Székelyföld, 1889 (8. évfolyam, 22-92. szám)
1889-03-17 / 22. szám
VIII. évfolyam. Vasárnap, 1889. márczius 17. 22. szám. Előfizetési árak: Egy évre . . 6 írt — kr Fél évre . . 3 írt — kr Negyedévre . Ifrt 50 kr Külföldre 1 évre 8 frt — kr Egyes szám ára 6 kr. Hirdetések dija: minden egyhasábos garmond-sorért vagy annak térfogatáért 4 krajczár. Ezenkívül minden beigtatásnál 30 krajczár bélyegdíj fizetendő. Megjelenik minden vasárnap és csütörtökfin. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Szabó Albert könyvnyomdájában Béledi-Vásárhelyet, hova úgy a lap beltartalmi részét illető közlemények, mint az előfizetések, hirdetmények, nyílttéri czikkek stb. intézendők. Politikai, közgazdasági, társadalmi és szépirodalmi hírlap. Nyílttéri czikkek sorenkint 10 kvért közöltetnek. Felhívás előfizetésre. A „Székelyföld“ czimű politikai, közgazdasági, társadalmi és szépirodalmi, hetenkint 2-szer megjelenő hirlapra a következő árakkal előfizetést nyitunk : Egy évre........................6 frt — kr. Fél évre........................8 frt — kr. Negyed évre . . . . 1 frt 60 kr. Külföldre egy évre . . 8 frt — kr. Előfizetési pénzek bármely időben elfogadtatnak. Lapunk azon előfizetőit, kik előfizetéseikkel még hátrálékban vannak, tisztelettel kérjük azoknak beküldésére. Kérjük egyúttal. előfizetőinket, szíveskedjenek előfizetéseiket minél előbb megnyítani, hogy lapunk szétküldésében zavar ne forduljon elő. A „Székelyföld“ kiadóhivatala. Sajtó, parlament és 35. §. Kézdi-Vásárhely, 1889. márcz. 16. Mióta a véderő-törvényjavaslat a képviselőház elé került, sok minden történt, mi mély aggodalommal tölti el a jobb érzésű, higgadtabb gondolkozásu polgárokat. Megdöbbenve látjuk, hogy mindaz az erőszakosság, törvénytelen rendzavarás s a féktelen szenvedélyesség különböző nyilatkozatai, melyek Magyarországon mai napság napirenden vannak, „a nemzet véleménye“ titulus alá burkolva szankcionáltatnak sajtóban, törvényhozó testületben, sőt még a birói széken is. Az országház előtt összeverődik egy tömeg, mely piszkolja, inzultálja, sőt tettleg bántalmazza a képviselőket s fenyegeti Magyarország miniszterelnökét; egy másik csoport meg zajongva vonul végig az utczákon, más vagyonában kárt tesz,majd meg egy még nagyobb tömeg járja be az utczákat s fájó honfiúi érzetének „abczug“-okkal ad kifejezést; s mindezt szép szavakkal úgy nevezik el, hogy: a nemzet védelmezi jogait. Mi jámbor vidékiek csak a hírlapok utján értesülünk a fővárosi nagy eseményekről, s bármily szépen és czifrán legyenek is azok megírva, nagyon jól felismerjük, hogy mit kelljen értenünk a „lobogó lelkesültség“ és „szent hév“ alatt, melyek mindeme eseményeket előidézik; mert ha tiltakozó körmenetet nem láthatunk is, de népgyűlésekhez nekünk is van szerencsénk, s tudjuk azt, hogy mennyiben fejezik ki ezek a közvéleményt. Ahol egy néhány viszketeg, szerepelni vágyó ember akad, a mi viszonyaink között kész a népgyűlés, mely rendesen háromféle elemből alakul, úgymint az értelmi szerzők, lelkesülők és kiváncsiakból. Az első részt a kisvárosi nagy politikusok alkotják, kik a hazafisággal ajkaikon könnyen akadnak egy másik töredékre, melyben a „lobogó lelkesedés“-t felkelthetik. Mihelyt aztán e két elem egyesül, csak egy néhány nemzeti szín plakát kell hozzá, s kész a népgyűlés. A harmadik részt — a Vnunaerust — összehozza a kíváncsiság. Akrójnokok kapnak egy néhány olcsó „éljen“-tek aztán azon büszke öntudattal távoznak, hogy a haza sorsán egyet lendítettek. S a népgyűlés mindenütt egyforma. És mindezt úgy hívják, hogy „a nemzet védelmezi jogait“. Szívesen elismerjük azt, hogy a magyarnak joga van elmondani azt, amit érez ; tehát épen semmi szavunk sincs a népgyűlések ellen, ámbár azokat a közvélemény kifejezésének el nem ismerhetjük, de azokat a demonstrácziókat, miket mély bánatba merült jó királyunk szeme előtt rendeznek a fővárosban, azokat az erőszakosságokat egyformán elítéli minden higgadt gondolkozású ember pártkülönbség nélkül. Hiában öltözteti fel az ellenzéki sajtó a tüntetéseket szép színekkel, a tények ékesebben beszélnek. Jogokat jogtalan cselekvényekkel védelmezni nem lehet. Az ellenzéki sajtó rossz szolgálatokat tesz, midőn az utczai tüntetőket védelmébe fogadja, dédelgeti, vétkes üzelmeiket szankcionálja. És milyen képe van a magyar parlamentnek, mióta a véderő-törvényjavaslat van tárgyalás alatt? Ebben a tiszteletre méltó testületben, mely a nemzetet képviseli, törvényt alkot nekünk s melyre mindig a legnagyobb tisztelettel szoktunk feltekinteni, naponként oly események folynak le, mik egyáltalában nem arra valók, hogy magas véleményünket fokozzák. Természetesen csak azon kisebb részről szólunk, mely folytonos személyeskedéssel igyekszik azon szónokokat zavarni, kik neki nem tetsző dolgokat bátorkodnak hangoztatni. Igazán, ha az ember az országgyűlési tudósításokat olvassa, határozottan el kell ítélnie azon fegyvereket, miket az ellenzék használ. Az a rendszer, hogy ha nincsen meggyőző érvünk, legalább sértsük, bántsuk, a ki jobbat mond, — nem parla- A „Székelyföld 44 tárczája. 131 csata Erdélyben 1848—49-ben. Közli bital Baskó Lajos 1848—49. honv. hadnagy. (Vége.) 46. Január 3-án Bem Tihuczánál Urbánt Erdélyből kiverte. 47. Jan. 8-án Prodán alprefekt tábora Nagy- Enyedet elpusztította s a népet legyilkolta. 48. Január 14-én Bálint Simon tábora megverte a magyarokat s Járát elpusztította. 49. Január 17-én Bem először találkozott báró Puchner Antal erdélyi kommandirozó generálissal Gálfalvánál s keményen megverte a császári hadsereget. 60. Czecz magyar tábornok január 19-én Balázsfalvánál egy román tábort szétvert. 61. Bem tábornok január 21-én 6000 gyalog, 6 század lovas s 28 ágyúval megtámadta Nagy- Szebent, de báró Puchner 11,000 gyalog, 1200 lovas, 64 ágyúval fogadta s a magyar serget nagy küzdelem mellett visszanyomta. Ekkor esett el gróf Mikes Kelemen honvéd-ezredes. 62 Január 24-én Kalliáni, császári tábornok megtámadta Szelindeknél Bemet, de a magyar tábor a háromfelöl jövő heves támadást mindenütt visszaverte. 68. Január 31-én Gedeon császári serege Erzsébetvárosra vont s a magyar őrséget kinyomja. 54. Február 4-én Gál Sándor honvédezredes székely dandára (4 zászlóalj gyalog, 4 század huszár, 1 és félüteg ágyú) Szász-Hermány és Szentpéter közt Engelhard orosz tábornok hadosztályával összecsapó 6 órai heves harcz után a székelyek Aldoboly felé meghátrálnak. Itt mérkőzött meg legelőbb a székely a muszkával. 55. Ugyan február 4-én báró Puchner 7387 gyalog, 772 lovas és 30 ágyúval megtámadta Vízaknán Bem táborát, mely állott 1930 gyalog, 375 lovas s 24 ágyúból. A magyarok kemény verést szenvedtek, néhány száz halott s 13 ágyú maradt a harcztéren. 56. Február 5-ére viradólag Bartels ezredes cs. katonasággal megrohanta Szászsebest s a kétszáz főnyi magyar fedezetet elfogta. 57. Február 5-én Bem Szászsebesből Bartelst kiverte , a várost bevette. 58. Ugyanaznap Losenau császári ezredes megtámadta Bemet, de a magyar sereg minden támadást visszavert. 69. Február 6-án az összes császári hadsereg megtámadta Szászsebest. Támadás előtt a császári fővezér Minaszevics könnyűlovas főhadnagyot mint parlamentarit Bemhez küldte, de a parlamentair tagadó választ kapott, mire csakhamar a magyar sereg kitörvén, Kalliani és dr. Stullerhein dandárain egy merész mozdulattal átvágta magát. 60. Február 6-án Szászvárosnál Czecz egy ellenséges tábort szétvert. 61. Február 7-én Bemet Szászvárosnál a császári sereg megverte, mire a magyar sereg Dévára visszahúzódott. 62. Február havában Salamon alprefekt Csernovicz századossal Déváról Kemény Farkast kiverte. 63. Február 9-én Bem összes erejével a piskii hídnál az összes császári hadserget megverte. A győzelem részünkről 600 ember életébe került, de az ellenségnek jóval többen ott vesztette el Losenau ezredest, Wagner főhadnagyot s báró Canitz és Wolf hadnagyokat. 64. Február 10-én Bem előre nyomulván, A 1 v i n cz e n Stutterheim dandárát megverte. 65. Február 8-án Gedeon császári tábornok dandára Szilágyi alezredest Medgyesről kiverte. 66. Február 9-én Zsirnai őrnagy Medgyesről a császári sérget kiverte. 67. Urbán császári ezredes február 6-án Marosényt megrohanta s Koffler őrnagyot három század gyalog, 74 huszár és 2 ágyúval elfogta. 68. Február 18-án Urbán Király-Németiben a Biczkó honvéd-ezredes alatt álló magyar tábort megverte. Biczkó elesett. 69. Ugyanaz nap Szered falvánál Wieser császári őrnagy Woronieczki herczeget, a lengyel légió parancsnokát, megverte. 70. Február 26-án Bem B o r gó-Zsol z o nynó Urbánt, Fischer tábornokot s Malkovszki altábornagyot keményen megverte. 71. Másnap báró Bánfi János az összes északi császári hadat Marosénen át Bukovinába kiverte. 72. Márczius 1-én Kis-Kapusnál Herkulovics őrnagy a XXIV. honvéd-zászlóaljjal Van der Nüll császári dandárát feltartóztatta. 73. Márczius 2-án Kalliani császári tábornok 12,000 emberrel s 36 ágyúval Medgyesnél Bemet megtámadta, de a magyarok győztek s visszanyomták a császári sereget egész Asszonynépéig. 74. Márczius 3-án Medgyesnél újból támadott Kalliani. Véres harcz folyt. A császáriak részéről 500 halott s 137 sebesült volt. A magyar sereg csatát vesztve, Medgyesre visszahúzódott. 75. Márczius 11-én Bem Nagy-Szebent megtámadta, az orosz-osztrák szövetséges serget (4000 muszka, 2000 osztrák) Pfersmann és Scarlatin kommandója alatt keményen megverte s a várost bevette.