Székelyföld, 1890 (9. évfolyam, 18. szám)
1890-03-02 / 18. szám
IX. évfolyam. Vasárnap, 1890. márczius 2. 18. szám. Megjelenik minden vasárnap és csütörtökön. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Szabó Albert könyvnyomdádban Kézdi-Vásárhelytt, hova úgy a lap beltartalmi részét illető közlemények, mint az előfizetések, hirdetmények, nyílttéri czikkek stb. intézendők. Nyílttéri czikkek soronkint. 10 krért közöltétnek. Politikai, közgazdasági, társadalmi és szépirodalmi hírlap. Előfizetési árak: Egyévre . , 6 frt — kr Fél évre . • , 8 frt — ki Negyedévre . Ifrt50kr Külföldié 1 évre 8 frt — ki /frt/es szám ára 6 kr. Hirdetések dija: minden egyhasábos garmond-sorért vagy annak térfogatáért 4 krajczár. Hivatalos hirdetések külön árszabály szerint számíttatnak. Ezenkívül minden beigtatásnál 30 krajczár bélyegdij fizetendő. Felhívás előfizetésre. A „Székelyföld“ czimű politikai, közgazdasági, társadalmi és szépirodalmi, hetenkint 2-szer megjelenő hirlapra a következő árakkal előfizetést nyitunk : Egy évre..........................6 frt — kr. Fél évre..........................3 frt — kr. Negyed évre .... 1 frt 60 kr. Külföldre egy évre . . 8 frt — kr. Előfizetési pénzek bármely időben elfogadtatnak. Lapunk azon előfizetőit, kik előfizetéseikkel még hátralékban vannak, tisztelettel kérjük azoknak beküldésére. Kérjük egyúttal. előfizetőinket, szíveskedjenek előfizetéseiket minél előbb megnyitani, hogy lapunk szétküldésében zavar ne forduljon elő. A „Székelyföld" kiadó hivatala. A német választások. K.-Vásárhely, 1890. február 28. Minél teljesebb képet nyerünk a német választások eredményéről, annál határozottabban tűnik ki a kormánypárti kartellszövetkezet veresége. Egész országrészekben, hol a national-liberálisok előbb domináló állást foglaltak el, most egészen szét vannak törve Pedig az utóbbi időkben e párt a császár különös kedvezésében részesült s épp e párt kedvéért történt az is, hogy a császár oly élesen fordult a szélső konzervatív töredék ellen. A nationalliberalizmus a kormánypártban a polgári rétegek képviseletének volt elismerve, nincs tehát kétség, hogy a német polgárság a választásokban határozott ellenszenvét nyilvánította a Bismarck-politika ellen. A német szabadelvűek pártja, minden valószínűség szerint abban az irányban fog növekedni, amilyenben a szocziálliberálisok megfogytak. A kath. czentrum meg nem ingatott erővel fog visszatérni, valamint a német ultramontánok minden választókerülete egy-egy bevehetetlen fellegvár, így hát az első parlamenti többség, melyet Bismarck 12 év óta kiviveit és akaratának szolgálatába tudott hajtani — buborékként oda lett. De különben a pártok számaránya nem nagy jelentőségű Németországban. Növekedhetik vagy vereséget szenvedhet egyik-másik párt a választások tusájában, az komoly figyelemre nem méltó, mert Németországban nincs alkotmányos élet. Németország, de különösen Poroszország lieui lO/lWáitV thíi ílltLijOL'j J Ky'ay pcll taUlOllbcJAlö államok sorába, mert hisz a porosz alkotmány kirívóan magán hordja, az abszolutizmus minden bélyegét. Ez az alkotmány nem ismeri a miniszteri felelősséget s anélkül, hogy az uralkodó felelősségét megengedné, törvénybe iktatja a király személyes uralmát. És különben is az a birodalom, hol a hatalmak annyira szét vannak szórva a császári és országos koronák, törvényhozások közt, nem lehet parlamentáris állam. De ezen különös helyzeten állapotokon nincs mit csodálkozni! Az államok átalakulásának átmeneti stádiuma van. Anglia és Magyarország a szabadság alapján létesültek. Az olasz egység a liberalizmus zászlója alatt vivatott ki. Németországban ellenben a német egység megteremtésében a parlamentarizmusnak semmi része sem volt. A német birodalom mai alakjában nem végleges alkotás, csak átmeneti állapot. Bismarck egész politikája arra irányul, hogy az első erő, az egységes, homogén német állameszme ereje legyőzze a partikularizmus erejét, s ha ez egyszer legyőzetett és majd az egyes országok csak tartományok lesznek Németországban, akkor meg lehet alapítani a német parlamentarizmust. És aki majd megalapítja, Bismarckra tisztelettel fog visszagondolni, mert ő készítette elő Németországban a parlamentarizmus talaját és ez egyelőre elég ! És igy a parlamenti pártok számaránya Németországban nem sokat nyom a politikai mérlegben. A Székelyföld tárczája. Boszorkányos tárcza. Irta: Molitor. (Folytatás.) II. A bűvös dra. Egy alkalommal a mint új felfedezési útra keltem a zsibvásár labirintjában, észrevétlenül is Salber bódéja közelébe jutva, hirtelen »Pszt! pszt! doctor úr kérem!« hang üté meg füleimet. Megfordultam, mert ha nem is voltam doktor, de öreg ismerősöm, tiltakozásom daczára, igy szokott czimezni. — Jó hogy jön doktor úr. Valami szépet tettem ön számára félre. Csak tegnapelőtt szereztem s még senkinek sem mutattam. — Mi legyen az ? — Egy rococo óra. — Mutassa csak Salber apó. Bódéjának egyik zugából előkerített egy csodálatos alakú órát. Az egész óra két matróz vállán álló hordócskát képezett. A matrózok egyike fehér, másika néger volt s az óra ingájának lengése szerint egyik szemeit forgatta jobbra-balra, a másik piros nyelvét öltögette. Mindkét alak grotesz és gnomszerü, arczuk valóságos fintorképek. Daczára az óra félreismerhetlen régiségének, még teljesen jó karban volt s mint az öreg biztosított, műve kitűnő. A bizar tárgyr igen megtetszett, csak attól tartottam, hogy magas ára miatt nem juthatok hozzá, de nagy csodálkozásomra oly potom árt kért, hogy inkább kíméletesen alkalmazott ajándéknak tarthattam, kis obligát szabadkozás után elfogadtam, s dicsőségesen haza vittem, hol hálószobámban a fiókos szekrényen helyeztem el. Az óra minden reményemet felülmúló pontossággal járt, s nappal miben sem különbözött más jó erkölcsű óráktól, éjjel azonban több rendbeli kicsapongásainak jöttem nyomára. Egy éjjel ugyanis, körülbelül két héttel a vásárlás után, borzasztó vihar ébresztett fel csendes álmomból. A szélvész egész rémletesen üvöltött, fütyölt, zúgott. Időkzönként oly erőteljes lökésekkel nyomult a kéményen le, hogy a múlt évi hamut is kiszórta hideg kályhámból faház alapjában megremegett. Ily gyilkos lárma mellett lehetetlenség volt újra elaludnom. Lámpát gyújtottam, hogy az időt mint lehet olvasással töltsem el. Amint órámra pillantottam meg voltam lepetve, hogy a néger matrózt balfelöl, a fehéret pedig jobbfelől látom a hordóórát támogatni, holott meg mertem volna esküdni rá, hogy eredetileg ellenkezőleg volt. Kissé feltűnt a dolog, de tudva, hogy emlékező tehetségem aprólékos dolgokban s csekély érdekű külsőségekben nem ritkán cserben hagy, nem fektettem rá nagy súlyt, gondolva, hogy bizonyára nem jól emlékszem. Nyugodtan tovább olvastam tehát mig jó későre mégis elálmosodva lámpámat eloltottam s elaludtam. A mint másnap délben órámat felhúzom csodálkozva tapasztalom, hogy matrózórámon a néger ismét jobbfelöl s a fehér bal felöl van. Hogy lehet az? kérdem magamtól, álmodtam-e az éjjel, vagy ébren láttam megfordítva ? Kis gondolkozás után meggyőződtem, hogy ébren voltam, ennélfogva az éjjel csalódtam, másként nem lehet. Ily szórakozott csakis én lehetek, gondolom s önmagamat kinevetve megnyugodtam. Mintegy héttel a történtek után, egy éjjel erős fogfájásra ébredtem fel. Fölkelek, lámpát gyújtok s fogcseppjeim keresése közben órámra pillantva, eszembe jutott minapi csalódásom, s ime csakugyan nem jól láttam, mert a néger, mint rendesen, jobbfelől volt. Már-már kinevettem magam, midőn figyelmemet újabb rendellenesség köté le. Eddig ugyanis azon erős hitben voltam, hogy a néger forgatta szemeit s a fehér öltögette nyelvét s most ime megfordítva van. Most már nem vettem a dolgot oly félválról, mert határozottan emlékszem arra, hogy a szerecsen szeme fehére mily erősen elütött ajfekete arcztól s a szemlélőre kellemetlen benyomást tett, mig most jó formán alig észrevehető. Elhihetik önök, nem tartozom épen a gyávák és félénkek sorába, de megvallom hideg borzongást éreztem hátamon végig futni és minél tovább néztem az istentelen pofákat, annál jobban inamba szállt a bátorság, hozzá még úgy láttam, mintha a szem- és nyelv mozgásain kívül a torzarczok minden izma rángatózik, miáltal különbnél különb pofákat vágnak felém, hol gúnyosan, ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház febr. 24-én megkezdte a költségvetési törvényjavaslat tárgyalását. A vitát Hegedűs Sándor előadó nyita meg rövid, de tartalmas beszéddel, melynek elhangzása után Horánszky szólt, magáról a javaslatról nem szólva