Székesfehérvár és Vidéke, 1901. július-december (29. évfolyam, 75-155. szám)

1901-09-07 / 104. szám

és társai rögtön másnap beadták kérvényüket, a kaucziót a szerződés alapján visszakövetelvén. Kérdezem: mi a könnyelmű játék, ha nem az, a­mi a villámvil­ágítás és vasút ügyében tör­tént? Hol vannak azok a bizonyos ellenzéki urak, a­kik hirdetik, hogy ők teljesítik a városi ellenőrzést? Szabad egy polgármesternek egy ilyen komolytalan dologba ab ovo belemenni? Ilyenekre való ideje is van egy polgármesternek, hivataloknak és bizottságoknak? Megint egy játék tört össze a városi gye­rekek kezében, majd gondoskodnak más játékról. Már alkudoznak is: városházára, selyemgyárra, iskolára, mi más egyébre. Ezek is össze fognak törni, mint a többi játék, mint­ ahogy összetörik ennek a városnak az egzisztenc­iája is miha­marább. Emlékezzenek reá urak, hogy annyi tenni­való marad el, halmozódik össze, hogy egy napon komolyan meg kell majd fontolni a kérdést: Székesfehérvár szab. kir. város ne ala­kuljon-e át nagyközséggé. A magyar városok életében volt már példa erre. Pedig az a város nem volt olyan szánalmas, mint Székesfehérvár. A belügyminisztériumban már megindult a vizsgálat: hogyan történhetett a gyanús késleke­dés, a­mely éppen három nappal mulasztotta el a terminust. Kiknek a befolyása működött ott közre és kiknél? A bizottsági tag urak önmagukat nem fog­ják kérdőre vonni, a gáztársulat majd diktálhat olyan feltételeket, a­milyeneket akar. A hatvanöt százalék pótadót még 35 százalékkal emelni le­het, kerek szám száz lesz lassan kint belőle. Az ellenjelölt. A székesfehérvári függet­lenségi párt zászlója kedvéért mindenképpen jelöltet akar állítani gr. Zichy Jenővel szemben, noha győzelemre kilátása semmi esetre sincs. Mégis, hogy az abszolúte szavazat­hiánynak ki ne tegyék magukat, értesülésünk szerint, a párt már elejtette Kalocsay Alán felléptetését és dr. Saára Gyula személyével gondol tisztességes bukást elérni. Errre vall Saára dr.-nak a leg­utóbbi városi közgyűlésen az iparosok érde­kében kifejtett működése is, ilyen módon akarván a Zichy Jenő gróf mellett természetsze­— Hát követni akarod? — Követni. — És ilyen nyomorultan akarsz elmúlni, mint én? ... . — Nem rettegek még ettől sem, mert sze­retek. Nem tudok mást tenni. — A haldokló mégegyszer gyermekére nézett. Nem a határozatlan, nem az elhagyott, hanem az állhatatos, a szilárd akaratú szerelmes Irma állott előtte. Nem kell ennek a jövőjét félteni. Rátette a két kezét siró leánya fejére. — Hát legyen úgy, a hogy szived akarja__ Isten áldása veled .... majd imádkozni fogok érted odafönt .... Az áldó kezek ráfagytak a kis leány fejére. A szerencsétlen asszony meghalt. * Elemér megérkezett, de már csak a ravatalon látta azt a fehér, szép szobrot, a­ki soha se akarta megáldani szerelmét. Hanem azóta már nem hagyta el Irmát,aki véghetetlen fájdalmában véghetetlen vigaszt tudott találni szerelmében. És Irma nagyon boldog lett azzal, akiért haldokló anyjával olyan nagy küzdelmet vívott. K. L. SZEKESFEHÉRVAR ÉS VIDÉKÉ­­ rűleg örömmel csoportosuló iparosokat a maga részére megnyerni. A­mennyiben a biztos bukás czélja lehet valamely pártnak, értjük eljárásukat, már csak azért is, mert tudvalevő, hogy a függetlenségi párt az utóbbi időben megoszlott, a szivárvány színénél többféle árnyalatú al­pár­­tokra verődvén. Vannak tiszta függetlenségiek ,­­kevésbbé tiszta függetlenségiek , Ugrón pártiak és néppárti függetlenségiek, köztük árkon belőli és árkon kívüli hegymesterek. — A bodajki mandátum. A bodajki ke­rület képviselői mandátumáért előreláthatólag kemény küzdelem les­z. A függetlenségi Kovács Endre moori ügyvéden­ és a néppárti Szentiványi plébánoson kívül immár a szabadelvű párt is állított jelöltet, még­pedig miután dr. Karsai Sándor a jelöltetésről lemondott, Baross Károly a szabadelvű párt végleges jelöltje. Baross neve az ország gazdaközönsége előtt jól ismeretes. Úgyis mint az Országos Magyar Gazdasági Egyesület egyik vezető embere, de mint szak­iró is előkelő nevet vívott ki magának. Rendkívül agilis ember, aki ha valamihez hozzá kezd, azt győzelemre viszi. Tegnap már a kerületbe ér­kezett s a szabadelvű párt odavaló embereivel értekezett. Baross szabadelvű-agrárius programmal lép fel s programmbeszédjét az eddigi meg­­­állapodások szerint e hó 15-én tartja meg. Az iparos és kereskedői osztály ön­tudatra ébredése. Az országban szerte meg­indult választási mozgalomból már eddig is ör­vendetes jelként tűnik elő, hogy a választó­kerü­letek abba­hagyják az u. n. országos jelöltek fogdozását és olyan férfiakat jelölnek, a­kik dol­gozni akarnak és tudnak. Remény van reá, hogy úgy a földmivelés terén, mint az iparos és ke­reskedelmi ügyekben a jövő parlamenti viták alatt szakemberek fogják meghozni a megfelelő törvé­nyeket. Győr szab. kir. város közönsége is el­tért eddigi politikájától és Szávay Gyulát a győri kereskedelmi és iparkamra érdemes titká­rát s a vidéki zsurnalisztika e kiváló tagját egy­hangúan jelölte. Szávayt mint poétát ismerte az ország, azután évekkel ezelőtt elment Győrbe s hosszú és kiválóan hasznos munkásságával ér­demelte ki annak a városnak bizalmát, a mely most megbízottjául óhajtja küldeni a parlamentbe. A magyar ipar és ke­reskedelem jeles harczost nyer személyében. HÍREK. — László főherczeg emléke. Tegnap volt hat éve annak a szomorú eseménynek, hogy László főherczeg, József főherczeg ifjabbik fia, kit az egész magyar nemzet rajongó szeretettel vett körül, az álgyai erdőben kapott sebében élte virágában elhalt. A szomorú évforduló alkalmá­ból, a budai várbeli Szent­ István templomban gyászmisét tartottak, a­hol nagyszámú résztvevő közönségen kívül testületileg jelentek meg József főherczeg udvarának tisztviselői. — Személyi hirek. Plossek Ferencz kir. tanácsos, pénzügyigazgató szabadságáról vissza­érkezett és a hatóság vezetését átvette. — A föld­művelésügyi miniszter Bognár József törvényha­tósági főállatorvost Szerbiába tanulmányútra kül­dötte. Hivatalában Takács Miksa járási állatorvos helyettesíti. — Pölhössy Isván vaáli kir. j birósági telekkönyvvezető harmincznégy évi szolgálat után nyugalomba vonult. — Kinevezés. A miniszterelnök dr. gróf Klebersberg Kunó miniszteri fogalmazói czímmel és jelleggel felruházott segédfogalmazót valósá­gos miniszteri fogalmazóvá nevezte ki. — Sakkmesterek Székesfehérvárott. Érdekes vendégei érkeznek e hó 8-án a Szé­kesfehérvári sakkozó társaságinak. Maróczy Géza és dr. Nola híres sakkmesterek bejelen­tették, hogy mint a társaság vendégei vasárnap rövid tartózkodásra városunkba érkeznek és dél­után a társaság helyiségében játszanak. A rész­letes programm a társaságnak az Otthoni ká­véházban levő helyiségében van kifüggesztve. — Esküvő. Díszes esküvő volt ma dél­előtt fél 12 órakor a Szt-István székesegyházban. Borne­miri lovag Kurélec Ottmár cs. és kir. fő­hadnagy a 44-ik gyalogezredben vezette oltárhoz Say Theklát, özv. Say Rudolfné leányát. A polgári esküvő 3. 11 órakor volt s az anyakönyv­vezetői tisztet dr. Kerekes Lajos, az egyházi kötést pedig Károly János püspöki helynök végezte. Násznagyok voltak: a menyasszony részé­ről Say Viktor cs. és kir. altábornagy, a vőlegény részéről Vértessy József. A nyoszolyó párok: Palánszky Ilonka — Say Gézácska, Gánóczy Elvira — Say Móricz, Vértessy Matild — Say Viktor hadnagy. A menetben résztvettek özv. Say Ru­dolfné és Karelec Edéné alezredesné öröm anyák, Vértessy Józsefné, dr. Palánszky Miklósné, Makk­­falvay Géza orsz. képviselő, dr. Palánszky Miklós, Vértessy Géza és Kovács Á. Sándor. Az egyházi szertartás után — a­melyen a város­­ közönsége igen nagy számban jelent meg — a Vörösmarty kör helyiségében húsz terítékű családi ebéd volt. Feltűnést keltettek az esküvőn jelen volt hölgyek toilettesei, a­melyek közül itt adjuk a következők leírását: A menyasszony Say Thekla fehér duchesse ruhában hosszú uszálylyal. Özv. Say Rudolfné fekete moiree, jete diszszel. Fe­kete jete kalap rózsákkal. Karelec Edéné fekete satani mervellieux ruha. Vértessy Józsefné gyöngy­szin szürke selyem, fehér selyem hímzéssel. Dr. Palánszky Miklósné sárga selyem ruha, sárga crepe és fekete jette dísszel, fekete csipke áthúzással. Gánóczy Elvira fehér és rózsaszín csikós selyem ruha, fehér kalap rózsákkal. Vértessy Matild rózsaszín­ fehér csikós duchesse, fe­hér csipkével, rózsaszín crepe kalap rózsákkal. Palánszky Ilonka rózsaszín selyem, virágdísszel. Az új pár esküvő után a férj állomás he­lyére Stolac­ba utazik. — A szaári jegyzőség. A szaári jegyzői állásra erős korteskedés folyik. Eddig Babay Jenő dobozi jegyző és szaári helyettes jegyző, Tillmann László felcsuthi, Reichenbach György ettyeki és Hollósi Mihály bicskei s. jegyzők pályáztak. — Közrendészeti mizériák. Mi voltunk azok, a­kik részletesen kifejtettük, hogy a rend­őrségtől mai létszáma mellett a város tisztessé­ges közbiztonsági és közrendészeti szervezetét nem lehet kívánni s hogy a rendőrségnek a közigazgatási szolgálat alól való fölmentése és létszámának szaporítása egyik legelsőbb szüksége a városnak. Ez a körülmény azonban még nem ad salvus conductust a rendőrségnek arra, hogy tétle­nül nézze azokat a botrányos jeleneteket, a­melyek nap-napután a város főbb pontjain a kora esteli órákban lejátszódnak. A rendőröknek bizonyos meghatározott órában való kettős sétáját meg kellene szüntetni s kívánatos volna, hogy — fegyverrel kellően ellátva — egyenként össze-vissza cirkál­janak a városba, hogy a csavargó nőket össze­foghassák. Ehhez ugyan valami nagy nyo­mozás és őrjárat nem szükséges. Tegnap este megint Boross Sándor pékmester, ipartestületi alelnök, Sütő­ utczai lakása előtt egy Varga Róza nevű csavargó nő okozott utczai botrányt s ittas állapotában a pékmester házának ablakait is beverte. A közönség közül néhányan beavatkoztak a dologba, ebből még nagyobb botrány lett, a csavargónő és a publikum össze­ .

Next