Szikra, 1949 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1949-01-07 / 1. szám

3 hóm VILÁGPOLITIKA PÁRIZS A francia kormány a spanyol szabadságharc legendás hírű hősé­nek, Laster tábornoknak letartóz­tatása után tovább folytatja ki­hívó magatartását a Párizsban élő külföldiekkel szemben. Betiltotta a Franciaországi Demokratikus Magyarok Szövetségét, mely a Franciaországi Magyar Független­ségi Frontból alakult és amely a nácik ellen vívott harcban szüle­tett A francia kormány elfelejti, hogy abban, a küzdelemben váll­­váll mellett harcoltak franciák, magyarok, spanyolok. BÉCS Mint a moszkvai rádió jelen­tette, Bécsben letartóztattak egy amerikai ezredest,­ aki a ma­gyarországi amerikai misszió ke­retében volt 1845-től légügyi at­tasé. Az amerikai ezredest kö­zönséges bűncselekményekkel vá­dolják: lopással, sikkasztással. Mint a moszkvai rádió hangoz­tatta, az ügy méreteire jellemző, hogy bécsi új­ságírókörökben a tárgyalás hosszát 40—45 napban jelölik meg. Az amerikai ezredes katonai törvényszék elé kerül. A SZOVJETUNIÓ és a népi demokráciák országai boldog bizalommal, örömmel fo­gadták az 1949-es esztendőt. A Szovjetúnióban ez az év az új, négy év alatt megvalósuló, háború utáni ötéves terv utolsó eszten­deje. Nálunk, Magyarországon a hároméves terv utolsó esztendeje. A Szovjetúnióban és a népi de­mokratikus országokban nem fe­nyeget munkanélküliség, infláció, nyomor, gazdasági zűrzavar. Bé­kés, építő munkánkkal a szocializ­must építjük! KÍNA A Kínai Kommunista Párt újév napján kiáltvánnyal fordult a kí­nai­ néphez, melyben megállapí­totta: a felszabadító harc a nép végső győzelméig folyik, a kínai nép meghiúsítja a reakciós nan­­kingi kormány politikai mesterke­déseit. A kínai nép többé nem hagyja becsapni, rászedni magát, nem köt megegyezést a reakció­val, harcol, míg megsemmisíti el­lenségét. A Kommunista Párt kiáltványa kitűzi a kínai nép elé az 1949-es esztendő feladatait a felszabadító harc, az ipari és mezőgazdasági termelés fokozása terén. A Kínai KP kiáltványa hangoztatja, 1949-ben megalakul a kínai nép demokratikus köztársa­sága és koalíciós kormánya, a de­mokrácia erőinek részvételével. Az Új Kína rádióállomás bejelentette: Szabad Kína elutasítja Csang-Kai- Sek békefeltételeit, mert annak is, mint a többi politikai mesterke­désnek a célja a reakció pusztu­lásra ítélt erőinek átmentése. A kínai frontról érkező jelentések közlik, hogy Nanking előtt ezer kilométeres fronton a néphadsereg egymillió katonája zárkózik fel. Nankingban fokozódik a rémület... INDONÉZIA A holland támadás tovább fo­lyik. De­ Groot elvtárs, a Hol­land Kommunista Párt főtitkára a parlamentben leleplezte az im­perialista rablóhadjárat igazi cél­ját és következményeit. Hangoz­tatta: Hollandia népére hatalmas nyomor vár a hadjárat következ­tében, mert a költségvetés óriási többsége katonai kiadásokra megy el, a hasznot pedig a nagytőkések zsebelik be. Hollandia népe nem akar harcolni az indonéz nép el­len. Ezt bizonyítja a holland vá­rosokban újra és újra kitörő ha­talmas tömegtüntetések sorozata. Vasárnap egy sereg holland repülő tért vissza Amsterdamba, mert az ázsiai országok megtagadták a holland repülőktől a leszállásig en­gedélyt, a gépek pedig nem bírják a 14.000 kilométeres utat. Repülőgép a béke szolgálatában Mindenki emlékszik még a No­bile kapitány által vezetett észak­­sarki expedícióra. A Szovjetúnió célkitűzéseivel szöges ellentétben álló fasizmus küldte ki a laikus, tudás nélküli Nobile századost lég­hajóval az Északi Sarkra és ami­kor az expedíciót katasztrófa érte, a Szovjetúnió azonnal jégtörőhajót és repülőgépeket küldött­­a fasiszta sarkkutatók megmentésére, nem törődve azzal, hogy ezek politikai szempontból ellenfelei. Most sem a háborús készülődés szolgálatában állanak a Szovjet­únió repülőgépei, hanem az em­beriség békés céljait szolgálják. A Szovjetuniónak, de Amerikának is, sok olyan területe van, amely vasút és megfelelő utak hiányá­ban más szállítóeszközzel nem kö­zelíthető meg, csak repülőgéppel. A Szovjetunió szibériai részén a tundrákon élő embereket még élelmiszerrel is csak repülőúton lehet ellátni, viszont az itt kiter­melt prémeket repülőgépek szál­lítják a városokba és az ipartele­pekre. Különös elgondolni azt, hogy az északszibériai törzsek, amelyek csak a legprimitívebb járműveket — a kutyafogatot és a lovasszeke­ret — ismerik, a repülőgéppel, te­hát a legfejlettebb szállítóeszköz­zel és járművel, már közeli isme­retséget kötöttek. De nemcsak élelmiszerellá­tást és prémkereskedelmet közve­títenek a repülőgépek. Perzsia­ Saipan-szigetén próbálták ki az amerikaiak a sziget megszállása­kor, majd Pennsylvániában egy nagyterületű őserdő felett. A szer­nek mindössze egy hátránya van és pedig az, hogy nemcsak a kár­tékony rovarok, hanem valamen­­­nyi rovar kipusztult a beszórt te­rületen. Egyedül a szöcske az a rovar, amely — eddigi tapaszta­latok­ szerint — kibírja a DDT-t. A rovarirtásra tehát feltétlenül alkalmas a repülőgép amelynek azonban a békegazdálk­o­dás során egyéb alkalmazási lehetőségei is vannak. Ilyen például a rizsföldek trágyázása. Miután a rizsföldeket a rizs elültetése után kell trá­gyázni, rendkívül nehéz a munka, ha az ültetvények között kell jár­kálni. Repülőgépekről szórják le tehát a műtrágyát, ami nem tesz az ültetvényekben kárt Érdekes szerepe van a repülő­gépeknek a fakitermelésnél. A ma­gas hegyekből a szálfákat a vilá­gon mindenütt folyókon szállítják az ipartelepekre, azonban az úsz­tatott szálfák gyakran megakad­nak, egymásra torlódnak, torlaszo­kat alkotnak és ilyenkor rendkívül nehéz és életveszedelemmel járó feladat széjjelszedni őket. Régeb­ben a faúsztatásokra a folyó part­ján sétáló őrök vigyáztak, ma egy repülőgép cirkál a folyó felett és jelzi azonnal, ha valahol egy tor­lasz keletkezik. Ha a torlasz em­beri erővel széjjelbonthatatlan, egy kisméretű bomba ledobása feltétlenül azonnal eredményes. Ugyancsak a Szovjetúnió hasz­nálja fel a repülőgépet erdőtüzek megakadályozására. A végtelen erdőségekben a nyári napsütés következtében igen sokszor kelet­kezik erdőtűz. Miután ezek az er­dőségeik­ gyakran messze vannak a lakott helyektől, senki nem sze­rez tudomást a tűzvészről, amely akadálytalanul óriási területeket tud elpusztítani, úgyhogy igen nagy veszteséget okoz az állam­­gazdaságnak. Nyáron a Szovjet­únióban most már repülőgépjára­tok figyelik az őserdőket és ha megállapítják a tüzet, különböző vegyiszerek ledobásával igyekez­nek azt lokalizálni. Ha így nem sikerül, akkor repülőgépen szállí­tanak a tűz fészkéhez tűzoltócsa­patokat, sőt oltóanyagot is. A szov­jet módszer az erdőtüzek ellen való védekezésben annyira bevált, hogy az Egyesült Államok is fel­használják már. A repülőgép békés felhasználása ezek szerint igen sok alkalommal célszerű és hasznos, de még sokkal hasznosabb és értékesebb lesz, ha megoldják a tudósok és a mecha­nikusok a sztratoszférarepülés problémáját. Sok olyan tünemény magyarázatát fogja megtalálni a tudomány a sztratoszférarepülés következtében, amely tünemény a termelésre, a gazdálkodásra és az emberi egészségre lényeges befo­lyást gyakorol. Nem azzal kellene tehát törőd­niük a repüléstechnika fejlődésén dolgozó szakembereknek, hogy melyik tud több bombaterhet ma­gával vinni, hanem azzal, melyik tud jobban használni az emberi­ségnek. De a technikusokat és a tudósokat Amerikában és Angliá­ban a kapitalisták fizetik, az im­perialisták irányítják és így ért­hető, ha a háborús uszítás szolgá­latában állnak. Vajda Pál­­. Irak, a Szovjetúnió és Amerika számos területén vissza-visszatérő veszedelem a sáskajárás, másutt viszont a gyapotféreg és a gabona­zsizsik terjed el időnként oly mér­tékben, hogy veszélyezteti a ter­mést. Ezekkel a veszedelmekkel szemben is a repülőgépet kell igénybe venniök a hatóságoknak, ha eredményesen akarnak harcolni a rovarok ellen. Van ugyanis egy rovarirtószer, amelynek közkeletű jele DDT és amely repülőgép fel­használásával teljesen hatásos­ A DDT, vagyis tudományos nevén dichlor - diphenyl - trichloroethen, nem új szer. 1874-ben készítette először egy Zeidler nevű német vegyész. A szert 1930-ban eg­y svájci gyár kezdte először moly­irtóként kipróbálni és komoly eredményt ért el vele. Svájcból kapták a szert az amerikai kuta­tók, akik csakhamar megállapítot­ták, hogy a DDT a leghatékonyabb rovarirtószer. A szer alkalmazása igen egyszerű. Alacsonyan szálló repülőgépekről kell leszórni a ve­szélyeztetett területre a DDT-t, amely színtelen, szagtalan kristá­lyos anyag és amely a beszórt te­rületen az összes rovarokat el­pusztítja. Ezt a szert először Érdemes csütörtökön meghallgatni! Budapest I-en 1710 órakor „Á­r­u­l­ó­k“ Mesterházi L­ajos rádiódrámája. Rendező: Körmöczi László dr. Budapest i-en 22.35 órakor »A Sztálini alkotmány'* A Szabad Népek Hazája című sorozat ünnepi műsora. Új, jobb normákkal előre! Január elseje az idén nemcsak az újév kezdetét jelenti, ennél többet, a hároméves terv megvaló­sításának befejező esztendejét. A tervgazdálkodás hatalmas fölényét, a kapitalizmus rendszertelen, vál­ságból válságba való bukdácsolá­sával szemben, termelésünk, élet­­színvonalunk emelkedése már ed­dig is bebizonyította. Az eredmé­nyek azonban nem jelentenek megállást. Sőt további sikeres fel­adatok megoldására serkentenek bennünket­ Az 1938-as életszínvo­nal elérése, illetve elhagyása csak kiinduló­pont és nem végcél A 3 éves és az 5 éves terv a szocia­lizmus alapjainak lerakását jelen­tik. A szocialista társadalom pedig nem 1938-as életszínvonalat jelent. Sztálin elvtárs mondotta 1935 no­vember 17-én a Sztahanovisták első értekezletén: „Némelyek azt hiszik, hogy a szocializmust meg lehet szilárdítani azzal, hogy az emberek bizonyos anyagi egyenlő­ségét hozzuk létre a szegényes élet alapján. Ez helytelen. Ez a szocia­lizmus kispolgári elképzelése. A valóságban a szocializmus csak a munka magas, a kapitalizmusé­nál példát mutattak és elöljártak alapján győzhet, a termékek és mindenféle szükségleti cikkek bő­ségének alapján, a társadalom ösz­­szes tagjai jómódú és kulturált életének alapján“. A hazánkban végbement hatal­mas politikai és gazdasági válto­zások, a munkásosztály vezető sze­repének biztosítása a Magyar Dol­gozók Pártja, élén Rákosi Mátyás elvtárssal, a további politikai és gazdasági fejlődést biztosítják. Vizsgáljuk meg, hogy mi az ifjú­munkások feladata a jelen szakasz­ban, a termelési fronton. A brigádmozgalom kialakulásá­nál példát mutattak és elől jártak az ifjúmunkások- Brigádjaink ter­melési eredményei komoly megbe­csülést szereztek a brigádtagok­nak és az egész SzIT mozgalom­nak. Új feladat előtt állunk­ To­vábbi fejlődésünk, izmosodásunk egyik döntő előfeltétele, a régi, el­avult normák, a laza normák meg­döntése. A Ganz Hajógyár, a MA­VAUT és még jónéhány üzem fiataljai már hetekkel ezelőtt öntu­datosan és öntevékenyen javították ki a hibás normákat önkéntes idő­felajánlásokkal. Kövessétek példá­jukat! Minden üzemben az ifjú­munkások vizsgálják meg saját munkaterületük normáját és ha azt elavultnak, lazának tartják, kez­deményezzék az új, tudományos normák bevezetését. Bizonyára nem egy helyen szembe fogtok ke­rülni az elmaradottsággal és sok­helyen a tudatos reakcióval. Hatá­rozott fellépéssel és felvilágosító munkával magyarázzátok meg iga­zatokat. A mi példaképünk a le­nini-sztálini Komszomol. Az a Komszomol, mely a Szovjet Hazá­nak az Ifjú Gárdát adta a Nagy Honvédő Háborúban. Mi is harc­ban állunk, gazdasági vonalon, a termelési harcban. A küzdelem si­keres megvívásához az ifjúmunká­sok nagy táborának segítségére van szükség. Az új, tudományos normákat több helyen bevezették és ezeket máris 115—120 százalékra teljesí­tették nem egy üzemben, pl. a váci Hamerli Bőrgyárban, a W. M. több osztályán stb. Nem igaz tehát a reakció állítása, hogy az új nor­mák több erőkifejtést igényelnek és nem teljesíthetők. Rákosi elv­társ mondotta november 27-én a Központi Vezetőségi ülésen: „Min­­den újítással, minden új gép beál­lításával, vagy az új gyártási rend­szer kidolgozásával együtt fejlődik a norma is“­ Az ifjúmunkások kö­zött szép számmal vannak újítók. Iparunk fejlődése egyre több új gép beállítását is jelenti. A fejlő­dést megállítani tehát a régi nor­mákkal nem lehet. Az ifjúmunkások példamutató kezdeményezése a brigádmozgalom beindításánál, következetes és szí­vós harcunk a® egyházi reakció el­len bebizonyították, hogy a mun­kásifjúság mindenkor vállalta a rá váró feladatokat. Az új normák, a több, jobb és olcsóbb termelésért, egyszóval életszínvonalunk további emeléséért folytatott harcunkban ismét mutassatok példát. Ezt a har­cot össze kell kötni az egyéni kez­deményezéssel és az egyéni meg­győzéssel. Lenin elvtárs mondotta 1920 ok­tóber 2-án a Kommunista Ifjúsági Szövetség III- Kongresszusán: „önök előtt az egész ország gazda­sági újjáélesztésének feladata áll: a mezőgazdaság és az ipar újjászer­vezése, helyreállítása korszerű tech­nikai alapon, mely a modern tudo­mányon, a technikán, a villamos­ságon nyugszik“. Hasonlóak a mi feladataink is. A szovjet ifjúság derekasan vette ki részét a mun­kából. Nem volnánk méltók ennek a hős ifjúságnak a barátságára, ha nem követnénk el mindent a cél elérése érdekében-Ritter Imre Lenin magyarul Xt­eres csatákban, eszmei küzdel­­® mekben, forradalmakban fej­lődött tovább Marx és Engels for­radalmi elmélete. És e harcok élén ott állt Lenin legendás alakja. Tö­retlen hittel készítette elő a Nagy Októberi Forradalmat és azt végig is harcolta a toll, a szó, a politikai munka kemény és kíméletlen fegy­vereivel m­unkája nem bizonyult hiába­­­ valónak, hisz nyomában meg­született minden ország munkás­­osztályának támasza, a szocializ­mus országa, a nagy Szovjetúnió! Lenin művei azonban nemcsak keletkezésük idején jelentettek fegyvert a forradalmi proletariátus számára, hanem ma is. Lenin ta­nításai az imperializmusról, az ál­lamról, a Pártról, a stratégia és taktika kérdéseiről, a parasztkér­désről — ma is aktuálisak és ná­lunk is aktuálisak. Ha Lenin mun­káit olvassuk, amelyekben az 1900-as évek Oroszországáról be­szél és benne orosz nevekkel talál­kozunk, orosz viszonyokra való utalásokkal — ne tegyük le a köny­vet azzal, hogy egy elmúlt korszak problémáiról van szó. Mert az igaz­ság az, hogy Lenin tanításai elvi jelentőségűek és a megvalósítás út­ját számunkra is bevilágítják! A személyek, akikkel Lenin vitázott, sokszor a feledés homályába tűn­tek, a viszonyok is gyökeresen meg­változtak, de -L­­enin tanításai egy korszaknak szólnak. Ma ugyanabban a korszakban élünk! Az imperializmus és a pro­letárforradalmak korában, amely­nek alapvető törvényszerűségeit Lenin feltárta és amelynek forra­dalmi politikáját meghatározta. L­enin válogatott műveinek első kötete most jelent meg ma­gyar nyelven a Szikra könyvkiadó kiadásában — dicséretre méltóan olcsó áron. Ez a kötet Lenin szá­mos alapvető jelentőségű politikai munkáját öleli fel. Nagy nyeresége a magyar könyvkiadásnak és nagy nyeresége a magyar munkásosz­tálynak, hogy ilyen gazdag Lenini­­irodalmat kapott most kezébe. A mi feladatunk most már az: valóban kézbevenni és olvasni Le­nint. Mert Lenint olvasni — nagy­szerű, magávalragadó élmény. Le­nintől nemcsak elméletet tanulha­tunk, hanem valósággal elragad bennünket Lenin izzó meggyőző­dése, okfejtéseinek, logikájának hatalmas ereje, szellemének zse­nialitása. Lenintől nemcsak azt kell megtanulni, hog­y mik a társa­dalom fejlődésének törvényszerű­ségei a mi korszakul útban, nemcsak a munkásosztály és a forradalom ügyének lángoló szeretetét csodál­hatjuk benne és meríthetjük be­lőle, hanem el kell sajátítanunk gondolkodási módját, a dialektikát; hogyan kell a magunk munkate­rületén minden kérdést a marxiz­­mus-leninizmus forradalmi szelle­mében kezelni, hogyan kell a mi aktuális problémáinkat helyesen megoldani. ,­l Magyarországon 1949-ben úgy A ■* kell Lenint olvasni, hogy min­dig szem előtt tartjuk — „rólunk szól a mese“ a mi problémáinkról van szó, a mi problémáink megol­dására keresünk benne útmutatást. És meg is találjuk. Látni fogjuk, hogy országépítésü­nkben azért ér­hettünk el olyan nagy sikereket, az ellenség elleni küzdelmeket azért, vívjuk sikerrel, mert a marxizmus­­leninizmus iránytűje vezeti Pár­tunk politikáját. Aki Lenin munkáit olvassa, az a legjob politikai iskolát járja: nem­csak az elmélettel ismerkedik meg, de megtanul egyben jól politizálni, és megismerkedik a munkásmoz­galom küzdelmekkel teli, de mind­végig lélekzetelállítóan izgalmas történetével. Nor A fegyverkovácsok mo­gorván nézegették Spitálnij tervrajzait. Ezek az embe­rek most nem a fegyvert, hanem az alkotóját akar­ták próbára tenni. Gon­dolja elv­társ, hogy 2 hét alatt kész lesz? — kérdezte, az egyik mérnök. Ugyan, szólt egy másik, — akit Fagy­elesnek hívtak — az elvtárs fiatal, energikus, egy hét alatt is megcsinál­ja. Boris lassan végigné­zett rajtuk és megszólalt: a gépet megcsinálom. Egy év, kettő vagy tíz, nem ér­dekel. Majd összeszámol­juk, ha a gép készen lesz. Spitálnij elvtárs közénk való ember, jelentette ki Fagyeics. Más fajtával nem is lehet ilyen munkát végezni. Borisz ,minden kis csa­vart, minden fémet meg­vizsgált, míg végre elké­szültek a géppuska összes alkatrészei és egy reggel sor került a kipróbálásra is. Ünnepélyesen vitték át a géppuskát a céllövöldé­be. Beállították, Borisz meghúzta a ravaszt. Egy lövés és semmi több. Ismét neki a munkának. Új raj­zok, új­­kísérletek. Új ki­próbálás. Az első lövések robbaná­sától darabokra törtek a lövölde lámpái. A géppus­ka csövéből, mint a for­rasztólámpából, kékszínű lángoszlop sugárzott. Hang­ja pedig csak egy bor­zalmas sebességgel dolgozó motorhoz volt hasonlítha­tó. De egyszerre újra el­hallgatott. Borisz kemé­nyen dolgozott. Éjjel, nap­pal javítgatott a géppus­kán, míg végre, bizottság előtt próbálhatta ki fegy­verét. Spitálnij reszkető kézzel állította gépfegyve­rét a céltáblákra. A bizott­ság intésére megnyomta a ravaszt. A gép jajgató, el­nyújtott üvöltése egy foly­tonos hangskálán nem lé­tező hangra ment át és be­töltötte az egész vidéket. Mindnyájan talpra ugrot­tak és szemüket a védő­páncélra s a céltáblákra szegezték. Hirtelen a vastag oszlo­pokon nyugvó óriási töltés megrendült és lezuhant, maga alá temette a céltáb­lákat, ropogva zúzta szét a védőpáncélt. Amikor a por­felhő elült a fegyverková­csok odamentek, ahol az­előtt a töltés állt, látták, hogy a tartóoszlopok ketté voltak vágva, mintha gőz­­fűrész vágta volna el őket. Brávó! — mondta az igazgató. A bizottság meg­adta az engedélyt a min­tapéldány tömeges gyár­tására. Borisznak majd megszakadt a szíve a bol­dogságtól, mikor tudomá­sára hozták, hogy már Sztálin elvtárs is tud az ő géppuskájáról. A hatványozás szabá­lyai: Spitálnij géppuskája a tömeges gyártás közben pontosan a hatványozás szabályainak megfelelően kezdett viselkedni. Úgy lát­szott, hogy a gép elpusz­títja önmagát a ketrecébe zárt vad ütemével. Spitálnij maga vette fel a harcot saját géppuskái ellen. A géppuska szalagját erős fémszalaggal helyet­tesítette. Kiderült, hogy a csőben a gáz hőmérséklete 2500 fokot is elér. Tehát a csövet keményebbre kell edzeni. A rúgó nem bírta ezt a hatalmas tempót és hiába­­minden. Borisz nem tudott rájönni a hiba nyit­jára. És ekkor ismét ott­hon járt, gyermek volt s a kerékpárját tolta és a ke­rékpár rúgójára esett te­kintete. Felriadt álmából. Azonnal nekilátott és sze­relőjével együtt szerkesz­tett ugyanolyan összefont drótszálakból készült ru­gót, mint amilyet álmai kerékpárján látott. A rúgó szilárdnak bizonyult. De a pusztító erejű gép erejének minden újabb nö­vekedésével, újabb gyenge pontokat keresett ki. Ez alkalommal az ütőszög bi­zonyult gyengének. Sok álmatlan éjszakájába került Spitalnij Borisznak, míg sikerült kikísérletez­nie megfelelően rugalmas és állóképes ütőszeget. Ek­kor viszont azt látta, hogy a géppuska csövéből őrü­letes sebességgel és hőség­gel kiröpülő óriási meny­­nyiségű szén úgy dörzsöli végig a cső belső falát, mintha gyémántfúró hatolt volna át rajta. Elhatároz­ta, hogy krómmal vonja be a géppuska csőcsatorná­ját. Ez megvédte a csövet a kopás, rozsdásodás és gyors oxidálódás ellen. Most már ő maga kereste a gyenge pontokat és a fegyver minden változtatás után hatalmasabb erejűvé vált. (V­ége következik) Spitálnij Boris, az ifjú álmodozó, valami külön­legesen nagyot szeretne alkotni. Háromcsövű pisz­tolyt készít, ezzel kivívja az összes fiúk osztatlan csodálatát. Barátaival megpróbál egy mozdonyron­csot helyreállítani, a roncsot azonban vasöntödébe viszik, mert kitört a háború és minden vasra szükség van. Az ipariskolai tanítás a háború miatt félbesza­kadt. Boris a vagongyárba megy dolgozni. Itt hall Ivan Pavlicsról, aki haldokolva is gyorsabb tüze­lésű géppuskát kér- Boris tovább tanul. ÜZEN A„SzikHA A szerkesztőséghez küldött ka­rácsonyi és újévi jókívánságokat köszönjük, ígérjük mindannyio­­toknak, hogy az új esztendőben igyekszünk minél jobb munkát végezni, hogy a SZIKRA minden magyar ifjúmunkáshoz eljusson és ezen keresztül is elősegítse va­lamennyiünk ftl. ” elköltését, a szocialista Magyaro. '' megte­remtését-Varga Lászlónak, Ege.. Szívesen adunk módot és lehetőséget arra, hogy a beküldött jó cikkeket le­közöljük. Ha az egri fiatalok kö­zött van olyan, aki úgy érzi: tehet­sége és kedve van az íráshoz, úgy próbálkozzék meg, szívesen várjuk sorait. Beküldött versed nem kö­zölhető. A gondolat, amit feldol­gozol jó, de a kivitelezése kissé kezdetleges, nem eléggé versszerű. Foglalkozzál írással, de olvass so­kat, főleg élvonalbeli költők ver­seit. Szanyi Istvánnak, Ulrich B. J„ Budapest. Beküldött cikked késve érkezett hozzánk, így tartalmánál fogva ma már nem közölhető. Szerettük volna, ha üzemi lapo­tokban megjelent cikkeidet a ve­led történt személyes megbeszélés alapján írtad volna meg. Kedves képeslapodat köszönjük! Zelenák Bélának, Budapest, Do­hány­ utcai tanonciskola. Beküldött leveledet felhasználtuk. Reméljük, hogy a megjelent cikk tovább emeli az elért eredményeket. Moharos Rudolf elvtársnak, Győr, Waggongyár. Ritter elvtárs­hoz címzett levelét mi is elolvas­tuk. Reméljük, hogy a nagy munka, befejezése után ismét módja lesz a győri Waggongyár brigádjaival behatóan foglalkozni. Wojoteczky Emilnek, Tatabá­nyára. Beküldött cikkeid aktuali­tásukat vesztették, ami a ti jó munkátoknak is köszönhető. Szí­vesen vennénk, ha a bányász fia­talok életéről és munkájáról írnál. Németh Ervinnek, Budapest, József Attila tanoncotthon. Bekül­dött leveledet az események iga­zolták és az igazságszolgáltatás tesz végére pontot. Titkó Jánosnak, Köveshegy. Be­küldött verseidre csak a jövő szá­munkban adunk választ, illetve bírálatot. Erőátviteli és Villamossági Rt. falujáró ifjúmunkásainak. Levele­teket átadtuk a SzIT tanoncosz­­tályának, mely a felvetett ügyet kivizsgálja. Az eredményről érte­sítünk benneteket. Molnár Ferencnek, Budapest, Egyesült Izzó. Beküldött cikked nagyon tetszett. Keress meg ben­nünket telefonon, hogy személye­sen is megbeszéljük a dolgokat. Szőri Kálmánna, SzIT-titkárnak, Újpest, Egyesült Izzó. Verseny­­csatlakozásotok elé nagy várako­zással tekintünk. Leveleteket egyébként elküldjük a Ganz Wag­gongyár ifjainak. Sok sikert! KREMPELSZ, A JÖVENDŐMONDÓ Kremperer Tóbiás a harmadik emelet négyben lakik és csak annyit tudunk róla, hogy rémhíre­ket terjeszt. Lehet, hogy ezenkívül foglalkozik is valamivel, például gyors- és gépír, vagy cipő­krémmel feketézik nagyban és kicsinyben, az is lehetséges, hogy a fodrászmesterséget űzi. Szó­­val foglalkozását nem ismerjük, családi állapotát szintén nem. De a rémhíreit, hát azt igen. Azt állítja, hogy a nénikéje Esztergomban lakik a prímás­­palotával srégen szemben és Innen a jó értesülései. Fél éve ijesztget minket a világ végével. — Imádkozzatok bűnösök és vezekeljetek! — harsogja a lépcsőházban. — Imé, fize­ttek­ a föld gonoszsággal és eljövend a világ vége. Ne zabál­­jatok, ne örüljetek, ne csináltassátok meg ron­gyos cipőtök talpát, úgyse fogjátok mér újra el­koptatni. Tessék? Hogy én akkor­­miért vettem egy egész sonkát? Hjú barátaim, mert a világ végének órájában az igazak vigadni és lakmá­­rozni fognak . . . Karácsony előtt végigjárta a lakásokat. — Itt volt a házapostol... nálam volt. . . meg­mondta, hogy népszámlálás lesz. — Krempelsz úr, maga marha, — mondta csön­desen Tég Lajos, a­­második emelet kettőből — hát ezt még az Oktogon verebei is tudják. — Piha, haha, — biggyesztette le Krempelsz Tóbiás a­­szája szélét. — Amit a verebek tudnak és amit én, a között kis különbség van. Tudják, miért lesz népszámlálás? Mert a kormány kötele­zettséget vállalt arra, hogy többmillió ballábat exportál. — Mmm ... mm ... milit? — Bal-lá-bat, a kiszámítás egyszerű. Megszám-­ lálják az embereket, megszorozzák az ered­ményt, kettővel, akkor kijön, hogy hány lábuk van. Az eredményt elosztják kettővel, ennyi a balláb az országban. Ebből persze levonják a rokkantak számát. Meg el se szédültünk a rémhírtől, jött a kö­vetkező. Január 1-től kezdve mindenki köteles lesz egy számmal kisebb cipőt hordani, mert az így nyert bérfeleslegből akarja fedezni az állam a rosszul menő államosított vállalatok veszteségeit. Ugyancsak takarékossági szempontból, mégpedig tinta és ceruzahegy megtakarítása céljából tilos lesz ezentúl az é és a betűkre a vesszőt kitenni. Minden szaloncukrot fogyasztás előtt mossunk meg jól langyos, lizoformos vízben. Truman Ugyanis szaloncukornak csomagolva többezer atombombát küldött Magyarországra. Ha a szalon­cukor a lizoformos víz hatására robbanni kezd, akkor atombomba, ha­­viszont teljesen szétolvad, akkor szaloncukor volt és nyugodtan megehetjük. Hát ilyeneket mond ez a Krempersz mind­en nap. Illetve mondott. A múlt héten, amikor az újságok megírták, hogy Mindszenty gazságai kiderültek és a kém­kedő, hazaáruló, valutázó úriember a dutyiba ke­rült, Krempersz hallgatag lett és komor. — Na, mi az Tóbiás, — faggatták — ezt nem mondták meg magának az apostolok? — Persze . . . persze ... — , motyogta. — Vég­eredményben mindent azért én se tudhatok előre... — és sietve feliszkolt a lépcsőn. Méghozzá szerényen a melléklépcsőn. Volt már erre is példa Egyes nyugati lapok: Mindszenty felhábo­rító bűnei ellenére is azt merik hazudni, hogy itt vallási ügyről, nem pedig a haza­árulás megtorlásáról van szó. A nyugati la­pokat sok évvel megelőzte ebben az érvelési módban Haluska Alajos, többszörösen bün­tetett egyén. — Miért hozták be magát — kérdezte tőle az ügyeletes rendőrtiszt? — Én a hitem áldozata vagyok, — felelte Haliluska — betörtem és azt hittem, hogy nem fognak rájönni. Nanking­ örömök Csang-Kaj-Sek belép vezérkari főnökéhez egy ronda német katonával: — Remélem, boldoggá teszem tábornok úr-Leszerződtettem a hadijelentések megfogal­mazására von Eselkopf alezredes urat. ő írta annak idején szegény megboldogult Hitler Adolf megbízásából a hadi jelent­ések­et a diadalmas visszavonulásról. ■' Vigyázat, szójáték! Mindszenty őrizetbevétele annyira letörte a mi házapostolunkat, hogy már csak csont, meg a bőr. — Nem is házapostol az már, csak ház­apostol. „Nyitott szemmel" verseny Az alábbiakban közöljük a „Nyi­tott Szemmel” verseny kérdéseinek pontos válaszát. Ezek a feleletek természetesen a legpontosabb vá­laszt adják, — nem jelentik azt, hogy csak az válaszol helyesen, aki pontosan ezt írta. A lényeg az, hogy a tartalom egyezzék­­. Mindszenty­éknek azért fájt a földosztás, mert a népi demokrá­cia, az egyház sokszázezer hold földjét a szegény parasztoknak osz­totta szét, a bankok és az üzemek államosítása, mert ezek most már a dolgozók életét könnyítik meg és nem a tőkésekét. Az iskolák államosítása azért, mert az egy­házi iskolákban a demokrácia gyal­­­ázására volt lehetőség azelőtt, most pedig a szocializmus építé­sére tanítják a fiatalságot. 9. Mindszentyék azért voltak el­lenségei az ifjúságnak, mert a régi rendet sírták vissza, ahol az ifjú­ság osztályrésze csak robot, meg­aláztatás volt. Azt akarták, hogy, az országban polgárháború törjön" ki és az imperialisták segítségével visszaálljon a régi rendszer. Ezzel elvették volna az ifjúságtól a 28­ napos fizetéses szabadságot­, a nyaralást, a tanoncotthont, egye­temeket, főiskolákat, a szebb, bol­dogabb életet. 10. Azért, mert a magyar füg­getlenségért, az elnyomottak fel­szabadításáért harcol nemcsak verseiben, hanem minden tettével, fegyverrel is. Egyik vezetője volt az 1848-as forradalomnak és sza­badságharcnak, a magyar törté­nelem legdicsőbb korszakának. 11. Népi demokráciánk a fel­­szabadulás óta támogatta az egy­házakat, a munkások rohammun­kával sokszáz templomot építettek újjá, a kormány harangokat ado­mányozott a németek által elrabol­tak helyett. Hatalmas pénzössze­geket ad évenként arra, hogy az egyházak a törvényben is biztosí­tott vallásszabadságot a gyakor­latban is meg tudják valósítani. 12. A Szovjetúnióban azért van vallásszabadság, mert a szovjet nép felépítette hazájában a szo­cializmust, megszüntette a kizsák­mányolást és visszaadta a dolgozók eddig elrabolt szabadságát. A szov­jet ember szabadon él, természe­tes, hogy a vallásos meggyőződé­sét sem korlátozza senki és semmi. A vallás ott mindenkinek magán­ügye, a vallásszabadságot a tör­vény biztosítja 13. Mindszenty azért volt mél­tatlan arra, hogy a katolikus egy­házat vezesse, mert mint haza­áruló és az imperialisták ügynöke, eladta a hitét is. Nem lehet hívő katolikus az, aki a dolgozók el­len tör, aki háborúra uszít. A hitet csak takarónak használta népellenes üzelmeinek leplezésére. Mindszenty így nemcsak a demo­krácia, az állam ellen tört, ha­nem lejáratta az egyház tekin­télyét is, elárulta az igaz kato­likus hívőket is. Le kell leplezni azokat, akik részt vettek Mindszenty hazaárulá­sában, hogy elnyerjék méltó bün­tetésüket. Erősíteni kell a demo­kratikus tömegszervezetet, így a SzIT-et is, mert erős, egységes ifjúsági szervezettel megakadá­lyozzuk, hogy újból felüsse fejét a fekete reakció. 15. Mert az egész világon a ha­ladó erők, a béke erői erősödnek, élükön a nagy Szovjetúnióval. A mi országunk is egyre gyorsab­ban halad a szocializmus útján, egymásután számoljuk fel, a nép ellenségeit. A reakció, Mindszen­tyék, az imperialisták ügynökei­nek napjai az egész világon meg vannak számlálva.

Next