Székely Tanügy, 1913 (15. évfolyam, 1-20. szám)
1913-01-01 / 1. szám
2. oldal. Véges gondolat volt, mi sem bizonyítja fényesebben, minthogy nyomában és kétségkívül hatása alatt is a szomszédos vármegyékben, tankerületekben mind újabb meg újabb hasonló lapok létesültek, hogy az illető megyei tanügy és tanítóság együttes érdekeit szolgálják. És most tizenöt nehéz évnek letelte után méltán elvárható, hogy elsősorban Maros Torda vármegye és Marosvásárhely város igen szép hírnevű, lelkes tanítósága és iskoláinak közvetlen vezetői elöljáróságai az iskolák jellegére való tekintet nélkül lelkesedéssel karolják fel már tekintélyes múltjával dicsekedhető lapunkat és azt kivétel nélkül megrendelve biztosítsák egyfelől anyagi fennállhatását, másfelől akinek Isten tehetséget és a közérdeknek jó szolgálatot tenni képes tollat adott, szellemi támogatásával siessen a már rég kipróbált lapnak, szerkesztőnek segítségére anynyival is inkább, mert ezen lapban adatnak ki a hivatalos intézkedések azon részei is, amelyek általánosabb érdekűek és köztudomásra hozatalra vannak hivatva, valamint a tankerületben történő tanügyi, személyi, változási hírek is. Hiszen amint városunk az ő nagy arányú fejlődésével, kulturális alkotásaival vezérszerepre van hivatva elsősorban épen Székelyföldünkön, úgy tanügyi lapunknak is elsőrendű szereplése szükséges a többi ifjabb testvérlapok között sőt az volna csak az igazán áldásos eljárás, ha lelkes tanítóink egy-két közelükben élő intelligens család asztalára is eljuttatnák a lapot, hogy ezen után is erősíthetnék az iskola és az élet, a tanítók és a családok között fenntartandó kapcsolatot és rakosgathatnék apró részletekben bár a kulturális haladás alapjait a második ezer esztendő biztosítására Deák Lajos TÁRCA. A Székely Társaságok Szövetségének tevékenysége. Amióta a székely nép kulturális és gazdasági ügyein-bajain való segítés céljából a Székely Társaságok Szövetsége ezelőtt hét évvel megalakult s amióta e Szövetség ezen ügyek előmozdítása és bajok orvoslása tekintetéből minden évben a Székelyföld különböző pontjain szövetségi gyűlést tart, azóta minden évben egy-egy vaskos kötetre menő jegyzőkönyv hagyja el a sajtót, melyben részletesen vannak ismertetve mindazok az eszmék, javaslatok, intézkedések, amelyek a székelykérdéssel legszorosabb összefüggésben állanak. Ilyen vaskos, mintegy 100 oldalra terjdő könyv jelent meg a napokban Máthé József főtitkár szerkesztésében, mely még egyfelől hű képet nyújt a gyűlés lefolyásáról, másfelől egész terjedelmében tárja elibénk azokat az értekezéseket és ezt követő javaslatokat, melyek az 1912 év aug. hó 26-án, Csíkszeredában Deák Lajos kir. tanácsos, tanfelügyelő, elnöklete alatt megtartott szövetségi közgyűlésen elhangzottak. Nemcsak a tárgyak iránya, de gazdag eszmei tartalmuk, gondos kidolgozásuk is becses olvasmánnyá avatják e könyvet, s épp ezért megérdemli, hogy minél szélesebb körben keltsen érdeklődést. A többek között ott látjuk mindjárt Deák Lajos kir. tanácsos, szövetségi elnök gyönyörű megnyitó beszédét, melyben a Szövetség célját, a községi élet átalakulását, az erdélyrészi kirendeltség áldásos munkásságát, a görög kath. magyar püspökség felállításának jelentőségét fejtegeti. Nevezetes pontját képezi e könyvnek Máthé József főtitkárnak évi jelentése is. Tömör, határozott és széles látkörre valló formában tárja fel abban mindazokat a bajokat, melyek a székely népet fenyegetik, s melyeket talán senki jobban nem ismer nálánál. Egytől-egyig mind okos, bölcs megfigyelések. Érdemesek arra, hogy komolyan fontolóra vegyük. Nem kevésbbé érdekes és megszívlelésre méltó dr. Zakariás János lovas- Székely Tanügy. Székely-kérdés. A tanítók és a székely kérdés Nem kell külön foglalás hozzá. Vigyék ki Erdélyből az egy tömbön élő szegénységet s Erdély elveszítette magyar jellegét. Vagy megfordítva: Erdély magyarságát s egyben az itteni magyar erőt a székelység képezi, melynek százados elzártsága is elhagyatottsága következtében sem a száma sem a szive-lelke nem változott, de megváltozott szörnyűmód anyagi biztosítéka földben, iparban, kereskedésben Legtávolabb esik az ország szivétől, az értékesítési központoktól, a magyar nemzet sziverésétől. Idegen faj és nyelv, idegen érdekek és törekvések veszik körül, hogy érvényesülésében még jobban meg legyen akadályozva. Csak lángoló hazaszeretete és reménye él még, hogy el kell jöni az időnek amikor megismerik hivatását, s rém érte, de országos szükségből felsegítik cselekvő képességében, amikor a Királyhágón át ölelkezik az anyaország magyarsága vele és azután együtt haladnak. A boldogulásnak ezt az útját az élet jelöli ki s mindnyájunk hazaszeretete, áldozatkészsége, kitartó is megalkuvást nem ismerő munkássága ülteti be viránnyal. Nézzétek csak a székely tanítóságot. Az itt-ott kipusztult középbirtokos osztály helyett is veszi át a vezető szerepet. Belenyúl a nép élet minden érdekébe. Gyermekeit tanítvány uj generációkat nevel; iskolán kivül támasza a hit- és társadalmi életnek. A néppel kél és fekszik. Vele dolgozik reggeltől — estig a mezőn, a szövetkezetekben. Marosvásárhely 1913. január 1.