Székesfehérvár és Vidéke, 1905. július-december (33. évfolyam, 78-154. szám)
1905-07-22 / 86. szám
1905. július 22. SZEKESFEHÉRVÁR ÉS VIDÉKÉ. (86 sz.) lakozom, de azért minden levelében okos tanácsot ad, hogy ebben a sakkjátszmában, amely a fürdőhely sakktábláján élő figurák részvételével folyik, a magam személyét illetőleg, mikor minő húzást tegyek, hogy a játszmában legalább jó pozícióm legyen. Igen udvariasan, engem a sakktábla egyik királynőjének mond. Megszoktam ugyan tőle a gyöngédséget, de ilyen távolságból mégis bizonyos bántó gyanú vert fészket a szívembe. A szalmaözvegység ugyanaz a férjnek, ami az unalom az asszonyoknak. S ki tudja, várjon ezzel az udvariassággal az uram nem szememet akarja-e bekötni ? Leveleiben különösen a pesti zsenilitől óv nagyon. Nem szereti a nők barátját. Valamennyit a családi boldogság élősdijének tartja. A boldogság terített asztalának morzsalékából élnek. Mohóak és falánk étvágyunk valamennyien s az éhség lopásra sarkal. Egy óvatlan pillanatban kész a pecsenyét is lelopni és felfalni a terített asztalról. Nagyon okos ember az uram! Egy alkalommal a pesti zseniri is le akarta lopni a pecsenyét az asztalról, de a körmére koppintottam. Azóta megjuhászodott. Lehet, hogy csak újabb alkalomra vár. De én résen vagyok. Üdvözlöm az ismerősöket, híve !Ja. HÍREK. Sorakozzunk. Székesfehérvár, július 22. A fejérvármegyei és Székesfehérvár városi tuberculosis elleni védőegyesület létesítését előkészítő bizottságának határozata szerint a taggyűjtő ívek már legközelebb szétküldetnek, hogy a társadalmi után megindult mozgalom alapján az egyesület alakuló gyűlésén mennél nagyobb legyen a száma azoknak, kik csekély áldozattal ékszerekre. A legdrágább öltözék az udvari fogadtatásoknál szükséges »courrobe«, minden yankee-leány ábrándjainak netovábbja. Sokan csak azért lesznek európai mágnás nejévé, hogy az udvarnál megjelenhessenek. Nos, egy ilyen »courrobe«-ot 20.000 koronán alul el se tudnak képzelni, mert hát feltűnést kell általuk kelteni. Hiszen Vanderbilt Consuelo, mikor a Marlborough herceg neje lett, 25.000 font — tehát kerek félmillió márka — értékű udvari öltözéket készíttetett. Nagyon drága a téli, prémes fölszerelés is. Aki egy kicsit tart magára, csak ama nagyhírű párisi háznál dolgoztat, amelynek vevői közé orosz nagyhercegnők is tartoznak. Magától értetődik, hogy nem szabad a prémes ruhadarabot készen vásárolni, hanem az egyes szőrmerészeket, a szépségük és jóságuk szerint, személyesen kell összeállítani. De azért 30.000 koronából ki lehet állítani a szükséges szőrmeneműt. A bábiruha ára átlag 1600 korona s minden előkelő amerikai nőnek 30 ilyen öltözékre van szüksége és ezen kivül egy hermelinnel bélelt báli köpenyre, melynek ára 20.000 korona, egy ily nemes intézmény létesítéséhez segédkezet nyújtanak. A kezdet meg van s a kezdetből következi tetve, a jövője is biztosítva annak az egyesület- nek, amely isteni parancsolatnak, az igazi felebaráti szeretetnek fog szolgálni. Nem vásári lármával indult meg, hanem abban a biztos tudatban jött létre, hogy a kik mindig és mindenben a nemesnek és igaz jónak pártfogói és előmozdítói, akik fáradságot nem ismernek, ha szivük sugallatát követve szenvedő embertársaikon segíteni kell, azok lesznek azok, akik megteremtik és fenntartják a városunkra és megyénkre kiterjedő tuberculosis elleni védőegyesületet. A szeretet melegágyához , a női szivekhez fordulok először, mert azok mindegyikében megvan az izgalom és szeretet, e két érzelem, mely már oly sok szép és jó létesítéséhez vezetett. Az ő buzgalmukra és akaraterejükre van szükségünk, hogy felszáríthassuk a gyermekek egészségéért aggódó anyáknak könnyeit, segíthessünk a megbetegedett hitvestárson s óva figyelmeztethessük a fejlődő gyermeket egészségének ápolására. Az a buzgalom, melylyel mindannyian egy idegen, de hasonló irányú intézmény létesítésében részt vettek, remény sem engedi, hogy célunkat elérjük annál könnyebben, mert most alkalom nyílik arra, hogy itthon, önmagunknak alakítsuk meg azt az egyesületet, mely egyeseknek megnyugvást, mindannyiunknak pedig dicsőséget hoz. A férfi akaraterő szilárdságába vetett bizodalmunk pedig csak erősíti reményünket, hogy mindannyiunk közreműködésével sikerül a magunk erejéből, kéz kezet fogva, védőegyesületünket létrehozhatni. ____ Dr. K. L. Kivándorlás—bevándorlás. Kertészkedjünk! A magyar konzervatív nemzet. Megható módon ragaszkodik ősi szokásaihoz, erkölcsében, életmódjában, ruházkodásban és munkájában. Ha nyomot hagy is rajta az idők járása, sajnos!s az inkább hátrányára válik. Törekednünk kellene A kalapok egységes árát nehéz meghatározni, de ha eszünkbe jut, hogy Miss Joelet, a mikor Roxburghe hercegné lett belőle, 80 kalapot kapott a kelengyéjéhez s igy ez is olyan toalette-cikk, amit nem szabad számításon kívül hagyni, mindenesetre legalább 4000 koronát kell erre is az évi költségvetésben fölvenni. A legrejtettebb öltözékdarab, melyet a nő éjjel is nappal is visel, a csipkék miatt 400 koronába kerül; ennélfogva senki se fogja sokalni, ha a fehérnemű évi számláját 14.000 koronára taksáljuk. Az amerikai nő ellenben cipőre és harisnyára nem költ többet 5000 koronánál. Éppen így aránylag szerény igényű a zsebkendőt, keztyűt és fátyolt illetőleg, amire mintegy 6000 korona kell neki évenkint. Ezek csak egyes próbák, de már ezekből is kitűnik, hogy a milliárdosleánynak legkevesebb 160.000 koronára van szüksége, hogy némileg tisztességesen öltözködhessék. Mi marad ezenfelül a szegény férjnek? tehát arra, hogy a néplélek a maga java irányában is haladjon egy-egy lépést. Csak egyet kell kiragadnunk a népjólét problémái közül. íme: a kertészkedés. A magyar ember nehezen tudja magát erre szánni. Szeged, Makó, Nagykőrös ugyan kiválóan igazolják a magyar ember kertészkedő képességét és csak rikítóbbá teszik azt az elmaradást, melyben ez a fontos mezőgazdasági ágazat a nemzeti vagyonosodásnak, sőt a jólétnek mérhetetlen kárára ma még sínylődik. Egész vidékek vannak, melyek a saját zöldségszükségletöket sem elégítik ki. S mialatt a mi népünk kereset hiányában kivándorol, a várnavidéki bolgárok mind nagyobb karavánokban lepik el nagy városaink környékét és mesés szorgalmukkal nélkülözhetetlenekké teszik magukat a közélelmezés munkájában. E fontos kérdésben egy szegedi szaklap fölemeli illetékes szavát, melyet érdemesnek tartunk alábbiakban nálunk is hallhatóvá tenni: Nincs olyan esztendő, hogy több százezer magyar család itt ne hagyja hazáját; óceánjáró hajóra bízzák magukat és az viszi őket sok száz mértföldre a szülötte földjüktől. Arról is számot adhatunk, hogy azok a szegény családok, akik hazájukat kénytelenek elhagyni, már nemcsak a nemzetiségi vidékekről kerülnek ki. Hatalmas áramlat indult meg a magyar alföldről az újvilág felé. Egyszerre több száz család összefog és bár könnyes szemmel, de búcsút mond szülőföldjének. A munkanélküliség szülte nyomorúság kezébe adja a vándorbotot, amely odakünn talán koldusbottá változik a szegény magyar munkás kérges markában. Mit kell ezzel szemben tapasztalnunk?? Egy kora tavaszi éjszaka — az idén — több száz főből álló bolgár család érkezett. Valamenynyien Bulgáriából jöttek, hanem a vezetőjük beosztotta őket, hogy ki merre menjen. A dolgos, munkabíró bolgár kertészek jól megművelt bérelt kis területeiken zöldségfélét termesztenek. Oly praktikus üzleti szellem lakozik bennük, hogy néhány év alatt megszedik magukat s meggazdagodva mennek vissza hazájukba. Ha viszont elgondoljuk, hogy az erőskoru, munkabíró és dolgozni szerető magyar munkások, kisgazdák sorra kénytelenek elhagyni hazájukat, lehetetlen, hogy össze ne szoruljon szívünk. A jó magyar termőföldön nem tudnak megmaradni azok, akiknek ősapái e haza megtartásáért küzdöttek, akik maguk is itt születtek, hanem kénytelenek az Isten áldását magába rejtő buja termőföldet, — bár lassan kint — de átengedni idegen országok polgárainak, akik a rajta szerzett pénzt nem hagyják Magyarországon, hanem évenkint visszaküldik régi hazájukba, amelyet még a távolból is ilyen módon gyarapítanak. A bolgár kertészeknek zsugoriságig menő takarékossága ismeretes. Oly igénytelen emberek ezek, hogy a más nemzetbeli dohányra elkölt annyit, mint amennyit a bolgár kenyérre, így természetesen nem csoda, ha megszedik magukat és a koldussorban ide került emberek gazdagon térnek vissza ősi fészkükbe. Ha csak azt az összeget fektetnék alapul idehaza a mi magyarjaink, melyet a kivándorlás útiköltségeire összekaparitottak és jóakarattal, különösen bolgár módra űznék a konyhakertészetet, bizonyára a bolgár nép nem merészelne hazánkba tolakodni, ha azt látná, hogy a magyar nép maga is elég élelmes arra, hogy saját rögeit bőséges jövedelmi forrássá műveli, tehát nincs neki itt mit keresnie. Sajnos azonban, eltekintve a főváros környékétől, ahol nagy területeken magyar kertészek látják el Budapest fogyasztó közönségét minden kigondolható zöldségfélével, az ország többi nagy 3 Dús választék! tw Legolcsóbb bevásárlási Ms!wr Pontos kiszolgálás! Bútor, varróté, kerékpár és gazdasági gépekben Hoffmann Testvéreknél Székesfehérvár, Előnyös részletfizetések ! 131) Gépalkatrészek kaphatók!