Székelyhon, 2020. április (2. évfolyam, 62-81. szám)
2020-04-06 / 65. szám
' ■:; BeJoEepB AZ ELŐADÓMŰVÉSZ EGYENRANGÚ A KÖLTŐVEL beszélgetés Banner Zoltán előadóművésszel Aki láthatta, hallhatta, tudja, Banner Zoltán előadóművész egymaga több emberhez juttatta el a verset, mint a komoly állami támogatással működő színházak. Bodor Pál azt mondta róla, ha a költők évente díjat nyújtanának át a költészet legjobb népszerűsítőinek, minden évben rá szavazott volna. Zoli bácsi, nem kell sietni, van időnk, úgyis önkéntes karanténban vagyunk. Itt van előttem az általad dedikált, Örvendjetek, némaság lovagjai! című köteted, az, amit én valamikor aláhúzogattam, mert minden könyvembe beleírok annak jeléül, hogy használom. Ebben írtad, hogy „a mi tájainkon minden versmondó művész magányos harcot folytatott a versért és a pódiumért”. Na, kérlek szépen, az emberek talán még emlékeznek a váltókezelő munkájára. Régebben, ugye, ha a másik vágányra kellett átmenjenek a vonatok, akkor a váltókezelő átirányította a váltót. Mi ketten váltókezelők vagyunk, én egy öregebbik váltókezelő, aki a két világháború közötti erdélyi előadó-művészet után váltottam, te pedig az utóbbi években. A két világháború közötti erdélyi előadóművészet: Jancsó Adrienne, Tessitori Nóra, György Dénes, Brassai Viktor már egyszer kialakítottak egy versmondó kultuszt. Aztán Tessitori Nóra teljesen a beszédtechnika oktatásának szentelte életét a színiakadémián, Jancsó Adrienne átment Magyarországra, György Dénes bácsi kivonult, Brassai Viktort meg kivégezték. Tehát, amikor én 1964-ben bemutattam a Bartalis János-estemet Életem a versben címmel, akkor újraindítottam az önálló előadóestek műfaját, a pódium művészetét, és ebből egy hatalmas mozgalom nőtt ki. - Egyáltalán: miért kezdtél bele ebbe a vállalkozásba? - 1963-ban megjelentek Bartalis János összegyűjtött versei, és engem rendkívül megihlettek. A kötetet elolvasva rájöttem, hogy az erdélyi magyar líra teljesen egyenrangú a világ bármelyik népének a lírájával, beleértve az anyaországi magyart is. Eldöntöttem, hogy minden évben egy nagy erdélyi költőt pódiumra viszek. - Milyen szempontokat követtél, miből indultál ki, mikor új műsort szerkesztettél? - Az előadóművészi pályám első felében egy-egy költő életművének bemutatását tartottam feladatomnak. 1970-ben a Bartók-műsoromtól kezdve éreztem azt, hogy így soha nem érek a végére, annyi jó költő van, hanem egy-egy eszmét kell kitűzni, és aköré kell anyagot gyűjteni. A legjobb költők legjobb versei örök életűek. Nincs elévülés. Aktualitásuk egyszerűen örökkévaló, mert az örökkévaló emberi témákról szólnak: élet, halál, szerelem. Ezen belül olyan erényekről vagy eszményekről, mint szabadság, igazság, szeretet, barátság. Csak amik ilyesmiről szólnak, és nem szöveget raknak szövegre, csak az a vers vagy költői mű él még száz év múlva is. - Beszélj egy kicsit a vers és a dal viszonyáról! - Ez a mi műfajunk (éppen amiatt, hogy színpadi magányt jelent), feltételezi a többi művészetekhez való érzékenységet, tájékozódást is. A művészeteket mindig összességében figyeltem és értékeltem, mert nincs olyan, hogy valakinek van irodalmi műveltsége és közben azt sem tudja, hogy ki volt Kodály Zoltán. A műveltség annyit jelent, hogy az összes művészetekben van jártasságod. A zenét a mi pódiumművészetünk társművészetének lehet mondani. Maga a vers zene. A nyelvnek a legszebb Zorkóczy Zenóbia tulajdonságai érvényesülnek a versben. Az igazi vers a köznapi beszédnek a művészi formája, és ezen művészi forma egyik alapvető sajátossága a zeneiség. A magyar nyelvnek, ha szépen beszéled, olyan zeneisége van, olyan hangmagasságok és olyan hangszerhatások jelennek meg egy-egy szónak a kimondásában, amilyen egyetlenegy más nyelvben sem található meg. A magyar szó olyan hiteles, olyan igaz. Amikor kimondom az igen, a nem, a kenyér szavakat, ráadásul egy olyan művészi formában, mint amilyen a vers, hát az óriási felelősséggel jár. Hogy azt úgy hallják, mint az imádságot. Ehhez nem kell letérdelni, hanem csak meggyőződéssel, a nyelv törvényeihez hűen kell kimondani. Egy betűt sem nyelni el. A beszédet tanítani kellene. - A könyvedben „a gondolatmenet igazságáról” beszélsz. Mit is jelent ez pontosan? - Akkor nem követhetsz el hamisítást, ha azt a gondolatmenetet, amit a költő elrejtett a versben, te újraértelmezed, újraértékeled a magad személyisége szerint. Csak akkor követsz el hamisítást, ha neked nincs a versről véleményed, és úgy próbálod a költőt kifejezni. Ilyen nincs. Te, az előadóművész egyenrangú vagy a költővel. Azért választod az ő versét, mert abban magadat találod meg. Na, akkor tessék magadat adni. BANNER ZOLTÁN (Szatmárnémeti, 1932) író, művészettörténész, előadóművész. Középiskolai tanulmányait a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban végezte (1951), majd 1955-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi kara Történelem-Filozófia tanszékén szerez bölcsészdiplomát. 1988 óta Magyarországon, Békéscsabán él, itt főmuzeológus a Munkácsy Mihály Múzeumban (1988-1999), illetve a Tessedik Sámuel Főiskola Vizuális-nevelési Tanszékének tanszékvezető tanára (1994-1997). Előadóművészként 1964-től lép fel rendszeresen hazai és külföldi pódiumokon. Tíz önálló irodalmi estet szerkesztett, rendezett, mutatott be, fellépéseinek száma megközelíti az ezret. A Petőfi a hídon című műsorát több mint 150 alkalommal adta elő. Négy előadó estjéről hanglemez készült. AZ ERŐLTETETT MENET ÚTVONALA BORTÓL ABDÁIG Radnóti Miklós nyomában Gyalogos verszarándoklatra vállalkozott tavaly szeptemberben Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi tanár, versmondó. Radnóti Miklós születésének 110. és halálának 75. évfordulója alkalmából elindult azon az úton, amelyen a tragikus sorsú költő és a többi ártatlanul elhurcolt munkaszolgálatos Bortól Abdáig menetelt. A zarándoklaton a Pannon RTV stábja is elkísérte, a 13 részes filmsorozatot a televízió YouTube-csatornáján, valamint a Liget portálon (liget.ro) lehet megtekinteni hétről hétre. Vajdaságon keresztül, Horvátország érintésével a magyarországi Abdáig 42 településen haladt át Tóth Péter Lóránt és a filmes stáb. A 25 napos zarándokúton hétszáz kilométert tett meg gyalog a versvándor, százötven kilométeren pedig, Mohács és Szentkirályszabadja között, mivel ezen a szakaszon a munkaszolgálatosokat is vagonokban szállították, ő is vonatra ült. Mint mesélte, egy gyerekkori élmény köti a Radnóti úthoz: 14 éves volt, amikor a magyartanára, Bődi Szabolcs megmutatta a Bori noteszt, Radnóti utolsó tíz versét, és elmesélte, milyen szörnyű körülmények között utazott az 1944-ben munkaszolgálatra elhurcolt több mint háromezer ember. „Radnóti ezen a szörnyű úton verseket írt, mégpedig gyöngybetűkkel. A versek bekerültek a sírba, ott voltak másfél évig. Annyira megdöbbentett akkor ez a Radnóti-történet, hogy elhatároztam, bejárom ezt az utat, amit ők is megtettek. Tavaly jött el ennek az ideje.” Hozzátette, nem csak fizikailag járta végig a munkaszolgálatosok útját, hanem lélekben is, a Bori notesz verseiből és Kőszegi Ábel Töredék című könyvéből összeállított monodrámával emlékezett a költőre és társaira. Minden településen várták őt magyarok, és mindenhol készültek egy kis műsorral, Radnótira emlékezve. Volt olyan közösség, amelynek tagjai egy rövid útszakaszon is elkísérték a zarándokot. „75 év után ezzel a szörnyűséggel, hogy 3200-an indultak el és 1600 ember ért Abdára, szembe kell nézni. És ezen változtatni nem lehet, de próbáltuk a halottak útját élettel megtölteni. Hatalmas élmény volt ez az út számomra, sok mindent tanultam Radnótitól, alázatosságot, szerénységet, küzdeni tudást, hazaszeretetet.” Útján végigkísérte őt a Pannon RTV csapata, Herczeg Zsolt szerkesztő-rendező, Szalai Adrián és Lukács Attila operatőrök, valamint Csányi Sándor és Vujkovic Róbert sofőrök. A zarándokutat egy 13 részes dokumentumfilm-sorozatban örökítették meg. A sorozat célja, hogy méltó módon emlékezzünk meg Radnótiról és a 75 évvel ezelőtti eseményekről - vallják a film alkotói. Herczeg Zsolt rendező elmondta, a filmnek két főszereplője van: Radnóti Miklós és Tóth Péter Lóránt. Utóbbi egyfajta hidat képez Radnótihoz, a költeményeihez, hogy jobban megértsük ezeket, illetve a költő utolsó néhány hetét. „Hálás vagyok annak a rengeteg embernek, aki ezen az úton részt vett, a televíziósoknak, akik végigjöttek velem, otthagyták a családjukat egy hónapig, és forgattunk egy kordokumentumot, egy mementót a jövő nemzedéknek, hogy ővelük ezek a szörnyűségek ne forduljanak elő” - mutatott rá Tóth Péter Lóránt. A Radnóti nyomában című filmsorozat első részét március közepétől lehet megtekinteni a Pannon RTV YouTube-csatornáján, valamint a Liget portálon, ahol minden héten új résszel jelentkeznek. Péter Beáta oTDCZ •ozco CD CD>'Cou_ A járvány kitörésével az előadóművészek elhallgattak, legalábbis a színpadon. A szó kultúrájának terén legnehezebb helyzetben a versmondók vannak, akik általában szabadúszóként működnek, és most egzisztenciájuk került veszélybe. Abban a reményben közlünk anyagot a két kiváló versmondóról, Banner Zoltánról és Tóth Péter Lórántról, hogy a költészet eme népszerűsítőinek sikerül átvészelniük e nehéz időket. (szerk.) IS MELLÉKLET TÓTH PÉTER LÓRÁNT drámapedagógus, versvándor, korábban testnevelő és történelem szakos tanár volt Kunszentmiklóson. 2010 óta több ezer anyaországi és határon túli magyarnak tolmácsolta József Attila, Radnóti Miklós, Arany János, Kányádi Sándor és Petőfi verseit Kassától Zágrábig, Beregszásztól Újvidékig, Csíkszeredától Budapestig. Többek között Radnóti- és Latinovits Zoltán-díjjal tüntették ki.