Szilágyság, 1992. július-december (2. évfolyam, 26-50. szám)

1992-07-03 / 26. szám

FIGURÁK Az elmúlt napokban egyre többet foglalkoztat a figura szónak a jelenté­se. A figura Ugyanis lehet embert, ál­latot ábrázoló tárgy, netán ábra, rajz, népiesen mókás, tréfás dolgot is je­lölhet akárcsak a népitáncban testtar­tással kialakított alakzatot. Hanem figura szó illik arra a szereplőre, aki a furcsa, nevetséges személy. Ne feled­jem azt sem: a figura szó jelentheti a sakktáblán ide-oda tologatható fabá­but. Szerintem a figura nevetséges bábu, s mint olyan nem kelthet félelmet még akkor sem, ha megszemélyesítve az figura valahol polgármester. Erre gon­­­dolni kénytelen vagyok, mert látom elharapózni a félelmet bizonyos kolozs­vári történések, események kapcsán, s ahogy bő az aggodalom, bennem a re­mény nagyobbodik. A kolozsvári ese­ményeknek ugyanis nagy a sajtója, szinte mindenik lap foglalkozik az ott történtekkel, s nem mindenik úgy, mint az esti tévéhíradó ironikusan mo­solygó figurája. Példának mindjárt a magyarbarátnak nem mondható, nagy példányszámú országos napilapot, a Curierul Nationalt hoznám. A lap in­kább a hatalom és a kormány körei­hez áll közelebb, mint a nemzeti ki­sebbségekhez, azoknak a kérdéseihez. Nemrégiben viszont ebben a lapban jelent meg az Academia Catavencu Felhívása. Olvasóink közül sokan nem ismerik a hazai román sajtót, nem árt, ha arról írok, hogy az említett Felhí­vás minden románhoz és minden m­a­­gyarhoz szól. A Felhívás a kolozsvári polgármester intézkedései kapcsán megjegyzi, hogy azok hátterében nem demokratikus törvények állnak;­ a no, meg az a párt, amely nyílt etnikai konfliktus­ keltésével románellenesnek minősíthető eseményeket szándékozik kiprovokálni. Ami meg a kolozsvária­kat illeti: fekete humorral viseljék el választásuk következményét, polgár­mesterüket és annak szeszélyeit. Nem kevésbé rangos a bukaresti Co­­tidianul, amelynek hasábjain nem ol­vashatók gyűlölködő cikkek, annál in­kább a Demokratikus Konvenció elkö­telezettje a külsejében is modern, nyu­­gatos szellemű országos napilap. Nos, a kolozsvári RMDSZ küldöttségének Iliescu államelnöknél tett látogatásá­val kapcsolatban — mely fogadáson a kolozsvári eseményeket ismertették az államfővel — megjegyzi a lap: nacio­nalista és magyarellenes intézkedések tulajdonképpen választási célkitűzése­ket szolgálnak. A szélsőségesen szított nemzeti érzelmekkel kialakítható egy­ség nem több, mint befektethető vá­lasztási tőke a régi rend átmentésére. Nyilván fekélyes seb ez, de nem a­­jánlatos benne turkálni, hogy ne fer­tőzze meg az egészséges testrészeket. S a nevetséges figurák, a visszatánc lé­pései mégis azzal a reménnyel is képesek engem eltölteni, hogy ama joggal szi­dott funár­ot a polgármester intézkedé­sei ne töltsenek el túlzott aggodalom­mal. Nem több ő és hasonmás társai a sakktáblán ide-oda tologatott bábuk­nál. Ha a romániai társadalom való­ban demokratikus változásokat óhajt, nem bábukkal, hanem voksával ad sakkmattot. A reményre pedig egy ok­kal több: ezt a partit nem nem a kü­lön nyelvet beszélők játszák egymás ellenfeleként, hanem mindannyiuk kö­zös érdeke a civil társadalom, a de­mokratikus értékek. Az viszont telje­sen más kérdés, a báboknak nincs is nemzetiségük. FEJÉR LÁSZLÓ Elnök­jelöltek Az elmúlt hét végén incidensek­től sem mentes országos konferen­ciáján az NMDF másodjára is el­nökjelöltnek ION ILIESCUt java­solta. Több hetes tanácskozás után Demokratikus Konvenció titkos sza­a­vazással állított elnökjelöltet. A négy menetben megtartott — 24, 24, 25, 47 szavazattal a Polgári Szö­vetség által javasolt EMIL CON­­STANTINESCU, a bukaresti egye­tem rektora lett a Demokratikus Konvenció elnökjelöltje. Kis traktorok, kaszálógépek Szilágy megyében 121 ezer hektár szántóterületet 84 ezer földtulajdonos birtokol, ezek szerint másfél hektár sem jut átlagban egy kisgazdára. Megmunkálása mégis sok gondot okoz dombvidéki vi­szonyok közepette kisgépek hiányában. A valóság ismere­tében az Agroservice Keres­kedelmi Társaság a bányai Media Est Kft. nagy­(ro­mán-olasz export-import cég) közvetítésével a kisgazdák megsegítésére mezőgép-kiállí­tást és gyakorlati bemutatót tart Zilahon és a megye na­gyobb helységeiben. A mező­gazdasági vezérigazgatóságon a hét elején tartott sajtótájé­koztatón megtudtuk, hogy magángazdák részére az em­­­lített nagybányai cég az o­­laszországi Media Trade Kft. közvetítésével a genovai Adriatica gépgyár termékeit, növényi betegségek és kárte­vők elleni védekezést szolgá­ló felszereléseket, különböző típusú, benzinnel és gázolaj­jal működő kaszálógépeket (amelyekből hiány mutatko­zik megyénkben), a kis erő­gépekhez kapcsolható, a kis­kertekben, kertészetekben, szőlősökben, mezőn használ­ható kultivátorokat mutatja be Zilahon. A kiállítás al­kalmából bemutatásra hoznak olasz, L’amborgini, 42 lóerős kistraktorokat a hozzájuk va­ló ekékkel, talajmarógépek­kel, gyomirtószereket és per­­metlevet kiszóró felszerelések­kel. Az olasz mezőgépek és fel­szerelések kiállításával egy­­időben hazai gyártmányú C- 70 típusú kombájnokat és U- 650 típusú traktorokat is be­mutatnak vetőgépekkel, tár­csásboronákkal, őrlő- és vágó felszereléssel, műhely­fa­felszerelésekkel. A kiállítást az olasz cég, a genovai Media Trade Kft. és a nagybányai Media Est ve­gyes vállalkozás támogatják, s jelen lesz az Adriatica cég tulajdonosa: Bruno Sacchini mérnök, aki a megyei adott­ságoknak leginkább megfele­lő géptípusokat szándékozik felmérni, nem kevésbé azzal a céllal is érkezik, hogy ta­nulmányozza , milyen gépek felelnek meg árban a keres­letnek és a vásárlók zsebé­nek. A gépeket és felszerelé­seket lejért vagy barter rend­szerben adják el érdeklődők­nek. Maria Nicola, a genovai cég kirendeltségének képvise­lője egyelőre annyit közölt, hogy a kis traktorok és a kü­lönböző típusú mezőgépek ára 300.000 és 700.000 lej között alakul. Zilahon, július 4-én a Szakszervezetek Művelődé­si Háza mellett délelőtt 9 órakor tartanak bemutatót, vasárnap, július 5-én a Feny­vesben gyakorlati bemutatóra is sor kerül, ahol az érdeklő­dök a gépek üzemeltetésével, munkájával közelebbről meg­ismerkedhetnek. Bővebbet tudnak meg az érdeklődök a zilahi Agro­service Kereskedelmi Társa­ság székhelyén (a volt Agro­­nómusok Házában), ahol kü­lönben a gépek beszerzésére az érdekeltek feliratkozhat­nak . Vidéki olvasóinkat arról tá­jékoztatjuk, hogy Sarmaságon július 8-án, Krasznán július 13-án, Zsibón július 15-én, Nagyilondán 17-én gyakorlati bemutatóval egybekötött ki­állítást tartanak. HAGER JÓZSEF Kamarák kapcsolata HÍRVILÁG című rovatunkban a szilágyságiak kaposvá­ri bemutatkozásáról már beszámoltunk. Ezúttal külföldi véleményt közlünk, a kaposvári SOMOGYI HÍRLAP (1992. jan. 11.) tudósítását vettük át. A romániai Szilágy Megyei Kereskedelmi Kamara és a Somogyi Kereskedelmi és I­­parkamara között mintegy másfél éve alakult ki az együttműködés. A kamarák szervezésében először Zilahon mutatkoztak be somogyi ter­melők, tegnap pedig Kapos­váron a MTESZ-székházban nyílt kiállítás a szilágyi gaz­dálkodók termékeinek egy részéből. Varga Józsefnek, a kamara elnökének köszöntő szavai u­­tán Szita Károly, Kaposvár alpolgármestere nyitotta meg a kiállítást. Hangsúlyozta, hogy ez kamarai kapcsolat fontos sze­­­repet tölt be a megyeszék­hely gazdasági életében. Hoz­zájárulhat a foglalkoztatás ja­vításához, a termékskála szé­lesítéséhez, a választék bőví­téséhez. A bemutatkozás mó­dot teremt az üzleti, a gazda­sági kapcsolatok szélesítésé­hez. A holnap délutánig nyitva tartó kiállításra kilenc Szi­lágy megyei cég hozta el ter­mékeit. Két bútorgyártó cég mutatkozik be, aztán látha­tunk kelmét, cikkeket, cipőket, felsőruházati építkezés­hez szerszámgépeket, szigete­lő anyagokat, gumiárukat, te­kercseléshez rézhuzalokat. Viorel Hanu a szilágyi ka­mara alelnöke, és George Lu­­duman a kamara főtitkára el­mondta, hogy fő céljuk: elő­segíteni a termelő és keres­kedelmi vállalatok együttmű­ködését. A zilahi kiállítás u­­tán egy-két lépést már tettek. / Felvételizők figyelmébe! A Szilágy megyei Tan­felügyelőség 32793. 1992. VI. 23. iktatószámmal vette át az Oktatási és Tudományügyi Minisztérium által hitelesített, az 1992­ /93-as tanévre szóló véglegesen érvényes beisko­lázási tervet, amelyben a Zilahi Református Líceum különálló intézményként sze­repel. A két meghirdetett osztá­lyunk számára 60 hely van. A kizáró jellegű vallásvizs­gát 1992. július 4-én de. 9 ó­­rai kezdettel tartjuk az Espe­resi Hivatal (Kossuth u. 16. sz­.) épületében. A román, magyar, matematika Írásbeli a világi iskolákkal egyidőben a Tanfelügyelőség által addig kiutalt iskolában fog zajlani. Sikeres felvételihez — akár­csak a világi iskolákban — minden tantárgyból 5-ös osz­tályzat szükségeltetik. KOVÁCS T. KATALIN * Falusi nyugdíjakról Hosszú ideje megoldatlan kérdés azoknak az idős falu­siaknak a nyugdíj ügye, akik egy életet dolgoztak le a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetekben. TÓTH JÓZSEF sze­nátor a képviselők és szenáto­rok egyeztetett szövegével szol­gált információval, s ennek a alapján számolunk be röviden földművesek nyugdíjazását és társadalmi segélyezését il­lető kérdésben. A nyugdíjazás ügyét ezen­túl a Munka és Társadalom­védelmi Minisztérium illeté­kes főigazgatósága intézi. törvény előírásainak megfele­­­lően mindazok, akik — férfi­ak esetében 30 évnél, nők e­­setében 25-nél kevesebb szol­gálati évet, azaz a munkában eltöltött évet tudnak igazolni ;—, jogosultak a nyugdíjra, a­­mennyiben hozzájárultak nyugdíjalaphoz illetve betöl­­­tötték a nyugdíj­korhatárt. Munkában ledolgozott időnek számít az az időszak, amit a volt termelőszövetkezetekben szövetkezeti tagként töltöttek el a megállapított munkavo­lumen teljesítésével illetve a­­zok esetében, akik az 5./1977. sz. törvény előírásának meg­felelően a minimális nyugdíj­hozzájárulást öt éven át fi­zették. A volt szövetkezeti ta­gok esetében a minimális hoz­zájárulásnak számít a meg­felelő időszakban teljesített mun­ka­vol­umen. Sajnos, sok esetben nem tudnak a volt szövetkezeti ta­gok hosszabb szolgálati idő­szakot bizonyítani. Azok személyek, akik a nyugdíjkor­ú határ elérésekor nem bírnak 10 év szolgálati idővel, de legkevesebb öt esztendőt dol­goztak, azok a személyek ké­résre a nyugdíj összegének 60 százalékos arányában társa­dalmi segélyben részesülhet­nek. A jogszabály ismertetésére teljes egészében nincs terünk a lapban, ellenben idős olva­sóink kérdéseire jogtanácso­sunk válaszol, megpróbáljuk a lap hasábjain eligazítani a tanácsra rászoruló idős falusi embereket. ((-ér-) Boltból a boltba Új és régi zilahi üzleteket szándékozunk felkeresni és bemutatni olvasóink­nak most induló sorozatunkban. A bolttulajdonosok nem fizetnek érte, bár reklám is lehet, viszont azt sem fogjuk elhallgatni, amiért cikkeinkkel nem teszik a kirakatba. Végül még annyit: a felkeresett üzleteket érdemjeggyel minősítjük. A főtér felé közeledve a járókelő a­­karva-akaratlanul is egy pillantást vet az ALFASOFT Kft. képviseletében a BANK XEROX zilahi fiókvállalatának irodahelyiségére. Mi az, ami vonza a tekintetet? fekete bútorzat és faburkolat harmó­­­niája, a fehér és szürke színek kombi­nációja, a plafonra felfutó növényzet. Kirakat nincs. Kirakat maga az iroda modern másológépekkel felszerelve. Cret Aurel urat, az ALFASOFT Kft. egyik vezetőjét kérdezem: — Mivel foglalkozik az önök cége? — A londoni RANK XEROX céget képviseljük. Heten alapítottuk, mind­egyikünknek megvan a maga tévé­ „RANK XEROX“ kény­ségi köre. Az ALFASOFT Kft. másológépek eladásával és javításával is foglalkozik. Továbbképző tanfolya­mon vettünk részt, amit a londoni szakemberek tartottak. Összesen 61 alkalmazottunk van, a legtöbbjük ma­gasfokú végzettséggel bír. — Ön szerint fontos hangsúlyt fek­tetni az irodahelyiség külalakjára és a reklámra? — Igen. Ami a legfontosabb, arra fektettünk hangsúlyt­ a publikummal való jó kapcsolatra, hogy aki ide be­jön, érezze jól magát. Két műépítész segített a bútorzat megtervezésében. — Mennyibe kerül egy oldal máso­lása? — Tizenöt lejbe. A protokolltermet és az irodahelyi­séget is megmutatta Cret Aurel. A fe­kete bútorzatot itt is kiemelik az ike­­bana és a dísznövények. Azzal a be­nyomással távozom, hogy amit itt lát­tam, az valami más, mint amihez hos­­­szú évek alatt hozzászoktam. Talán azzal, hogy a tömbházak egyhangúsá­gába belelopunk egy kis „Nyugatot", hogy megpróbálunk udvariasan, civili­­záltan viselkedni, egy kicsit közelebb kerülünk a sokat emlegetett Európá­hoz. Az új üzletet kitűnő érdemjegyre minősítjük. BEKÖ N. ILDIKÓ li Hf.V

Next