Székelyföld, 2004 (8. évfolyam, 1-12. szám)

2004-05-01 / 5. szám

Gagyi József FÖLD ÉS GAZDÁLKODÁS: RÉGI ÉS ÚJ MODELLEK EGY SZÉKELYFÖLDI FALUBAN T­árgyak, elvek, viselkedési modellek származnak át a múltból a jelenbe, határozzák meg az új helyzetekben a viszonyulásokat, az egyéni és közösségi viselkedést. Az idősebbek, akik fiatal koruk­ban belenevelődtek a munkába, részt vettek a tárgyalkotásban, például a kapufaragásban, megélték az eseményeket, ragaszkodnak ahhoz, hogy ezek mintájára, valós tapasztalat alapján, arra építve oldják meg az új helyzeteket is. 1. FÖLDTULAJDON, GAZDÁLKODÁS: ÖRÖKSÉG A CSALÁDOK SZINTJÉN A vizsgált faluban csak egy jelentését ismerik az örökség szónak: az a vagyon, amit az utódok örökölnek. Ennek, ha esetleg gazdasági szempontból nem is - hiszen kis mennyiségű -, de szimbolikusan legfontosabb része a földbirtok, ezen belül is a szántóföld. Itt mindig is „a földnek volt a legnagyobb értéke... legtöbben itt a földre alapoztak...” 2002-es adatok szerint a határ földbirtokai 434 tulajdonos között oszlanak meg.­ Ez ugyanennyi családot jelent. Ezek közül 62 nem lakik a faluban, tehát 372 család nevezhető földtulajdonosnak. A családok száma 609. Nincs földje, nincsenek gazdasági épületei, nem gazdálkodik a 93 cigány család. A fennmaradó 516 családból 144 (28%) nevén nincs birtok, ami nem azt jelenti, hogy ennyi azoknak a száma, akik nem gazdálkodnak. Ugyanis ha a birtokosok listáját a házszámok­kal összevetjük, kiderül, hogy 187 (34%) olyan család van (általában szülők-gyerekek), amelyik egy udvaron lakik egy másik családdal, és feltehetően együtt is gazdálkodik. A 187-ből 64 nevén egyáltalán nincs föld, feltehetően azért, mert a szülők élnek és a gyerekek még nem örököltek. A ténylegesen gazdálkodók száma (földtulajdonosok és az egy udvaron élők) 436, azaz az 516 család 84%-a. A fennmaradó 16% . Adataim a községközpont polgármesteri hivatalában található mezőgazdasági re­giszterből (Registru Agricol) származnak.

Next