Színházi Élet, 1917. április 8–15. (6. évfolyam, 15. szám)

1917-04-08 / 15. szám

VI. évfolyam. 1917. április 8-tól április 15-ig. 15. szám Előfizetési árak : kotta-melléklettel Budapest és vidékre Egényévre 14.— kor. Félévre 7,50 • Negyedévre 4.— • SZÍNHÁZI ÉLET ILLUSZTRÁLT SZÍNHÁZI MŰVÉSZETI ÉS MOZI HETILAP Felelős szerkesztő: INCZE SÁNDOR. Hirdetések di­v­i zabhát szerint. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Erzsébet-körút 24. Egyes szám ára : Budapesten és vidéken 40 fillér. HCO­ ELENIK MINDEN VASÁRNAP REQGEL aa ôaaa« budapesti ezlnhlxak egéai heti azlnlaplival. TeleSoD 34—97. A Csdrodsk­frdtyné. április 1-én hatodszor voltunk az idén a Király Színházban jubileumi előadáson: megnéztük és meghallgat­­tuk a Csárdáskirályné százötvenedik előadását. Valóságos premiere­ han­gulat volt a színházban a szónak minden külső és belső jelentőségű értelmében. Zsúfolt nézőtér, a páho­lyokban Budapest legszebb asszonyai, kipirult arcú lányok, szmokingos urak, hatalmas látcsőütegek, pergőtűzszerű tapsok, végnélküli ismétlések, igazi forró színházi est. Kálmán Imre pom­pás melódiái, édesen zengő dallamok, frissen, színesen szálltak fel a zene­karból, mint viruló tavaszi virágok, melyek a szerelemről illatoznak gyö­nyörű meséket. Mintha most hallottuk volna először ezt a csupa slágerszám­ból álló partitúrát! Éreztük, megér­tettük, mi az igazi tehetség, felfogtuk, milyen feneketlen szakadék választja el az ügyeskedőket az igazi, nagy ta­lentumtól. A­nnak a politikusnak, aki egyszer a parlamentben úgy nyilatkozott a statisztikáról, hogy »olyan tudomány, amely nem bizonyít semmit«, nincs igaza. Lám, a statisztika mond leg­többet Kálmán Imre rendkívüli sike­réről, az alábbi beszédes számok babérlevelekként fonódnak a »Csár­dáskirályné« pályafutása köré. Bécsben, a Johann Strauss-Thea­terben került legelőször előadásra a Csárdáskirályné 1915. november 17-én. Azóta egyfolytában játsszák a dara­bot, mely a jövő héten, április 11-én éri meg ötszázadik előadásának jubi­leumát. Néhány nappal ezelőtt, már­cius 29-én volt Berlinben a Csárdás­királyné kétszázadik előadása, melyen a közönség zajos lelkesedéssel ünne­pelte Kálmán Imrét. Stockholmban már készülnek a százhetvenötödik előadás jubileumára és a százason túl járnak Hamburg, München, Lipcse, Köln, Geteborg, Hannover, Frankfurt és Magdeburg. Nevezetes dátum volt a Csárdás­királyné háromszázötvenedik bécsi előadása 1916. november 3-án : ezen a napon mutatta be Kálmán Imre új operettjét a Király Színház és - most már benne vagyunk a statisztikában -nevezetes nap lesz május 21-ike, mert ezen a napon lesz a Csárdáskirályné kétszázadik előadása Budapesten. Mi a titka ennek a páratlanul álló világsikernek, melynek arányai túl­szárnyalják az operettkomponisták legvérmesebb álmait is? Erre a kér­désre csak egy névvel lehet felelni : Kálmán Imre. Ennek a zseniális ze­neszerzőnek gazdagon ömlő melódia­bősége, ritmikai ötleteinek szellemes sokasága, hangszerelésének előkelő, színvonalas stílusa, újszerűsége, ze­néjének egyéni verete és eredetisége magyarázzák eddigi összes sikereit és teszik érthetővé a »Csárdáskirályné« diadalmas pályafutását is. Méltó osztályosa a sikernek a ki­tűnő szövegkönyv is és igen termé­szetesen az előadás is. f­ Csárdáski­rályné librettóját a bécsi Stein Leó, a

Next