szabb megfigyelési idő sikeres letelte után ál­líthatók csak be. Azoknak a sertéstenyésztők­nek, kik ezen szigorú intézkedéseknek vetik magukat alá, erről igazolványok állíttatnak ki, sertéseik a hatóság által bélyeggel jelöltetnek meg és a belföldi vásárokon mindenütt telje­sen elkülönített helyen, mint sertésvészmentes tenyészállatok külön elbánásban részesülnek. Zimmermann Ágoston dr. ipar, közgazdaság. Védekezés az idült sertésvész ellen. Németországban, különösen annak északi és keleti részén a sertésvész idült alakja újabban ismét rendkívül nagy elterje­dést nyert. Ezekről a helyekről aztán a leg­különbözőbb irányban továbbhurcolták a jár­ványt, mely a sertéstenyésztés újabb veszélyez­tetését vonja maga után. A betegség egyes kóresetekből gyakran nehezen állapítható meg. Rendszerint a gyakori köhögés, a nehéz lélekzés és étvágytalanság jelzi a fellépését. Elhullás ritkábban következik be, ha nem a beteg állatok lesoványodnak, le­romlanak, a süldők elcsenevészednek, fejlő­désükben visszamaradnak. Hatósági intézkedésekkel egyedül, zárlatok, forgalmi korlátozások stb. elrendelésével eddig nem sikerült még sehol sem a járványt leküz­deni, terjedésének gátat vetni, különösen ha az már nagyobb elterjedést nyert és részben e miatt a beteg vagy a betegség gyanújában álló állatoknak megfelelő kártalanítás mellett való levágása ki nem vihető. Másrészről azonban az eddig ismert és ki­próbált kezelési és oltási eljárások sem vezettek a kívánt eredményre, úgy, hogy ezidőszerint a járvány elfojtására más eszköz nem áll rendelkezésre, mint járványmentes teny­észállomány feltövése. A szárított sertéstrágya. A szárított sertéstrágya az újabb időkben mindinkább nagyobb mértékben lesz használva. A szárított sertéstrágya Kőbányán, a hizlalók­ban összegyűjtött bélsárból állíttatik elő. Miután a sertéstrágya nagy víztartalmánál fogva messzebbre nem szállítható, a kőbányai trágya­­szárítógyár szabadalmazott eljárásával lég­szárazzá teszi a­nélkül, hogy a benne levő növényi tápanyagok veszteséget szenvednének. Az előállított légszáraz sertéstrágya korpához hasonló állapotban szárított sertéstrágya elne­vezése alatt kerül forgalomba. A szárított sertéstrágya már eredeténél fogva növényi tápanyagokban gazdag, mert hisz a szállásokban tartott sertések a legjobb takarmányon tartatnak. Ezen trágyaféléves Fáber Sándor már régebben kísérletezett külö­n­­böző összetételű talajon és különböző kultúr­­növénynyel. Többek közt takarmányrépával vályog talajon, burgonyával pedig homokon. A takarm­ányrépánál azt tapasztalta, hogy a sertéstrágya egymagában alkalmazva is 19 q terméstöbbletet adott, de szuperfoszfát és kálitrágyákkal 62—72 q volt a terméstöbblet. Tehát a takarmányrépa termeléséhez használt szárított sertéstrágyával egyidejűleg a mű­trágyákat is igen sikeresen alkalmazhatjuk. A kísérletnél 30 g sertéstrágyát, illetve 100 kgr. 40%-os kénsavas káli és 150 kgr. szuperfoszfá­tot használt katasztrális holdanként. A trágyázásnak meg­volt az utóhatása is, a­mennyiben fokozta a sertéstrágya az árpa­­termést is. Az utóhatás is azonban azon terü­leteken volt nagyobb mérvű, melyek a sertés­trágyával egyidejűleg kálit és foszfort tartal­maz, műtrágyákat is kaptak. Fáber kísérle­teiből és számításaiból kitűnik, hogy a szá­rított sertéstrágya hatásos trágya, de jövedel­­mezőleg az esetben lesz általában használható, ha piaci ára jóval alacsonyabb lesz. A szőlőnél, a­hol kevesebb trágyával tel­jesen megfelelő eredményhez jutunk és aránylag csekély terméstöbblet értéke képes a trágya költségét fedezni, a szárított sertéstrágya más elbírálás alá esik. Felelős szerkesztő : KELEMEN LAJOS. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL.*) Cövek a járdán. Az alsó­ sétatéren, a méntelep parancs­noki kapu előtt a járda közepébe van beverve egy jó vastag cövek, mely arasznyira áll ki a földből. Mint hallom, ez az állami tulajdont képező úttest kijelölésére szolgál. Ez életve­szélyes jelzés, mert még nappal is kitörheti benne a lábát az ember, este pedig gyatra petróleum-lámpáink mellett sejteni sem lehet, hogy ily közel hozzánk a veszély. Talán a föld színéig beásott kővel lehetne inkább he­lyettesíteni a veszedelmes cöveket. *) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelős­séget a szerk. Egy szemerjai­ ÜNNEP MIATT a nagy tőzsde e hó 20., 21-én, csütörtök és pén­teken és 29-én szombaton egész nap zárva lesz. 1906. évi október hó 2-án délelőtt 8 órára alattiét tkvi hatóság tkvi irattárában a ki­kiáltási áron alól is eladatik. Árverezni akarók kötelesek a kikiál­tási ár 10°/o-át készpénzben, vagy óvadék­képes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni. A kir. járásbíróság, mint tlkvi hatóság, Sepsiszentgyörgyön, 1906. július 20-ik napján. Pap János kir. alybiró. Nyomatott 1906. Sepsiszentgyörgyön, a laptulajdonos és kiadó Jókai-nyomda-részvénytársulat könyvnyomdájában. Háromszékvármegye Alispánjától. 9154. , 1906. SZám. Hirdetmény. Az 1886. évi XXI. t.-c. 28. §-a alapján közhírré teszem, hogy a leg­több adót fizető törvényhatósági bizottsági tagoknak az igazoló vá­lasztmány által az 1907. évre kiigazított név­jegyzéke az idézett törvénycikk és §. értelmében folyó hó 16-tól bezárólag folyó hó 30-ig a vármegye főjegyzője irodájában közszemlére kitétetik. Esetleges f­eleb­­bezések a jelzett 15 napon belül az állandó bíráló választmányhoz címezve az alispáni iktatóra adhatók be. Sepsiszentgyörgy, 1906.szept. 15-én. Szent-Iványi Miklós kir. tanácsos, alispán. Szabás, varrás és k­é . mintarajzolásból úgy fehérnemű, mint felsőruha-Varrásban alapos oktatást nyerhetni Kapitán Kristófnénál Sepsiszentgyörgyön, Bethlen Gábor­ u. 2. Hirdetmény. Szavatolt tiszta kiváló finom erős Jsuszten Li­­bor ára 56 literen felül 22 kr. literenkint kimérve 30 krajcár 1 litere. Kiárusítás Kohn Móritz fiai korlátlan kimérése és bor­pincéjéből. Uzon, Főtér. Tessék próbarendelést tenni. Kiváló tisztelettel Kohn Móritz fiai. Sz. 4261. 1906. tlkvi. * Árverési hirdetményi kivonat. A sepsiszentgyörgyi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság, közhírré teszi, hogy Remete Móricnak Bálint Ferenc el­leni végrehajtási ügyében 1200 kordia löké­s jár. behajtása iránt a végrehajtási ár­verést a kézdivásárhelyi kir. törvényszék, a sepsiszentgyörgyi kir. járásbíróság terü­letén lévő, a Sepsiszentgyörgy város ha­tárán fekvő, a szemerjai I. rész 108. sz. tjkvben foglalt 316/2., 317. brsz. házas telekre az özv. Bedy Balázsné haszon­élvezeti joga sérelme nélkül 760 korona ezennel megállapított kikiáltási árban el­rendelte és hogy fenti ingatlan az

Next