Székely Tanügy, 1913 (15. évfolyam, 1-20. szám)

1913-01-01 / 1. szám

Maros-Vásárhely, 1913. január 1. Vele szórakozik, mikor a munka engedi: gazdakörben, olvasókörben. S verejtékes munkájának gyümöl­­cseit értékesiteni segít. Mindent elkövet, hogy ne legyen a nép tudatlan és szegény, de le­gyen megelégedett, sorsának intézé­sére érett, a magyarságnak szivben lélekben tényezője, egyházának brizgó hive, hazájának határ­köve . . . így bizonyítják ezt a tények már egy évtized óta. Amióta köz­tudat­ban ment, hogy maradiságunkban pusztultunk — vesztünk nekünk pedig élni kell, hogy megőrizhessük e hazarészt a magyarnak, átköthes­sük vasúttal , gazdasági, ipari és kereskedelmi érdekekkel, a magyar nemzet szeretetének drága gyön- t gyeivel . . . Csak tovább tanítók, népem sza-­­­baditói! Jöjjetek a székelység támogatá­sára tovább ! Erősítsétek jövő ezre­­dek fundamentumát mindenütt mind­annyian . . . Reátok vár a vissza­ ! foglalás nagy is nehéz, de gyönyörű­séges munkája. Ne féljetek! Veletek van mindenütt és mindenben a se­gélyakció gárdája, hogy ahová a ti erőtök nem elég, segítséget nyújtson- S­igyr aztán kéz a kézben, váll a váll mellett, ha lassan is, de biz­tosan és diadalmasan nyomulunk­­előre ! Tudom, nektek százak munkáját kell végeznetek. Annál inkább mu­tassátok meg, hogy helyén van a j a szivetek és eszetek , hogy hiva­­­tásotok magaslatán állva, tudjátok,­ miszerint e népért élni egy a haza felvirágoztatásának gondolatával De azt is tudjátok, hogyha e nép el­veszett, minden elveszett. Akkor nektek sem érdemes élni . . . Adjon az Ég boldogabb­ul ér­tendőt a székelynek! Mát­hé József, sós ügyvédnek ,,A székely kérdés és pénzintézetek“ címen tartott előadása, melyben statisztikai adatokkal mutatja ki a különböz­ő nemzetiségi pénzin­tézetek operálását, fejlődését, haladá­sát, nemzetiségi célokra fordított ado­­mányait, szemben a magyar pénzin­tézetek fejlődésével és azoknak árny-­ oldalaival. Aligha csalódunk azonban, ha azt mondjuk, hogy ennek a könyvnek legszebb és legpoétikusabb rész-t mégis az az értekezés képezi, ame­lyet d­r. Hankó Vilmos főreáliskolai igazgató, ismert nevű író tartott e címmel: ,,A Székelyföld fürdői, ter­mészeti ritkaságai és az idegen­for­galom.“ Nem hiába volt elragadtatva a nagygyűlés általa, mert még arra is felejthetlen benyomást gyakorol, aki­­ csak e könyvből olvassa. Amint olvassuk, megjeennek előt­tünk a Székelyföld regényes tájai a maguk természeti kincseivel szinte érezzük az éthe­ri tisztaságú levegő üditő erejét s halljuk a rengeteg fenyvesek zúgását, a gyógyerőt rejtő források buzogását . . Hát­hy csak igazi költői lélek irhat. De nemcsak költészet van benne, hanem sok gyakorlati bölcseség és tanács arra nézve, miként lehetne e természeti kincseket, látványosságo­kat a székely nép boldogulása érde­kében legjobban kihasználni. Ezt követi dr. Hermann Antal tu­dós tanárnak az előbbihez hasonló irányú fejtegetése, mely szintén igen élvezetes olvasmány. Székely Tanügy A földmmvelésügyi kormány a székely kisgazdákért. A marostordai mintagazdák A földmivelésügyi kormány, illet­ve a miniszteri székely kirendeltség Erdélyszerte mintagazdaságokat szervezett és állított fel a falvakban s azok vezetésével megbízott egyes kisbirtokosokat. A kisebbszerű minta­­gazdaságok szervezésének az a célja, hogy a székely gazdák szemléltető oktatással vezettessenek be azokba a gyakorlati gazdasági ismeretbe, me­lyeknél elmaradásuk a legszembetű­nőbben mutatkozik. Mint ilyennek a többek között különösen ki lettek emelve: a talajmivelés, a tengeri soros vetése, a búza, árpa, zab kalá­szosok kaszával aratása, a széna, készítés helyes módja, a burgonya és répa termesztésének nagyobb ará­nyokban felkarolása, zöld takarmány termesztés és takarmányozás, vető­mag kiválasztása, a tengeri szeme­­sítése és a fajták helyes megválasz­tása, stb. stb Buzdításul az adott utasítások végrehajtására a kiszemelt minta-1 gazdák díjtalanul kaptak : a tengeri soros vetéséhez vetőgépet, burgonya kiszemelő gépét, kedvezményes áron pedig tetszés szerinti mennyiségben: gazdaság gépeket és vetőmagvakat. A mintagazdákat a miniszteri ki­­rendeltség szakközege a helyszínen látta el utasításokkal, mely célból tavasztól késő őszig, havonként tör­téntek kiszállások. Marostordában a következő kis­gazdák nyertek megbízást ilyen­­ mintagazdaságok vezetésére :­­ Csiszár Sándor kisgazda, Gyula­­kuta, Biró E. Dénes kisgazda, Só­várad, György Antal kisgazda, De­meterfalva, Fekete József kisbirtokos, I .­­ Nyomát, Székely Sándor kisbirtokos, Marosjára, Adorjáni Mózes kisbirto­kos, Nyárádszentlászló, P. Szent­­j­mártoni Bálint tanító Buzaháza, Tor­­­­dai Ferenc kisgazda Marosvásárhely, Csíki István kisgazda Szentgerice, Berekméri András kisgazda Sárom­­­­berke, Molnár Benjámin kisgazda Marosszentgyörgy, Demeter Péter kisgazda Vajdaszentivány. 3 oldal. Az ifjúság iskolán kívüli oktatása és nevelése. Irta : BODA DÉNES. Költőink, íróink, tudósaink köny­vekbe rakták le nemesen érző szí­vüknek legszebb érzelmeit, nagyra­­törő ideális lelkületüknek legszebb­­ gondolatait. Ezen ifjúsági könyvtár Kiemelendőnek tartjuk e könyvbe m­ég László Gyula szövetségi alelnök­­nek, e lelkes és fáradhatatlan mun­kás székelynek, Csik vármegye ipar­­fejlesztéséről tartott szép tanulmányát, továbbá T. Nagy Imre Csik várme­gyei Gazdasági Egyleti titkárnak „A csíki gazda néhány nyomorúsága“ címmel megírt elmélkedését és gya­korlati tanácsait és végül dr. Kovács József debreceni gazdasági akadémiai tan­ár tudományos fejtegetéseit a szé­kely nép szociológiájáról és haladá­sának feltételeiről. Elmondhatjuk, hogy a maga nemé­ben mindegyik értekezés a kiválóság magaslatán áll, mert hiszen, amikor arról volt szó, hogy igazi komoly tö­rekvéssel kell az ügy szolgálatába állani, akkor mindenki lelkesedése-

Next